Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
Bizony csak... Szente Béla bizony csak meglátlak bizony megölellek ígéreteimből csak a versre tellett őszi szélnek bokra odaül a fákra ott lesz vézna ágak melengető sálra ' ott leszel fölöttem elaltató sátor ágbogas szívemre fölvonuló fátyol bizony jó ha látlak s jobb ha megölellek ágbogas szívemből csak a versre tellett Váradi Kornél Csendélet Temetőben Hegyest János Készen van hát a síremlék, — hej, szívesen alámennék: Rá van vésve saját nevem s itt nyugszik már két hű nejem. Könnyek között olvasgatom, míg kedvesem síratgatom: Fáj egyedül öregedni, mikor nincsen kit szeretni. Jobb lett volna ifjúkorban, sort fogni a hullasorban Míg az embert még nem unják, — igaz könnyel megsiratják. No de majd csak eljön az is, ide jutok én magam is: Elkísér majd pár sóhajtás, s megemleget néhány pajtás. És síromon, — mert úgy illik, — egy nyáron tán virág nyílik. Majd ráhull az ősz avarja s múló idő betakarja. ' KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Békés -Tarh oson — 30 esztendővel ezelőtt — 1946. szeptember 1-i hatállyal a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter országos ének és zenei szakirányú líceumot és tanítóképző intézetet, s vele kapcsolatban ének és zenei gyakorló általános iskolát, továbbá tanulóotthont szervezett. Az igen hosszú nevet kapott intézet megálmodója, tervezője és kivitelezője Gulyás György, a debreceni Dóczi Tanítóképző Intézet énekzenetanára volt, aki megyénkben, Köröstarcsán •született. Gulyás György a 40-es években Békés megyében tevékenykedett iskolai kórusaival, nagyszabású hangversenyek rendezésével hívta fel magára a figyelmet. Különösen Békésen eltöltött tanítói évei váltak emlékezetessé és maradandóvá. Gulyás énekiskolai terve a békési táj, és az emberek adta élményanyagból táplálkozott és a kisemmizett szegény parasztemberek gyermekeinek zenei nevelését kívánta korszerű színvonalon megvalósítani, amihez az ország felszabadítása, a népi demokratikus rendszer létrejötte adta meg a lehetőséget. Az Alföld csendjében a békés-tarhosi volt gróf Wenckheim-féle kastélyban és parkban létrejött és Békés község által példamutatóan támogatott énekiskolát hosszú ideig a közvélemény nem tudta behelyezni az akkor kialakult iskolarendszerbe, de még az irányító szervek sem. Nem is csoda, hiszen Békés-Tar- hoson született meg az ország első állami énekiskolája, amely énekes alapon — a zenei gyermekkor visszaállításával — tanított, nevelt a zenére. A zenepedagógiában ma már világszerte ismert Kodály-mód- szer, Kodály zenei nevelés- elmélete a gyakorlatban a világon először Békés-Tar- hoson, a Gulyás által vezetett intézetben valósult meg. A Békés megyei országos zenei intézmény az első években főleg a környék zeneileg tehetséges parasztgyermekeinek adott otthont. Később a Tiszántúl és Észak-Magyarország munkás- és parasztfiataljainak biztosította zenei képzését. A tarhosi intézmény 8 esztendős fennállása alatt igen sok nehézséggel és problémával küzdött. A nagyobb településektől távol eső iskolát, elzártságát, újszerűségét voltak akik nem jó szemmel nézték, mivel úgy vélték, hogy ott félrenevelik a gyermekeket. Aki Tarhoson megfordult és megfigyelte az oktatónevelő munkát, ennek az ellenkezőjéről igen gyorsan meggyőződhetett. Az énekiskola emlékkönyvének bejegyzései is ezt bizonyítják:... „Népi kultúránk feltárása, művelése és tanítása népi rendszerünk egyik igen fontos feladata. Erre nevel lelkes munkásokat Gulyás György a közös együttélés egészséges és fejlett módszereivel. Csillogó szemek, vidám arcok, elevenség, állandó munkakészség, az építés eredményei, versenydíjak. A legbeszédesebb bizonyítékai a jó munkának.” ...„Felszabadult, saját életformáját megtalált ifjúság otthona, gyerekek, ifjak összeforrt Emlékezés a békés-tarhosi énekiskolára Kodály Zoltán az iskola egyik szolfézsversenyének döntőjén. Mellette Járdányi Pál és Gulyás György közössége a „szocializmus iskolája.” ... „Eddig azt hittem, tökéletes közösségről csak Makarenko könyvében olvashatok. S itt Tarhoson úgy éreztem, csodálatos időgép a jövőbe vitt, s a szocializmus iskolája tárult elém.” Tovább lehetne idézni az elismerő bejegyzésekből, ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a fel- szabadulás után az ország népe az újjáépítésben, majd az első 5 éves tervben nagy áldozatokat vállalt a szocialista társadalom alapjainak lerakásában és nem a tarhosi intézmény felújítása, új épületek felépítése volt az elsődleges feladat.' Az intézmény későbbi igen pozitív eredményei viszont már megkövetelték volna — a zenepavilon mellett — más fontosabb létesítmények kivitelezését, amire fájó, hogy nem került sor az 1954. évi megszüntetés miatt. Békés-Tarhos intézményének kórusát az egész országban jól ismerték, többször felvételt készített műsorukból a Magyar Rádió, országos és nemzetközi versenyeken vettek részt és kiemelkedő eredményeket értek el. De nemcsak a kórus vállalt sokirányú kulturális feladatot, különösen a Magyar Kommunista Párt, később a Magyar Dolgozók Pártja Békés megyei bizottsága agitációs és propaganda munkájában, hanem más műkedvelő művészeti csoportok, a népi táncosok és a színjátszók is. A tarhosi ak szoros kapcsolata a közművelődési tevékenységgel szinte egész életükre kihatott, s a kultúra szeretetére és terjesztésére inspirált, hiszen a Tarhoson végzettek százai névtelenül is szocialista kultúránk mind teljesebb kibontakoztatásán fáradoznak, nevelnek, tanítanak, különböző közművelődési tevékenységeket irányítanak, vezetnek. Közművelődési tevékenységet végeznek azok is, akiket szinte már a világ ismer: Szokolay Sándor, Mező László és mások. Békés-Tarhos jelentette az alapot az ének-zenei általános iskolák számára is, a zeneiskolák és zenei szakiskolák is jócskán merítettek az intézmény gazdag tapasztalataiból. eredményeiből. Kodály Zoltán igen nagy jövőt jósolt az intézménynek, mivel a zenei nevelés érdekében kifejtett elveinek gyakorlati megvalósulását látta Tarhoson, mégpedig nem akárhogyan, hanem a lehető legmagasabb szinten, s a legszeb eredményeket felmutatva Az újszerű eredményekről maga a mester győződöt meg többszöri látogatáséi, különböző vizsgálatai, felmérései és kísérletezése alapján. Az iskola alapításának 30. évfordulójára emlékezve köszöntjük a volt tarhosi tanárokat és diákokat és a 60 esztendős Gulyás Györgyöt, jó egészséget és sikert kívánva mindannyi- uknak szocialista kultúránk további példamutató építésében. A Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, Békés város pedig a békés-tarhosi intézmény hagyományainak ápolásával, a zenei nevelés felkarolásával és tudatos végzésével kíván a kétévenként megrendezésre kerülő békés-tarhosi zenei napokkal (BÉTAZEN) is az ország első állami zeneiskolája példamutató emlékének adózni. Csende Béla Néném Fazekas Lajos A teste törpe lett, kicsiny és véges. Ölemben bírnám, mint a gyermeket. Meggyűrödött, mint munkában köténye; az üvegnél is már törékenyebb. A karja, mellyel földobálta testem, tárgyakért nyúl, de semmit el nem ér, hozzá viszem megőrzött emlékeit, s bezáródik a mélyülő tenyér. Életemé nem lehet egészen, — ébredéseit félve figyelem, ezerszer jobban, mint ő óvta régen árvaságom, ifjan, szerelmesen. Hüs tenyered homlokomon Lázár Tibor örök zuhanásom nem csillagé, csak ember vagyok s a Föld felé húz a törvény, hogy egy vagyok Veled, s összenőtt koponya — varratok jelzik: élni nem lehet ha naponta nem teszed hüs tenyered homlokomra, nehogy elégjen védőpajzs nélküli életem.
