Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
Vallomás? őszinteség? Szembenézés a valósággal? Nit alkotott az ifjúság? Békés megyeiek ez országos kiállításon Ez a polarizált fólia kiválóan alkalmazható az oktatásban. Se- KÍtséeével lineáris és turbulens mozgásokká lehet átalakítani az álló képeket. Készítői a kéícgyházi mezőgazdasági szakiskola fiataljai; Dömösi Mária tanárnő és Hargitai Kálmán üzemmérnök Az^ Ifjúság „költözött be” a kőbányai vásárváros „B” pavilonjába. Pontosabban alkotásaik, azok a pályamunkák, melyeket a KISZ KB két évvel ezelőtt meghirdetett felhívása nyomán készítettek a 30 éven aluliak. Nyolcvanezer fiatal pályamunkáiból, az ágazati seregszemlék után itt azokkal az alkotásokkal találkoztunk, melyeket „kiválóra” minősítettek. Látogatásunkkor elsősorban a Békés megyei fiatalok alkotásait kerestük. Jobbára — s ez a megye jellegéből is következik — a mezőgazdasági és élelmezési ágazatban találkoztunk „hazai” pályamunkákkal. Nagy érdeklődés kísérte a kétegvházi mezőgazdasági, és munkás továbbképző intézet traktorbemérő hidraulikus próbapadját, amely nemcsak javítás utáni bevizsgálásra alkalmas kiválóan, hanem az oktatásban is jól hasznosítható. Hasonlóan a polarizált fóliához, ezzel az oktató eszközzel ugyanis mozgóvá alakítható az állókép. Ezenkívül láthatjuk az iskola különböző szakköreinek munkáit, traktort és más mezőgazdasági gépmo- delleket, szemléltető eszközöket. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat pneumatikus készüléke, egy furatsüllyesztő (készítői: Nagy Sándor és Laurinyecz Pál) már nincs ott a kiállításon — a termelésben hasznosítják. Találkozhattunk ezenkívül a szarvasi mezőgazdasági főiskolások különböző témájú szakdolgozataival, a KOVIZIG kollektívájának árvízvédelmi telep létesítménytervével és makettjével, Szlávi k Lajos mérnök árvízi tározóról szóló tanulmányával, a battonvai szakközépiskolások bőrdísztárgyaival, Meskó Anna gyulai pedagógus akvarelljeivel. A felsorolás, meglehet nem teljes, de bizonyítja, hogy az Alkotó Ifjúság pályázaton a Békés megyei fiatalok is letették névjegyüket. Alkotásaik, pályamunkáik ott voltak a többi hatezer között, s sikert arattak! A szombat este zárult kiállítás — melyet 100 ezren tekintettek meg — utolsó vendégei a KISZ IX. kongresszusának küldöttei voltak, ök ismerkedtek meg társaik munkáival. Kép, szöveg; Fábián István Szintén kétegyházi alkotás, készítőjét. Gazdag Mihály szakoktatót 3000 forinttal jutalmazták. A hidraulikus próbapad traktorok bemérésére szolgál Akkordok árnyékában I Stenches masinán sokszorosított felhívást kézbesített a posta néhány héttel ezelőtt 280 volt növendéknek, akik az elmúlt tíz évben jártak a békéscsabai zeneiskolába. A felhívásba Rázga József karnagy, a zeneiskola új igazgató-»a vegyeskórusba hívja azokat, akik bizonyára nem véletlenül áldoztak fiatal korukban hat esztendőt zenetanulásra. Az első találkozót május 3-ára írták ki, erre tizenhatan jöttek el a 280-ból. A karnagy-igazgató mégis derűs, mondhatnám majdnem optimista. „Ha ^kétszer eny- nyien összejönnek; a jövő héten megkezdjük a munkát. Olyan vegyeskart szeretnék, mely idővel koncertképes színvonalra emelkedik, és együtt léphet fel a városi szimfonikus zenekarral.” A hagyományokat tiszteletben tartják. Senkit nem csábítanak az Általános Munkás Dalkörből, a pedagógus női karból vagy éppen a gyógyszertári kórusból. Tiszteletre méltó álláspont. „Eszembe sem jutott ilyesmi. Mi értelme lenne az egésznek?” — mondja Rázga József. Messziről jött, Budapesten, a XVII. kerületi Bartók Béla zeneiskola igazgatója és a kerület aranydiplomás kórusának volt a karnagya. „Tudom, most azt kérdeznéd, hogy miért lőttem el Pestről Békéscsabára ? Megelőzlek. Mert úgy éreztem, itt többet adhatok magamból. Hogy itt egy egész város zenei életét lehet megpezsdíteni. irányítani.” Nem egészen négy hónapja érkezett. Benyomásai, tapasztalatai rr.ár megalapozottak lehetnek. Aki érkezik, jobban látja azt, ami jó, de azt is, ami nem. Amit a hosszasan itt élők megszoknak és el is fogadnak kicsit. adott nekik és már ott is vannak.” Es te? — kérdezem. „Jaminában lakunk egy iskolában. De csak rövid távon lehetséges. Derékmagasságig vizes. Különben a feleségem is itt tanít, szolfézst.” Aki azt állítja, hogy Miskolc- nak, Hódmezővásárhelynek, Szegednek sem könnyebb, az enyhén szólva, nem mond igazat. Hol van ezektől múltban, hagyományban, megalapozottságban Békéscsaba? Vajon nem köny- nyebb-e Vásárhelyen azonnal lakást adni, ahol évtizedek óta természetes szokás, rend az ilyeskezet a gyerekek. Muzsikálni csak tiszta kézzel szabad ... „Lakásféle lehetett ez a ház. Mindenre jó, csak zeneiskolának nem. Ha majd felépül egyszer az új megyei művelődési központ, jó lenne hozzátervezni a zeneiskolát is. Nem árt beszélni erről, legyen csak a köztudatban. Gondoljanak rá, akiknek az lesz majd a kötelességük.” A fuvola-tanszakon Marton György zenetanár gyakorol. Növendékei délután érkeznek. A másik teremben Tóth István, a hegedűsök tanára dolgozik. Hangszerel. „Alkotóműhely vagjTjnk. A „Ami jó: közel hétszáz gyerek tanul az előkészítőkön és a hangszeres tanszakokon. Az érdeklődés óriási. Nem szeretem a nagy szavakat, de tényleg az. A múlt héten volt egy felvételi vizsga. Százan jelentkeztek. Hatvan gyereket tudunk felvenni, negyven nem alkalmas zenetanulásra. Akadnak nehéz eseteink. Amikor a szülő — köztük még pedagógus is! — körömszakadtáig harcol a gyereke felvételéért, pedig igaz szívvel állítjuk, hogy nincs erre tehetsége. „Mit mondanak a többiek, a kollégák?!” Ez a gond. Mert sikk a zenetanulás, a különóra, még akkor is, ha teljesen értelmetlen.' Beszélgetésünk nem zavartalan. Tanárok jönnek, gyors tanácskozásokra van szükség: most zajlanak a felvételik. Újkígyóson 30 gyermek szeretne előkészítőbe járni. Rázga József ugyanúgy szeretné. Csak kevés a tanár, még az óradíjas oktató is. A csabai szlovák és az általános iskolai kollégium külön előkészítő csoportot szervezne. Ezt is teljesíteni szeretnék, bár egyre nagyobb gond a kihelyezett tagozatok fenntartása és tanári ellátása. Tanítanak Jami- r.ában, a Kulich-lakótelep 10-es iskolájában, Szabadkígyóson, Telekgerendáson. Tagiskolájuk a gyomai. Az oktatók — Gyoma kivételével — Csabáról járnak ki órákat adni. A 23 kinevezett és 5 óradíjas tanár kevés. Négy azonnal kellene. „Csak éppen nincs. Három hónap alatt körbejártam az ország összes zeneművészeti tanárképzőjét. Ketten, hárman végeznek egy-egy helyen és nem jönnek Békéscsabára. Miskolcon például azt kérdezték tőlem: mit tudunk csinálni Csabán, tanítás után9 Elmondtam, hogy van egy félfüggetlenített szimfonikus zenekarunk, némi mellékkeresetet az is biztosít. Lakást azonban nem mondhattam, bár most talán lesz egy. Más: Szegedről szerencsésebb körülmények között szerezhettem volna egy fiatal házaspárt. Vásárhely azonnal lakást mi? Vagy Szegeden, Miskolcon? Persze, valami azért igaz az ellenvéleményből is. A „természetes. jó szokást” nem lehet elég korán kezdeni. Csak a felismerés. hogy kell. hogy nélkülözhetetlen. az megy nehezen. Vajon Vásárhelyen. Szegeden. Miskolcon hogyan kezdődött? És mikor? „Még egy tapasztalat”: Elmondtam az altalános iskolai igazgatók értekezletén. Ha most mégis túlzók, akkor sem tévedek sokat, de a zeneiskola tizedrangú ügy. Megmondom, miért. Mi reggeltől estig mást sem csinálunk, csak az iskolákhoz alkalmazkodunk. Néha teljesen illuzórikus az, hogy órarendet készítünk, mert a növendékek képtelenek rendszeresen járni, itt lenni a kiírt időpontban. Esetleges szervezések sora üti el a rendszeres és fegyelmezett zeneiskolába járást. Üttörőfoglalkozás, szakkör, egyebek. A városi úttörőelnökségnek is az a véleménye, hogy ezek a foglalkozások, ha állandóan megszokott időpontban tartják, nem kavarhatják a zeneiskolai oktatást. Hangsúlyozom, az is fontos, sőt nélkülözhetetlen, de ez is, ha valaki vállalkozott rá. Megdöbbentő eredményre jutottam, amikor felülvizsgáltam a mulasztásokat. Kiderült, hogy ■ növendékeink óráik egyharma- dán nem vesznek részt. Ha most közgazdász lennék, elmélkedhetnék azon, hogy ez mit jelent forintban. Azért kiszámítottuk. Évente négyszázezer forintot dobunk ki az utcára. Ennyi a növendékek taníttatására szükséges összeg egyharmada egy évben. Három év alatt új zeneiskolát építhettünk volna a majdnem másfél millióból. Hogy mi a baj? Az együttműködés hiánya, több helyen. Pedig sokat beszélünk róla.” Sétálunk, nézelődünk az épületben. Körülményeiket nem mondhatjuk Séppen korszerűnek. A tanárok a szekrényeikben tartják a mosdótalat, ott mosnak muzsika alkotóműhelye, ahol a zene szeretetére, értésére neveljük a gyermekeket. Azt hiszem, külön lehetne írni egyszer arról: mit jelent ez? Mivé és hogyan formálja a fiatalokat?” Messziről jött Rázga József." Lehet, hogy most talál haza igazán. Saen Ervin 6. bérleti hangverseny Békéscsabán Műsoron: Beethoven IX. szimfóniája Az Országos Filharmónia hatodik bérleti hangversenyét rendezi meg május 12-én, szerdán este fél 8 órakor Békéscsabán, az evangélikus nagytemplomban. A koncert rendezői a kiadott program szerint nagyszerű kiállítást biztosítanak a világ zene- irodalmának két klasszikusa W. A. Mozart és L. von Beethoven egy-egy zeneművének előadására. A vendégegyüttes ez alkalommal a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar lesz Erdélyi Miklós karmester vezetésével. Mozart; A-dúr hegedűversenyét Gyarmati Vera hegedű- művész tolmácsolásában hallhatja a közönség. A másik mű Beethoven talán legismertebb szimfóniája, a kilencedik lesz. Schiller Crömódájának szövegére komponált mű bemutatásában a Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Gulyás György), valamint Adele Stolte (szoprán), Inge Schaffer (alt), Hans J. Wochsmuth (tenort és Heinz Reeh (basszus) vendégénekesek működnek közre. A bemutatásra kerülő művekről Laczó Zoltán mond Ismertetőt. 4 1976 MÁJUS 9