Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-06 / 106. szám
Ä megyében először: Szakmunkástanulók Öt évre szóló szocialista brigádverseny \ jegyzet 1 nyári olvasótábora Tarhoson Augusztus 1. és 8. között negyven szakmunkástanuló részére olvasótábort rendeznek Tarhoson, a mezőgazdasági továbbképző intézetben. A szervezésről, a tábor-előkészítésről beszélgettek hétfőn délután a rendező intézmények — a békési ipari és» mezőgazdasági szakmunkásképző intézet, a városi tanács, a könyvtár, a városi KISZ-bizottság és a BMG Békési Gyárának — vezetői, képviselői a Békési Művelődési Központban. Az olvasótábor-mozgalmat három évvel ezelőtt hirdette meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága. Békés megyében most először rendeznek olvasótábort. A szervezők igyekeznek ideális pihenési, művelődési és sportolási lehetőséget biztosítani. A városi könyvtár a tábor ideje alatt fiókot nyit Tarhoson. Délelőttönként előadások és kis csoportos foglalkozások lesznek, a délutánokat vetélkedők, kirándulások, sportversenyek, az estéket pedig irodalmi találkozók, filmvetítések, valamint KISZ- kongresszusi élménybeszámolók teszik színesebbé. Az iskolák május 20-ig jelölik ki azokat a tanulókat, akik augusztusban az ingyenes olvasótábor résztvevői, lesznek. (Tudósítónktól) A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat Kun Béla nevű arany koszorús szocialista ácsbrigádja, a Vállalat Kiváló Brigádja, a munkaverseny- és brigádmozgalom jelenleg folyó újabb szakaszát is hosszabb távra, az ötéves terv időtartamára kezdeményezte. Az V. ötéves terv sikeres végrehajtásának előmozdítására ezért a vállalat üzemi négyszöge zászlót és vándorserleget alapított, s az V. ötéves tervciklus egészében legjobb 1 eredményt elérő három brigádnak igen tekintélyes pénzjutalmat helyezett kilátásba. Ezt a versenyt negyedévenként. is értékelik. Az első negyedévi munka értékelésére már ] sor került. Első alkalommal a Dobó István bádogosbrigád kapta a vándorserleget a negyedévenkénti külön pénzjutalommal. A vállalati kollektíva a város rendezéséért, szépítéséért végzett társadalmi munkában az első helyezést érte el, ami a vállalatnak, a Darvas József hibaelhárító brigádnak és Hegyi Ernő termelési osztályvezetőnek további rangos városi kitüntetést eredményezett. A kongresszusi és felszabadulási szakaszban már szép eredményeket hozó munkaverseny- és brigádmozgalom most tehát újabb ciklusába lépett és újabb lendületet vett a vállalatnál. K. M. Az egyhetes táborban negyven szakmunkástanuló segítséget kap abban, hogy minél könnyebben eligazodhasson az irodalomban, megismerkedhet a líra, az epika és a dráma alapvető stílus-' jegyeivel, az irodalom és a többi művészet kapcsolatával, a könyvtár intézményével. A táborba elsősorban a két békési szakmunkásképző intézet tanulóit várják. A három város közötti közművelődési egyezmény értelmében Békéscsabáról hatan, Gyuláról ketten mehetnek a táborba. "Rajtuk kívül a tarhosi olvasótábor védnöke, a békési gépgyár két fiatalt is küldhet. Kiállítás a békéscsabai Barneválnál Április 28-án hobbikiállítás nyílt a vállalat dolgozóinak munkáiból a baromfiipari József Attila Művelődési Otthonban. A békéscsabai üzem szocialista brigádjai névadóikról tablókat készítettek, amelyeket a kultúrház nagytermében látnak az érdeklődők. A legszebb munkákat értékes díjakkal jutalmazzák. képviseljék, védjék és tettekkel szolgálják a párt politikáját. Elkötelezett szocialista emberré kívánja nevelni tagjait, akik közül a legkiválóbbakat a párt soraiba ajánlja. A KISZ IX. kongresszusának — minden bizonnyal — egyik kiemelt kérdése lesz majd az ifjúság testi nevelése, a tömegsport és turisztika témaköre. Erre utal a határozat-tervezet, amikor azt mondja: „személyes érdekünk, nemzeti ügyünk a testnevelés, a sport, a turisztika fellendítése.” A másik dokumentum, a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslat tükrözi azt a folyamatot, amely a KISZ szervezeti életében, belső rendjének, fegyelmének erősödésében, demokratizmusának fejlődésében az utóbbi két év során végbement. Terjedelmében lényegesen rövidebb, mint a korábbi szabályzat, ugyanakkor részletesebben és konkrétabban fogalmazza meg a KISZ-tagok jogait és kötelességeit, a szervezethez való tartozás feltételeit. Nagyobb lehetőséget teremt a KISZ mozgalmi jellegének továbbfejlesztésére, a szervezetek kezdeményezésére, önállóságára. A KISZ IX. kongresszusát érdeklődéssel várja a KISZ tagsága. és az egész magyar társadalom. Megérdemli ezt ügyeimet, hiszen ifjúságunk nevében kíván hitet tenni nemzeti ügyünk, a fejlett szocia lista társadalom építése mel lett. Petroszki István «X MSZMP KB munkatársa ; Egy évvel ezelőtt jártam utol- | jára a gyomai Győzelem Tsz- | ben. A rendkívüli közgyűlés híre vitt oda. Vajon mi lesz? Miért e rendkívüli nap a jó hírű szövetkezetben? Majd meglátjuk, vagy meghalljuk — gondoltam, s meglepődted!, amikor bejelentették a bevételi hiányt. A közgyűlés ekkor nyomban megszavazta a szanálási eljárás lefolytatását. Azután az egyik iroda sarkában folytattuk a beszélgetést. Sajnálom, hogy a tsz-tagokat név szerint nem tudom szólítani. Üj helyre költözött a szerkesztőség, s így a régi jegyzetfüzeteket nem vittem magammal. Papírkosárba dobtam szó nélkül, sajnálkozást mellőzve váltam meg tőlük, mint a Győ- •zelem Tsz tagsága egykori vezetőitől. Rájuk ezzel ne dobjunk követ. Joga ehhez legfeljebb a tagságnak lett volna, de ők sem tették. Elismerték az arra érdemesek munkáját és kinek - kinek megköszönték, hogy vitte — ha olykor csoszogva is — ; az ügyet. Itt ugyanis az volt a J probléma, hogy nagy volt a ci- | pő és benne kicsinyke a láb. Sikerült talpra állni Éppen a napokban találkoztam Jenei Bálint elvtárssal, a gyomai községi pártbizottság titkárával. Kérésemre most is megismételte azt, amit egy évvel ezelőtt a Győzelem Tsz új vezetőségének választásakor mondott: „A legfontosabb feladat a szövetkezet talpraállítá- sa. Ez foglalkoztassa áz egész párttagságot és a tsz vezetőségét.” Csak azért említem ezeket a gondolatokat, mert a gyomai Győzelem Tsz 1974. évi minősíthetetlenül rossz gazdálkodása után 1975-ben talpraállt. Sőt, a megye közepesen gazdálkodó tsz-einek sorába nőtt, s ezért megkapta — ebben a kategóriában — a Kiváló Szövetkezet cí- | met. Most készülnek az ünnepi ] közgyűlésre. Valami tehát tör- | tént ebben a tsz-ben. Igen, tör- t tént. A párt szövetkezeti politi- | káját megtisztították a helyi el- j torzulástól és megteremtették az I összhangot a csoport és az egyé- j ni érdek között. Fájdalmas volt | ez az újjászületés. Kérem, tessék csak elképzelni, hogv a tsz régi vezetésében dolgozók háztájijába napszámba osztották be, vagy küldték — teljesen mindegy — a tsz-tagokat. A közös munka nem haladt, a háztáji a közös rovására virágzott. Az új vezetőség azt mondta: vissza a törvényadta lehetőséghez, az alapszabályhoz! A tsz-en belül BÉKÉS HMBSsp. 1978. MÁJUS 6. Ünnepi közgyűlés előtt a gyomai Győzelem Tsz-ben megtiltotta a kisebb háztáji szövetkezetek működését, melyek kialakultak egy-egy vezető körül. S amit mondott a vezetőség, amellett végig következetesen kiállt. Áz ész nem szegül szembe Nagyon tetszett az, amit ezzel kapcsolatban Gellai Imre tsz-el- nök mondott. A józan parasztész sohasem állt perben a törvénnyel. Ami viszont törvénytelen, az mindenkor szemben állt és áll a józansággal. A törvényes rend szükségességére — ilyen finoman fogalmazva — az i utóbbi években aligha hallottam j frappánsabb utalást. Amikor a I Győzelem Tsz tagsága elítélte a ! harácsoló vezetőket (volt, aki | négy-öt háztájit is megvett a pénzre rászorult családoktól kora tavasszal), lényegében hitet tett a törvényesség mellett. ! Hogy helyes volt-e, jó volt-e j ennyire belenyúlni a darázsié- j; szekbe, akkor nagyon vitatták. Gellai Imre tsz-elnölc a párt- szervezetet érezte a háta mögött, ezért közös erővel szegültek szembe a kishitűekkel. Emberségből és a közös tisztaságának megvédésétől átforrósodott, szelíd hangon agitált az elnök is meg a párttagság is. Gyűjtötték maguk köré a törvényi tisztelő, józan parasztésszel j gondolkozó tsz-tagokat. Észre sem vették, hogy december végére már nem volt ellenfelük, yiindenki az ó oldalukra állt. Hegdolgoztak érte Senkit sem szeretnénk Untatni a zárszámadási közgyűlés adataival. Egy-kettő azonban annyjra idekívánkozik,' hogy említésükért nem róhatnak meg. Kukoricából az 1974. évi 36 mázsa hektáronkénti átlagtermést 72 mázsára » növelték. A cukorrépa 50 százalékkal termett többet, mint egy évvel korábban. Remekelt a tehenészet is. Tehenenként 600 literrel fejtek több tejet, mint 1974-ben. S mindezt behatárolt bérrel érték el. A szűkös anyagi helyzet számukra egyáltalán nem tette lehetővé még a kisebb beruházások vállalását sem. Ami növekedést elértek, azt kizárólag a vezetőség és a tagság együttes, egy irányba tarló munkájának i köszönhetik. S amikor év -régén — 1975-ben — elérték a IV. ötéves terv végére előirányzott tagjövedelmet, sokan felsóhajtottak. Ok sem remélték, de megdolgoztak érte. derekas munka volt. Ha minősíteni kel! lene a Győzelem Tsz tagságának helytállását, akkor erről valami ilyesfélét lehetne összegezni: ugyanazok az emberek, megújult vezetéssel, ugyanarról a területről 64 millió forint termelési érték helyett 75 millió forint értéket termeltek, viszonylag kedvezőtlen, az 1974. évinél minden tekintetben rosszabb körülmények között. Tervezik a holnapot Szóba hozták a jövőt is. Erről legtöbbet beszél a ma tette. A gyomai Győzelem Tsz tagsága holnapját a mába formálja. Ha azt mondom, hogy a szövetkezet épületei köré fákat ültetnek, kisebb parkokat varázsolnak, akkor ezzel a ténnyel a holnap „hogyan lesz?” vitája itt eldőlt. A vezetőség ebben a tudatban állította össze gazdaság- fejlesztési tervét 1980-ig. Megint csak a józan észre utalhatok, hiszen erre hivatkozott Gellai Imre is. A tejtermelést gyors ütemben szeretnék növelni, s 680 tehén helyett 900-at fejnek majd a megyei átlagnál kedvezőbb eredménnyel. A sertéstenyésztést 110 koca helyett 350- re alapozzák. A juhászatot 250 anyáról 900-ra fejlesztik. Széles körű kapcsolatokra törekednek, mondván: „Nem szégyen a szomszédba jó tapasztalatért átmenni”. S ők mennek. A szorgalmas méh módjára gyűjtik a nehéz munkával, a sok-sok verejtékkel mások által kidolgozott és jól bevált termelési eljárásokat. Ezek felhasználásával a 75 millió forint termelési értéket egyetlen esztendőben 35 millió forinttal toldják meg. Azt mondják, hogy ezt egy kis odafigyeléssel érik el. S lesz, aki majd figyeli is és elemzi is a folyamatokat, mert egy év alatt a szakgárda alaposan feltöltő- dött. A növénytermesztésben és a gépesítésben hét mérnök, az állattenyésztésben öt üzemmérnök és egy üzemi állatorvos dolgozik. A tsz hét egyetemistát támogat ösztöndíjjal. A megújhodás jegyében alakultak meg egy évvel ezelőtt a szocialista brigádok. Tizenhatból 15 nyerte el a címet. Ezek most már a magasabb követelmények teljesítésén dolgoznak. A Győzelem Tsz tagsága ma egy kicsit lázban ég. Készülnek a megérdemelt munka méltó jutalmának átvételére. Ez a helyzet ma Gyomán, és még valami: nemcsak a tsz vezetősége, tagsága újult meg a mindennapi munka nehéz próbái közben, hanem a környezőt is vidámabb színt kapott. A régi Győzelem Tsz egykori központja megszépült, megfiatalodott. Benne a rend és a tisztaság nem szimbólum, hanem az itt levő közösség valósága. nupsi Károly Boríték „Na, mennyi volt a borítékban?” „Á semennyi, csak egy törzsgárda jelvény.” „Éppen amennyire számítottam.” „Annyi, amennyi. Kinek mi köze hozzá?” „Egy köszönő levél a diritől. A kalapom mellé tűzhetem.” Azt hiszem, mindenki tudja, miről van szó. Az elismerésről. A végzett munka elismeréséről. Az anyagi és erkölcsi elismerésről, amelyről hovatovább mindenkinek megvan az egyéni véleménye. A fogalmazás teszi, amely élesen elválasztja, adott esetben szembeállítja az elismerésnek ezt a két általunk ismert — és tulajdonképpen egységet alkotó — formáját. Nem a borítékkal van a baj. Abba sok minden belefér. El-, fér benne békésen egymás mellett a törzsgárda jelvény, a köszönőlevél s az a néhány gondosan összehajtogatott százas, vagy ötszázas is. Csak tudjon róla mindenki, aki meg tudja ítélni: megfelelő vastagságú-e az a boríték. Nem lett-e túl vastag, vagy túl vékony? Az elismerés igazi értékét ugyanis nem az. adja meg, hogy a boríték tartalmából mi mindent tud a boríték tulajdonosa megvásárolni, hanem az a teljesítmény, ami mögötte áll. Még inkább így van ez, ha a vállalat pénztárcája egyébként sem tömör. Vagyis a boríték még nem minden. Egy borítékot el lehet küldeni a postán. Át lehet adni négyszemközt, a kollektíva tudta nélkül. Így is anyagi elismerés. De teljes értékű-e? Akárhány ezer forint legyen is, ki tud róla, ki emlegeti majd, ki jegyzi meg, hogy „érdemes dolgozni”? De talán nincs másképp ez a kitüntető jelvénnyel, az oklevéllel, a köszönő szóval, az erkölcsi elismerés egyéb módozataival sem. Igaz, az oklevél, a kitüntetés, a jelvény örök emlék, megőrizhető, de ott, ahol az erkölcsi elismerés nem párosul anyagi elismeréssel vagy vannak, akik csak anyagi, mások meg csak erkölcsi elismerésben részesülnek, amíg pénzből élünk — veszít értékéből a dicsérő szó, a kitüntető jelvény és cím is. A boríték nem minden, mert nem mindegy, hogy mi van a borítékban és végképp nem mindegy: hogyan talál gazdájára ez a boríték. Ha egy vezető tiltakozik az ellen, hogy neki is a dolgozók előtt adják át a borítékot, akkor abból a borítékból hiányzik az „erkölcsi” elismerés. Azt pedig az ezresek soha nem pótolhatják. Ha pedig a borítékban a dolgozók a pénz mellett rendszeresen megtalálják gyáruk, vállalatuk ered m énystatisztiká ját és a soron következő feladatokat — mini ahogy ez a Békéscsabai Kötöttárugyárban már egy idő óta így van —. foggal érezhetik, hogy nemcsak „kifizetik” őket, hanem partnerként számítanák rájuk a tervek teljesítésében. Mi ez, ha nem erkölcsi elismerés? így azután akármeddig csűr- jük-csavarjuk a dolgot, csak azt állapíthatjuk meg: anyagi és erkölcsi elismerés nem különíthető el egymástól, egyik a másikat feltételezi, egyik a másik értékét növeli. A baj pedig mindig akkor kezdődik, ha csak a boríték jut életünk „Elismerés” című epizódjában mindig, mindenkor címszerephez. (kő vary)
