Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Maire fart a társastánc? Pszichológiai előadássorozat Békéscsabán Dr. Ben esik Endre pszicholó­gus a napokban immár máso­dik alkalommal találkozott * békéscsabai Városi Nőklub tag­jaival. A nevelés pszichológiai problémái címmel tartott elő­adást. (A következő foglalkozás témája a nők lélektanával kap­csolatos kérdéseket foglalja ma­gába.) Az előadó bevezetőjében rö­viden vázolta az agy szerkeze­tét, funkcióját; az idegrendsze­ri tevékenységeket és azokat a lelki jelenségeket, amelyek is­merete mintegy előfeltétele a helyes nevelési elvek kialakítá­sának és azok gyakorlatban tör­ténő alkalmazásának. Az előadás kitért a család és iskola kapcsolatára is. Hajlamo­sak vagyunk arra, hogy a neve­lés feladatait ráhárítsuk az ok­tatási intézményekre, mivel egyre kevesebbet tudunk foglal­kozni gyermekeinkkel. Az isko­la viszont — épp az elsajátítan­dó óriási ismeretanyag és egyéb elfoglaltság miatt — nem tudja magára vállalni éri a feladatot. Ezért nálunk nem az iskola, ha­Gyümölcsfáink egyik legve­szedelmesebb, legnehezebben le­küzd hété kártevő csoportját a pajzstetvek képezik. A pajzs­tetvek által jelentett veszélyt fokozza az a tény, hogy jelen­létük legtöbb esetben nem szem­betűnő és a kártétel is csak ké­sőbb mutatkozik. Az általuk okozott kár több összetevőből áll: — A fertőzött fák növekedés­ben visszamaradnak, különösen érzékenyek a fiatal fák, melye­ket egy-két év alatt teljesen el­pusztíthatnak. Fiatal korban kü­lönösen érzékeny az alma és az őszibarack. Jellemzői: A fertőzött fák termése jelen­tősen elmarad az egészségesétől és a gyümölcsök is aprók. A kaliforniai pajzstetűvel fer­tőzött gyümölcsökön apró, piros foltok észlelhetők, az ilyen gyü­mölcs a kártevő jelenléte, káro­sítása miatt értéktelen. A fertőzött, gyenge fák termé­se szakaszossá válik. A pajzstetves fák erősebben szenvednek a téli fagyoktól. A teknős pajzstetvek által ki­választott mészharmat a fák le­veleit, gyümölcseit beborítja, ezen korompenészek telepednek meg. Az ilyen piszkosszürke színű foltos gyümölcs nem kí­vánatos, piacképtelen áru. Az almástermésű gyümölcsöseink­ben legnagyobb veszélyt a kagy­lós. vágj’ apró pajzstetvek jelen­tik. Almán leginkább a kalifor­niai pajzstetű apró, sötétszürke pajzsaiból álló telepek láthatók, de előfordul a sárga almapajzs- tetű is, amelynek pajzsa világo­sabb színű és egy kicsivel/ na­gyobb. A körtén legelterjedtebb * piros körtepajzstetű, amely­nem a család marad a legfonto­sabb nevelési tényező. Mi van akkor, ha • család- szerkezet felbomlik? Természe­tesen ezt a gyermek sínyli meg legjobban. Az előadó a gyakor­lati életből vett számos példá­val támasztotta alá, hogy a vá­lófélben levő szülők gyakran nem is a gyermekeik, hanem a saját önös érdeküket veszik fi­gyelembe. A másik fél hosszan- " tásának eszköze és szenvedő alanya maga a gyermek. Az előadásban szó esett azok­ról a gyermek személyiségét romboló szülői magatartásokról is, mint például kényeztetés, vagy ennek fordítottja: a durva, rideg családi nevelés. A legcél­ravezetőbb szülői magtartásnak azt kell tekintenünk, ha mind az anya, mind az apa elsősorban a gyöngédségbe, a szeretetre és csak végső esetben magát a szi­gort alkalmazza gyermekével szemben. Az előadás valamennyi érdek­lődőt meggyőzött arról, hogy emberismeret nélkül nem lehet eredményesen nevelni. nek pajzsa fehéres és a pajzs alatt levő nőstény színe húspi­ros, a szívás helyén az ágakon görbülések, bemélyedések ke­letkeznek. Körtében a második legelterjedtebb faj a kaliforniai pajzstetű. Védekezés a fajok el­len: — lehetőleg külön ültessük a köszméte-, ribiszkebokrokat és a gyümölcsfákat, mert a bokrok állandó fertőzési forrásul szol­gálnak. Permetezéseink hatását fokoz­za a jól elvégzett (kaparóvas, drótkefe) téli fatisztogatás. Azokban a házikertekben, ahol nyári permetezés nem, vagy csak alig történik, minden év­ben feltétlenül és igen körülte­kintően végezzük el a kora ta­vaszi lemosó permetezést. Azok­ban a gyümölcsösökben, ahol nj’ári permetezések rendszere­sen folynak, a lemosó permete­zések számát Ritkítani lehet és csak valamely károsító áttelelő alakjának tömeges jelenléte ese­tén indokolt végrehajtani, így: levéltetű, takácsatka, levélbol­ha tojások, esetében. Nyári időszakban jó ered­ménnyel irthatok a pajzstetvek a lárvarajzás idején végzett foszforsav-észteres (Bi 58 EC, Ditrifon 50 WP, Nexikon 25 WP, Nexikon 40 EC) permetezések­kel. Az őszibarack-, cseresznye-, meggy-, szilvafáknál a virágzás után 1—2 héttel, alma-, körte­fáknál sziromhullás után kezd­jük el a védekezést. Lehetőség szerint ne telepít­sünk fiatal fákat öreg, fertőzött fák közé. Inkább a területünk egy részét tegyük szabaddá fi­atal telepítésünk részére, ahol azt egységesen könnyebben meg tudjuk védeni. Szánjunk rá egy­két évet gyümölcsösünk pajzs- tetűmentesítésére és ezután a mentesség viszonylag könnyen fenntartható, védhető. Szupyiczki Járton növényvédő szakmérnök „Májusfát magasat állítunk” ­Nagy László versét is olvashaljuk a Kincskereső májusi számában A Kincskereső legfrissebb szá­mát lapozgatva ismét sok szép versre bukkanunk. Az úttörők lapja minden ünnepről, ese­ményről, kedves szokásról meg­emlékezik. Május gazdag ünne­pekben, lehet-e szebb nap az anyákénál, fontosabb a munka ünnepénél, vidámabb a gyer­meknapnál? Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa című verse ékesebben szól az édesanyákról, mint kötetnyi hozsannázó dicsé­ret. Mosolyt lopnak arcunkra, a költő fintorgó rímei egy másik versében: „Nem vagyok én tö­rök, mégis zúzok, török... Ké­pem kerek görögdinnye, irigyli is Görög Imre”. Klasszikusok egy-egy költeményével, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, kiváló költőink, Nagy László, Zelk Zol­tán gyermekekhez is szóló ver­seinek közlésével magas színvo­nalon szolgálja az irodalomsze- retetre nevelést ez a folyóirat. Kiss Dénes három költeménye, Tere-fere, Pillangók, Ragok, re­gék már címében is sejteti ze­neiségét. Illanó, libbenő pille, ré­gi garral regélő regősök, futó út; nemcsak olvasásra érdeme­sek ezek a gondolatok, jó lenne ha az úttörő szavalóversenyek anyagát a Kincskeresőben ku­tatnák a gyerekek. Veres Mik­lós, Tóth Endre, Viktor Szosznov versei Baka István fordításában jól illeszkednek az értékes, já­tékos hangulatú irodalmi anya­gok sorába. Kétszáz éve született Berzse­nyi Dániel nagy magyar költő, Németh László kiváló próza­írónk 75 éve látta meg a nap­világot. A Kincskereső munkás­ságukról néhány írásukkal em­lékezik májusi számában. Agyafúrt legény, Deli, a szul­tán asztalosa! Csodamalmot, já­téknaszádot fabrikál a fényes­tekintetű szultánunokának. Munkája elismerését, jutalma­zását, életét kockáztatja szerel­me kiszabadításáért. Kalandjai­nak folytatását olvashatjuk hó- napról-hónapra Tóth Béla: Tö­rök malom című kisregényében. A májusi kincskereső egyik leg­érdekesebb írása Cseri Péter Lázár Ervinnel készített inter­júja. , Minden gyerekhez közel áll a hétfejű tündér, a Négy­szögletű Kerek Erdő, Mikka- makka és sok más kedves figu­ra, meghökkentő fogalom kita­lálójának világa. Meg kell ta­nulnunk „lázárul” beszélni, Dömdödöm, az író meseíigurája az érzések nyelvén szól, csak érezni tudni kell! Nagy erénye a folyóiratnak, hogy állandóan érdekes, szelle­mi erőpróbákat kínál olvasói­nak. A helynévmagyarázó gyer­mekmondák pályázatával a gyermeki fantáziát szeretnék kibontakoztatni a szerkesztők, örömmel olvastuk a kötegyáni Fazekas Olga: Gyöngyfa című írását, ez a pajtás ötödmagával lett első, s jutalmul nyáron ő is ott lesz Zánkán, az úttörőtábor­ban. Újonnan megjelent könyv- ' ajánlását, rejtvényfejtést, Cso­konai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem című versének Sebő Ferenc által megzenésített for­máját találjuk még a Kincs­kereső májusi számában. Q Bítís mentés: v 1076. MÁJUS 8. —y—n Növényvédelmi tanácsadó: Gyümölcsöseink pajzstetvek elleni védelméről Vendégünk volt Werner Gráf, Drezdából Hat ország társastáncosaival a Szarvason rendezett edzőtá­borban Kedves, egy kicsit megható jelenet volt, amikor a békés­csabai társastánc klub megala­kulásának 15. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen köszöntötték Werner Gráfot, és feleségét, a nemzetközileg is­mert drezdai táncszakember- házaspárt. A virágcsokor és a nagy taps a békéscsabai és vala­mennyi magyar társastáncos jelképes köszöpete volt azért a több éves tevékenységért, mely- lyel Gráfék hozzájárultak tár­sastánc-mozgalmunk fejlődésé­hez. Nyíri Lajos tolmácsolásával tettük fel az első kérdést az egykori hétszeres NDK táncbaj- nokházaspámak, amikor békés­csabai tartózkodásuk utolsó nap­ján a klub baráti találkozóján vettek részt. — Hogyan látja a társastánc­mozgalom helyzetét? , — Általában egyenletes fejlő­désről beszélhetünk — mondot­ta Werner Gráf, majd így foly­tatta : — Szembetűnő változás csak Japánban tapasztalható, ahol ugrásszerűen megnőtt a társastánc iránti érdeklődés. Ennek érzékeltetéséül csupán annyit: a távol-keleti országban ma 119 hivatásos pár táncol, s a nagyobb versenyek és bemu­tatók 15 ezer néző előtt zajla­nak. Nem ilyen nagyarányú, de ugyancsak erőteljes fejlődés ta­pasztalható a negyvenéves múl tra visszatekintő társastánc- mozgalom őshazájában, Angli­ában. Ismereteim szerint Ma­gyarországon is növekedett a társastánc művelőinek száma, bár tudom, sok-sok tényező be­folyásolja az előrelépést. Nagy . öröm számomra, hogy Békés elöl jár a fejlődésben, hisz önöknél öt klubban folyik az oktatás, s ahogy hallom, ősszel már B-osztályú megyei bajnok­ságot is rendeznék. Ez nagy szó, mert más megyékben még nem sikerült idáig eljutni. — A társastánc-mozgalomban jelenleg mi foglalkoztatja a szakembereket? — Néhány héttel ezelőtt Karl- Marx Stadtban szakmai konfe­renciát rendeztünk az NDK táncszakemberei számára, mely­nek a sokszoros világbajnok osztrák Fischer házaspár volt az előadója. Arra utalnék, ami ott is felvetődött. Vagj’is az, hogy a latin táncokba az utóbbi idő­ben sok artisztikus elem került. Ez kétségtelenül látványos, ami­kor a versenyzők bemutatják, de a versenyeken háttérbe szo­rítja a tánc eredeti funkcióját. Éppen ezért arra törekszünk hogy újra a táncosságjelleget hangsúlyozzuk és ennek érdeké­ben módosítsuk a versenyszabá­lyokat. Nálunk például a jövő­ben nem engedélyezzük azokat az elemeket, melyeket a part­ner nem tud megcsinálni egye­dül. Az átálláshoz, az új ver­senyprogram betanulásához ter­mészetesen időt biztosítunk. Hozzáteszem, hogy a bemutató­kon természetesen ezután is szerepelhetnek a táncosok eme­lésekkel és más artisztikus ele­mekkel. — Mi ragadta meg legjobban háromnapos itt-tartózkoüása so­rán? — Mindenekelőtt az a kiállí­tás, melyet a békéscsabaiak rendeztek klubjuk jubileuma tiszteletére. Beinutatót, ver­senyt már sokat láttám hason­ló alkalmakkor, de kiállítást még egyet sem. Nagyszerű ötlet! Szeretném, ha azt is megírná, hogy milyen ünnepi külsőségek­kel rendezték meg a csabaiak az országos A-osztályú bajnoksá­got. Mint zsűritag is mondha­tom, hogy olyan körülményeket biztosítottak a részvevők szá­mára, ami még nemzetközi ren­dezvényeken is elismerést arat­na. Kár, hogy a terem befogadó- képessége miatt csak kevesen láthatták, élvezhették a magas színvonalú versenyt. — Mikor jönnek legközelebb? — Ha hívnak, mindig szíve­sen utazunk az önök szűkebb hazájába. Békés megyébe. A békéscsabai és a drezdai klub között már hagyományos a jó kapcsolat. Remélem, mihama­rabb újra üdvözölhetjük egy­mást. F. I. Sárréti ételreceptek Karingó Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 2 egész tojás, 2-5 dkg cukor, pici só, tej és a kisütés­hez olaj vagy zsír. Az élesztőt cukros, langyos tej­ben megáztatjuk, hozzáadjuk a 2 db tojást, a lisztet és lágy tész­tát készítünk belőle. Hólyagos­ra kiverjük és pihentetjük. Ha megkel, újnyi vastag rudakat sodrunk belőle. Ezekből lazái) 2-3 darabot összelőnünk és ko­szorú alakban torró zsírba (olaj­ba) tesszük. Lefedve pár percig sütjük, majd megfordítjuk és fedő nélkül pirosra sütjük to­vább. Még melegen meghintjük porcukorral. Dübbencs Hozzávalók: 112 kg liszt, só, 10-15 dkg tepertős zsír, 2 dkg élesztő. (Régen kenyértésztából ké­szült, most 0-ás lisztet használ­hatunk fel.) Langj'os vízzel, só­val, élesztővel és a liszttel tész­tát dagasztunk. Ha megkelt, el­nyújtjuk. megkenjük a tepertős zsírral és összehajtjuk, majd ki­nyújtjuk és félóránként 2—3- szor megismételjük. Jól kizsíro- zott tepsibe, tesszük és pirosra sütjük. Miklya Jenöné gyűjtése I

Next

/
Oldalképek
Tartalom