Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
I Kétszáz éve született Berzsenyi Dániel Aki el mély ültén, s figyelemmel oávassa verseit, tokról fokra jobban megérzi modernségét, hozzánk szóló szavát. Szinte nem is értjük, hihetetlennek véljük, miért, hogyan találkozhat a mai 'ember életérzése a kis falujában elvonul- tan élő költővel, aki „a szüret estvéli óráiban”, az agg diófa alatt „leplébe burkolva könyökére dől”, és kanóca pislogó lángjainál „a képzelet égi álmába merül? Más kor, más eszmevilág, más életforma — és valahol mégis ott rejlik egy közös vonás: ő az első képviselője költészetünkben a mozgásban látott mindensegnek, lírájának tengelye az idő, világképe dinamikus; rohanó, roppant energiák sodrását érezzük, „nagy idők folyami” zúgnak, „fene fátumok mozdíthatatlan zárait” üti át a merészség; Berzsenyi a száguldó időt minden idegében érezte — miközben életét a legnagyobb csendben élte végig. Ezt a különös ellentmondást *z magyarázza, hogy „átmeneti korban”, korszakok ütközői között élt, s ezen mit sem változtatott Nikla csöndje és magánya. Jómódú, de egyszerű életű kózépbirtokos szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 200 éve, 1776. május 7-én, a Vas megyei Egyházas- hetyén. A nemesi világ eszmerendszerében nőtt föl (ódát írt a Napóleon ellen felkelt riemesség- hez, s a hajdani hősi erényekhez, illetve ezek ábrándképeihez mindig is jobban vonzódott, mint korához, mely csak „fabrikán, manufaktúrán, s pénzszerzésen” töri fejét), de hamarosan megérintette a felvilágosodás 'szele (mindössze három évvel fiatalabb a Rousseau útján járó Csokonainál); és közben márv a hazai szellemi élet kapuin a romantika is kopogtat, az új irányzat, mely az érzelmek lázadását hozza a felvilágosodás észkultusza után. Minden eszmeáramlat késve jutott el hozzánk, de nem egyforma késési idővel. így történt, hogy hatás és visszahatás, felvilágosodás és romantika, racionalizmus és szentimentaliz- mus egyszerre hódított nálunk. Az eszmék mögött az eladdig mozdulatlannak látszó élet is megtelt eseményekkel: a hazai jakobinus mozgalom, az elfojtása után létrejött zord abszolutizmus, a napóleoni háborúk, majd á kibontakozó reformkor — az események és eszmék ilyen kavargásának különös jelentősége volt nálunk, ahol a szellemi élet ez idő tájt ébredezett a szatmári béke utáni ájult álomból! — mindez megrendítette a harmóniára áhítozó, érzékeny lelkű költőt. Szerb Antal így ábrázolta lelkiállapotát: „gondolatvilága ellentétes eszmék csatatere volt... Egyfelől az alkatilag adott heroikus-nemesi világnézet, amit latinos nevelése hatalmas példákkal fűt alá. Másrészt a felvilágosodás, Kazinczy intenzív hatása, ami feleslegessé teszi a heroikus erényeket, és egészen másokat követel. Azután a romantika hatása: önmagában érezni a titokzatos valakit, aki megszólal megfoghatatlan módon az ihlet óráiban. mint egy idegen hang, és mikor elhallgat, olyan az ember, mint az erdő madárdal nélkül... ”5 A fiatal Berzsenyi még kicsattanó egészséggel indul a soproni líceumba, ahol szilajsá- ga miatt mihamar kicsapatással fenyegetik („a szülőknek nyakokra visszaküldik”), mert mint maga vallja: „Én egykorúim között a legelső magyar táncos valék, lovat, embert, asztalt átugrani nekem játék volt. Sopronban egymagám tizenkét németeket megvertem, és azokat a város tavába hánytam; és az én ba döntötte. Kazinczytól is elzárkózott, elvégre az ő tanítványa volt a támadó, sugalmazá- sát gyanította hát a bírálatban. Esztétikai tanulmányokba merül, hogy méltóképp válaszolhasson, Észrevétel Kölcsey recenziójára címmel nyolc évvel később megjelenik vitairata, melyből utóbb a versformákról szóló tanulmánya születik, a magyar verselés fontos sajátosságait rögzítő mű. A Poétái Har- monistikában összefoglalja esztétikai nézeteinek rendszerét, tudományos tekintélyre tesz szert, az Akadémia rendes tagjává választják, de mindhiába, a melankólia egyre jobban hatalmába keríti. Szerb Antal róla szóló szép tanulmányában Arany Jánossal rokonit ja, mondván, hogy a falusi csendből az irodalom hullámverésébe került „benszülöttet” megöli a városi kultúra. 1836-ban halt meg; mindössze 60 éves volt. Ez a magányos óriás írta meg A magyarokhoz intézett ódát, A közelítő telet, a Fohászkodást és annyi verset, melyek a magyar líra örök kincsei közé tartoznak. Különös varázsukat nyelvi szépségük adja, a kifejező jelzők, a meglepően összeválogatott igék és főnevek; a nyelv roppant ereje, mely érzés és gondolat mélységeit találó tömörséggel, egyedüli érvénnyel fejezi ki. Miközben az antik költőkért rajongva a görög harmóniát kereste, ráérzett arra, amit napjainkban Devecseri Gábor tudatosan tárt fel, hogy a magyar nyelv mennyire alkalmas az időmértékes verselésre; olyannyira, hogy a köznapi nyelv- használatban is gyakran előfordul az időmértékes kifejezés (csak nem vesszük észre). Ezért lett nála felszabadító erejű a forma kemény fegyelmét jelentő időmérték: a verslábak szigorú rendjében a szabad képzettársítások elemi erejével tört fel a láncairól elszabadult érzésvilág. Bozóky Éva szeretőm az én karjaim között elalélt”. A derék soproniakat rémisztgető ifjú Herkules a francia háború hírére katonának állt, majd utóbb még egy évre visszament a líceumba, de 1795-ben már hazatért apjához gazdálkodni, majd feleségül vette unokahúgát, Dukai Takács Zsuzsannát, és anyai jószágára, Sömjénbe költözött. Gazdálkodik, gondolkodik, olvas; értekezést ír A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól, s ebben reálisan látja a jobbágyság helyzetét, s magának a jobbágyság intézményének elavult voltát, de nem változtat rajta, nem reformer, hanem költő és gondolkodó, aki cselekvés helyett inkább a múzsákkal társalog. Verseit titokban, magának írja, nem szánja őket közlésre. 1803-ban azonban Kiss János, a szomszéd község lelkipásztora írás közben lepi meg, elkéri a féltve rejtegetett kincset, és elküldi bírálat végett a kor „író- fejedelmének”, Kazinczynak. A válasz nem késik, rajongó lelkesedés árad belőle, így jön létre Kazinczy és Berzsenyi barátsága; ám a versek kiadására csak egy évtizeddel később kerül sor, mikor is a költő a sürgetőző Kis János kezébe nyomja a kéz- iratköteget, tegyen vele, amit akar. A versek meghozzák az országos sikert, csakhamar sor kerül a második kiadásra is. A költő fellátogat Pestre, ahol az írók heves örömmel fogadják, de ő egy mogorva falusi medve zárkózottságával ábrándítja ki őket. Nem tud feloldódni e számára idegen világban. Még ekkor sem, a dicsőség csúcsán, még kevésbé később, miután 1817-ben megjelenik Kölcsey kegyetlen, és sok tekintetben igaztalan kritikája. A nagy erejű költő sebezhető, érzékeny lélek. A bírálat összetörte, elnémította, búskomorságMozi, film és közönség E gy bő évtizede nálunk is fellángolt, majd évekig tartott a vita arról, hogy a televízió elterjedése meghúzta a lélekharangot több közművelődési intézmény, igy a mozik felett is. A számok ezt látszottak igazolni. Rohamosan csökkent a mozilátogatók száma. A televízió újszerűsége, három-, négyórás változatos programja, az otthoni kényelem azt a hiedelmet keltette, hogy néhány év alatt a mozi a múzeumok kelléktárába kerül. A mozi ma is állja a versenyt. Nem szűnt még meg ugyan a mozilátogatók számának csökkenése, de mintha már mérséklődne. Az elmúlt évben a vidéki mozik látogatóinak száma 3,1 százalékkal csökkent. Békés megyében csak 1,7 százalékkal. Egyrészt országosan sok ezer látogató elmaradását jelentik e százalékok, másrészt a Békés megyei jobb arányból nem arra kell következtetni, hogy itt szívesebben járnak moziba az emberek. A kevesebb látogató nem kizárólag a televízió hatásának a számlájára írható. Ma már sokkal több művelődési és szórakozási lehetőség áll az emberek rendelkezésére, mint, tíz vagy akár öt éve. Az életmód változásának zömmel kedvező hatása, hogy ezek iránt az igény megnőtt és differenciálódott. A televíziót is egyre kevesebben nézik műsorkezdéstől műsorzárásig. Mind több a tudatos televíziónéző, aki csak a kiválasztott műsor idejére kapcsolja be készülékét Békés megyében a mozik dolgozói komoly erőfeszítéseket teltek, hogy a mozilátogatók csökkenését az országos átlagnál jóval kedvezőbb arányra korlátozzák. Jelentősen bővítették a szervezők társadalmi hálózatát. Közreműködésük több mint kétszázezer látogatót jelentett. Tovább erősítették az iskolamozi kedvezményes akció bérletezé- sét. Dicséretes és tartós eredményt ígér, hogy az elmúlt évben ötszázötven mozielőadást az óvodákban tartottak. Ezeket a mese- és rajzfilmeket 33 ezer óvodás nézte meg kerekre nyílt szemekkel. De tény, hogy* a sok jó kezdé- ményezés és erőfeszítés ellenére nálunk is csökkent a látogatók száma. Kizárólagos joggal nem magyarázható ez sem a televízió, sem a bővülő egyéb szórakozási, művelődési lehetőségekkel. Szerepet játszik ebben a filmforgalmazásunk, a forgalomba kerülő filmek színvonala, tömegvonzásának hiánya. Békés megyében egy lakos évente átlagosan hét alkalommal megy moziba. Ebből a számból viszont csak 1,2 jut a magyar filmekre. A mozik ülőhelyeinek kétharmadán nincs néző, amikor hazai filmek vetítésére kerül sor. Üj magyar filmre ezeknek is csak alig fele kíváncsi. Zömét a szervezetten moziba látogató ifjúság teszi ki. Ez a kórkép. A kórokozó legtöbb esetben maga a film. A Várakozók című film megyei vetítésénél a mozik férőhelyeinek kihasználtsága a hét százalékot alig érte el, a Legenda a nyúlpaprikásról címűnél a 12 százalékot, a Vádold önmagad címűnél a 15 százalékot. Ezék új, először bemutatott magyar filmek voltak. Ugyanakkor a már sokak által látott, felújításként bemutatásra került Valahol Európában című, harminc évvel ezelőtt készült filmnél a helykihasználás több mint 3T százalékra emelkedett. Gyakran hallani, hogy a közönség nem érti a mai magyar filmeket, pedig ezek művészi színvonala jó, hiszen külföldi fesztiválokon díjakat is nyernek. Azt hiszem, a mérce hibás. A helyes mérce: a mi közönségünk. Annál is inkább, mert a film nem egyszerűen a rendező és az operatőr szuverén kifejezési eszköze. Ennél sokkal több. Tömegízlést fejlesztő, tömegszórakozást nyújtó szerepe a meghatározó és csak ennek keretében, e célnak alázatos, de közérthetően igényes szolgálatában érvényesülhetnek az egyéni törekvések. Hovatovább egyre több rendező igyekszik a saját maga egyéni szimbólumrendszerét megteremteni egy-egy filmben. Nem igaz, hogy a szimbólumok megértésével rósz. szül állnának az emberek, de ki győzi megérteni mindegyiket? Olyan nyelven kellene beszélni, amelyet sokan értenek. Ez az alapja a szókincs — itt a képi kifejezési eszközök — gazdagításának is. A r utóbbi időben megélénkít } filmviták hatására, mintha a rendezők is jobban figyelni kezdenének a nézők hangjára, igényére. Ebben van a remény, hogy újra önmagunkat gazdagító kapcsolat jöhet létre a magyar filmek és a közönség között. Ma már ugyanis nem egyszer az • helyzet, hogy a sikerültebb, tényleges értéket hordozó és közérthető filmeket se nézik meg sokan, mert az magyar film, s attól — mondják —mit is lehet várni, legfeljebb egy nő pucér jelenetét, akár illik az a cselekménysorba, akár nem. Többen szóvá teszik, hegy a felszínes, a kalandfilmek helyárai magasabbak a jó filmek belépti díjainál. Sokan nem értik ennek a logikáját Azt várják, amit a kereskedelemtől. Magasabb ár, jobb minőség. Itt éppen fordítva van. Aki seké- lyes filmet akar látni — fizesse meg. Különben, még ezzel együtt is Magyarországon a legolcsóbb moziba janii. Visszatérve az előbbi gondolatkörhöz, azt hiszem jogos az az igény, hogy a filmet készítőkkel szemben magasabb mércét kellene támasztani. Az olyan filmre, amelyet még kétszázezer ember sem néz meg hazánkban, merjük kimondani: megbukott. A rendezővel érezze ennek anyig, erkölcsi következményeit. A mozi, a film tömeghatását rombolja az olyan film, amely nem férkőzik az ember tetszéséhez. Szerencsére van példa arra, hogy készíthető tetszést is kiváltó film a művészi színvonal rontása, a mondanivaló elsekélyesítése nélkül. A mozik látogatottságának csökkentését alapvetően ezzel lehet megállítani. Szervezői erőfeszítések, új közönségtoborzó módszerek mind-mind csak tüneti kezelés, amely legfeljebb lassíthatja, de meg nem szüntetheti a mai gondok megoldását. —egs— Színes és fehér fürdőszoba-garnitúra komplett tartozékkal minden mennyiségben kapható a mezőberényi ÁFÉSZ Berény Áruház vas- műszaki osztályán. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz: FIATULOK, FIGYELEM! — asztalos szakmunkásokat, A Békés megyei Patyolat Vállalat korszerű, új üzemébe — villamos targoncavezetőket, KELMEFESTŐ, VEGYTISZTÍTÓ — olajkazánfűtőt, — férfi segédmunkásokat. szakmára 8 általános iskolai végzettségű’ fiatalok Bér megegyezés szerint, jelentkezés Békéscsaba, Be- rényi út 122. jelentkezését várja. Békéscsaba, Vandháti út 1.
