Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

\ Nőtt as érdeklődés a hosügyelt irn n Számvetés négy gazdag esztendőd! A népfrontbizottság újjáválasztása Gyulán Ünnepi külsőséget öltött szombaton reggelre Gyulán, a vá­rosi tanács díszterme. Ünnepi volt az esemény is, hiszen a Hazafias Népfront városi bizott­sága ekkor adott számot az el­múlt négy esztendő alatt vég­zett munkájáról, itt határozták meg a soron következő felada­tokat és megválasztották a nép­front városi bizottságát. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, dr. Takács Lőrinc, a vá­rosi tanács elnöke, Szigeti Gá- borné országgyűlési képviselő, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövet­sége főtitkára, Albel Andor, a KISZ városi bizottságának tit­kára és Gál Jozsefné, a HNF megyei bizottságának képvise- ; lője. A levezető elnök, Nádházi j András üdvözlő szavai után a ; zsúfolásig meglelt teremben a résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták a négy év munkájá­ról készült összegzó beszámo­lót, amelyet Banadics Márton, a HNF városi bizottságának el­nöke mondott el. Bevezetőjében többek között arról beszélt, hogy a városi bizottság ho­gyan tett eleget azoknak a fel­adatoknak az elmük években, amelyeket a mozgalom á nép­front elé tűzött. — Az MSZMP XI. kongresz­s/.usa határozatában kinyilvá­nította, hogy feladatunk: a fej­lett szocialista társadalom fel­építése és ennek érdekében az ötödik ötéves terv maradékta­lan végrehajtása. Elmondhat­juk, hogy a népfrontmozgalom széles körben részt vett e cé­lok megvalósításában. Hozzájá­rultunk sajátos módon a mi vá­rosunkban is a nemzeti egység erősítéséhez, a munkás-paraszt szövetség szorosabbá kovácso­lásához, a szocialista demokrá­cia fejlesztéséhez. Elégedetten állapította meg, hogy a mozgal­mi munka a város társadalma fejlődésének, a közélet gyakor- I lásának fóruma. Növekedett a I lakosság érdeklődése a köz- [ ügyek iránt, amit az is bizo­nyít, hogy többségük rendsze- I résén részt vesz a politikai j munkában. A bizottság megfelelően részt vett és tudatosította a1 szövetsé­gi politikát. Ennek nagy jelen- j tőséget tulajdonítottak, hiszen | ,,a szövetségi politika a szocia­lizmus történelmi szakaszában meghatározó szerepet játszik, mint felemelkedésünk egyik ( Balogh Imrét választották tit­kárnak alapvető feltétele.*’ Több pél­dát sorolt fel e szövetségi po­litika gyakorlati megvalósításá­ról, munkások, a parasztok, az értelmiségiek egyre szélese­dő együttműködéséről. Bő teret szentelt alkotmányjogi kérdé­seknek, a szervezeti életnek s ezen belül is főleg annak a gyümölcsöző együttműködésnek, amely a városi tanács és a nép­front között alakult ki. Ez leg­inkább a területfejlesztésben nyilvánult meg. A társadalmi munka, amely középületekben, kulturális intézményekben, vi­rágos utcákban ölt testet, évről évre egyre nagyobb értékű, ami kézzelfoghatóan példázza a vá- rosszeretetet. Négy évvel ezelőtt még alig haladta meg az egy­millió forintot az az érték, amit a város lakossága végzett tár­sadalmi munkában, tavaly ez az összeg már meghaladta az 5 millió forintot. örvendetes volt hallani azt a nagy gondosságot, amit a köz­oktatás fejlesztésére fordítottak. Gyulán a közművelődés, az is­kolán kívüli kultúrmunka, az önképzés jól szervezett, amihez szervesen kapcsolódik a széles körű felnőttoktatás. A népironl- munka középpontjában áll a munkásművelődés elősegítése, a művelt munkások egyre na­gyobb számban való nevelése. Megfelelő hangsúlyt kapott a kultúrpolitikai munka s ezen belül abbéké és barátsági te­vékenység. Jól fejlődött a test­véri kapcsolat Penza megyével, Kuznyeck, valamint Budrió vá­rossal. Nagy figyelmet szentelt a gazdaságpolitikai munkának. Jólesően állapította meg, hogy az elmúlt esztendőkben tovább fejlődött a város ipara és ez­zel együtt természetesen gyara­podott a munkásság száma. Je­lentős üzerr\ek épültek, korsze­rűsödtek az elavultak és bőví­tették a már szűknek bizonyult üzemeket. Országos érdeklődés központjában áll az épülő hús­kombinát, amely egyike a kor­mány által figyelemmel kísért tíz nagyberuházásnak. „Az elmondottak csak villa­násszerűen mutathatják be azt a sok és szerteágazó munkát, amit a város vezetése végez s amihez mozgalmunk úgy igyek­szik támogatást adni, hogy szer­vezi, mozgósítja a lakosságot a feladatok ellátáséra.” Ezek kö­zött jelölte meg a még hatéko­nyabb felvilágosító munkát, a gyermekékről, az édesanyákról való fokozottabb gondoskodást, a lakosság jobb tájékoztatását. A jövőben is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakóte­rület, a munkahely tovább fej­lődjön. Ezért kell továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kísérni a városban már két éve jól működő népírontkörzeteket. A nagy tapssal fogadott be­számoló után többen kértek szót. Dr. Takács Lőrinc, Szabó Anna, Albel Andor, Szigeti Gáborné, Túri Lajos, Szilágyi Péter, dr. 'Marsi Gyula, Márk György és SzeredA Eta mondta el vélemé­nyét a bizottság, az elnökség eddigi munkájával kapcsolatban és adott hasznos tanácsokat, út- mutaiást a jövőt illetően. Bana­dics Márton adott választ a fel­szólalóknak, majd a bizottság nevében kérte a felmentést. Ezt követően Nádházi András elő­terjesztése alapján a nagygyű­lés egyhangú szavazással elfo­gadta az új, 51 tagú bizottságot és a 15 tagú, a várost képviselő megyei küldötteket. Az újonnan megválasztott bizottság megtar­totta. első ülését, amelyen meg­választotta a tisztségviselőket és az elnökséget. Elnöknek ismét Banadics Mártont választották, helyettesének Nádházi Andrást és dr. Horváth Istvánt. Függet­lenített városi titkárnak az ed­digi járási titkárt, Balogh Im­rét választották meg. A Hazafias Népfront nagy­gyűlése a Szózat hangjaival ért véget. Kép. szöveg: Béla Ottó A na fygyűlés résztvevőinek egy csoportja Új könyvek A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ újdonságai közt említést érde­mel a KISZ kongresszusa alkal­mából kiadott „Ifjúság, ifjú­ság!”... című antológia, mely­nek gazdag anyagát Illés Lajos válogatta: Megjelentette a ki­adó a Kuba Kommunista Párt­jának I. kongresszusáról, vala­mint a Lengyel Egyesült Mun­káspárt VII. kongresszusáról tu­dósító köteteket; a rövidített jegyzőkönyvek tartalmazzák a két testvérpárt kongresszusának legfontosabb referátumait, do­kumentumait. A marxizmus— leninizmus klasszikusainak kis­könyvtárában látott napvilágot Marx: „Bérmunka és tőke” cí­mű híres műve, Engelsnek az 1891 -es kiadáshoz írt bevezető­jével. A kötetet a kiadó Marxiz­mus—leninizmus klasszikusai­nak szerkesztősége rendezte saj­tó alá. Megjelent egy NDK-beli szerzőkollektíva munkájaként, s néhány szocialista országban egyidejűleg látott napvilágot „A marxológia nyomorúsága” című kötet, amely a marxizmus mai meghamisítóit leplezi le. AZ AKADÉMIA KIADÖ meg­jelentette a Modern filológiai füzetek sorozatában Heé Veroni­ka: „Líraiság és epikum” című tanulmányát, amely Karel Ca- pek prózájának műfaji problé­máival foglalkozik. A szőlőbe­takarítás gépesítésének kérdé­seit tárgyalja Bakos István szakkönyve. Új kiadásban látott napvilágot a „Közép-Európa délkeleti részének flórája ké­pekben” című, nagy nemzetközi visszhangra számító tudományos munka. Jávorka Sándor szer­kesztésében, Csapody Vera több ezer — részben színes — rajzá­val. A kiadó Terra szerkesztő­ségének gondozásában adták ki a Magyar—Spanyol, illetve Spa­nyol—Magyar útiszótárt egy kö­tetben. AZ EURÓPA KÖNYVKIADÓ megjelentette Henry James: „Egy hölgy arcképe” című re­gényét, a Századunk mesterei sorozatban Arnold Zweig: „Gil­sa őrmester” című világhírű re­gényét, a Modern Könyvtár so­rozatban Ulrich Plenzdorf: „Az ifjú W. szenvedései” című kis­regényét. A Diákkönyvtár új kötetei közt két drámakiadványt találunk; az egyik William Shakespeare öt drámáját tartal­mazza, a másik Henrik Ibsen „Nóra” című háromfelvonáso- sát. Ismét a könyvesboltokba került a nálunk is népszerű vi­lághírű krimiíró, Agatha Chris­tie: „Tíz kicsi néger” című bűn­ügyi regénye. A CORVINA KIADÖ a Ma­gyar népművészet sorozatban megjelentette Fél Edit köny­vét, amely a „Magyar népi vá- szonhímzések’ -kel ismertet meg. Új, javított kiadásban látott napvilágot „A Szépművészeti Múzeum képei” című album, Garas Klára magyarázó szöve­gével. A MÓRA KÖNYVKIADÓ Kozmosz szerkesztősége a KISZ- kongresszus alkalmából szintén megjelentette — az ungvári Kárpáti Kiadóval közösért — Lenin: „Az ifjúsági szövetsé­gek feladatai” című kötetét, íz­léses bibliofil kiadásban. Max Lundgren ifjúsági regénye, „Az aranynadrágos fiú a Delfin könyvek sorozatában jelent meg. Ugyancsak itt látott nap­világot Tatay Sándor népszerű életrajzi regénye, a „Kinizsi Pál' , immár sokadik kiadásban. A Pöttyös sorozatban ismét hoz­záférhető Erich Kästner bűbájos gyermek regénye, „A két Lotti”. Tájékoztató a Szovjetunió júniusi tartalmából „A KAMAZ ifjúkora” című nagy képes riportban arról az időszakról olvashatunk, amikor a Kámai Autógyár futószalagjá­ról legördültek az első — 40 fo­kos fagyban és ötven fokos hő­ségben is üzemképes — nagy teljesítményű tehergépkocsik. L. Romanov riportjában „Ba­járól Bogorodcsánba” címmel az orenburgi gázmezőkről in­duló vezeték magyar szakaszá­nak építéséről, „Szovjet köny­vek — magyar olvasók” címmel a moszkvai Drúzsba könyves­boltról, a szovjet—magyar iro­dalmi kapcsolatokról olvashat­nak az érdeklődők. A lap interjút közöl dr. Ro. mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel ..Kö­zös alkotómunkánk újabb ered­ményéi” címmel. Nagy érdeklődésre tarthat számot a középiskolások köré­ben a „Vetélkedőnk eredmény- hirdetése”, melyből a „Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szov. jetunióról?” vétélkedö résztve­vői megtudhatják, kik nyertek helyezést az országos elődöntőn és kik utaznak a Szovjetunióba jutalomutazásra, A közlekedés újdonságait is­merhetjük meg az „Égen, föl­dön, tengeren” című cikkből. A Ganz-MÁVAG. a Magyar Hajó. és Darugyár, a MALÉV export-import kapcsolatairól is olvashatunk a lap közlekedési témájú írásai között. A „Kerepesi cimbalom — moszkvai zongora” című cikk szintén érdekes árucseréről tu­dósít: hangszerek exportjáról éá importjáról — a KONSUMEX közreműködésével. BimMSSs. 1976. MÁJUS 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom