Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
Megkezdték a színes cserép gyártását Hától postavonat közlekedik Budapest és Békéscsaba között Korábban érkeznek meg az újságok is A Békés megyei Tégla- és| Cserépipari Vállalat békéscsabai I téglagyárában tegnap, május 29- én helyezték üzembe a festett- cserép-gépsort, amelyen barna, piros és fekete cserepet gyártanak. Ezekből jelentősebb nyugatnémet, osztrák és dán megrendelésre lehet számítani, de már belföldi igények is mutatkoznak. — o Nézzük, hol is találhat ma valaki munkát Battoríyán? Régóta keresik erre a választ a nagyközségben. Annál is inkább, mert az hamar világossá vált, hogy a mezőgazdaság a technikai fejlődéssel évről évre kevesebb munkáskézre tart igényt. A három battonyai közős gazdaság közül a Petőfi Tsz-nek sikerült ugyan ipari melléküzemág kialakításával enyhítenie a foglalkoztatás gondjain, ám ennek ellenére, óvatos becslések szerint, 1974-ben ezernél több szabad munkaerővel számoltak. A Battonyán megalakult ipari szövetkezetek — elsősorban a lakossági szolgáltatásra szakosodva — érzékelhető változást szintén nem hoztak. A IV. ötéves terv végén a nagyközség öt ipari egysége, a Petőfi Tsz forgácsolóműhelyével együtt sem foglalkoztatott ezernél több embert, miközben a három tsz még mindig kétezer embernek adott kenyeret. Csökkent ugyanakkor az újonnan munkába állíthatók száma — sajnos ebben még mindig az elvándorlás játszotta a döntő szerepet. Refrén- szerűen visszatér tehát a kérdés, hol találhat ma valaki munkát Battonyán? Borka Sándor tanácselnök vállalkozott a válaszra: „A megyei tanács végrehajtó bizottsága két évvel ezelőtt tárgyalta a nagyközség helyzetét és állást jogialt a további elvándorlás megakadályozásában. Ez csak új munkahelyek létesítésével érhető el, amelynek két módja van, a meglevő üzemek fejlesztése és az ipartelepítés. Ami az előbbit illeti, 1974 és ’76 között a fejlesztések révén 300 új munkahelyet teremtettünk. Többek között a békéscsabai szőnyegszövő 90, a medgyesegyhá- zi BŐRTEX 80 nő számára ad munkát, a sütőüzem, bővítésével pedig 30 új munkahely létesült. I Nagyságban és jelentőségben azonban mindezeket túlhaladja az asztalos szövetkezetben történt fejlesztés ” Mi is történt ebbén a szövetkezetben? Érdemes követni fejlődését. Alakulásakor — a későbbiekben elsorvadó építőipari ktsz-böl kiválva — 1957-ben még ez a szövetkezet sem kecsegtetett több reménnyel a munkaalkalmak teremtésében, mint Battonya többi üzeme. Az alapító 17 asztalossal szemben még 10 év múlva is csak 90-en dolgoztak a szövetkezetben, bár ekkor már 9 millió forint értékben csaknem 800 ezer forint nyereséggel nyílászáró szerkezeteket és konyhabútorokat állítottak elő a békéscsabai TÜZÉP és a BÚTORÉRT megrendelésére. Az ekkor egymillió forintból, A festett cserép előnye, hogy esztétikus és rendkívül tartós. Főként családi házaknál használható. A színek variálhatók. Árban mintegy 20—30 százalékkal lesz drágább a hagyományos cserépnél. Még zöld és sárga színű festéssel is kísérleteznek, aminek a sikeres befejezése hamarosan várható. saját kivitelezésben megkezdett üzemcsarnok, (amelyből végül is szerelőcsarnok lett) építése főleg a termelőmunka feltételem javított. Az előrelépés természetesen tagadhatatlan, hiszen a következő három évben a termelési érték megkétszereződött, a munkások száma 40-nel nőtt és a szövetkezet az 1975-ös évet egymillió forintnál nagyobb nyereséggel zárta. A IV. ötéves tervet a battonyai asztalosok ugyancsak a régi feltételek között, a régi felállásban (50 százalékban festett konyhabútorokat, 50 százalékban nyílászárókat gyártva) kezdték meg. Az eddigieknél nagyobb ütemű fejlesztés az alapító tag és ma műszaki vezető, Torma János emlékezete Szerint először 1973-ban került szóba. A gondolatsort az indította el, hogy az új szerelőcsarnok kapacitását, a régi gépműhely termelésével — az elavult és kis teljesítményű gépparkkal — nem lehetett gazdaságosan kihasználni. © Az úi üzemcsarnokban, az új gépekkel — három és fél millió forintos beruházással — 1974 végén kellett volna megkezdeni a termelést. A megrendelt gépek azonban késtek. Ennek ellenére az elmúlt esztendőben az első félévi kényszerlassftás után a másodikban már több mint 13 millió forintnyi termelési értéket állított elő a szövetkezet 250 dolgozója. A főkönyvelőnő, Boros Andrásné számításai alapján a battonyai asztalosok ebben az esztendőben — változatlan létszámmal — már 36 millió forintos termelési értékre számítanak. Figyelembe véve, hogy ez év első negyedében 43 százalékkal nagyobb volt az egy főre jutó termelés, mint egy évvel korábban, ez el is hihető. Végeredményben a rekonstrukciós fejlesztés révén az asztalos ktsz Battonyán ma több embert foglalkoztat, mint a község többi ipari üzeme, beleértve a melléküzemágat is. Ám ennek ellenére még mindig 500'—ÖOO-ra tehető a szabad munkaerő száma. Ennek megkötésére már nem az asztalos szövetkezet hivatott. © Annál inkább a község. Ismét Borka Sándor tanácselnöké a szó: ■ „A. megoldást az ipartelepítés jelenti. Sikeres tárgyalások után ez év február 20-án ünneoclyes alapkőletétellel megkezdődött a Magyar Optikai Művek battonyai üzemének építése, mintegy 23 millió forintos költséggel Az első lépcsőben, mint forgácsoló A Szegedi Postaigazgatóság tájékoz tatása szerint a május 30-i vasúti menetrendváltozással egyidejűleg a posta vezérigazgatósága Budapest és Békés, csaba között postavonatot közlekedtet. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a Budapesten és az azon túl feladott postai küldemények az eddiginél egy órával előbb, reggel 4 óra 10 perckor 200 embernek ad munkát, a későbbiekben 4—300 embert foglalkoztató optikai gyáregység is lehet —. a szakmunkás-lehetőségektől függően.” Igen, a szakmunkás-lehetőségektől függően ... A vidéki ipar- telepítés egyik kulcskérdése. Hogyan oldják ezt itt meg? Nézzük először — mert mégiscsak ennek a realitása — az első ütemhez szükséges 200 szakmunkásigényt. Honnan lesz, ha nem is ennyi, de legalább 80—90 ember? Battonyán — a MOM-mal együttműködve — ezt a következőképp oldották meg. Ez év márciusában a különböző fórumokon bejelentették, hogy lehet jelentkezni a készülő gyárba. Két hét alatt 303-an jelentkeztek. 131 férfi és 172 nő. A szakmunkás — esztergályos, lakatos, műszerész, gépésztechnikus — 74 volt. A MOM vállalta, sőt kérte, hogy az üzem leendő szakmunkásainak egy részét ő képezze ki. Igv mintegy 30—40 ember — első ütemben géplakatosok és esztergályosok — több hónapig dolgoznak majd a MOM-nál, Ez az egyik mód. A másik a helyben tanulás. A 303 jelentkezőből 200-nak ugyanis nincs munkahelye. Közülük azokat, akik majd az üzem dolgozói lesznek, most már a Budapestről visszatértek tanítják be, Battonyán. Így az 1977 márciusára tervezett indulásra meglesz a 80—90 szak-, illetve betanított munkás. o Ám ez még csak a dolog egyik oldala, a munkaerő biztosítása. A másik — és községpolitikai szempontból legalább ilyen fontos —t- a munkaerő csábításának megakadályozása. Mert honnan is jelentkezett az a 74 szakmunkás? Borka Sándor mondja: „A 74 szakmunkásból 30—40 jön csak számításba, 6—S munkahelyről, de többen vannak, akik nem a községben dolgoznak, hanem ingáznak. A már meglevő munkahelyeket tehát nem engedjük gyengíteni. Ennek ellenére számolni kell az új vonzásával, amely két területen lehet erőteljes, bérben és munka- körülményben. Ami az elsőt illeti, igyekszünk azonos bérszínvonalat kialakítani a község üzemeiben, hogy pénzzel ne lehessen csábítani. Ami pedig a munkakörülményeket illeti, ebben már a többi üzemnek lesz tennivalója, hogy felzárkózzon a MOM színvonala mellé.” Az új üzemben 1977 márciusában kellene megkezdődnie a munkának. A feltételes mód azonban itt, bármily1 furcsa is, nem a határidők csúszását, hanem előrehozását sejteti. A kivitelező, a Ynezőkovácsházi TÖVÁLL ugyanis gyorsított ütemben építi az üzemet. Pável Sándor építésvezető mondja: „A szakaszos átadásra törekszünk, júniusban a raktárt, júliusban az 1300 négyzetméteres forgácsolócsarnokot adjuk át, végül, de még ebben az évben az üzemi úthálózattal együtt elkészül a szociális létesítmény. Egy kicsit a mi szívügyünk is ennek az üzemnek a mielőbbi beindítása.” Lehet, hogy Battonyán egyazon évré esik az alapkőletétel és a szalagátvágás? Kőváry E. Péter — So löszt Ferenc érkezzenek Békéscsabára. Ezzel a vonattal szállítják a központi napilapokat is, amelyeknek az előfizetőkhöz való kézbesítését korábban lehet megkezdeni. A postavonat este 7 óra 20 perckor indul vissza és még éjfél előtt Buda,pestre érkezik. Előnye, hogy a továbbmenő postai küldemények a Budapestről éjfél után induló vonatokkal továbbíthatók, és a küldeményeket (például Szombathelyen vagy Pécsett) már másnap kézbesíthetik. A küldeményeknek a postavonathoz való eljuttatása azonban csak akkor lehetséges, ha a feladó a megyei postahivatalok, nál zárlatindításig — Békéso«"- bán este 6 óráig, illetve a le- vélszékrénveken megjelölt időpontig — fel is adják a küldeményt, Békéscsabán a posta nyitva tartásáig feladott és a megye városaiba, községeibe címzett küldeményeket másnap kézbesítik. Általában azonban a feladást nem érdemes az utolsó pillanatra tartogatni, mert a postán még sok munka van a küldeményekkel, amelyeket onnan pontos időben kell továbbítani. Felhívás Békéscsaba város V. ötéves tervének célkitűzéseiből megállapítható, hogy az általános iskolai férőhelyek fejlesztési lehetősége lényegesen alatta maradt a növekvő igényeknek. A központi keretek csak társadalmi hozzájárulással növelhetők. Ezen okok miatt az MBSZMP városi végrehajtó bizottsága felhívással fordul a városban dolgozó és lakó állampolgárokhoz, hogy önkéntes hozzájárulásukkal segítsék elő egy új általános iskola felépítését. Kérjük, hogy öt év alatt minden kereső békéscsabai lakos mintegy ezer forintnyi összeggel, vagyis átlagosan havi 20 forinttal járuljon hozzá e nemes cél megvalósításához, munkahelyén keresztül. A hozzánk legközelebb állókról, gyermekeink javáról van szó, ezért a város lakosságának áldozatkész segítséget a felnövekvő nemzedék nevében köszönettel vesszük. MSZMP békéscsabai várost végrehajtó bizottsága Mezőgazdasági szakemberek utaztak megyénkből a Szovjetunióba Május 28-án, a Körösök Vidéke Területi Tsz Szövetség és az IBUSZ szervezésében 30 mezőgazdasági szakember utazott repülőgéppel a Szovjetunióba. A Békés megyei csoport tagjai 15 napos útjuk során Moszkvában megtekintik többek között a Kremlt, színházba mennek, Szocsiban sétahajózáson vesznek részt, s Tbilisziben kolhozKövesút épül Szanazugban Több mint ötmillió forintos költséggel új, pormentes út épül Szanazugban. A négy méter széles és 3,5 kilometer hosszú bitumenes út átadását ez év augusztusára tervezik. Nagy gondot okoz a dobozi Községi Tanácsnak. hogy nincs tolóiapos erőgép, és ily módon az útszakasz gyalulási munkálatait nem A ladányi tsz tésztaüzeméberr A sokak által közkedvelt körosiauunyi száraztésztát a Magyar—Vietnami Barátság Tsz üzemében teljes kapacitással készítik. Hosszúmetéltből, sifliből. csigából cs kockából nem tudnak annyit gyártani, amennyit a kereskedelem egy két napon belül ne adna el. Budapestre is szállítanak. A ladányi asszonyok ügyességét és jó munkáját dicséri a kiváló minőség (Fotó: Veress) látogatás szerepel programjukban. Ezt követően Jereván az úticéljukf ahol megtekintik a város nevezetességeit, s szintén egy kolhoz munkájával ismerkednek. majd Kijevbe utaznak. Itt az ukrán népgazdasági kiállítást nézik meg. A 30 Békés megyei mezőgazdasági szakember június 11-én érkezik haza. tudják időben elvégezni. A gazdasági szervek, az OTP ég alakosság anyagi támogatásával elkészült a Faluhelyt út, amely az épülő szanazugi út belterületi részét képezi. Ennek a 870 méter hosszúságú útnak építési költsége meghaladja az egymillió 200 ezer forintot. Emberek, kérdések Battonyáról • Zendülés, aralósztrájk és nyomor — ez jellemezte az 1893-ban mezővárossá nyilvánított Battonyát. A mező, a föld azonban még a Nagyatádi-féle földreform után sem adott megfelelő munkát, elegendő kenyeret az itt lakók többségének. Maradt a vándorbot. A nagyközség, amely az ország települései közül elsőnek szabadult fel és az eltelt 32 év alatt — hasonlóan többi községünkhöz és városunkhoz — nagyot változott. Ennek ellenére megőrizte alapvetően mezőgazdasági jellegét, sőt a legutóbbi időkig az elvándorlásnak sem tudta elejét venni: 1960-tól 1974-ig — minden más Békés megyei nagyközséget felülmúlva — 2 ezer ember hagyta el a falut. Maradt a vándorbot ? ...
