Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

Elsődleges a bűnmegelőzés

Figyelmeztető adatok

Megyénkben a múlt évben 258 fiatalkorút vontak felelősségre bűncselekmény elkövetése miatt. Az előző évhez képest elsősorban a vagyon elleni bűntettek száma emelkedett. Jelentős hányadot képviselnek a gépjárműlopások. Nem egy olyan eset fordult elő, amikor a tettes a lopott járművel addig közlekedett, amíg az üzemanyag el nem fogyott, majd elhagyta, s másikat lopott helyette. Az elkövetők többségének nem volt jogosítványa, s ittasan ültek a járműre. A .gépkocsikat meg is rongálták.

Galeribűnözés ugyan ,a múlt évben nem fordult elő, de sok bűncselekményt csoportosan követtek eL a fiatalok.

önkéntelenül adódik a kérdés, milyen okok és körülmények játszanak szerepet a bűncselekmények elkövetésében? A me- gvei rendőr-főkapitányság a nyomozás során nagy gondol fordít ezeknek a feltárására. Hiszen a bűncselekmények megelőzése elképzélhetetlen az alkalmat adó okok ismerete nélkül. A rendőr-főkápitányság által feltárt körülmények között első helyen a család kellő go'n- doskodásának a hiánya szerepel. A bűnelkövető fiatalok többsége rendezett anyagi körülmények között él. A szüleik megfelelően gondoskodnak róluk. Nevelésük azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Gyakran sem rendszeres tanulásra, sem munkára nem ősz{Jegyzet

A menetrend és a valóság...

Nem sikerült a rajt, így jelle- mezhétjük mi, ingázók az új menetrend szerinti első utazási munkanapot, azaz május 31 ét, Békéscsabán. Megmondom

őszintén, amikor megtudtuk, hogy a délután 4 óra 35 perces vonat indulási idejét az új menetrendben 4 óra 53-ra tették, vegyes érzelmekkel fogadtuk. Annyiban azért mégis megnyugtatott, hogy a változtatás előtt is gyakran indultunk 4 óra 50-kor, vagy éppen 5 órakor. Ezt már megszoktuk, úgy vettük, Csabán ez a hivatalos menetrend.

Am jött a szép kivitelű új menetrend. A sok-sok munkát igénylő precíz könyv, melynek szerkesztőit a perceknek a percekhez passzítasáért valóban elismerés illeti. Különben is szeretem a jó könyvet, s ez még nevezetes is, mert az ünnepi könyvhét idejen jelent meg. Izgalmas, mert megállapítja az utazási lehetőségeket. Sajnos a valóságban csak a lehetőségeket. Mert a gyakorlat semmivé zúzza a szerkesztők odaadó, lelkiismeretes munkáját. így volt ez az említett napon, amikor 16.53 helyett 17.12 perckor indult a békéscsabai vonat Orosházára. így változik át az értelmes menetrend az utazók részére mesekönyvvé. Vagy talán mégsem? Cehet, mert a menetrend 5. oldalán a tájékoztató utolsó bekezdése előtt ez olvasható: „A menetrendek megváltoztatásának, vagy a személyforgalom bármely okból való korlátozásának jogát a1 közlekedési vállalatok fenntartják maguknak” — hát a csabaiak fenntartották! Továbbá: „Az ilyen változásokról az utazóközönség tájékoztatása az állomásokon kifüggesztett hirdetmények és a sajtó útján történik.”

Én éltem a lehetőséggel, sajtó útján tájékoztatom az utazóközönséget a vonatkésésröl.

— roeskár —

fiatalkorú bűnözésről

tönzi őket a család. Ezt még tetézi az is, hogv igen hamar kikerülnék a szülői felügyelet alól. Legalább ilyen következménye van a szétzilált családi életnek. Nyolcvanhárom fiatalkorúnak a szülei elváltak. Huszonhatnak az édesapja, tizennégynek pedig az édesanyja volt büntetve. Huszonnyolcnak a szülei alkoholisták. Tapasztalat igazolja, hogy a helytelenül nevelt és a szétzilált környezetben élő fiatalok igen könnyen keverednek rossz baráti társaságba. Végeredményben a fiatalkori bűnözéseknek ez a táptalaja. Különösen a csoportos bűnözésnél tapasztalható egy- egy felnőtt korú — nem egy esetben — büntetett előéletű személy — káros befolyása. A barátkozások legtöbbször italozással párosulnak. A vendéglátóipar dolgozói sem tartják be rpindig a szeszes ital kiszolgálását tiltó szabályt. Igaz, az italt a fiataloknak gyakran a felnőttek rendelik meg. A vizsgálat szerint a rossz baráti társaság befolyása és az italozás legtöbbször bűnözésnez vezeti őket.

A tapasztalatok félreérthetetlenné teszik, hogy a megelőzésben elsődleges szerepe a nevelésnek, valamint a felvilágosításnak van. Mindazt, amit a család elmulasztott, pótolni kell, különben a fiatal élete félresik- lik. A rendőr-főkapitányság nagy részt vállalt ebből a munkából. A múlt évben megyénk ■ középiskoláinak és szakmunkás, képző intézeteinek 291 osztályában mintegy nyolcezer tanulónak tartottak osztályfőnöki órát az állampolgári jogokról és kötelességekről, valamint a fiatalkorú bűnözésről. A fiatalok többsége ugyanis, csak a vádlottak padján döbben rá, hogy mit követett el. Magatartásának: következményét ismeretek hiányában sokszor fel sem tudja mérni. Éppen ezért van olyan nagy jelentősége ezeknek az osztályfőnöki óráknak, melyeket a rendőr-főkapitányság tisztjei tartanak.

Az utóbbi években tovább erősödött a rendőrség és a lakosság kapcsolata. Nem egy bűncselekményt éppen bejelentés alapján derítettek fel, illetve a továbbterjedést megakadályozták. Nagyon hatékony az 'állami és társadalmi szervekkel való együttműködés is. Különösen a KISZ-bizottságokkal, a tanácsok művelődésügyi osztályaival és a gyámhatóságokkal. Sok segítséget nyújt a rendőrség a bűnelkövető fiatalok utógondo- . zásához. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok tevékenységéből is kiveszi , részét. Igen jelentős a bűncselekmények megelőzése terén az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportok munkája. Megyénk négy városában ötvenkét önkéntes rendőr végez ifjúságvédelmi feladatokat. Többségük pedagógus és KISZ-tag.

Nem kell a harangot félreverni. Noha 1975-ben valamivel, több fiatal követett el bűncselekményt, mint az előző évben, számuk nem nagy. Az adatok viszont figyelmeztetnek. A bűncselekmények megelőzéséért sokat tett és sokat tesz a rendőrfőkapitányság és a különböző társadalmi és állami szervek. A feladat azonban az egész társadalomé, de elsősorban a családé! A környezettanulmányok nagy nyomatékkai hívják fel erre a figyelmet.

(Serédi)

4 Bítísmemjzsr

1976. JÚNIUS 2.

Jó ütemben holad az erdőtelepítés az országban

Eredményes volt az erdőtelepítés: az ország erdősített területe az ötödik ötéves tervben 1976-ra előirányzott programnak megfelelően bővült az elmúlt hetekben: a kedvező időjárást kihasználva, mintegy 10 000 hektárra ültettek új erdőt. Több mint tízezer hektáron erdőfelújításra került sor. Ily módon az idei tavaszon húszezer hektáron kezdhették meg a szakemberek a fiatal erdők gondozását, nevelését.

Az új erdők felét a fenyvesek teszik ki, de nagy területeket foglalnak el a nyárfák és a tölgyesek is.

Az erdészek a telepítéskor meghatározott területekre koncentrálták az erőket. Báds-Kis- kun megyeben például 2550 hektárt hasznosítottak erdészeti termelésre, s nagy kiterjedésű földrészeket ültettek be csemetékkel Szabolcs-Szatmár és Pest megyében.

Hír a Zalka- filmről

Julij Dunszkij és Valet ij Frid forgatókönyvírók arról a nehéz munkáról számolnak be, amelyet Zalka Máté három életének megfilmesítése jelent: mint Frankel Béla harcolt önkéntesként az I. világháborúban az olasz, majd az orosz fronton, a fogságban bolsevik lett, a vörösök mellett harcolt, Vörös Zászló érdemrendet kapott. A húszas években mint Zalka Máté színházigazgató, író, külügyi futár. .. 1936-ban Spanyolországban Lukács tábornok néven tűnik fel és ott is leli halálát. Barátai és bajtársai, főként A. V. Ejszner és lánya. Natalja Matvejevna Zalka visszaemlékezéseire támaszkodnak. A film szovjet—magyar koprodukció

Maniosz Zaharisz és Kő Sándor rendezésében. Az operatőr Kende János.

A könyvvásárló

Nagy a forgalom ezekben a napokban a könyvesboltokban. Érthető, a könyvhéten mindig többen vásárolnak, olyanok is. akik egyébként ritkább látogatók a könyvespultok körül.

*

Találomra szólítottam meg az orosházi szövetkezeti könyvesboltban Lénárt Sándornál, amint a legfrissebben érkezett kötetek közt válogatott. Arra számítottam, őt is a könyvheti propaganda „csábította” ide. Nyomban kiderült, hogy erről szó sincs. Lénárt néni egyik legrégibb törzsvendég itt, s majd huszonöt éve könyvtári tag is.

— Sűrűn be-benézek. Hogy mikor szerettem meg az olvasást? Nem is tudom. Talán gyerekkoromban. Én voltam a lei- olvasó, amikor kukórieafoszlás- ra összegyűltek nálunk a szomszédok. Ne nevessen ki. Jókait szeretem á legjobban, de mindenfélét olvasok. Van úgy, hogy többször is ugyanazt. Tudja, áprilisban betöltöttem a hatvan- kilencet. Néha már bajban vagyok a nevekkel.

— Most mit vásárolt?

Kockás írkalapot vesz elő.

melyen szép gyöngy betűkkel irt hosszú lista áll.

— Felírtam én magamnak előre, de nem mindet kaptam meg. Nem baj, majd jövök újra, hiszen nap közben van időm. Reggel elindítom az unokákat az iskolába, ellátom az aprójószágokat, utána ráérek. Szóval mit is vettem? Lakatos Menyhért könyvét, a Füstös képeket, aztán B. Rajkov: Három találkozás a felügyelővel meg itt van a Lila ákác, Szép Ernő irta, biztos ismeri. V. Hugo Ki- lencvenhárom című regénye is itt van még. Amit tovább keresek, Balzac: A betörök irály, aztán az Üvöltő szelek és az Elíújta a szél.

— Van nekem máshonnan is könyvem. Az egyik unokahúgom Pesten tanít az Eötvös egyetemen, rendszeresen küld, meg néha én is neki,, legutóbb a vásárhelyi pusztáról megjelent könyvet küldtem el.

Lénárt néni gyakran jár színházba és ott van az orosházi író-olvasó találkozókon.

— Sok okosat lát. hall az ember az ilyen helyeken.

Látom, Lénárt néni nem is nagyon érti, miért faggatom, hiszen magától értetődő az, ha az embert érdeklik a világ dolgai. Zavartan rakosgatja szemüvegét egyik kezéből a másikba.

Még egy kérdést azért megkockáztatok:

— Mikor tetszik leginkább olvasni ?

— Mindig este. amikor lefekszem. El sem tudnék tán aludni olvasás nélkül.

— Még sok szép könyvélményt, Lénárt néni!

*

Elcsomagolja a most vásárolt könyveket, megigazítja szemüvegét. Elköszön. Felszáll a kerékpárjára és elkarikázik. Talán arra gondol, miért akarnak őróla írni az újságban, talán arra, miről olvas ma este, amikor lefekszik.

F. T.

Politika és fodemány

Politika és tudomány kapcsolatáról írva könnyen áldozatai lehetünk annak a tévedésnek, mintha a közvélemény szemében két magasztosnak tűnő dolgot kapcsolnánk össze, amelyek aztán igy egymás fölerösitett, fényében ragyognak. Azt még’ inkább képesek vagyunk elfogadni, hogy minden politikai lépés logikus okfejtéssel is igazolható. De az már határozottan új jelenség — és ezért erre érdemes figyelni —, hogy a tudományba vetett hit korántsem rendíthetetlen a közvélemény szemében.

Az atombombától a DDT-ig a tudomány már igen sok olyan eredményt mutatott föl, amelyek konkrét politikai fölhasználása nemcsak a fölhasználás mikéntjét, hanem egyesek szemében a tudomány világmegváltó megítélését is kérdéssé tették. Az ügy azonban annál szövevényesebb. A politika általánosságán belül az ágazati politikák intézményesen különböznek, ami a tudományos kutatással való együttműködésben is differenciáltabb szemléletet igényel.

Nagy összefüggésekben biztonsággal állíthatjuk, hogy a politika nem azonos a tudománnyal (bár ugyanakkor van politikai tudomány is), de a politika és a tudomány között

szükségszerű valamilyen együttműködés, ami aztán kölcsönös felelősséget is föltételez. A politika és a kutató munka elté,- rő minőségű és felelősségű munkák, de az eltérések a közös egymásrautaltságon belül értendők. Tovább színezi e kapcsolatrendszert az összpolitika és az ágazati politikák összetettsége.

Az úgynevezett . összpolitika fogalma ebben az összefüggésben a szintetizáló és vezérlő, általános állampolitikára vonatkozik. Ez az a szint, ahol valamely ideológiai koncepció kereteiben, azok által meghatározottan a stratégiai súlyú célté- telezések kialakulnak. A mi esetünkben ez a magyar szocialista társadalom fejlesztése. Ehhez viszonyítva az úgynevezett ágazati politikák viszonylagos különállásukban — többnyire miniszteriális szervezetekben — államigazgatási értelmű munka- megosztást jelentenek, és éppen ezeknek a sajátos politikai folyamatoknak az összefüggéseiben testesül meg az a bizonyos összpolitika. Ilyen ágazati politikák, mint ismeretes, az ipar- politika vagy az oktatáspolitika, az agrárpolitika vagy a szociálpolitika.

Az összpolitika egyik feladata éppen a politikai és a tudományos alternatívák egymásra találásának biztosítása, nem

utolsósorban az ágazati politikák konkrét ügyeiben hasznosítható optimális döntések érdekében. Ehhez természetesen már eleve „a tudományosságra nyitott” szemléletre van szükség. Az összpolitikai folyamatok irányítói saját tevékenysé-1 gükben így, mint a tudományos kutatások megrendelői lépnek fel. Azon kívül persze, hogy íölkészültségüknek elengedhetetlen része a politikai tudományokban való jártasság.

Az általános politika szintjén főként a különböző, társadalom- tudományok eredményei értékesíthetők amelyeket politikára összpontosított szemlélettel, a marxista—leninista politikai tudomány képes leginkább közvetíteni. A társadalomtudományok' közvetlenül politikára irányuló elméleti alternatívái közül, a politikai vezetés szükségszerű megkötöttségeinek és elméleti fölkészültségének függvényében választhat valamilyen elképzelést a politikai tervezés segítségéül. Ilyen esetként fogható föl

például, amikor a politikai vezetés az ipari és agrárgazdaság arányosításának kérdésében, annak minden társadalompolitikai következményével együtt elkötelezi * magát a leghelyesebbnek tartott variáció mellett. Mivel az „abszolút” igazságra a tudomány

is legfeljebb csak törekszik, könnyen elképzelhető, hogy mily nagy fölkészültség kívántatik meg a politikustól magának a döntés tárgyának szövevényessége miatt, és milyen nagy a felelőssége, a döntés ál-