Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
Korszerű és impozáns 1/ ■■ ii ii ii Közös ügyünk Ügy véljük, nem túlzás így jellemezni Füzesgyarmat új j vendéglátó egységét. És mert ( mind a két jelző igaz, így érthető, hogy a kulturált körülmények között naponként étkezni és időnként szórakozni akarók már megszerették ezt a szövetkezeti éttermet, melyet a SZÖV- TERV Vállalat Békés megyei irodája tervezett, műszakilag ellenőrzött és a füzesgyarmati Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet épített. A mintegy 3 millió forintos költséggel létesített ÁFÉSZ vendéglátó egység Füzesgyarmat központjában új színfolt is. Tervezők és kivitelezők munkáját dicséri e vendéglő-étterem külső és belső kiképzése. Ötletes, tetszetős, esztétikailag pedig kellemes hatást keltő a mennyezeti megoldás, ahonnan mintegy 350 opálgömb ontja esténként a fényt. Üjdonságnák számít az épület külső homlokzatának attikafal műanyag burkolata is, amely tűzpiros színével és domborított formázásával már távolról felkelti a községbe érkezők figyelmét. Régen vártak a füzesgyarmatiak ilyen korszerű és impozáns vendéglátó egységre. Néhány nappal ezelőtt Üjkí- i gyóson a kisárutermelő gazdaságok fejlesztésével foglalkozott t a békéscsabai ÁFÉSZ. Szó volt többek között a zöldségtermesztésről, a felesleg íelvásár- | Megjelenik a Békés megyei természetvédelmi évkönyv Tematikájában szinte országosan páratlan kiadvány jelenik meg a közeljövőben megyénkben : Békés megyei természetvédelmi évkönyv 1976 címmel. A megyei természetvédelmi bizottság gondozásában megjelenő, 240 oldalterjedelmű, sok fotóval, érdekes térképekkel illusztrált könyvet Réthy Zsigmond és Borosa László szerkesztette. A eél: tudományos alapossággal, de ismeretterjesztési fogalmazásban, olvasmányosan bemutatni a Körös-völgy természeti ritkaságait. A természetbarátokkal, a kirándulni vágyókkal — hazai és külföldi vendégekkel — megismertetni, megszerettetni megyéink sajátosan szép és értékes természeti kincseit. Bemutatja a kiadvány a növényi és madárritkaságokat, a legértékesebb természetvédelmi területeket. A szakdolgozatokat német és orosz nyelvű összefoglalók egészítik ki. Dr. Kiss István egyetemi tanár a nagytatársánc- pusztaföldvári ősgyepmarad- ványról, Bauecker Alajos a szarvasi Arborétum botanikai ritkaságairól, Nagy Zoltán az erdők szerepéről, Réthy Zsigmond a szabadkígyósi puszta és környéke értékeiről írt. Dr. Ster- betz István a Volga menti héricsről és a dévaványai túzok génbankról közöl érdekes adatokat. Boross László a megyei természetvédelmi bizottság munkájáról írt. lásáról. Az ÁFÉSZ helyi üzletei felvásárolják a zöldségfelesleget és a Békés megyei MÉK útján a békéscsabai igények kielégítésére forgalomba hozzák. Bejelentették: az újkígyóst Aranykalász Tsz a két hónapja alakult juhtenyésztő szakcsoport részére 100 hektár legelőt biztosít, hogy a háztájiban levő csaknem 600-as juhállomány legeltetését megoldják. 5 A tojástermelő szakcsoport ! több éves munkáját mérlegel• ve határozat született a továb- : bi fejlesztésről, a tojásellatás ■ javításáról. Vizsgálták annak : lehetőségét is, hogy a májliba • hizlalásában miként tudnának : előbbre lépni, tekintettel arra, • hogy a tőkés piac ez iránt ér- : deklődik. ; A tanácskozáson részt vettek : az érdekelt kisárutermelők és • Nátor István, a Békéscsaba és : Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi ! főosztályvezetője. A népgazdasági egyensúly helyreállítására irányuló erőfeszítések óhatatlanul próbatétel elé állítják a politikát, a párt és a tömeg kapcsolatát. Még akkor is, ha szocialista gazdaságpolitikánk elejét veszi a nagyobb társadalmi feszültségek keletkezésének, egyebek között azzal, hogy változatlanul fennmarad az új ötéves tervben a nagyfokú létbiztonság, erősödik a szociális gondoskodás, ha szerényebb mértékben is, de tovább emelkedik az életszínvonal. A fokozott követelmények és az érzékelhetően mérsékelt anyagi lehetőségek ellentmondása azért persze fennmarad. Ahhoz, hogy ez ne váljék társadalmi-politikai feszültségek forrásává, és ne fékezze a gazdasági feladatok végrehajtását, erősítenünk kell társadalmunk szocialista jellegét, fejlesztenünk az üzemi, a munkahelyi demokráciát, kibontakoztatva a dolgozók tudatos, aktív, kezdeményező és cselekvőkészségét. A növekvő követelmények megnyilvánulása és hatása sokféle. A célratörőbb központi irányítás, a megszigorított gazdasági szabályozás helyi és csoport- érdekeket érint. A különböző rendelkezések, amelyek a munka- és táppénzfegyelem megszilárdítását, a több műszak bevezetését, a tervszerű, szervezett létszám-átcsoportosítást, vagy a termelés szerkezetének átalakítását szolgálják, többnyire már a családok, az egyes ember életére is közvetlenül hatnak. Rendkívül fontos, hogy a gazdaságfejlesztés ügyét előrevivő országos lépések és helyi döntések ne legyenek utasítás és parancsolgatás jellegűek, hogy azokat megismerjék és lehetőleg elfogadják, támogassák az érintettek. A kialakult viszonyokat, a vélt érdekeket és néha valós privilégiumokat sértő beavatkozások, intézkedések sem okozhatnak olyan félreértést, hogy megmerevedett a politika, hogy visszatérnek a már túlhaladott régi módszerek, ha azok hatásos, tájékoztató, tudatformáló és meggyőző munkával párosulnak. Az egész társadalom, a ki- sebb-nagyobb dolgozó kollektívák teherbíró képessége sem egyszer s mindenkorra adott, a tömeges cselekvő és kezdeményezőkészség pedig még inkább a tudati színvonal, a munkahelyi körérzet, a vezetési, szervezési szint függvénye. Mindenekelőtt a konkrét társadalmi, emberi viszonyok, a munkafeltételek révén befolyásolhatjuk a cselekvőkészség, a tudati színvonal fejlődését, úgy, hogy a dolgozó saját munkájával és kollektívájával minél inkább azonosuljon, hogy fokozott felelősséget érezzen és vállaljon. Ilyen értelemben is a vezetés, a szervezés a növekvő követelmények politikai megalapozója. Hogyan lelhetne alkotói örömöt és felelősséget munkájában a ma még lélektelen és mechanikus részműveleteket végző szalagmunkás vagy bérelszámoló? Erre a kérdésre többnyire ma még kísérleti jelleggel keresik a választ. De a társadalmi viszonyunkban, a vezető—beosztott kapcsolatában nálunk már létrejöttek azok az alapok, amelyekre bizton építhetjük széles körben az üzemi demokrácia, a tulajdonosi felelősség- érzet fejlesztését, Ennek intézményes lehetőségei éppen napjainkban tovább bővültek. A szakszervezeti bizalmi most már nem csupán véleményét mondhatja el a kis munkahelyi közösség tagjait közvetlenül érintő vezetői intézkedésekről, hanem teljes mértékben egyet kell hogy értsen a dolgozók bérmegállapításával, jutalmazásával, kitüntetési javaslatával, lakás- és más szociális juttatásával. Ám, ha a bizalmi a döntéssel nem ért egyet, az nem hajtható végre. A szakszervezeti jogok szélesítése egyben óhatatlanul a vezetői jogok korlátozása is. Hosz- szan elemezhetnénk a vezetők felelősségét is a szervezésben és a jó munkahelyi közérzet kialakításában. Most mégis célszerűbb inkább a párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági vezetők közös felelősségét, együttes, összehangolt fellépését hangsúlyozni a vállalat, vagy a szövetkezet tevékenységéért, az adott kollektíva eredményes munkájáért. Mert ha egyoldalúan csak a gazdasági vezetők felelősségéről beszélünk, könnyen felerősíthetjük némely párt- és társadalmi szervezet ellenzékiségét, oppozíciós törekvéseit. Pedig most, amikor a határozott és jó vezetés egyebek között népszerűtlen intézkedések meghozatalára is kényszerül, ez különösen megengedhetetlen. Arra van szükség, hogy a párt, a szakszervezet, a KISZ egyértelműen álljon ki minden olyan vezetői döntés mellett, amely törvényes alapon áll, s a gazdasági haladás ügyét szolgálja. Ez persze nem jelenthet elnézést a vezetés hibáival, mulasztásaival szemben. 0 gazdasági, a • társadalmi, a politikai erőfeszítések a magyar népgazdaság egyensúlyi állapotának helyre- állítását, a hatékonyság fokozását szolgálják. A központi irányítás továbbfejlesztésének és a vállalati öntevékenység kibontakozásának, a vezetői döntéseknek és a tömegek társadalmi tudatosságának egyaránt legfőbb fokmérője a hatékonyabb munka. Ami az utóbbit, a dolgozók társadalmi tudatosságát, tömeges aktivitását illeti, ennek legfőbb megnyilvánulása a szocialista munkaverseny-mozga- lom. E tömegmozgalom szerepe növekszik, szervezésében, lendületében mégis tapasztalható némi megtorpanás. Tavaly a pártkongresszus, a felszabadulás kerek évfordulója, a IV. ötéves terv befejezése sok alkalmat kínált a vállalásokra. Most nem követik egymást az ilyen ünnepi állomások, a hétköznapi feladatok azonban hosszú távra, öt esztendőre ismertek. Ha ezeket a feladatokat mindenütt, a műhelyek dolgozói, a brigádkollektívák részlegükre lebontva és nagy összefüggéseiben is ismerik, akkor nem okozhat gondot a versenycélok meghatározása, a vállalások összeállítása. Hiszen a feszes népgazdasági tervből sokféle helyi tennivaló adódik, A termékek nemzetközi versenyképességének fokozását például mindenütt segíthetik a munkaidő, a korszerű termelőberendezések jó kihasználásával, takarékos, gondos, lelkiismeretes munkával, újításokkal. A verseny, a gazdasági építőmunka eredményei, a népgazdasági terv teljesítése jelzi majd a vezető, a szervező és a politikai munka sikereit. Kovács József ÜSJBEfég! 1976. JÚNIUS 23. Hagyományos csirkenevelés A nagyszénási Október 6. Tsz hagyományos baromfinevelőjében jelenleg tizenháromezer csirkét gondoznak. S hogy a hagyományos tartás sem gazdaságtalan, azt bizonyítja, hogy ötvenhat nap alatt 1,66 kilogramm súlyt értek el a csirkék, s az átadott áru 97 százaléka első osztályú volt. Képünkön Bakos Jütnosnc baromfigondozó látható Fotó: Veress Erzsébet Sz. J. VÁSÁRLÓK ÉS KÖZÜLET EK RÉSZÉRE friss, fejtett zöldborsót ajánlunk 7,50 Ft kg-os áron. BESZEREZHETŐ: a MÉK, Békéscsaba, István király tér 10., Tanácsköztársaság útja 25., 43., Vásárcsarnok, Kulich Gyula-lakótelepi boltjaiban. Közületektől rendelést kérünk. Kép, szöveg: Balkus Imre Felvásárolják a háztáji zöldséget — Segítik a juhtenyésztőket — Fejlesztik a tojástermelő szakcsoportot Újkígyóson
