Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

\ A labdarúgó NB I-órt Bp. Honvéd—Bcs. Előre Spartacus 2— (1—0) Kispest, 3000 néző. V: Padár. Honvéd: Gujdar — Kelemen, Kocsis' I, Szűcs, Varga — Pál, Pintér — Morgós, Kozma. Weimper, Fehérvári. Edző; La­kat Károly dr. Békéscsaba: Bu­gyik — Paróczai,' Kerekes, Zsömbörgi, Zsíros — Aliberti, Láza, Németh — Magyar, Pász­tói', Kolesánszky. Edző: Szűcs Gyula. Csere; Paróczai helyett Zielbauer a 19- percben, Pásztor helyett Pogács az 56. percben, Morgós helyett Bartos a 82. percben. Góllövő: Weimper a 35. percben. Kozma az 54. perc­ben. Kiállítva: Kelemen a 46. percben. A Békéscsaba alaposan meg­szervezte hátsó sorait. A Honvéd csatárait szorosan fedezték a lila-fehérek, sőt Pintér is külön „testőrt” kapott Láza személyé­A mai nap kiemelkedő Békés megyei spurteee- menyei a következők: Kézilabda. NB 11. Nők. Bcs. Kon­ben. Így a kispestiek sokáig nem is tudtak helyzetet összehozni. A 19. percben Pásztor megsé­rült. Helyére Zielbauer állt. s Alberti lett a jobb hátvéd. A 35. percben Fehérvári beadását Weimper a 11-es pont táján le­kezelte és a kapuba továbbítot­ta, 1—0. A 47* percben Bugyik bravú­rosan védte Morgós lövését. Egy perc múlva Kelemen megrúgta az előretörő Zsírost. A játékve­zető kiállította a Honvéd játé­kosát. A mérkőzés sorsa az 54. percben dőlt el. Kozma a bent­ragadt csabai kapus mellett fe­jelt a hálóba, 2—0. A hajrában nagy erőfeszíté­seiket tett a szépítésért az Előre Spartacus, Láza és Kerekes is többször felfutott a támadások­kal, de a gól lövés — nem sike­rült. További eredmények: MTK VM—Diósgyőr 4—0, Vasas—Rá­ba ETO 5—0, Csepel-Zalaeger- i szegi TE 1—2, Haladás VSE— Ferencváros 1—3. Salgótarján— Üj pesti Dózsa 2—3, Tatabánya —Videoton 2—0, Kaposvár— SZEOL 3—1. zerv—Kecskeméti TE 10.00. Férfiak: Szarvasi í'SSC—Kecskeméti Építők, 10. S0. Kosárlabda: Országos Serdülő Ku­pa megyei döntője, Békés, gimná­zium, 8.30-tói. Labdarúgás. NB III. Kezdés egy­ségesen 17.00 órakor. Szarvas—Sze­gedi VSE, Gyula—ÉGSZÖV, Oros­háza—Lehel SC, KSC—Bcs. TASK. Megyei L o. Mit. Cukorgyár—Batto- nya, Endröd—Mh. MEDOSZ, Bcs. Szalvai—Füzeegyarmat 9.00, Kondo­ros—Mezőkovácsháza, Sarkad—Med- gyesegyháza, Békés—Nagyszénás. Röplabda. NB. II. Bcs. Előre Sp. —Kecskemét, nők, Deák utoa, 11.00. Röplabda ■ / UEFA Kupa Nyolc városban kezdődött meg a XXIX. UEFA ifjúsági labdarúgó- torna küzdelemsorozata. A pénte­ken lezajlott első íorduló eredmé­nyei ezeik voltak: A-csoport: Magyarország—Olaszor­szág 3—1 (1—1) Wales—Jugoszlávia 2-1 (1-0). B-csaport: Spanyolország—Török­ország 2—0 (1—0), Izland—Svájc C-csoport: NSZK—Finnországé—1 (0—1), Franciaország—Csehszlovákia 2—1 (0—0). D-csoport; Szovjetunió—Hollandia 3_o (2—o), Dánia—E'szak-Írország 5—3 (3—2). Bp. Építők—Bcs. Előre Spartacus 3» (13, 13, 11). NB II. női. Budapest, Népliget. V: Kiss. Előre Sp.; Rat- taíné, Melis, Varga, M.OKOS, Le­pény, Lipták. Csere: KONCZOS, Barcs, juhász. Edző: Buzassy Béla. A lUa-íehérek szoros szetteket ját­szottak. A harmadik játszmában a nagy eső miatt 20 percig szünetelt a játék. Úszásoktatás Szarvason A Szarvasi Városi Sportfelü­gyelőség és fürdőüzem az idén is megrendezi szokásos úszótan. folyamát az úszni nem tudó, vagy kevésbé tudó gyerekek ré­szére — ötéves kortól. A tanfo­lyam június 15-én indul kéthe­tes turnusban, a jelentkezéstől függően. Az oktatásra naponta reggel 7-től 8-ig és 8-tól 9 óráig ke­rül sor. Jelentkezés az uszoda pénztáránál. Kézilabda BÉKÉSCSABAI VÍZMŰ SC— ALFÖLDI OLAJBÁNYÁSZ SE 23—18 (10—12), NB I B-s férfi. Békéscsaba, 500 néző, V: Barna, Farkas. Vízmű: Szaszák — FA- IFRIK 11, SZILÁGYI 4, BEN- KÖ 6, MARÖTI 6, Varga, Ko­máromi 1, Csere: RÁCZ; Ku- rilla, Szabó, Kovács, Papp Ed­ző: Hankó György és Skoumál Gvörgy. A vízműsök lőtték az eíső gólt, de a folytatás elmaradt, A szolnokiaknak jobban ment n játék, kétgólos vezetéssel zár­ták a félidőt, Szünet után 14— 10-re növelték előnyüket a ven­dégek — de ezután gyors indí­tásokkal, szép akciógólokkal elhúztak a kék-feke(ték. biztos­ra nyerték meg a találkozót, A mai műsor a következő: A- cssoport: Jugoszlávia—Olaszország, Gyöngyös, 17 Boosten (holland), Wa­les— Magyarország, Eger 17, Racine (svájci). B-csoport: Törökország—izland, Hajdúszoboszló, 17, Amundsen (dán), Spanyolország—Svájc, Püspökladány. 17, Davies (walesi). C-csoport: Franciaország—Német Szövetségi Köztársaság, Ajka, 17, Hámori. Csehszlovákia—Finnország, Veszprém, 17, Petursson (izlandi). D-csoport: Hollandia—Észak-íror­szág, Körmend, 17, Montesinos (spa­nyol)) Szovjetunió—Dánia, Szombat­hely, 17, özbriguel (török). A Magyarország—Wales mérkőzést a tv is közvetíti 16.50 órától. Gyulán a város általános iskoláinak kö­zös vízi sportünnepélyére kerül sor hétfőn, máj. 31-én, délután 3 órakor a Várfürdőben. A gyulai testnevelők — a győ­ri és az egri példák alap­ján — mutatják be a vízi sport területén a testnevelés és sport szépségét, testedző-fejlesztő ha­tását. A rendezők az „Üssz az egészségedért!” mozgalom nép­szerűsítését kívánják növelni a tanulók hangulatos bemutatói­val. Asztalitenisz Bcs. TASK—Ferencvárosi Vasutas 9—7. NB IH-as férfi. Békéscsaba, Rózsa Ferenc gimnázium. TASK: Ágoston (2), Lukács (3), Horváth (2). dr. Zsengellér (2). A végig nyílt mérkőzésen megérdemelten nyert a hazai csapat a jó erőből álló főváro­siak ellen. Győzelmükkel a csabaiak megerősítették helyüket a közéj»- mezónyben. Testnevelési és sportünnepélyek — nagyító alatt A legutóbbi békéscsabai OSN-ünnepségen — ezzel a számmal arattak fergeteges sikert a Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola diáklányai (Fotó: Gál Edit) Megsárgult újságkivágások, levéltárak mélyén őrzött meghí­vók bizonyítják, hogy Békés me­gyében a sportunnepelyek, be­mutatók közel kilencvenéves múltra tekintenek vissza Az 1890. május 25-én Békéscsabán megrendezett sportünnepélyt a versenyzők felvonulása vezette be. A „tornátok” az „athleták” és a „vasparipák” — a kerék­párok — bajnokai, a mai Ta­nácsköztársaság útján, az Ist­ván király téren át mentek ki a Széchenyi ligetben levő pályára A nagyszabású sportbemutatót az algimnázium tanulóinak füzér- gyakorlata vezette be. Ez volt a kezdet. Felszabadulásunk után a bé­késcsabai MADISZ már 1945. jú­nius 10-én sportnapot rendezett. És azóta is — szerte a megyé­ben — népszerűek, nagy sikerü- ek a dísztornák, testnevelési és sportbemutatók. Az iskolai tol­naünnepélyeknek pedig — a szá­zad elejétől egész napjainkig — — különös varázsa volt és — van' A, próbákat, a bemutatókat, a szülők, a hozzátartozók tap­sát, mosolyát, az idősebbek mind-mind magukban hordoz­zák, hiszen nem is olyan régen, egy-egy iskolai sportünnepély — eseményszámba ment. És ma CSÖKKENT A FÉNY, a varázs. Ma egyre kevesebb a tanintézetek önálló rendezvénye, s egyre több az összevont sport- ünnepély, ahol együtt tornász­nak. játszanak, a zene ritmusára együtt hajladoznak az óvodások, az általános és középiskolások, sőt ott vannak a gyárak dolgo­zói, s a honvédség tagjai is a — zöld gyepen. Az országos sport­napok záróünnepségei — ez vi­tathatatlan — maradandó él­ményt jelentenek. De azok, akik diákkorukban résztvevői, maid pedig szülőként szemlélői voltak a „tornavizsgáknak”, hiányolják — az „alma mater” sport- és tornabemutatói í. ,.Elkoptak-e” az iskolai sport­ünnepélyek? Erről beszélgetünk felelős sportvezetőkkel, sporttu- dósítókkal, testnevelési szakfel­ügyelőkkel, a megye határán túl is ismert, kitűnő testnevelőkkel. A velük történt eszmecsere alap­ján próbálunk most az iménti kérdésre választ adni. Elöljáróban le kell szögez­nünk, hogy a rendtartásban KÖTELEZŐEN ELŐÍRT minden évben, minden iskolá­ban az úgynevezett iskolai sport- ünnepély megrendezése Noha bizonyos anyagi kihatásokkal járnak az ünnepségek, ezek a terhek nem olyan nagyok, hogy azt az iskola „kasszája” ne bír­ja ki. Az alapelv az kell legyen, hogy a segédeszközök kevés pénzbe kerüljenek, a rendezők csak olyan dolgok beszerzését kérjék a szülőktől, amit a gyer­mekkollektíva „ötlött” ki, kevés pénzbe kerül és a tornaünnepély után is használati értéket (atlé­tatrikó, nadrág) jelent. Olyan eszközöket kell vásáVolniuk az iskoláknak, amelyeket aztán (tornapad, szőnyeg, labda) a to­vábbiakban használni tudnak. ' Való igaz, hogy a kéziszerek be­szerzése, a pálya-előkészítés, a hangosítás — 4—5000 forintba ke­rül, de azok a sportünnepélyek, amelyeket alaposan előkészíte­nek. megfelelően propagálnak — és belépődíjasak — nem lehet­nek ráfizetésesek. Azért nem, mert a hozzátartozók soha sem sajnálják forintjaikat az iskolai rendezvények megtekintéséért, hiszen gyermekeiket láthatják, rájuk lehetnek büszkék! Sarkalatos kérdés, hogy mi­kor és hogyan tanítsák be a testnevelők a gyakorlatokat, hi­szen ezek időigényesek. Egy egy­szerű szám betanítása 20—25 órát igényel — s ez csak egy szám. Egy ünnepély pedig 10—• 12 műsorszámból áll. A szokás az, hogy a gyakorlatelemeket a ' testnevelési órákon, egy fél évre elosztva gyakorolják be a gyere- j kék. így nem kell az óra mene­tét felborítani és jut idó —min- | denre — a tanmenet előírásai i szerint. És a színhely? Erre a I legmegfelelőbb a községi, váró- I si sporttelep, mivel sportudvar­ral kevés iskola rendelkezik. A gyakorlat összeállítását SEGÍTIK A SZAKKÖNYVEK, hiszen Kerezsi Endre „Torna- és sportünnepélyek” című könyve a pedagógusok rendelkezésére áll. Persze, mindig azok a legsike­resebb számok, amelyeknek ko­reográfiáját maga a testnevelő álmodja meg, tanítja be. Külön kérdés, hogy a gyere­kek szeretik-e az ünnepélyeket? Erre igennel lehet válaszolni. Vi­szont a gyakorlással már más a helyzet. Ahogyan a pedagógus „tálalja”, a diák úgy „fogyaszt­ja”. Magyariü: fia a nevelő kedv­vel végzi a betanítást, nem suly­kolja „agyon” az anyagot, ak­kor a gyerekek is szívesen gya­korolják azt. És itt elérkeztünk egy kényes kérdéshez. A testnevelők, peda­gógusok hozzáállásához. Ezt a témát közelítsük meg azzal; me­gyénk — sajnálatos módon — testnevelőhiánnyal küzd. Az el­múlt év őszén 14 állást hirdetett meg a művelődésügyi osztály, és mindössze 3 jelentkező akadt. A battonyai gimnáziumnak példá­ul 400 diákja és egy testnevelő­je van. És azt sem szabad elfe­lejteni, hogy a testnevelőkre igen nagy munka hárul a tanter­vi anyag teljesítése, s a sport­köri foglalkozások irányítása te­rén. Ne kerteljünk: egy ünne­pély megszervezése, a gyakorla­tok betanítása plusszmunkát je­lent. És valljuk be őszintén azt is — e téren elég tapasztalattal rendelkezünk — sokszor és sok- helyen, a testnevelők — szerve­ző, tervező, betanító, munkáju­kért — nemhogy anyagi, hanem még erkölcsi elismerést sem kapnak. Szerencsére ez „nem jellemző", de tény. Olyan, amely egyáltalán doppingol, sőt, visz- szahúzódást, passzivitást ered­ményez. E témát ezzel zárjuk le: az ünnepség sikerét csali az iskolavezetés és a teljes ne­velő testület jó hozzállásával lehet biztosítani! Azt se feledjük el; ma már van ÖSSZEHASONLÍTÁSI ALA1* a szülők, a nézők, a tanulók előtt, hiszen a tv egyenesből közvetítette a budapesti OSN káprázatos, népstadionbeli záró­ünnepélyét, s a csehszlovák spar- takiád feledhetetlen programját. Éppen ezért „akármit” nem le­het előadni. Látványos, szép, pontos, újszerű gyakorlatokat kell betanítani, bemutatni. Ez — kívánalom! Akik sokallják az évenkénti ünnepségek megrendezését, el­lenérveik között az első helyre állítják a diákok nagyfokú le­terheltségét. És ebben van vala­mi! Persze a testnevelési órák számának emelése lehetőséget ad a gyakorlatanyagpk betanításá­ra, de az is ’gaz, hogy azért nem old meg mindent. Bár­mennyire is furcsán hangzik, a diákjaink számára kialakított új bajnoki és versenyrendszert, a házibajnokságok sora — több alkalommal is befolyásolja az ünnepélyekre való felkészülést. Megalakultak a DSK-k, ame­lyekben hét sportág, 87 szakosz­tályában, kétezer elsős, másodi­kos fiú és leány küzd a megyei, országos bajnoki címért. Emel­lett a klubokhoz igazolt diák­sportolók megyei, országos ku­paversenyeken vesznek részt. Mivel a középtokú iskolák a magyar élsport utánpótlás bázi­sai, a legtehetségesebbeket, leg­jobbakat az iskolák mind „kiad­ták” — már a tanév kezdetén — a társadalmi egyesületeknek, ahol az ifjú sportemberek heti 4—8 edzésen vesznek részt, őket elvonni a bajnoki verse­nyekről, mérkőzésekről, az edzé­sekről (közülük 25 tagja az or­szágos ifi-, junior válogatott ke­retnek) a próbák kedvéért — mitagadás — problémát jelent. A testnevelőnek és a klubnak egyaránt. De ... nélkülük meg­rendezni az ünnepélyt’! Az imént leírtak alapján — úgy tűnik — gondot okoz a programok megszervezése. Olyan hangok is hallatszottak, hallat­szanak, hogy nem érdemes min­den évben nagyszabású iskolai és összevont ünnepségeket ren­dezni. Ezek után hogyan össze­gezhetünk? VAN MEGOLDÁS! Akikkel beszélgettünk, mind kihangsúlyozták: szükség van a testnevelési és sportünnepé­lyekre, hiszen ezek maradandó hatást gyakorolnak a résztve­vőkre, a nézőkre. Felkeltik a testnevelés és sport iránti ér­deklődést, a mozgalmat népsze­rűsítik, hasznos eszközei a tö­megek szórakoztatásának. De differenciálni kell! És ez a lényeg. A kisebb helységek­ben, ahol nincsenek nagyszabá­sú, országos versenyek, NB-s bajnoki mérkőzések, igenis szük­séges az ünnepségek évenkénti megrendezése! A nagy tömegeket megmozga­tó gyakorlatokkal azonban csín­ján kell bánni. Inkább a ver­senyjelleget, a játékosságot kell kidomborítani. Érdemes a téli hónapokban a művelődési há­zakban — az eddiginél több — sportbemutatót rendezni — dísz­torna jelleggel. Követésre méltó az orosházi Kulich általános is­kola vezetőinek döntése. Ná­luk ezentúl, minden évben, a korábbinál kisebb diákcsopo’rlok végzik a küzdőverseny- és játé­kos gyakorlatokat, az iskola sa­ját pályáján. Szarvason éven­ként más-más iskola rendezi a sportünnepséget. Hogy ne há­ruljon oly nagy teher a szerve­zőkre. a műsorban „fellépnek” a többi tanintézet diákjai is. Zárjuk fejtegetésünket Szigeti Istvánnak, a Gyulai Erkel Gim­názium testnevelőjének véle­ményével: — Azt hiszem, az lenne he­lyes, ha az ünnepélyeket, a sport- és tornabemutatókat ket­téválasztanánk. Az egyik — a nagyobb lélegzetű, 3—1 évenként sorrakeriilő. összevont ünnepély lenne. A másik pedig — az évenként megismétlődő, a lehe­tőségekhez mérten az iskola ud­varán, vagy a sporttelepen sor- rakeriilő — iskolai ünnenség. amelynek programja azt bizo­nyítaná: a gyerekek mit sajátí­tottak el a tantervból — az év fokiamén! Ügy hisszük, ha sportmoz­galmunk irányítói, szervezői, az iskolák vezetői és a testnevelők elfonadiák a gyulai pedagógus javaslatát, helyére kerül a sport- ünnepélyek ügye, és az iskolai tornaünnenélyek visszanyerik „fényüket". Machalek István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom