Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
I Újjáalakult a postások iíjúsági klubja A kiállítás megnyitója. Balról Csarnai Mária klubtitkár, Csa- rejs János és Kovács Imre, a KISZ-alapszervezet titkára (Petrovszki Pál felvétele) MA: Jubilál a szeghalmi gimnázium A szeghalmi gimnázium 1926 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Fél évszázados jubileumát 1976. május 15-én, szombaton ünnepük, ekkor emlékeznek a múltra az iskola öregdiákjai és fiatal . tanulói. Délelőtt fél kilenctől a vendégek tiszteletére nyílt tanítási órákon mutatják be a tanárok és tanulók az oktatás jelenlegi formáit. Tíz órakor az iskolaalapító, Péter András tiszteletére készített emléktáblát avatnak. A művelődési központban Vasz- kó Tamás iskolaigazgató 11 órakor mond ünnepi beszédet, s ezt követően a gimnázium tanulói szerepelnek. Délután 3 órakor a művelődési házban mutatják be először a tv számára készített filmet Varga László rendezésében. A film cíBékéscsabón a megyei posta-1 hivatalnál 1971-ben alakult meg | a KISZ-klub. Több, kevesebb sikerrel működött is, az utóbbi időben azonban nem tudta betölteni feladatát. A változó ösz- szetételü tagság, a munkahelyi szétszórtság, a több műszak miatt nehéz volt összetartani a társaságot, a programok sem sikerültek a legjobban. A postás fiatalok sok vita után az idén februárban elhatározták: valamit tenni kellene, Előkészületek a szövetkezeti napra Szarvas várja, vendégeit Az Országos Szövetkezei T" nács kezdeményezésére ez évben Szarvason rendezik meg a nemzetközi szövetkezeti napot július 4-én. Ezt az ünnepséget összekötik Szarvas várossá nyilvánításának tízéves évfordulójával. A szövetkezeti nap előkészítésére koordinációs bizottság alakult. A legutóbbi koordinációs bizottsági ülésen a négy szövetség képviselői mellett részt vettek Szarvas város vezetői és szövetkezeteinek megbízottai. Jansik Tamás, Szarvas város Tanácsának elnöke kérdésünkre , elmondotta, hogy a tízéves fennállását jubiláló Szarvas méltóképpen készül a nagy ünnepre. Várja vendégeit, egész napra gazdag politikai, kulturális és sportprogramot biztosít. Az ünnepséget az Erzsébet- ligetben rendezik. A szövetkezetek fejlődését, életét, az élenjáró szövetkezetek munkáját bemutató . kiállítást a meliorációs főiskola halijában és zsibongójában rendezik. A kulturális és a sportműsor az Erzsé- bet-ligetben, illetve a vele szomszédos sporttelepen lesz. A tervek szerint a Tessedik-ház tatarozásával elkészülnek s itt mutatják be azokat a képző- művészeti alkotásokat, melyeket jelenleg Gyulán, a Dürer Teremben láthat a közönség. A vendégek ellátásáról és a különböző programokról, a nemzetközi szövetkezeti nap propagandájáról az Országos Szövetkezeti Tanács és az előkészítő bizottság gondoskodik. A saß Kami ‘fg7j 1976. MÁJUS 13. hogy ismét vonzó legyen a központi épület első emeletén berendezett helyiség a fiatalok számára. Ezért újjászervezték a klubot. Igaz, a bábáskodást a mintegy 25 tagú KlSZ-alapszer- vezet vállalta, de a klub most már nemcsak a KISZ-eseké. Segítségül hívták a pártszervezetet és a szakszervezetet is. fiatalokkal való törődésüket bizonyítja, hogy első jelentősebb rendezvényükön is ott voltak, segítettek. Hogy mi is volt ez a rendezvény? Egyik kollégájuk, a csorvási Csarejs János képeiből rendeztek kiállítást, melyet a napokban nyitottak meg. A fiatal festőt Csarnai Mária klubvezető mutatta be a jelenlevőknek. Tizennyolc kép övezi a falakat. A képek hangulata a gyermekkort őrzik (igen jól sikerült az önarckép). Valamennyi alkotás magában hordozza az útkeresés időszakának buktatóit, melyekkel bizonyára sokat birkózik még Csarejs János. A kiállítást, reméljük, más rendezvények mellett, több hasonló követi még. me: Hová ment a vén diák? Olyan diákokról szól, akik 1961. ben érettségiztek Szeghalmon. Az ötvenéves jubileum ünneplését összekapcsolták a rendezők a sárréti napok kulturális eseményeivel, ezzel is tartalmasabbá téve az ünnepség- sorozatot. T • e rr rr Uj gázszűrő A voronyezsi Műszaki Egyetemen fémkerámiái anyagokból kétréteges gázszűrőt készítettek. Ezek a szűrők igen magas hatásfokkal tisztítják meg a gázokat a portól és más szilárd szennyező anyagoktól. A szűrök előnye, hogy szilárdak, jól bírják a hőt, ezért jól alkalmazhatók a vegyiparban. Feltételezik, hogy az új szűrőket a gépkocsik égéstermékének tisztításához is felhasználhatják majd. (BUDAPREStí— APN) , HATÉKONYSÁG «I Nagyobb hozamokat, de hogyan? Kezdjük két példával. Széles körű vizsgálódások bizonyítják, hogy az ország kukoricatermése 10—15 százalékkal növelhető csupán azzal, hogy mindenütt idejében és szakszerűen vetik el, kellőképpen ápolják és gondosan takarítják be ezt a rendkívül fontos takarmánynövényt. Igen nagy veszteségeket lehet elhárítani a kenyérgabona megfelelő időben való betakarításával is. A termés minden egyszázalékos növelése — illetőleg a veszteség csökkentése — több mint 70 ezer tonna kukoricával és 40 ezer tonna kenyérgabonával javíthatja a termelő üzemek eredményét, s egyidejűleg a népgazdaság gabonamérlegét. Hasonló, vagy még elgcndol- koztatóbb számokat kapunk akkor is, ha a növénytermelés más ágazatait vesszük szemügyre. Mindegyik arra figyelmeztet, hogy kézenfekvő lehetőségek vannak a hozamok növelésére, a megtermelt értékek megóvására. Nem kizárólag arról van azonban szó, hogy hektáronként többet takarítsunk be. Annak is kiemelkedő jelentősége van — mind az egyes üzemek, mind a népgazdaság szempontjából —, hogy milyen hatásfokkal sikerül hasznosítani a termeléshez szükséges anyagi és szellemi erőforrásokat. milyen eredménnyel járnak a különféle ráfordítások. Ezeknek a tényezőknek az ösz- szességét szokták egy szóval hatékonyságnak nevezni. Hosszú volna tételesen felsorolni a hatékonyság minden elemét a mezőgazdasági termelésben. Egyebek mellett igen nagy jelentősége van az ipari eredetű anyagfelhasználásnak. Jól érzékelteti ezt az a tény,, hogy ma már 60 százalék körül van ennek az aránya a mezőgazdasági termelésre fordított összes anyagköltségekből. Az állami gazdaságokban ennél is nagyobb, meghaladja a 70 százalékot, a, tsz-ek nagyüzemeiben 65, a háztáji gazdaságokban pedig 30 százalékra tehető. Ez a helyzet is félreérthetetlenül mutatja, hogy milyen sok függ a gépek, a berendezések, a technikai felszerelések, a műtrágya, a növényvédő szerek s a termelésben résztvevő más eszközök hasznosításától. Vegyünk sorra néhányat ezek közül. Mezőgazdaságunk tavaly 34 százalékkal több műtrágyaHelyzetjelentcs } két békéscsabai szakmunkásképzőből Véget ért a fiatalok előtt álló pályaválasztási izgalom, megtörténtek a felvételek. Kérdés azonban, hogy a szakmunkásképző intézetek megtalálták-e számításukat? Békéscsabán, a 611-es és a 635-ös számú ipari szakmunkás- képző intézetekben is befejezték az általános iskolát végzők felvételét. A 611-esben Szegedi Pál műszaki igazgatóhelyettest kérdeztük meg az eredményekről és a problémákról. Megtudtuk, hogy a központi iskolához 210 tanuló felvételét tervezték és 190-et sikerült felvenni kilenc szakmára Nem tudták teljesíteni a gépi- forgácsoló és a villamosgép-sze- relő szakma felvételi tervét. A jelzett szakmákra továbbra is várják fiúk, lányok jelentkezését. A textiles tagozaton komoly hiány mutatkozik a kötő-hur- koló és a szövő szakmában. A beiskolázási terv teljesítését jelentős mértékben befolyásolja a kollégiumi férőhelyek hiánya. Közel 40 vidéki _ lányt kellene elhelyezni kollégiumban. Sajnos — mint mondotta — erre még csak biztatást sem kaptak. Korábban ugyan szó volt arról, hogy az iskolacentrumban lesz lehetőség, de kiderült, hogy ott is telt ház van. Kérték ugyan a felszabadult Kun Béla úti leánykollégiumot, de erre elutasító választ kaptak. Jó lenne felülvizsgálni, nem lehetne-e mégis valami megoldást találni, mert kétségtelen, hogy több vállalatot nagyon érzékenyen érint, ha a lányokat elhelyezés miatt nem tudják felvenni. Arról is kaptunk tájékoztatást, hogy a középiskolát végzők számára a központi iskolában hét szakmában 105 tanulóra tervezik az úgynevezett tanfolyami képzést és várják a fiatalok jelentkezését az elektronikai műszerész, a mechanikai műszerész, a karosszérialakatos, a szerszámkészítő, a háztartási gépszerelő, a villamosgépjármű-sze- relő és a villamosgép-szereló szakmába. A jelentkezéseket május 15-ig lehet beküldeni saját,- kezűleg írott kérelem formájában. Az sem mellékes körülmény. hogy az említett szakmák legtöbbjére leányok is jelentkezhetnek. A problémák elkerülése végett elmondta a? igazgatóhelyettes, hogy az idén Békéscsabán középiskolát végzők számára autószerelő, tv- és rádiószerelő szakmára nem lesz felvétel. Akik mégis ezekre a szakmákra szeretnének beiskolázást nyerni, Gyulán jelentkezhetnek. Megemlítette még azt is, hogy az eddigi előjelentkezések nem valami biztatók, mivel mindösz- sze 25 végzős kérte felvételét, s külön kiemelte, hogy ezen a területen évek óta megoldatlan probléma a szerszámkészítő szakma utánpótlásának biztosítása. A 635-ös szakmunkásképző iskolában Nagy Sándor igazgató- helyettestől tudtuk meg, hogy 15 szakmában 240 tanuló felvételét tervezték meg. A számadatokból kiderül, hogy néhány szakmában itt is komoly gondokkal küzdenek. Igen kevesen választották a vasbetonszerelő szakmát, a szűcs szakmát — mely lassan kihaló lesz, csakúgy, mint a kéményseprő és a könyvkötő. Továbbra is várják a jelentkezéseket a fapadlózó, a kőműves, az ács-állványozó, a cipőfelsőrész-készítő, a szűcs, és a könyvkötő szakmákra. Az intézetben a lányok jelentkezésével nem volt probléma, sőt túljelentkezés mutatkozott, s így az egyes területekről más szakmákra kellett átirányítani a fiatalokat. Összegezésképp megállapítható, hogy mindkét intézménynél még mindig komoly problémák foglalkoztatják a beiskolázással foglalkozókat, bár a lehetőségek adottak. Az a jogos óhaj mindkét helyen érződött, hogy a pályaválasztás előtt állóknak reálisan értékelniük kell a lehetőségeket. Jóllehet az idei beiskolázásnál nem mutatkoztak különösebb torzulások, nem volt favorizált szakma, azonban az sem mellékes körülmény, hogy néhány szakma utánpótláshiány - nyal küzd. Háló Ferenc hatóanyagot használt fel, mint 1970-ben. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez a többletráfordítás mindenütt meghozta a lehetséges eredmény. Sőt, ennek az ellenkezőjét állíthatjuk. Nincs olyan tsz, vagy állami gazdaság, amelyikben nem lehetne javítani a talaj tápanyagellátásának hatékonyságát. Részint azzal, hogy az egyes határrészek, táblák tényleges szükségletének megfelelő tartalmú és mennyiségű műtrágyát használnak fel, s a legalkalmasabb időben. De azzal is, hogy csökkentik a műtrágya helyenként tetemes tárolási veszteségeit. Sokat vitatott kérdés az öntözés fejlesztésének üteme, az öntözés módja, az öntözött növények köre. az egyes berendezések magas fajlagos költsége, az öntözés gazdaságossága. Egyetértés van viszont abban, hogy hazai viszonyaink között kedvezőtlen csapadékú évjáratokban igen nagy a vízpótlás jelentősége. Biztonságosabbá teszi a termelést, javítja az áru minőségét. A túlöntözés ellenben csak látszólag jár ilyen előnyökkel, mert valójában rontja a termés beltartalmi értékét, csökkenti az áru eltarthatóságát. Az üzemekben dönthető el, hogy mit, mikor, milyen mértékben célszerű öntözhi. Tapasztalatok tömege igazolja, hogy a szálas- és tömegtakarmányok szakszerű öntözésével nagy hozam- növekedést lehet elérni. . Ez a felismerés még nem eléggé széles körű. Sem az, hogy az öntözés önmagában nem boldogít. Megfelelő tápanyagellátás és más alapvető fénycsők nélkül nem éri ei a várt hatást. Évről évre nagyobb területet ölelnek fel a különféle növény- termelési rendszerek. Az, iparszerű termelés bevált módszereivé lettek, eredményességük kétségbevonhatatlan. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy már mindazt kiaknázták a nagyüzemek, ami a termelési rendszerekben rejlik. A nagy teljesítményű gépcsoportok, a termelés egész technológiája, a korszerű betakarítási módszerek alkalmazása még jelentős tartalékok feltárását kínálja. Igen fontos hozamnövelő tényező az egyes tájakon legmegfelelőbb növényfajok és -fajták meghonosítása. A költségek számottevő mérséklésére ad módot az energia takarékosabb felhasználása a termelésben és terményszárításban egyaránt. Államunk továbbra is támogatja a népgazdaság szempontjából fontos fejlesztéseket, köztük például a gépesítést, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A termelés azonban konkrét üzemi keretek között szerveződik. Nem az államtól, hanem a gazdaságoktól függ, hogy milyen jól hasznosulnak a termőföldek. az álló- és forgóeszközök, mennyire aknázzák ki a hozamnövelés, a költségcsökkentés lehetőségeit. Ha például a mezőgazdaság'rendelkezésére álló mintegy 230 milliárd forint értékű állóeszköz-állomány kihasználását csupán néhány százalékkal sikerül javítaniuk, akkor több száz millió forinttal növekszik az üzemek együttes eredménye. (Folytatjuk) r > /
