Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

A megyei tanács üléséről jelenniük Tovább szilárdult a közrend, közbiztonság— Tanácstagi alap odaítélése - interpellációk Zöldségtermesztők országos tanácskozása Gyulán Tapasztalatcsert a sarkadi és méhkeréki kertészekkel A megyei tanács május 27- én tartotta ülését Békéscsabán dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyette­sének elnökletével. Részt vett a testület ülésén Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára, dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának főosztályvezető­je, Ábrahám Béla, a tanácsi pártbizottság titkára. Ott vol­tak az országgyűlési képviselők megyei csoportjának tagjai, több területi pártbizottság tit­kára, a Hazafias Népfront, az SZMT, a társadalmi szervek képviselői, a megyei tanács osz­tályvezetői. Elsőként a testület jóváha­gyólag tudomásul vette a ko­rábban hozott tanácsülés hatá­rozatainak végrehajtásáról szó­ló jelentést. Ezt követően elfo­gadta a végrehajtó bizottság 1975. évi munkájáról szóló tá­jékoztatást, melyhez dr. Szabó Sándor szóbeli jelentést tett a februári tanácsülés óta végzett vb-munkáról. A testület úgy ér­tékelte a beszámolót, hogy a végrehajtó bizottság az elmúlt évi célkitűzéseket eredménye­sen valósította meg. A megyei tanács és a végrehajtó bizott­ság már 1975-ben is tárgyalt olyan témákat, amelyek a XI. kongresszus és a megyei párt- értekezlet határozatainak vég­rehajtását szolgáljak. Tevé­kenysége tovább javult, erősö­dött a testületek meghatározó szerepe, érvényesül a területi szemlélet. A megye közrend-közbiztonsá­gáról dr. Haraszti János rendőr- ezredes, megyei főkapitány ter­jesztett be írásos jelentést. E napirend tárgyalásánál jelen volt a Belügyminisztérium kép­viseletében Szabó Ferenc alez­redes. A jelentés értékelte azo­kat az intézkedéseket, melyeket a közrend-közbiztonság javítá­sának érdekében a főkapitány­ság tett. Utalt azokra a tények­re, melyek korábban a lakossá­got nyugtalanították. Jogos ész­revétel volt, hogy kevés rendőr van az utcán. Ennek orvoslásá­ra növelték a járőrlétszámot. Több járművet kaptak a rend­őri szervek és így a kisebb lét­számot is célszerűbben tudták felhasználni. Javult a szolgálat szervezése, amely most már jobban igazodik a közbiztonság tényleges igényéhez. A nagyobb községekben ügyeletes önkéntes rendörök segítik az állampol­gárok panaszainak gyorsabb or­voslását. Intézkedést tettek a kijózanító állomások létrehozá­sára. Így Békéscsabán és Oros- [ házán működik ilyen józanitó állomás. A megyei tanács a közrend­közbiztonság helyzetét szilárd­nak ítélte meg. Súlyos állam elleni vagy élet elleni bűncse­lekmény megyénkben kisebo i számban fordult elő. Az élet elleni bűncselekmények tetteseit minden esetben felderítették. A lakosságot élénken foglalkozta­tó, a közbiztonság helyzetét rossz irányban befolyásoló hely­zet alakult ki azonban Békés­csabán és környéken, valamint Gyulán és Sarkadon. Hosszabb ideje sorozatos erőszakos nemi közösülést és sze­mérem elleni erőszakot követtek el Békéscsabán és környékén, valamint Gyulán. Jelentős rendőri erő bevonásá­val és a lakosság segítségével eddig négy ilyen tettest derí­tettek tel, közte olvat, aki Bé­késcsaba és Gyula területén több mint húsz rendbeli erő­szakos cselekedetet követett el. A felszólalók is nyugtalanító­nak tartották, hogy elég sok a felderítetlen ügyek száma. Azonkívül sok szabálysértés történik az utcákon. Kívánság volt. hogy a járőrök bátran él­jenek * helyszíni bírságolássá!. Nem aggasztóan, de a bűncse­lekmények száma mégis emel­kedett. Annak ellenére, hogy a rendőrhatóságok sincsenek meg­elégedve a bűnözési helyzet alakulásával, nem vigasz, de tény, hogy az országos átlagos bűnözéshez képest megyénkben a közrend-közbiztonság jó. Ja­vult a közlekedés fegyelme is. A balesetek száma öt év óta a növekvő gépjárműpark elle­nére csökkent. Emelkedett vi­szont az üzérkedés és az adó­csalások száma. A gazdálkodó szervek felügyeletét és ellenőr­zését ellátó szervek részéről ke­vés kezdeményezés történt a pa­zarló gazdálkodás, vagy más népgazdaság elleni bűncselek­mény miatt a büntetőeljárások lefolytatására. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél is las­san halad a rendészek munká­ba állítása. A meglevő üzem- rendészek és mezőőrök együtt­működése a rendőrökkel jónak mondható. t Jelentős bűnelkövetésként szerepel a munkakerülő élet­mód megyénkben. Nem válto­zott a fiatalkorúak részvételi aránya a bűnözésben az utób­bi időben sem. Ügy állapította meg a testület a jelentés és fel­szólalás alapján, hogy stagnál. A személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt időkben emel­kedett. Gyakori a járműlopás, személyi tulajdon elleni egyéb lopás, ezek többségénél az ál­lampolgárok gondatlansága is fellelhető volt. Dicséretes, hogy a büntetőügyek több mint 80 százalékánál a nyomozást egy hónapon belül befejezték és biztosították annak lehetőségét, hogy a bíróságok rövid idő alatt gyorsított ítéletet hozhas­sanak. Bár a közúti balesetek száma csökkent, azonban ezen belül nőtt az ittasan okozott szemé­lyi sérüléses balesetek száma. Ezeknél főképp a gépjárműve­zetők és a kerékpárosok ittas­sága szerepelt nagyobb szám­ban. A balesetek javuló alaku­lásától nem választható el — állapította meg a testület — a Békés megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács jó propaganda-, megelőző tevékenysége sem. Hasznosnak ítélendő meg, hogy az elmúlt években megyénk te­rületén több KRESZ-parkot épí­tettek társadalmi munkában. Az első ilyen park átadására 1975. május 1-én került sor a Szarvasi Óvónőképző Intézet­ben. Ezt követte a mezökovács. názi es a szeghalmi. Az elmúlt évben és a jövő­ben is a rendőri szervek legna­gyobb gondját a gyalogosok, ke­rékpárosok, lovasfogat-hajtók, ' segéd-motorkerékpárosok okoz- I ták és okozzák. A főkapitány­ság keresi a lehetőséget a KRESZ-szabályokra való felké­szítésre. Ebben a munkában sok segítséget várnak a helyi tanácsoktól. Úgy állapította meg a testület, hogy az önkén­tes rendőrök tevékenysége je­lentősen segítette a közrend­közbiztonság szilárdítását. A jelentésből kitűnt, hogy az el­múlt esztendőben az általuk teljesített szolgálati óra elérte a 400 ezret. A jelentés megvitatása után a felszólalásokra dr. Haraszti János rendőrfőkapitány adott választ, s hangsúlyozta: a köz­rend-közbiztonság további szi­lárdítása nagyon is indokolja. ; hogy a tanácsi és a rendőri ' szervek kapcsolata még tartal­masabbá váljon. A beszámolót a testület elfogadta és jegyző­könyvileg fejezte ki köszöne­tét a hivatásos és az önkéntes rendőri állományban levőknek odaadó munkájukért. A továbbiakban a megyei ta­nács elfogadta a jogalkaimazas jogpolitikai irányelveinek ér­vényesüléséről dr. Kertész Már­ton vb-titkár által előterjesz­tett beszámolót. Megállapítot­ta, hogy a tanácsi szervek jog- alkalmazói munkájára az irány­elvek ösztönzőleg hatottak és minden területen érvényesül­nek. Továbbra is követelmény, hogy a jogalkalmazás jogpoli­tikai irányelveket a tanácsok következetesen alkalmazzák. A testület értékelte az elmúlt évi költségvetési és fejlesztési feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a IV. ötéves terv költségvetési gazdálkodása megyénkben ered­ményes volt. A lakosság kom­munális. egészségügyi és kultu­rális ellátásának színvonala fejlő­dött, az V. ötéves terv indítá­sához a pénzügyi alapot is biz­tosította. Ezt követően a terv- gazdasági bizottság munkájáról szóló beszámolót vette tudomá­sul. A tárgysorozat 7. pontjaként szerepelt még dr. Takács Já­nos osztályvezető tanácsrende­let alkotására tett írásos javasla­ta a közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabály­zatához. A megyei tanács az előterjesztés megalapozatlansá­ga és kuszáltsága miatt tárgya­lásra alaptalannak tartotta és így levette napirendjéről. Uta­sította az osztályvezetőt, hogy széles körű konzultáció után gondosan, felelősségteljesen el­készítve a szeptemberi tanács­ülés elé terjessze. A zsúfolt napirendeket tár­gyaló tanácsülés vitájában fel­szólaltak: Földi János, Mezőko. vácsháza, Hrivnák Rozália, Tót­komlós, Novak Mátyás, Gyula­vári, Tóth Károly, Murony, dr. Oláh László, Békés, Kaczkó Mi­hály, Nagyszénás, Borka Sán­dor, Battonya, Győri Imre, Szarvas, Szilágyi József né, Me- zőgyán, Borbola László, Békés­csaba, dr. Romvári László, Bé­késcsaba, dr. Fonyó Gyula, Bu­dapest, dr. Varga István, Bé­késcsaba, megyei tanácstagok, illetve meghívottak. Kinevezés — felmentés Személyi ügyeket tárgyalva a tanács Krajcsovicz Jánost, a Békés megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatala el­nökévé 1976. július 1-vel ki­nevezte. A megyei tanács dr. Gácsér József művelődésügyi osztály- vezetőt munkájának, érdemei elismerése mellett 1976. augusz. tus 1-i hatállyal felmentette es hozzájárult a Szegedi Pedagó­giai Főiskola vezetőjekénti át­helyezéséhez. A testület a tanácstagi aiap terhére Békés város, Sarkad, Murony, Dombegyház. Szabad- kígyós. Dévaványa. Füzesgyar­mat községeknek 300—300 ezer forint és Köröstarcsának 200 ezer forint összegű pótelőirány­zatot engedélyezett a megyei ta­nácstagok kérése alapján. Ezt követően tudomásul vette dr. Pintér Miklós, Jámbor Emöné, Házi Albert megyei tanácsta­gok februárban tett interpellá­ciókra adott válaszát. A mosta­ni ülésen interpellációt Földe- si Istvánná megyei tanácstag je­lentett be: Kamut község új óvoda építéséhez kért segítsé­get, amire dr. Romvári László osztályvezető adott választ, hogy — mint a tervben nem szerep­lő létesítményre — anyagi fe­dezet sincs rá. A buszmenet­rend-módosítással kapcsolatban tett észrevétel a május 30-án életbe lépő új menetrenddel ol­dódik meg. Végül a tanácsülés bejelenté­seket vett tudomásul és az ülés dr. Szabó Sándor zárszavával véget ért. Roeskiír .Iá no* A Budapesti Kertészeti Egye­tem, a SZŰVOSZ, a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Egye­sülés és a Békés megyei Kert­barátok Szövetsége által szerve­zett zöldségtermesztő tanfo­lyam résztvevődnek bevonásá­val május 27-én, osütörtöikön országos ankétet tartottak Gyulán, az Eirkei Ferenc Műve­lődési Házban. Az ankét fő cél­ja a műanyag falja alatti zöld­ségtermesztés legújabb módsze­reinek ismertetése és bemuta­tása volt. A gyulai tanácskozás mintegy 200 részvevője előtt Borass László, a Békés megyei Tanács kertészeti szakfelügyelője szá­molt be a tájegységnek a Békés megyei korai zöldségtermesztés­ben betöltött szerepéről. El­mondta, hogy jelenleg Gyula város paprikatermesztői adják a megyében termesztett korai paprika 40 százalékát, s ma már a városban és a város környé­kén több mint 200 ezer négy­zetmétert hasznosítanak a ker­tészek fólia alatti paprikaiter- mesztéaael. Az előadó szólt arról is. hogy az utóbbi időben mind többen kapcsolódnak be egyre korsze­rűbb eljárásokat álltáim azva a kisüzemi paprikatermesztésbe. Ennek köszönhető: Gyulán, sze­zonban annyi korai paprikát „szüretelnek”, hogy abból min­den magyar állampolgárnak jut egy darab. A megyei tanács kertészeti szakfelügyelője elis­meréssel nyilatkozott a méhke­réki u borkahaj tatásról is, amely közismerten előzmények é* ha­gyományok nélkül hét év alatt vált számottevővé a megye zöld­ségtermesztésében. Ma már az országos szükséglet 70 százalé­kát termesztik meg uborkából Méhkeréken. Befejezésül Borass László a kormányprogramból adódó me­gyei feladatokat ismertette, majd a tanácskozás részvevői a kertészeti egyetem zöldségter- mesztósi intézete igazgatóhe­lyettesének, dr. Túri Istvánnak a vezetésével felkeresték a leg­eredményesebben kertészkedő gyulai paprikatermesztöket. A gyulai program után az or­szágos tapasztalatcsere a Sar­kad és Vidéke ÁFÉSZ zöldség- termesztő szakcsoportjának mo. dellüzemében folytatódott, amelynek megtekintése után az ankéton részt vevő zöldségker­tészek és kertészeti szakembe­rek Méhkerékre utaztak az egész napos program befejezése­ként az uborkahajtatás módsze­reinek és eredményeinek tanul­mányozására. k. e. r. Üttörő-néptáncosok, népi játékosok megyei fesztiválja Békéscsabán A békéscsabai várok úttörőegyüttes gyerekei, akik » nyáron Csillebércen tanulnak újabb népi táncokat (fotó: Lányai) Az úttörőmozgalom jubileu­ma alkalmából rendezett kultu­rális seregszemle egyik szín vo­natos bemutatója volt május 27. én, csütörtökön délelőtt, az ifjú­sági es úttörőházban, Békéscsa­bán. A megyei úttörőelnökség szervezésében találkozott 11 vá­ros es község kisdobos és u*tö- róegy üaese, hogy népi játék és népi tánc összeállításukat ér­tékelje a ZiSüri. Ügyesen, jó­kedvvel táncoltak a pajtások, de az ének tisztaságára és beszé­dük érthetőségére időnként job­ban kell ügyelniük oktatóik­nak. A legjobban szerepeltek i Battonya es Sarkad kisdobosai, 1 Gyoma, Békéscsaba és Gyula út- törőcsoportjai. Kedvesen képvi­selték nemzetiségi kultúrájukat a battonyai szerb, a méhkeréki román és a tótkomlósi szlovák anyanyelvű úttörők. Az országos úttörő néptánc- fesztivál június 2-től 4-ig lesz Kiskőrösön, ahol a gyomai mű­velődési házban táncoló 2. sz. iskola gyerekei képviselik me­gyénket. Az úttörő szánjátszó fesztiválra Pécsre június 10-én a nagyszénást gyerekek utaznak, akik bemutatják Petrolay Mar­git: Világosabb a Napnál című népi pódiumjátékát. Állami vállalatok, termelő szövetkezetek FIGYELEM! Csomagolásra alkalmas 520/115 széles toldott zsákszövet engedményes áron kapható Vidékre a szállítást vállaljuk. Telefon 12-085 Érdeklődni lehet: KSZV Szegedi Jutaárugyár anyag- és áruforgalmi osztályán. Szeg ed, Dorozsmai út 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom