Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
Maire fart a társastánc? Pszichológiai előadássorozat Békéscsabán Dr. Ben esik Endre pszichológus a napokban immár második alkalommal találkozott * békéscsabai Városi Nőklub tagjaival. A nevelés pszichológiai problémái címmel tartott előadást. (A következő foglalkozás témája a nők lélektanával kapcsolatos kérdéseket foglalja magába.) Az előadó bevezetőjében röviden vázolta az agy szerkezetét, funkcióját; az idegrendszeri tevékenységeket és azokat a lelki jelenségeket, amelyek ismerete mintegy előfeltétele a helyes nevelési elvek kialakításának és azok gyakorlatban történő alkalmazásának. Az előadás kitért a család és iskola kapcsolatára is. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a nevelés feladatait ráhárítsuk az oktatási intézményekre, mivel egyre kevesebbet tudunk foglalkozni gyermekeinkkel. Az iskola viszont — épp az elsajátítandó óriási ismeretanyag és egyéb elfoglaltság miatt — nem tudja magára vállalni éri a feladatot. Ezért nálunk nem az iskola, haGyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb, legnehezebben leküzd hété kártevő csoportját a pajzstetvek képezik. A pajzstetvek által jelentett veszélyt fokozza az a tény, hogy jelenlétük legtöbb esetben nem szembetűnő és a kártétel is csak később mutatkozik. Az általuk okozott kár több összetevőből áll: — A fertőzött fák növekedésben visszamaradnak, különösen érzékenyek a fiatal fák, melyeket egy-két év alatt teljesen elpusztíthatnak. Fiatal korban különösen érzékeny az alma és az őszibarack. Jellemzői: A fertőzött fák termése jelentősen elmarad az egészségesétől és a gyümölcsök is aprók. A kaliforniai pajzstetűvel fertőzött gyümölcsökön apró, piros foltok észlelhetők, az ilyen gyümölcs a kártevő jelenléte, károsítása miatt értéktelen. A fertőzött, gyenge fák termése szakaszossá válik. A pajzstetves fák erősebben szenvednek a téli fagyoktól. A teknős pajzstetvek által kiválasztott mészharmat a fák leveleit, gyümölcseit beborítja, ezen korompenészek telepednek meg. Az ilyen piszkosszürke színű foltos gyümölcs nem kívánatos, piacképtelen áru. Az almástermésű gyümölcsöseinkben legnagyobb veszélyt a kagylós. vágj’ apró pajzstetvek jelentik. Almán leginkább a kaliforniai pajzstetű apró, sötétszürke pajzsaiból álló telepek láthatók, de előfordul a sárga almapajzs- tetű is, amelynek pajzsa világosabb színű és egy kicsivel/ nagyobb. A körtén legelterjedtebb * piros körtepajzstetű, amelynem a család marad a legfontosabb nevelési tényező. Mi van akkor, ha • család- szerkezet felbomlik? Természetesen ezt a gyermek sínyli meg legjobban. Az előadó a gyakorlati életből vett számos példával támasztotta alá, hogy a válófélben levő szülők gyakran nem is a gyermekeik, hanem a saját önös érdeküket veszik figyelembe. A másik fél hosszan- " tásának eszköze és szenvedő alanya maga a gyermek. Az előadásban szó esett azokról a gyermek személyiségét romboló szülői magatartásokról is, mint például kényeztetés, vagy ennek fordítottja: a durva, rideg családi nevelés. A legcélravezetőbb szülői magtartásnak azt kell tekintenünk, ha mind az anya, mind az apa elsősorban a gyöngédségbe, a szeretetre és csak végső esetben magát a szigort alkalmazza gyermekével szemben. Az előadás valamennyi érdeklődőt meggyőzött arról, hogy emberismeret nélkül nem lehet eredményesen nevelni. nek pajzsa fehéres és a pajzs alatt levő nőstény színe húspiros, a szívás helyén az ágakon görbülések, bemélyedések keletkeznek. Körtében a második legelterjedtebb faj a kaliforniai pajzstetű. Védekezés a fajok ellen: — lehetőleg külön ültessük a köszméte-, ribiszkebokrokat és a gyümölcsfákat, mert a bokrok állandó fertőzési forrásul szolgálnak. Permetezéseink hatását fokozza a jól elvégzett (kaparóvas, drótkefe) téli fatisztogatás. Azokban a házikertekben, ahol nyári permetezés nem, vagy csak alig történik, minden évben feltétlenül és igen körültekintően végezzük el a kora tavaszi lemosó permetezést. Azokban a gyümölcsösökben, ahol nj’ári permetezések rendszeresen folynak, a lemosó permetezések számát Ritkítani lehet és csak valamely károsító áttelelő alakjának tömeges jelenléte esetén indokolt végrehajtani, így: levéltetű, takácsatka, levélbolha tojások, esetében. Nyári időszakban jó eredménnyel irthatok a pajzstetvek a lárvarajzás idején végzett foszforsav-észteres (Bi 58 EC, Ditrifon 50 WP, Nexikon 25 WP, Nexikon 40 EC) permetezésekkel. Az őszibarack-, cseresznye-, meggy-, szilvafáknál a virágzás után 1—2 héttel, alma-, körtefáknál sziromhullás után kezdjük el a védekezést. Lehetőség szerint ne telepítsünk fiatal fákat öreg, fertőzött fák közé. Inkább a területünk egy részét tegyük szabaddá fiatal telepítésünk részére, ahol azt egységesen könnyebben meg tudjuk védeni. Szánjunk rá egykét évet gyümölcsösünk pajzs- tetűmentesítésére és ezután a mentesség viszonylag könnyen fenntartható, védhető. Szupyiczki Járton növényvédő szakmérnök „Májusfát magasat állítunk” Nagy László versét is olvashaljuk a Kincskereső májusi számában A Kincskereső legfrissebb számát lapozgatva ismét sok szép versre bukkanunk. Az úttörők lapja minden ünnepről, eseményről, kedves szokásról megemlékezik. Május gazdag ünnepekben, lehet-e szebb nap az anyákénál, fontosabb a munka ünnepénél, vidámabb a gyermeknapnál? Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa című verse ékesebben szól az édesanyákról, mint kötetnyi hozsannázó dicséret. Mosolyt lopnak arcunkra, a költő fintorgó rímei egy másik versében: „Nem vagyok én török, mégis zúzok, török... Képem kerek görögdinnye, irigyli is Görög Imre”. Klasszikusok egy-egy költeményével, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, kiváló költőink, Nagy László, Zelk Zoltán gyermekekhez is szóló verseinek közlésével magas színvonalon szolgálja az irodalomsze- retetre nevelést ez a folyóirat. Kiss Dénes három költeménye, Tere-fere, Pillangók, Ragok, regék már címében is sejteti zeneiségét. Illanó, libbenő pille, régi garral regélő regősök, futó út; nemcsak olvasásra érdemesek ezek a gondolatok, jó lenne ha az úttörő szavalóversenyek anyagát a Kincskeresőben kutatnák a gyerekek. Veres Miklós, Tóth Endre, Viktor Szosznov versei Baka István fordításában jól illeszkednek az értékes, játékos hangulatú irodalmi anyagok sorába. Kétszáz éve született Berzsenyi Dániel nagy magyar költő, Németh László kiváló prózaírónk 75 éve látta meg a napvilágot. A Kincskereső munkásságukról néhány írásukkal emlékezik májusi számában. Agyafúrt legény, Deli, a szultán asztalosa! Csodamalmot, játéknaszádot fabrikál a fényestekintetű szultánunokának. Munkája elismerését, jutalmazását, életét kockáztatja szerelme kiszabadításáért. Kalandjainak folytatását olvashatjuk hó- napról-hónapra Tóth Béla: Török malom című kisregényében. A májusi kincskereső egyik legérdekesebb írása Cseri Péter Lázár Ervinnel készített interjúja. , Minden gyerekhez közel áll a hétfejű tündér, a Négyszögletű Kerek Erdő, Mikka- makka és sok más kedves figura, meghökkentő fogalom kitalálójának világa. Meg kell tanulnunk „lázárul” beszélni, Dömdödöm, az író meseíigurája az érzések nyelvén szól, csak érezni tudni kell! Nagy erénye a folyóiratnak, hogy állandóan érdekes, szellemi erőpróbákat kínál olvasóinak. A helynévmagyarázó gyermekmondák pályázatával a gyermeki fantáziát szeretnék kibontakoztatni a szerkesztők, örömmel olvastuk a kötegyáni Fazekas Olga: Gyöngyfa című írását, ez a pajtás ötödmagával lett első, s jutalmul nyáron ő is ott lesz Zánkán, az úttörőtáborban. Újonnan megjelent könyv- ' ajánlását, rejtvényfejtést, Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem című versének Sebő Ferenc által megzenésített formáját találjuk még a Kincskereső májusi számában. Q Bítís mentés: v 1076. MÁJUS 8. —y—n Növényvédelmi tanácsadó: Gyümölcsöseink pajzstetvek elleni védelméről Vendégünk volt Werner Gráf, Drezdából Hat ország társastáncosaival a Szarvason rendezett edzőtáborban Kedves, egy kicsit megható jelenet volt, amikor a békéscsabai társastánc klub megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen köszöntötték Werner Gráfot, és feleségét, a nemzetközileg ismert drezdai táncszakember- házaspárt. A virágcsokor és a nagy taps a békéscsabai és valamennyi magyar társastáncos jelképes köszöpete volt azért a több éves tevékenységért, mely- lyel Gráfék hozzájárultak társastánc-mozgalmunk fejlődéséhez. Nyíri Lajos tolmácsolásával tettük fel az első kérdést az egykori hétszeres NDK táncbaj- nokházaspámak, amikor békéscsabai tartózkodásuk utolsó napján a klub baráti találkozóján vettek részt. — Hogyan látja a társastáncmozgalom helyzetét? , — Általában egyenletes fejlődésről beszélhetünk — mondotta Werner Gráf, majd így folytatta : — Szembetűnő változás csak Japánban tapasztalható, ahol ugrásszerűen megnőtt a társastánc iránti érdeklődés. Ennek érzékeltetéséül csupán annyit: a távol-keleti országban ma 119 hivatásos pár táncol, s a nagyobb versenyek és bemutatók 15 ezer néző előtt zajlanak. Nem ilyen nagyarányú, de ugyancsak erőteljes fejlődés tapasztalható a negyvenéves múl tra visszatekintő társastánc- mozgalom őshazájában, Angliában. Ismereteim szerint Magyarországon is növekedett a társastánc művelőinek száma, bár tudom, sok-sok tényező befolyásolja az előrelépést. Nagy . öröm számomra, hogy Békés elöl jár a fejlődésben, hisz önöknél öt klubban folyik az oktatás, s ahogy hallom, ősszel már B-osztályú megyei bajnokságot is rendeznék. Ez nagy szó, mert más megyékben még nem sikerült idáig eljutni. — A társastánc-mozgalomban jelenleg mi foglalkoztatja a szakembereket? — Néhány héttel ezelőtt Karl- Marx Stadtban szakmai konferenciát rendeztünk az NDK táncszakemberei számára, melynek a sokszoros világbajnok osztrák Fischer házaspár volt az előadója. Arra utalnék, ami ott is felvetődött. Vagj’is az, hogy a latin táncokba az utóbbi időben sok artisztikus elem került. Ez kétségtelenül látványos, amikor a versenyzők bemutatják, de a versenyeken háttérbe szorítja a tánc eredeti funkcióját. Éppen ezért arra törekszünk hogy újra a táncosságjelleget hangsúlyozzuk és ennek érdekében módosítsuk a versenyszabályokat. Nálunk például a jövőben nem engedélyezzük azokat az elemeket, melyeket a partner nem tud megcsinálni egyedül. Az átálláshoz, az új versenyprogram betanulásához természetesen időt biztosítunk. Hozzáteszem, hogy a bemutatókon természetesen ezután is szerepelhetnek a táncosok emelésekkel és más artisztikus elemekkel. — Mi ragadta meg legjobban háromnapos itt-tartózkoüása során? — Mindenekelőtt az a kiállítás, melyet a békéscsabaiak rendeztek klubjuk jubileuma tiszteletére. Beinutatót, versenyt már sokat láttám hasonló alkalmakkor, de kiállítást még egyet sem. Nagyszerű ötlet! Szeretném, ha azt is megírná, hogy milyen ünnepi külsőségekkel rendezték meg a csabaiak az országos A-osztályú bajnokságot. Mint zsűritag is mondhatom, hogy olyan körülményeket biztosítottak a részvevők számára, ami még nemzetközi rendezvényeken is elismerést aratna. Kár, hogy a terem befogadó- képessége miatt csak kevesen láthatták, élvezhették a magas színvonalú versenyt. — Mikor jönnek legközelebb? — Ha hívnak, mindig szívesen utazunk az önök szűkebb hazájába. Békés megyébe. A békéscsabai és a drezdai klub között már hagyományos a jó kapcsolat. Remélem, mihamarabb újra üdvözölhetjük egymást. F. I. Sárréti ételreceptek Karingó Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 egész tojás, 2-5 dkg cukor, pici só, tej és a kisütéshez olaj vagy zsír. Az élesztőt cukros, langyos tejben megáztatjuk, hozzáadjuk a 2 db tojást, a lisztet és lágy tésztát készítünk belőle. Hólyagosra kiverjük és pihentetjük. Ha megkel, újnyi vastag rudakat sodrunk belőle. Ezekből lazái) 2-3 darabot összelőnünk és koszorú alakban torró zsírba (olajba) tesszük. Lefedve pár percig sütjük, majd megfordítjuk és fedő nélkül pirosra sütjük tovább. Még melegen meghintjük porcukorral. Dübbencs Hozzávalók: 112 kg liszt, só, 10-15 dkg tepertős zsír, 2 dkg élesztő. (Régen kenyértésztából készült, most 0-ás lisztet használhatunk fel.) Langj'os vízzel, sóval, élesztővel és a liszttel tésztát dagasztunk. Ha megkelt, elnyújtjuk. megkenjük a tepertős zsírral és összehajtjuk, majd kinyújtjuk és félóránként 2—3- szor megismételjük. Jól kizsíro- zott tepsibe, tesszük és pirosra sütjük. Miklya Jenöné gyűjtése I