Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. JŰNIUS 1.. KEDD Ära: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ASSZONYOK, LÁNYOK EGY BRIGÁDBAN (4. oldal) A BARÁTSÁG SZÁLAI (5. old.) HONVÉDELMI VERSENYEK BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) Négy hónap mérlege A szokásosnál nagyobb figyelem és érdeklődés kíséri az 1976-os esztendő indulását. Az új ötéves terv „startja” ugyanis nem egyszerűen folytatása, továbbfejlesztése mindannak, amit az előző öt esztendőben eredményes munkával, jó gazdaságpolitikával elértünk, hanem lépésváltás, a fokozott hatékonysági követelményekhez való felzárkózás időszaka is. Határozottan törekszünk a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítására. Az idei első négy hónap adatai biztatóak, bár még nem vonhatunk le az esztendő egészére messzemenő következtetéseket, A népgazdaság tervszerűen, a célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A szocialista ipar termelése 4.7 százalékkal növekedett. az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,3 százalékkal. Éves szinten bizonyosan teljesül á tervezett 6 százalékos ipari termelésnövekedés. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónapban 4.5 százalékkal csökkent, az állatállomány1 és -felvásárlás ugyanis kedvezőtlenül alakult. Az idei tennivalók közt azonban a minőségi követelmények a döntőek. Bíztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5.3 százalékkal nőtt, gyorsabban, mint a termelés. A foglalkoztatottak száma ugyanis 0.6 százalékkal csökkent. Mégis, főként a központi intézkedések hatására, mérséklődtek a nyomasztó munkaerőgondok. (Kivéve a textilipart, ahol 3 százalékkal csökkent a létszám, már- már veszélyeztetve a tervfeladatok teljesítését.) A vállalatok újabban többnyire már nem terveznek létszámnövelést, de általában csökkentést sem. A minisztériumok viszont Igyekeznek ezt néhol kikényszeríteni. Kijelölték azokat a vállalatokat, amelyek a termelékenység gyorsabb emelésével már az idén létszámot szabadítanak fel. Meghatározták a főváros agglomerációs övezetében megszüntetendő telepeket, tevékenységeket. Több megyében megkezdték a létszám átcsoportosítását a korszerűbb termékek előállítására. A központi utasítások és az előírások fegyelmezett végrehajtásán túl azonban több vállalati kezdeményezésre, határozottabb felelősségvállalásra van szükség, hogy az élő munkával való következetes takarékosság általánossá váljék. Az építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalékkal termelt többet, a beruházási kifizetések pedig még némileg csökkentek is a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezt az új feltételekre és gazdálkodási időszakra való átállás indokolja. Az év végéig teljesíthető lesz a berpházások szerény 2 százalékos tervezett növekedése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapasztalatai. Az induló új nagyberuházások kis száma ugyanis lehetővé teszi széles körben a tervezés és a kivitelezés további koncentrálását. Így egyebek közt a pályázatok útján odaítélt idei 7,5 milliárd forintos exportfejlesztési hitelkeret hatékony felhasználását is. A lakásépítkezéseknél — különösen Budapesten — a tavaly óta jelentkező előkészítési és szervezési zavarok felszámolása, a tervek maradéktalan teljesítése a legfontosabb építési és beruházási feladat. Az új ötéves terv által igényelt lépésváltásban talán a legnehezebb követelmény a minden piacon előnyösen értékesíthető termékek gyártásának fokozása. Az első három hónap adatai szerint a külkereskedelmi forgalom kiáebb volt mind a tervezettnél, mind a tavalyi első negyedévinél. Az indulást mégsem mondhatjuk kedvezőtlennek. Az igényes tőkés piacokra irányuló kivitel ugyanis 12 százalékkal gyorsabban nőtt mint a behozatal, s ígv a dollár- adósságunk növekménye csupán a fele volt a tavalyinak. Tartós javulást, a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyre- állítását csak a hosszú távú fejlesztő és piaci munka alapozhatja meg. A hosszú távú fejlesztésekhez, csakúgy mint a termelés nyersanyag- és energiaellátásához szilárd alapot teremtenek a KGST-országolckal öt esztendőre kötött államközi szerződések. A Szovjetunióval ezenkívül 10 éves megállapodást is kötöttünk: marhahúst és gabonát szállítunk olaj és más tőkés piacokon beszerezhető nyersanyagok ellenében. Az ilyen kölcsönös szállítások értéke öt év alatt eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az 1976-os esztendő java, időben is, tennivalókban is előttünk áll. Változatlanul érvényes az MSZMP KB legutóbbi ülésének útmutatása, mely szerint a fő figyelmet „...továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a rnunkaerőgazdálkodást.” Az új ötéves terv egyik sajátossága, hogy a követelmények felfokozottan, az anyagi lehetőségek viszont csak visszafogottan növekednek. (Különösen az idén és a jövő esztendőben, hogy az eladósodási folyamatot mielőbb lefékezzük és megállítsuk.) Az ellentmondás feloldása feltételezi a politikai munka, a társadalmi aktivitás fokozását is. A szocialista munkaverseny, a tömeges aktivitás és kezdeményezőkészség különösen fontos most, amikor a belső tartalékok feltárása, az anyagi javak, a szellemi és fizikai erők ésszerű, takarékos felhasználása, a korszerűbb, olcsóbb és jobb munka — sok kampányszerű nekibuzdulás után hosszú távú stratégiai feladattá, parancsoló létszükségletté vált. Kovács József „Mitől szocialista egy brigád?” Hasznos tanácskozás volt a szocialista brigádvezetők IV. orosházi tájkonferenciáján „Fontos feladat, a népünk, elsősorban munkásosztályunk gondolkodásában és magatartásában kibontakozó szocialista vonások általánosítása és terjesztése.” Kádár Jánosnak, az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott mondatát idézve kezdődött meg május 29-én, szombaton délelőtt a szocialista brigádvezetők IV. orosházi tájkonferenciája. Az idézett gondolat szellemében folyt két napon át a tanácskozás, amelyet a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa, az orosházi művelődési központ és az itt működő szocialista brigádvezetők klubja rendezett a kulturális intézmény koncerttermében. A tájkonferenciára — melyen részt vett Hanyecz Ernő, az orosházi párt-végrehajtóbizottság tagja, Csepregi Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Lipcsei Imre és Hajdú Antal, az SZMT osztályvezetői — Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéből, valamint Budapestről érkeztek a szocialista brigádok, klubok, művelődési házak képviselői. A rövid megnyitó után dr. Dankovics László, a SZOT közgazdasági osztályvezető-helyettese beszélt a termelés gazdaságpolitikai kérdéseiről, népgazdaságunk jelenlegi helyzetéről, a szocialista brigádok termelőmunkájáról, az üzemi demokráciáról. Előadása után sokan kértek szót, s a felszólalásokból kitűnt, hogy a brigádok érzik, tudják, mekkora felelősség hárul rájuk. A Békés megyében működő 21 , szocialista brigádvezetők klubja tevékenységét Zana János, az orosházi művelődési központ főelőadója ismertette, dr. Tóth Béláné, a Békés megyei Művelődési Központ előadója pedig a megyénkben 1976-ra másodszor is megrendezett munkásbrigádok vetélkedőrendszeréről tartott beszámolót. A könyvtárnak, a munkásművelődésért végzett tevékenységéről szólt Bozó Klára, az SZMT orosházi könyvtárának vezetője, kiemelve a letéti könyvtárhálózat jelentőségét. Május 30-án, vasárnap délelőtt színvonalas előadást hallottak a konferencia résztvevői „A munkásművelődés új rendszerének kialakítása” címmel, melyet Gádor Lajosné, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztály főmunkatársa tartott, majd Babosán István, az Orosházi Üveggyár klubjának vezetője mutatta be röviden a klubot. Az előadások után ismét többen kértek szót és mondták el véleményüket, kedvező, és olykor kevésbé kedvező tapasztalataikat a munkaverseny- mozgalmaki'ól, a szocialista brigádok vállalásainak értékeléséről. Felszólalt Lipcsei Imre, aki mintegy összefoglalót adott arról, hogy mitől szocialista egy brigád, majd említést tett a brigádokat értékelő pontrendszer hibáiról. Végül az SZMT megyei elnöksége nevéljen Hajdú Antal így értékelte a tájkoníerenciat: „Tartalmas és hasznos tanácskozás volt.” Magyar-szoviet együttműködési tárgyalások Plenáris üléssel a Parlament delegációs termében hétfőn délután megkezdődött a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt dr. Szekér Gyula és Mihail L eszecsko miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvözölte a tanácskozás részvevőit, s a szívélyes szavakra Mihail Leszecs- ko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirendjén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fontosak a két ország most induló ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából. Rámutattak, hogy az együttműködési bizottság csakúgy, mint a szaktárcák, hatékonyan segítik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben rejlő újabb lehetőségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kormányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Dr. Szekér Gyula hétfőn este a Parlament Vadásztermében vacsorát adott az együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka alkalmából. (MTI) Másodszor left kiváló az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet Kiemelkedő hús- és tejhozamok A jó munka eredményét ünnepelte május 29-én, szombaton délelőtt az orosházi Dózsa Tsz tagsága. A közgyűlésre abból az alkalomból került sor, hogy a tsz, most másodszor elnyerte a Kiváló Termelőszövel- vezeti Gazdaság címet. A rendezvényen — melyen jelen volt Baukó Mihály, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, dr. Dajka Balázs, a Mezőgazdasági és ÉlelmezésMegyei gyermekraj z-kiállítás nyílt Békéscsabán tm Vasárnap délelőtt Pataki József, a Magyar Üttörök Szövetsége Békés megyei Tanácsának elnöke nyitotta meg a megye úttörő és kisdobos képzőművészeinek legjobb munkáiból ren dezett szabadtéri kiállítást. Békéscsabán, a Kossuth téren felállított tablókon látható h a 123 alkotás, melyet a zsűri a beküldött 250-ből kiválasztott. Valamennyi kiállító jutalomban részesült, a legjobbak — 21 cn értékes jutalmat kaptak Fotó: Lónyai László ügyi Minisztérium főosztályvezetője — Gönczi István, "a Dózsa Tsz elnöke mondott beszédet. „A dolgozó emberek, vállalatok, gazdaságok kollektívái mindig örömmel es felelősséggel ünnepük a jól végzett munkát. Örömmel azért, mert terveik valóra váltak, mert felelősséget éreznek a jelen és a jövő feladatainak elvégzéséért.” E gondolatok jegyében sorakoztatta tel az elnök a szövetkezet eddigi legsikeresebb, 1975-ös gazdasági évének eredményeit. A tsz jól gépesített növénytermesztési ágazattal és erős állattenyésztéssel, kiemelkedő hús- és tejhozamokkal dicsekedhet. jó gazdasági adottságokkal, szilárd alapokkal rendelkeznek, melyek a tagság szorgalmával a vezetők szakértelmével párosulva alapot adnak az V. ötéves tervre kitűzött célok eléréséhez. Befejezésül Gönczi István bejelentette: a Dózsa Tsz is csatlakozik az orosházi Új Élet Tsz felhívásához, és vállalja többek között a halmozott termelési érték összesen 30 százalékkal való növelését az V. ötéves tervben. A közgyűlésen dr. Dajka Balázs adta át az elnöknek a „Kiváló” címmel, kitüntetéssel járó oklevelet, majd a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést nyújtotta út Benkő Kálmánnak, Varga Györgynek és Váradi Bélának, a miniszteri dicsérő oklevelet pedig Csizmadia Margitnak. A „Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetésben — melyeket Gönczi István adott át — I2-en részesültek.
