Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

\ „Tornyok városon és falún" Építészeti fényképkiállitás 1 Emelkedett a forgalom — Több zöldség és hús a háztájiból — ÁBC-kisáruház épül A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Fo­tóművészek Szövetsége „Tor­nyok városon és falun” cím­mel közös építészeti fénykép­pályázatot hirdet. Az érdek­lődők már átvehetik a kiírást a Magyar Építőművészek Szö­vetségének székházában (1088 Nyáresti sétára indultam a minap Békéscsabán. Végigjár­tam a legfontosabb utcákat, te­reket, lakótelepeket. Kíváncsi voltam: a megyeszékhely rang­jához méltó kép fogadja-e a já­rókelőt. A. szeszélyes időjárás ellenére is június második felét mutat a naptár, ilyenkor joggal elvárjuk az üde zöld pázsit és a sok nyíló virág látványát. ÖSSZETÖRT MCKÖ VÁZÁK, FELBORÍTOTT SZEMETESKUPAK Amennyire szemet gyönyör­ködtető a dinamikus építkezés, annyira szívbe markoló látvány a sok szemét, a felborított sze­meteskupa, az összetört műkő viza és kerti pad. Az Élővíz- csatornában itt-ott műkő váza, kerti pad, vagy szeméttartó vár­ja, hogy illetékesek kiemeljék. A Széchenyi-ligetben egyesek a szeméttartó belsejét használják foci helyett, s jókora területen elszórják annak tartalmát. A Tanácsköztársaság útján, a Sza­badság, az István király téren és más forgalmas helyen üres műkő vázák tátonganak, másutt a pázsitot rongálták meg a par­kírozó gépjárművek. A szomorú tapasztalatok után felkerestem a városi tanács il­letékeseit. Kíváncsi voltam: évente mennyi pénzt költenek Békéscsaba tisztán tartására, parkjaira, újabb parkok, játszó­terek építésére. Kiss Ilona, a Kertészeti és Köztisztasági Vál­lalat parkfenntartó csoportjá­nak vezetője és Rágyanszki Jd- nosné, a lebonyolítási iroda mű­szaki ellenőre a következőket mondotta el erről: — A városi tanács évről évre nagyobb összeget fordít köztisz­tasági és városszépítési célokra. Az idén például a meglevő par­kok ápolására, gondozására há­rommillió forintot szavaztak meg az illetékesek. Üjabb par­kok, játszóterek építésére négy­millió forintot költünk. A köz­területek tisztán tartása, a sze­Budapest, Dienes László, utca 2.), s a kész alkotásokat ugyanoda kell elküldeni leg­később november 5-ig. A legjobb művek díjazására összesen 30 ezer forintot irá­nyoztak elő. A bíráló bizott­I ság legkésőbb november vé­géig teszi közzé a pályázat eredményét. (MTI) mét elhordása újabb hárommil­liót igényel. Csupán a háztartá­sokból kirakott szemét elszállí­tására egymillió forintot költ a tanács évente. SZÁZEZER TÖ egy- és kétnyári VIRÁG Elmondották azt is, hogy őszi és tavaszi idényben több mint százezer tő egy- és kétnyári vi­rágpalántát ültetnek ki a me­gyeszékhelyen, ezenkívül sok drága örökzöld fát, bokrot, cser­jét. A kertészeti vállalat a dí­szítőnövények zömét maga állít­ja elő, de kuriózumként növé­nyi ritkaságokat vásárolnak a szarvasi Arborétumból és ha­zánk más szaporítótelepéről. A kiültetett növényállományc azonban szakavatott virágtolva­jok dézsmálják. Ez év májusá­ban csaknem 14 ezer forint ér­tékű kiültetett virágpalántát loptak el. A hősök temetőjében például 1060 tő szalviapalántát ültettek ki a kertészek. Az első éjszaka valamennyit elvitték. A tőzegcserépben előnevelt virágpalántákat valószínű pia­con értékesítették a tolvajok. A Lenin-szobor környékéről drága talajtakarókat vittek el. Az ér­tékes évelő növényt ősszel rak­ták ki, a szakavatott tolvaj azonban csak tavasszal vitte el, amikor látta: mennyire szépek, jól fejlettek a növények. A szo­borsétány pihenőparkjaiból a második kiültetést is elvitték. EGY NAPIG GYÖNYÖRKÖDHETTEK A MOZILÄTOGATÖK — A Békés megyei Népújság a közelmúltban megbírált ben­nünket, hogy a Szabadság mozi előtt üresek a műkő vázák — magyarázza Rágyanszkiné. — Nos hadd mondjam el: már két­szer teleültettük, de csak egy- egy napig élvezhették a mozilá­togatók. Egy részét ellopták, a többit pedig „kiülték” a vázák­A Köröstarcsai Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet tavaly februárban egyesült a Mezőberény és Vi­déke ÁFÉSZ-szel. Az áruforga­lom az elmúlt másfél évben je­lentősen növekedett. Míg 1974- ben a kiskereskedelmi forgalom I ból. Sok helyen ülőpad helyett használják a műkő vázát. Sok I szép muskátlit, díszcsalánt és egyéb cserepes virágot vittek el a vázákból. Legutóbb már csak palántákat ültethettünk helyük­re, s ezek őszre hoznak virágot. Sok gondot oí<oz a szemétszál­lítás is. Az elmúlt napokban az előkertekben lekaszált füvet sok helyen a kukába rakták. A fű rátekeredett a kuka hengerére, s másfél- két napig álltak a ja­vításra szorult kukák, a szemét addig is maradt a helyén. Ha egy-egy utcában, lakótelepen nagy kupacba rakják a füvet, a városi tanács gondoskodik az el­szállításról, a kukák sem ke­rülnek javításra. HATÓSÁGI FELELŐSSÉGRE VONÁS Augusztusban várhatóan új rendeletet fogad el a tanácsülés, amely szerint hatóságilag von­ják felelősségre a parkrongáló- kat. a virágtolvajokat, a szeme- telőket. A műszaki osztály enge­délye nélkül zöldterületet tele­píteni, a növényeket áthelyezni sehol nem lehet. A városi tanács a lakosság segítségét kéri ab­ban, hogy leplezzék le a garáz­dákat. a város szépítését, tisz­tán tartását akadályozó szemé­lyeket. Társadalmi összefogás­sal ügyeljünk Békéscsaba tisz­taságán, virágosításán. 5. A Bánicki, a Mazura, a Tál­tos nem járnak semmiféle suli­ba. Nem esetük. A Vida már átkeveredett az érettségin. Ilyenkor május környékén mi is inkább eljárnánk falat bonta­ni. Szép mesterség. Volt már ar­ról szó, hogy május egy menő hónap. Jó fej lehetett, aki ezt kezdte terjeszteni, megvonnám tőle a prémcsit. Idegroncs az egész banda, nem látunk a pi­pától. Két fronton folyik a harc, a suliban meg otthon. Ilyen helyzetben csak elbukni le­het, az biztos. Ránk is ez a sors vár. Volt már erre példa, néhányan közülünk be is kerültek a történelembe, ró­lunk csak otthon emlékeznek meg, családi körben. Könyv nél­kül fújják minden évoen a má­jus végi szöveget. A Bánicki is szövegel, mit ültök itt, ennyi idő alatt meg lehet fejteni egy tízismeretlenes egyenletet. Szép ügy. Állandóan szövegel. Pont ő. Négykor lelép, másnap regge­lig semmi meló. Én lelépek négykor, ötkor kezdhetem elöl­ről. Nem kell számológépet im­portálni ahhoz, hogy kiszámít­sam, mennyi idő alatt nyiffan ki alig haladta meg a 27 millió fo­rintot, addig ez a'szám az el­múlt esztendőben csaknem 31 millió forintra rúgott. Élelmi­szerből 14,8, ruházatból 7,9, ve­gyes iparcikkből pedig 14,6 szá­zalékkal adtak el többet az elő­ző évinél. A vendéglátás árbe­vétele 1,2 millió forinttal nőtt és 223 ezer forinttal több zöldséget, tojást, baromfit vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az 1976-os év áruforgalmi mérlege is jónak mutatkozik, hiszen az első negyedévben több mint 7 millió forint érté­kű élelmiszert, ruhát es vegyes­iparcikket adtak el. A vendég­látóipari forgalom 9,9 százalék­kal volt nagyobb az előző év azonos időszakáénál. A községben jelenleg négy mezőgazdasági szakcsoport mű­ködik: a méhész, a nyúltenyész- tő, a zöldségtermesztő és a ser­téshizlaló. A szakcsoportok munkája nélkülözhetetlen a la­kosság jobb ellátásában. A szö­vetkezet anyagilag is segíti a szakcsoportokat és ezek tagjait. Szerződésben garantálja az áru átvételét, a sertést hizlalóknak minden sertés után 400 forint előleget, illetve nagyüzemi fel­árat fizet. A zöldségtermesztő szakcsoport 150 ezer forint vá­sárlási és 100 ezer forint terme­lési előleget kapott a szövetke­zettől. Ebben az évben 84 mázsa mézre, 2400 házinyúlra. 390 mázsa tőkehúsra kötöttek szer­ződést a szakcsoportok. Ami a település üzlethálózatának, ven­déglátóipari egységeinek a fej­lesztését illeti, az V. ötéves tervben egy ABC-kisáruházat kap a község. Tovább bővítik az élelmiszerboltok hűtőfelsze­relését. A vendéglátásnál a leg­fontosabb feladat a halászcsár­da korszerűsítése, berendezések kicserélése, a konyha bővítése, gépesítése. az ember. Szép a május. Közben senki nem veszi észre, a sulik­ban kikészül az egész krapek- társadalom. Nem is baj. Majd megbánják még. Bírom azt a humoristát, jó fej lehetett, aki azt írta, röhög az osztály. Ná­lunk kérem, senki nem röhög. A tanár röhög. Feljegyzem fi­am ezt a marhaságot. Megírom valamelyik lapnak, ezen röhög majd az egész ország. Hát csak röhögjenek. Itt a parkban ösz- szejött srácok közül nem röhög senki. Otthon megy a szöveg, miért nem eszel. Ez se nem eszik, se nem tanul, csak bá-' múl. Mi volt az iskolában? Nincs ezen mit röhögni. A La­kinger már bejelentette, az idén legalább kettőből meghúzzák. Megnyugtató, mint tájékoztatás az influenzajárványról. Ügy ül a vaskorláton, mintha választa­nia kellene a Nobel-díj és a Le- nin-rend között. Viszont nagy igazság, hogy ami a felvilágosí­tást illeti, a suli alaposan le­maradt. Az egésznek az a háttere, hogy nálunk a suliban általában szemléletesen oktatnak. Már amit, kivéve azt a bizonyos fel­világosítást. Ért engem? Amit a Fogalmak — közelről Műszaki fejlesztés, műszaki fejlődés A műszaki fejlesztésre sokfé­le definíció van. Üzemi szinten lényegében a gyártás- és a gyártmányfejlesztést öleli fel. Népgazdasági szinten a műszaki fejlesztés olyan tevékenységet jelent, amely elősegíti a gazda­sági fejlődést egyrészt az ágaza­ti és a termékstruktúra fejlesz­tésével, korszerűsítésével, más­részt a ráfordítások volumene és összetétele javításával fokoz­za a nemzetközi versenyképessé­get. Lényegében tehát olyan műszaki, szervezési és közgaz­dasági intézkedések láncolatát jelenti, amely intézkedések a termékeket és a termelést hasz­nosan változtatják meg. A műszaki fejlesztési tevé­kenység eredménye megnyilvá­nul mind a termékek választé­kának és minőségének javulásá­ban, mind pedig a munkaterme­lékenység fokozódásában: emel­kedik a termékek és a termelés műszaki színvonala. A műszaki fejlesztésben ötvöződnek a tech­nika, a technológia, valamint a tudományok és aktív hatást gyakorol mind a gazdasági nö­vekedésre, mind pedig annak szerkezetére, műszaki színvona­lára. A műszaki fejlesztési te­vékenységnek aktív szerepe van a népgazdaság növekedésében, fejlődésében. Számítások iga­zolják, hogy a nemzeti jövede­lem növekményében a nagyob­bik rész a technikai haladásból származik. Érthető módon minden ország jelentős összegeket költ a mű­szaki fejlesztést megalapozó tu­dományos kutatásra, gyárt­mány- és gyártásfejlesztésre. Magyarország ilyen jellegű ki­adásai elérik, illetve meghalad­ják a nemzeti jövedelem 3 szá­zalékát. 130 kutató és fejlesztő intézetben több mint 80 000-en foglalkoznak kutatással, fejlesz­téssel. tanár mond, nálunk csak akkor hétszentség, ha mutatja is. Lát­hatatlan ügyekben, csodákban, régi históriákban nem hiszünk. Itt van például a fizika, már az a része, amit a modern fejek ta­láltak ki. Ebből kiderül, hogy cikis ügy az egész régi buli, mégis jóformán csak azt tanít­ják. Azon túl, hogy nem va­gyunk maradiak, minek ennyi­re visszamenni, mikor az újat se értjük? Történelemből is elég lenne az utolsó 30—40 év. Épp elég történi ez alatt a 30—40 év alatt, sokan még ebből se ta­nultak. Mindegy. A lényeg, ezt legalább szemléletesen mutat­ják, van fénykép, itt-ott egy film. Kivéve a felvilágosítást. Erről senki nem szövegel ma­gyarán. Ábra nines, mármint- hogy ilyen ábra, pedig frankón az se csúnyább, mint a háború. A könyveket dugják. Az ember hall valamit, sumákolnak in- nen-onnan. Az újságok írják, mindenkit fel kell világosítani. Én mondom, nincs itt nagy sza­va az újságnak, senki nem hallgat rájuk, hiába írnak. Ki­véve a napidíjak emelését. Le­gyen nekik, mert ami van, azt legalább kapják. De az ember csak lopja az ilyen-olyan köny­vet. Cserélgetjük. . A legjobb könyvet mégis a nénémtől fújtam meg. Mi Ugyanis elhatároztuk, nem nö­vünk fel tudatlanságban. Ugyan­is vannak közöttünk tehetségek. Kár volna elkallódnunk. Mert felvilágosítás nélkül mit tud az ember. Én például mire kétszer találkoztam Líviával, már szikra is alig volt bennem. Tisztelem az ilyen Livi-íéle csa­A gyulai Köröstáj Mgtsz felvitelre keres i — tehenészeket, — hálózati villanyszerelőket, — mg-i gépszerelőket, erőgép vezetőket, — lakatosokat, — kőműves, ács és építőipari segédmunkásokat, — 1 fő beruházásban jártas építésvezetőt. Várjuk az 1976. évben végző fiatal szakmunkások jelentkezé­sét is. Jelentkezés a tsz központi irodájában a személyzeti vezető­nél: Gyula, Kerecsényi utca 27. ez. alatt. Hová tűnt a sok virág?.« Parkrongálók, rirágtolvajok Békéscsabán - A lakosság segítségét kéri a városi tanács Ary Róza S. S. Kerekes Imre: EGY VAKACIO TÖRTÉNETE (Kisregény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom