Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

Hem lesz hiánycikk az étolaj — Bő választék hús- és éteikonzervekből — Elegendő üditő ital lesz a nyáron Képünkön a tájékoztató egy pillanatát örökítettük meg Fotó: Demény A Szolnok—Békés megyei ] Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókja a II. félévben várható élelmiszerellá­tásról adott tájékoztatást a bol­tok vezetőinek, kereskedelmi szakembereinek. Részt vettek a megyei tanács, a városi tanács, a MÉSZÖV, az élelmiszer kis- ker., az ÁFÉSZ-ek vezetői, il­letve boltvezetői. Bevezetőül Moravszki Pálné fiókvezető üdvözölte a jelenle­vőket és tájékoztatást adott ar­ról, hogy milyen intézkedéseket tettek a korábbi hasonló jelle­gű tanácskozáson elhangzottak, bírálatok után. Ezt követően Kocsis Lajos, a vállalat főosz­tályvezetője ismertette az el­múlt négy hónap forgalmát, s elmondotta, hogy a békéscsabai fióknál az élelmiszer-forgalom 10,8 százalékkal nagyobb volt az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. Az árukészlet jelentős, pillanatnyilag 28 mil­lió forint értékű árukészlet van raktáron. Cukorból most kezd nagyobb forgalom lenni a bol­tokban, mivel a lakosság ottho­ni készlete — köztudomású, hogy tavaly az áremelkedés előtt sokan feltöltöttek házi készletü­ket — lassan elfogy. A növekvő igényt import cukorral pótolják. Tájékoztatott arról is, hogy tavaly hiánycik volt az étolaj, most viszont van bőségesen, a választék is jobb, a nyári sze­zonban nem lesz fennakadás. Hasonló a helyzet a margarin­nal. Bár kisebb a választék, de az igényeknek elegendő meny- nyiség van az édestésztából: többek kozott keksz, töltött os­tya és bőven van a mézes áru. Ez utóbbiból több üzletben vá­sárt is kívánunk rendezni. Hús­konzervekből az elkövetkezendő hetekben nagyobb forgalom várható, ezért a kereskedelem nagyobb készlettel készült fel erre. A nyári időszak szezon­áruja az üdítő ital, melyből szintén elegendő készlettel ren­delkeznek, csupán a választék lesz kisebb. Hasonlóképpen a sörből is. Ezt követően Bloch András, a békéscsabai fiók kereskedelmi vezetője a vegyiáru-készletről adott tájékoztatást, többek kö­zött elmondotta, hogy a Kom­fort öblítő megszűnt hiánycikk lenni. A lakosság hadat üzen­het a legyeknek, szúnyogoknak, zavartalan lesz az ellátás a kü­lönböző rovarirtó szerekből. Vé­gül a legújabb cikkekből áru­bemutatót is tartott. Ma dél­előtt a vegyiáru-ellátásról rész- letsebb tájékoztatást tart a vál­lalat, elsősorban a háztartási és illatszerboltok vezetőinek. Kasnyik Judit Zöldségíigyben — szomszédainknál Érdeklődve hallgattam a Bács megyei Petőfi Népe Szerkesztő­ségének mezőgazdasági rovat­vezetőjét és helyettesét, amikor a Kecskemét környéki zöldség- termesztés és -feldolgozás bel­ső gondjairól szóltak. Egy kicsit a 8—8 évvel ezelőtti Békés me­gyei tapasztalatok jutottak eszembe. Jól emlékszem azokra a tanácskozásokra, melyeket a párt városi bizottsága kezdemé­nyezett Akkoriban a konzerv­gyár, a hűtőház és a MÉK veze­tői között nagyon rossz volt a kapcsolat. Nem repül a sült galamb Az utóbbi időben mintha kö­zeledtek volna egymáshoz. A gyárak és a kereskedelem veze­tői már tárgyalnak. Valószínű, ráeszméltek arra, hogy a zöld­ségtermesztésben és a feldolgo­zásban céljaik közösek, bármi­lyen módon tartósítják’ is az árut vagy éppen frissen hozzák forgalomba. Bácsban — hallottam — még tart e kutya-macska barátság. A MÉK fölösleges paradicsomát nem a Kecskeméti Konzervgyár tartósítja, hanem a debreceni. Kilométereken át utaztatják az árut, vajon mi lesz belőle a fel­dolgozásig? Nem tudom meny­nyibe kerül ez a „játék”? ' Báli István, a Dél-Békés me­gyei Tsz-ek Területi Szövetsége elnökének szavai jutnak eszem­be, amit a Békés megyei zöld­ségtermesztésről mondott a szö­vetség legutóbbi küldöttközgyű­lésén. „Nézzünk szét az ország­ban, dugjuk össze a fejünket és közösen oldjuk meg a megye, ipari és kereskedelmi zöldség­ellátásának nyomasztó gondját.” A jóindulatú akarathoz nem fér­het kétség, mert a zöldségter­mesztési feladatokat valójában csak közös erővel tudjuk meg­oldani. A közös erőfeszítés azonban nemcsak a termelőre vonatkozik, hanem a termeltető­re is! Elsősorban a termeltető­nek kellene kezdeményeznie az újabb lépést. A baj csak az, hogy a partneri kapcsolatok hiányo­sak. Ezért alakulhatott ki ná­lunk is egy olyan szemlélet, mint Kecskeméten: „Ha kell a népgazdaságnak a zöldség, ak­kor a párt meg a tanács írja elő a termelői kötelességet.” Ezután — némi túlzással — már csak az következik, hogy a gyárak fel­dolgozva, tartósítvá exportképe­sen, amolyan repülő sült ga­lamb módjára kérjék a termelő­től az árut. Kényelmes az ilyen nézőpont. Nyíltan, őszintén kell erről beszélni, mert az ágazat jelenlegi helyzete arra enged következtetni, hogy Bács • és Bé­A tv-nek megvan az a kétségtelen előnye, hogy az eseményekről a történés pillanatában tud élőképekben „be­számolni”. Ezek a képek annyira azonban még­sem élők, hogy a néző aktív részesévé is tud­jon válni — minden hangulatrezdülést, áramlatot felfogva, érzé­kelve — ezeknek az ese­ményeknek, A KISZ mostari kongresszusán is bent kellett lenni az építők tanácskozótermében ah­hoz, hogy ne csak a szem, a fül közvetítésé­re kelljen hagyatkozni, amikor felzendülnek a bevonuló küldöttek üte­mes tapsától kísérve a lelkesítő nemzetközi, magyar és — ez különö­sen sokszor előfordult — chilei mozgalmi * indu­lók. Az áradó jókedv, az •Kacag a kongresszus" Szojka Magdi esete oldott- légkör hullám- mozgásait azonban mi, a megyei lapok tudósítói a kamarateremben fel­állított monitorok se­gítségével is jól fel tud­tuk fogni. Ott ültünk akkor is — a megyei mozzanatokat lesve — amikor Balázs Árpád, a KISZ KB tagja, Erkel- díjas zeneszerző, a kongresszusi mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke lépett a szónoki emelvényre. Rossz beidegzésből, de tudjuk, mennyire köte- lességszerűen terjesztik be és hallgatják meg almiéban a küldöttek­ről szóló, „száraznak”, ]e­és tűnő statisztikai len lést: ennyi ennyi munkás, értelmi­ségi, férfi, nő, középis­kolát, szakmunkáskép­zőt, egyetemet végzett és így tovább. A KISZ IX. kongresszusa — és ez Balázs Árpád előadói erényeit dicséri — kedé­lyesen végighallgatta a jelentést. Csak egy példa, amely egyben megyei vonat­kozású is: a mandátum­vizsgáló bizottság elnö­ke örömmel állapította meg, hogy a kileneszáz küldött között szép számmal vannak lá­nyok, fiatalasszonyok. Olyanok, mint a népsze- ■ rü színművésznő, Ben- j cze Ilona, vagy említ- ■ hetném a békési Szojka ; Magdit is — mondta Ba- ; lázs Árpád így folytat- • va: — Szojka Magdi a ta- • valyi badacsonyi ágit- ! prop. táborban bemu- j tatta, hogyan kell értei- j mezni azt. hogy a KISZ • igyekezzen megszaba- ! dúlni a sallangoktól, a j bürokratikus munkafor- ! máktól. Amikor látta, ! hogy előadásának hall- ■ gatói már el-elbóbiskol- . nak a nagy melegben, j beküldte őket a Bala­tonba, ő meg a parton állva fejezte be az elő­adást. Azóta — úgy­mond — szállóige Bé­kés megyében: „Kinn van a vízből, mint Szoj­ka Magdi Badacsony­ban.” (kőváry) kés megyében mind súlyosabb gondok elé néznek a konzerv­gyárak. Hogy csinálják Kecskeméten ? Bár a kecskeméti gyár 1975- ben szerencsésen lépett a több áru irányába, amikor lényeró vonalakat telepített a legerősebb tájkörzetekbe. Kecskemét kör­nyékén öt lévonal üzemel majd a nagy táblák szomszédságában. Hogy mit jelent ez a termelő­nek, nem szükséges ecsetelni. A több paradicsonfhoz vezető úton ez a megoldás mégis csak egy lépcsőfok. Nem ezért, vagy ettől terem több paradicsom. A lé­vonalak hatása egy nagyobb körzetre mégis csak közelebb vi­szi a felelősség érzését a való­sághoz. Hasonló intézkedést el lehetne képzelni a fni megyénkben is. Az üzemi eszközök hatékonyabb kihasználását a gyár kihelyezett lévonalai előnyösebben segíte­nék, mint a jelenlegi helyzetben. De miért nem általánoshoz a gyakorlat? A kécskevpltli Zöld­ségtermesztésig KutdTO Intézet­yjvogv a ter- •^atdobásának” minőség jellem­labor dolgozója tökéletesen ismeri. A mintát tehát úgy hozza össze, hogy alacsonyabb árkategóriába kerüljön az áru. így kevesebbet kell a jó áruért fizetni. Nekünk is elkelne a jó tanács Ha már a kutató intézet ke­rült szóba, hadd említsem meg, hogy tavaly példás együttműkö­dési kezdeményezés bontakozott ki Kecskeméten. Erről dr. Hódos Sándor tudományos osztályveze­tő tájékoztatott. A kutatók vál­lalták, hogy napi munkájuk mellett megtanítják a tsz-ek egy részét a paradicsom korszerű termesztésére. A csabai gyárral az intézetnek jelenleg nincs kap­csolata. Korábban volt. Pedig nálunk is elkelne a jó tanács, hiszen a paradicsom, de általá­ban a nagyüzemi zöldségter­mesztés gyerekcipőben jár. A megoldást keresők Kecske­métről nézve két táborra oszú hatók. Az egyik a megoldás nyitját a műszaki fejlesztésben látja. Ennek színvonalától teszi függővé az ágazat létét. A má­sik a realitásból indul ki. A gé­pi termesztésre és betakarításra tervezett paradicsom költséges és drága, tehát nem jövedelme­ző. Ha lejjebb is vinnék a pa­radicsomkombájn árát, a meg­oldáshoz ezzel sem juthatnánk közelebb. Több hazai szakember emle­geti az USA paradicsomter­mesztési modelljét; a kaliforni­ait. Ez a sivatagi éghajlatra épül. Ott öntözve termesztik a paradicsomot, s ha a vizet el­vonják a növénytől, megreked a fejlődésben és elkezdődik a tö- ! meges érés. De hol van — sze- ! rencsére — a mi hazánkban si- ; vatagi éghajlat? A paradicsom | érésének idején kiadós esőzések ! vannak. Az eső nyomán nem- ! csak a gépek munkája nehezül, | hanem a paradicsom is növeke- j désnek indul: virágzik, köt, ter- : mést fejleszt. Az érés tehát .fo- : lyamatos és elhúzódik, ezért 4-5 ■ alkalommal kell megszedni a termést. Vetettek kaliforniai magot Kecskeméten, s az ottani körülmények között nem egy­szerre ért be a termés. Egye­lőre tehát marad a kézi szedés. A kutató intézetben az abonyi Űj Élet Tsz példáját hozták szó­ba. Itt korábban nem termeltek paraditisomot. Az intézet köz­benjárására nagyüzemi , mére­tekben megvalósították a kecs­keméti termelési modellt. Kiváf ló minőségű paradicsomot ter­mesztettek, magas jövedelem­mel. Azért írtam mindezt le, mert a mi megyénkben 300 hektár paradicsomültetvénye nincs egyetlen tsz-nek sem. A munka­erőhiányt hozzák indoknak, ho­lott a községekben mindenhol van, erre alkalmas szabad kézi­erő. Lehetne jobban szervezni ezek foglalkoztatását? Feltétle­nül. Igaz, ez többletmunkát ad, fáradsággal jár és felelősséggel is. Együtt oldjuk meg A napokban beszélgettünk Gyomán arról, hogy jó tapaszta­latért nem szégyen átmenni a szomszédba. Azon egyszerű ok miatt mondom ezt, mert a sze­gedi gyár csak az orosházi járás­ból évente 1500—2000 vagon ipa­ri feldolgozásra alkalmas zöld­séget termeltet. Szeged kialakí- ’ tóttá a gyári körzet termelési tá­jait. Kereken hatezer termelő­vel — állami gazdaság, tsz, szak­csoport és egyéni — tartja a kapcsolatot, s az idén 500 vagon paradicsommal segíti a kecs­keméti gyár „lángvonalának” jó kihasználását. Lipták László, a szegedi gyár termeltetési osztá­lyának vezetője — aki egykor a sarkadi Lenin Tsz-ben kertész­kedett — megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a zöld­ségtermesztés korrekt partneri kapcsolat nélkül nem képzelhető el. E nélkül csak megtörik a bi­zalom a gyár és a termelő kö­zött. Nincs lehetőség az új mód­szerek kipróbálására, a közös gond közös értelmezésére, egy­más segítésére, az árpolitika for­málására. Ezt hangoztatták Az orosházi járás és város gazda­ságvezetői is. Békés megye adottságai min­den tekintetben jobbak a Szeged környékinél. Átgondoltabban kellene foglalkozni ennek ki­használásával. Hogy mennyire hiányos az ipari zöldségtermesz­tésünk. ezt tanúsítja a hatvani példa is. Egyáltalán nem'írható az erények közé az, hogy a Hatvani Konzervgyár körzeté­ből több száz vagon paradicso­mot szállítanak majd az idén feldolgozásra Békéscsabára. Megyés szomszédainknál, sőt távolabb is közös összefogással halad a paradicsom, az ipari zöldség termesztésének szervezé­se. Idehaza gondjaink vannak, melyek évek óta a gazdálkodás perifériájára sodorták ezt a más­hol nagyszerűen működő ágaza­tot. Jó kertészek vannak a mi megyénkben is, de mind több azoknak a száma, ahol a gyárral való kapcsolattartás a tessék- lassék szintjére süllyedt Erről tanúskodnak az 5—10—20 hek­tárra zsugorodott ipari zöldség­területek és a minősítésre nem méltó hozamok. Hogyan tovább az ipari zöld­ségtermesztésben kérdésre hadd idézzem ismét Báli István sza­vait. „Nézzünk szét az ország- ban, dugjuk össze a fejünket és közösen, oldjuk meg ezt a gon­dunkat is.” Dupsi Károly A Mezőberényi Műszaki és Vasipari Ksz felvételre keres szerkezetlakatos, hegesztő, vasipari festő szakmunkásokat. betanított férfidolgozókat, segédmunkásokat lakatos munkakörbe, női dolgozókat sajtolómunkára. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a szövetkezet központi telepén, Mezöberény, Gyomai u. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom