Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

I Kétszáz éve született Berzsenyi Dániel Aki el mély ültén, s figyelemmel oávassa ver­seit, tokról fokra jobban megérzi modernségét, hozzánk szóló szavát. Szinte nem is értjük, hi­hetetlennek véljük, miért, hogyan találkozhat a mai 'ember életérzése a kis falujában elvonul- tan élő költővel, aki „a szüret estvéli óráiban”, az agg diófa alatt „leplébe burkolva könyökére dől”, és kanóca pislogó lángjainál „a képzelet égi álmába merül? Más kor, más eszmevilág, más életforma — és valahol mégis ott rejlik egy közös vonás: ő az első képviselője költészetünkben a mozgásban látott mindensegnek, lírájának tengelye az idő, világképe dinamikus; rohanó, roppant energiák sodrását érezzük, „nagy idők folyami” zúgnak, „fene fátumok mozdíthatatlan zárait” üti át a merészség; Berzsenyi a száguldó időt minden idegében érezte — miközben életét a legnagyobb csendben élte végig. Ezt a különös ellentmondást *z magyarázza, hogy „átmeneti korban”, korszakok ütközői kö­zött élt, s ezen mit sem változtatott Nikla csönd­je és magánya. Jómódú, de egyszerű életű kózépbirtokos szü­lők gyermekeként látta meg a napvilágot 200 éve, 1776. május 7-én, a Vas megyei Egyházas- hetyén. A nemesi világ eszmerendszerében nőtt föl (ódát írt a Napóleon ellen felkelt riemesség- hez, s a hajdani hősi erényekhez, illetve ezek ábrándképeihez mindig is jobban vonzódott, mint korához, mely csak „fabrikán, manufaktú­rán, s pénzszerzésen” töri fejét), de hamarosan megérintette a felvilágosodás 'szele (mindössze három évvel fiatalabb a Rous­seau útján járó Csokonainál); és közben márv a hazai szellemi élet kapuin a romantika is ko­pogtat, az új irányzat, mely az érzelmek lázadását hozza a fel­világosodás észkultusza után. Minden eszmeáramlat késve jutott el hozzánk, de nem egy­forma késési idővel. így tör­tént, hogy hatás és visszahatás, felvilágosodás és romantika, ra­cionalizmus és szentimentaliz- mus egyszerre hódított nálunk. Az eszmék mögött az eladdig mozdulatlannak látszó élet is megtelt eseményekkel: a hazai jakobinus mozgalom, az elfoj­tása után létrejött zord abszo­lutizmus, a napóleoni háborúk, majd á kibontakozó reformkor — az események és eszmék ilyen kavargásának különös je­lentősége volt nálunk, ahol a szellemi élet ez idő tájt ébrede­zett a szatmári béke utáni ájult álomból! — mindez megrendí­tette a harmóniára áhítozó, ér­zékeny lelkű költőt. Szerb Antal így ábrázolta lelkiállapotát: „gondolatvilága ellentétes esz­mék csatatere volt... Egyfelől az alkatilag adott heroikus-ne­mesi világnézet, amit latinos ne­velése hatalmas példákkal fűt alá. Másrészt a felvilágosodás, Kazinczy intenzív hatása, ami feleslegessé teszi a heroikus eré­nyeket, és egészen másokat kö­vetel. Azután a romantika ha­tása: önmagában érezni a titok­zatos valakit, aki megszólal meg­foghatatlan módon az ihlet órái­ban. mint egy idegen hang, és mikor elhallgat, olyan az ember, mint az erdő madárdal nél­kül... ”5 A fiatal Berzsenyi még ki­csattanó egészséggel indul a soproni líceumba, ahol szilajsá- ga miatt mihamar kicsapatással fenyegetik („a szülőknek nya­kokra visszaküldik”), mert mint maga vallja: „Én egykorúim kö­zött a legelső magyar táncos valék, lovat, embert, asztalt át­ugrani nekem játék volt. Sop­ronban egymagám tizenkét né­meteket megvertem, és azokat a város tavába hánytam; és az én ba döntötte. Kazinczytól is el­zárkózott, elvégre az ő tanítvá­nya volt a támadó, sugalmazá- sát gyanította hát a bírálatban. Esztétikai tanulmányokba me­rül, hogy méltóképp válaszol­hasson, Észrevétel Kölcsey re­cenziójára címmel nyolc évvel később megjelenik vitairata, melyből utóbb a versformákról szóló tanulmánya születik, a magyar verselés fontos sajátos­ságait rögzítő mű. A Poétái Har- monistikában összefoglalja esz­tétikai nézeteinek rendszerét, tu­dományos tekintélyre tesz szert, az Akadémia rendes tagjává vá­lasztják, de mindhiába, a me­lankólia egyre jobban hatalmá­ba keríti. Szerb Antal róla szó­ló szép tanulmányában Arany Jánossal rokonit ja, mondván, hogy a falusi csendből az iro­dalom hullámverésébe került „benszülöttet” megöli a városi kultúra. 1836-ban halt meg; mindössze 60 éves volt. Ez a magányos óriás írta meg A magyarokhoz intézett ódát, A közelítő telet, a Fohászkodást és annyi verset, melyek a ma­gyar líra örök kincsei közé tar­toznak. Különös varázsukat nyelvi szépségük adja, a kifeje­ző jelzők, a meglepően összevá­logatott igék és főnevek; a nyelv roppant ereje, mely érzés és gon­dolat mélységeit találó tömör­séggel, egyedüli érvénnyel fe­jezi ki. Miközben az antik köl­tőkért rajongva a görög harmó­niát kereste, ráérzett arra, amit napjainkban Devecseri Gábor tudatosan tárt fel, hogy a ma­gyar nyelv mennyire alkalmas az időmértékes verselésre; oly­annyira, hogy a köznapi nyelv- használatban is gyakran előfor­dul az időmértékes kifejezés (csak nem vesszük észre). Ezért lett nála felszabadító erejű a forma kemény fegyelmét je­lentő időmérték: a verslábak szigorú rendjében a szabad kép­zettársítások elemi erejével tört fel a láncairól elszabadult érzés­világ. Bozóky Éva szeretőm az én kar­jaim között elalélt”. A de­rék soproniakat rémisztgető if­jú Herkules a francia háború hírére katonának állt, majd utóbb még egy évre visszament a líceumba, de 1795-ben már hazatért apjához gazdálkodni, majd feleségül vette unokahú­gát, Dukai Takács Zsuzsannát, és anyai jószágára, Sömjénbe költözött. Gazdálkodik, gondolkodik, ol­vas; értekezést ír A magyaror­szági mezei szorgalom némely akadályairól, s ebben reálisan látja a jobbágyság helyzetét, s magának a jobbágyság intézmé­nyének elavult voltát, de nem változtat rajta, nem reformer, hanem költő és gondolkodó, aki cselekvés helyett inkább a mú­zsákkal társalog. Verseit titokban, magának ír­ja, nem szánja őket közlésre. 1803-ban azonban Kiss János, a szomszéd község lelkipásztora írás közben lepi meg, elkéri a féltve rejtegetett kincset, és el­küldi bírálat végett a kor „író- fejedelmének”, Kazinczynak. A válasz nem késik, rajongó lelke­sedés árad belőle, így jön létre Kazinczy és Berzsenyi barátsá­ga; ám a versek kiadására csak egy évtizeddel később kerül sor, mikor is a költő a sürgetőző Kis János kezébe nyomja a kéz- iratköteget, tegyen vele, amit akar. A versek meghozzák az orszá­gos sikert, csakhamar sor kerül a második kiadásra is. A költő fellátogat Pestre, ahol az írók heves örömmel fogadják, de ő egy mogorva falusi medve zár­kózottságával ábrándítja ki őket. Nem tud feloldódni e számára idegen világban. Még ekkor sem, a dicsőség csúcsán, még kevés­bé később, miután 1817-ben megjelenik Kölcsey kegyetlen, és sok tekintetben igaztalan kri­tikája. A nagy erejű költő sebezhető, érzékeny lélek. A bírálat össze­törte, elnémította, búskomorság­Mozi, film és közönség E gy bő évtizede nálunk is fellángolt, majd évekig tartott a vita arról, hogy a televízió elterjedése meghúz­ta a lélekharangot több közmű­velődési intézmény, igy a mozik felett is. A számok ezt látszot­tak igazolni. Rohamosan csök­kent a mozilátogatók száma. A televízió újszerűsége, három-, négyórás változatos programja, az otthoni kényelem azt a hie­delmet keltette, hogy néhány év alatt a mozi a múzeumok kel­léktárába kerül. A mozi ma is állja a versenyt. Nem szűnt még meg ugyan a mozilátogatók számának csök­kenése, de mintha már mérsék­lődne. Az elmúlt évben a vi­déki mozik látogatóinak száma 3,1 százalékkal csökkent. Békés megyében csak 1,7 százalékkal. Egyrészt országosan sok ezer lá­togató elmaradását jelentik e százalékok, másrészt a Békés megyei jobb arányból nem arra kell következtetni, hogy itt szí­vesebben járnak moziba az em­berek. A kevesebb látogató nem ki­zárólag a televízió hatásának a számlájára írható. Ma már sok­kal több művelődési és szórako­zási lehetőség áll az emberek rendelkezésére, mint, tíz vagy akár öt éve. Az életmód válto­zásának zömmel kedvező hatása, hogy ezek iránt az igény meg­nőtt és differenciálódott. A tele­víziót is egyre kevesebben né­zik műsorkezdéstől műsorzárá­sig. Mind több a tudatos tele­víziónéző, aki csak a kiválasz­tott műsor idejére kapcsolja be készülékét Békés megyében a mozik dol­gozói komoly erőfeszítéseket tel­tek, hogy a mozilátogatók csök­kenését az országos átlagnál jóval kedvezőbb arányra korlá­tozzák. Jelentősen bővítették a szervezők társadalmi hálózatát. Közreműködésük több mint két­százezer látogatót jelentett. To­vább erősítették az iskolamozi kedvezményes akció bérletezé- sét. Dicséretes és tartós ered­ményt ígér, hogy az elmúlt év­ben ötszázötven mozielőadást az óvodákban tartottak. Ezeket a mese- és rajzfilmeket 33 ezer óvodás nézte meg kerekre nyílt szemekkel. De tény, hogy* a sok jó kezdé- ményezés és erőfeszítés ellené­re nálunk is csökkent a látoga­tók száma. Kizárólagos joggal nem magyarázható ez sem a te­levízió, sem a bővülő egyéb szó­rakozási, művelődési lehetősé­gekkel. Szerepet játszik ebben a filmforgalmazásunk, a forga­lomba kerülő filmek színvonala, tömegvonzásának hiánya. Békés megyében egy lakos évente átlagosan hét alkalom­mal megy moziba. Ebből a számból viszont csak 1,2 jut a magyar filmekre. A mozik ülő­helyeinek kétharmadán nincs néző, amikor hazai filmek vetí­tésére kerül sor. Üj magyar filmre ezeknek is csak alig fe­le kíváncsi. Zömét a szervezet­ten moziba látogató ifjúság te­szi ki. Ez a kórkép. A kórokozó leg­több esetben maga a film. A Várakozók című film megyei vetítésénél a mozik férőhelyei­nek kihasználtsága a hét száza­lékot alig érte el, a Legenda a nyúlpaprikásról címűnél a 12 százalékot, a Vádold önmagad címűnél a 15 százalékot. Ezék új, először bemutatott magyar filmek voltak. Ugyanakkor a már sokak által látott, felújí­tásként bemutatásra került Va­lahol Európában című, harminc évvel ezelőtt készült filmnél a helykihasználás több mint 3T százalékra emelkedett. Gyakran hallani, hogy a kö­zönség nem érti a mai magyar filmeket, pedig ezek művészi színvonala jó, hiszen külföldi fesztiválokon díjakat is nyernek. Azt hiszem, a mérce hibás. A helyes mérce: a mi közönsé­günk. Annál is inkább, mert a film nem egyszerűen a rendező és az operatőr szuverén kifeje­zési eszköze. Ennél sokkal több. Tömegízlést fejlesztő, tömegszó­rakozást nyújtó szerepe a meg­határozó és csak ennek kereté­ben, e célnak alázatos, de köz­érthetően igényes szolgálatában érvényesülhetnek az egyéni tö­rekvések. Hovatovább egyre több rendező igyekszik a saját maga egyéni szimbólumrend­szerét megteremteni egy-egy filmben. Nem igaz, hogy a szim­bólumok megértésével rósz. szül állnának az emberek, de ki győzi megérteni mindegyiket? Olyan nyelven kellene beszélni, amelyet sokan értenek. Ez az alapja a szókincs — itt a képi kifejezési eszközök — gazdagí­tásának is. A r utóbbi időben megélén­kít } filmviták hatására, mint­ha a rendezők is jobban figyel­ni kezdenének a nézők hangjá­ra, igényére. Ebben van a re­mény, hogy újra önmagunkat gazdagító kapcsolat jöhet létre a magyar filmek és a közönség között. Ma már ugyanis nem egyszer az • helyzet, hogy a si­kerültebb, tényleges értéket hor­dozó és közérthető filmeket se nézik meg sokan, mert az ma­gyar film, s attól — mondják —mit is lehet várni, legfeljebb egy nő pucér jelenetét, akár il­lik az a cselekménysorba, akár nem. Többen szóvá teszik, hegy a felszínes, a kalandfilmek hely­árai magasabbak a jó filmek belépti díjainál. Sokan nem ér­tik ennek a logikáját Azt vár­ják, amit a kereskedelemtől. Magasabb ár, jobb minőség. Itt éppen fordítva van. Aki seké- lyes filmet akar látni — fi­zesse meg. Különben, még ez­zel együtt is Magyarországon a legolcsóbb moziba janii. Visszatérve az előbbi gondo­latkörhöz, azt hiszem jogos az az igény, hogy a filmet készítők­kel szemben magasabb mércét kellene támasztani. Az olyan filmre, amelyet még kétszáz­ezer ember sem néz meg ha­zánkban, merjük kimondani: megbukott. A rendezővel érez­ze ennek anyig, erkölcsi követ­kezményeit. A mozi, a film tömeghatását rombolja az olyan film, amely nem férkőzik az ember tetszéséhez. Szerencsére van példa arra, hogy készíthető tetszést is kiváltó film a mű­vészi színvonal rontása, a mon­danivaló elsekélyesítése nélkül. A mozik látogatottságának csök­kentését alapvetően ezzel le­het megállítani. Szervezői erő­feszítések, új közönségtoborzó módszerek mind-mind csak tü­neti kezelés, amely legfeljebb lassíthatja, de meg nem szün­tetheti a mai gondok megoldá­sát. —egs— Színes és fehér fürdőszoba-garnitúra komplett tartozékkal minden mennyiségben kapható a mezőberényi ÁFÉSZ Berény Áruház vas- műszaki osztályán. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz: FIATULOK, FIGYELEM! — asztalos szakmunkásokat, A Békés megyei Patyolat Vállalat korszerű, új üzemébe — villamos targoncavezetőket, KELMEFESTŐ, VEGYTISZTÍTÓ — olajkazánfűtőt, — férfi segédmunkásokat. szakmára 8 általános iskolai végzettségű’ fiatalok Bér megegyezés szerint, je­lentkezés Békéscsaba, Be- rényi út 122. jelentkezését várja. Békéscsaba, Vandháti út 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom