Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-29 / 126. szám
I ■ ■ Onmagukon I r r I - n I kísérletező orvosok M/N/.V/D/ A Videotonban megkezdték a „Mini.Vidi” nevű kisképer* nyős. hordozható televíziók, valamint a Lyra nevn nagy teljesítményű táskarádiók gyártását. Még ne idén mintegy négyezer „Mini-Vidi” és ötezer Lyra kérni 1« a szalagról. A két újdonság hamarosan megjelenik az fizietekben is (MTI Fotó — Jászai Csaba — Kg) Hasznos segítőtársaink a kertben felpnffad és a iewühez tepsst** z orvostudomány fejlődésé során oly sokszor ns» lódultak meg új gyógyító, vizsgáló módszereik, születtek új, eddig ismeretlen hatású gyógyszerek. Mielőtt emberen alkalmaznák eszeket, meggyőző állatkísérletek egész sorozatán bizonyítják a gyógyszer vagy gyógyeljár ás hatásosságát Igen, de az állat teste mégsem uo. nos az emberi szervezettel: an- bérén is ki kell próbálni, nem jelentkezik-e valamilyen kóros mellékhatás? De ki legyen az az ember, akin „bevetik az új fegyvert”? A kutató itt mindig dilemmával kerül szembe, hiszen nem csekély a kodkáaat. Az orvostudomány történetében számos esetben maga az egészséges kutató vállalkozott az izgalmas kísérlet elvégzésére, mert lekiismerete nem engedte, hogy más életét kockáztassa. A múlt században nagyon sók ember életét fenyegették a trópusi övezetben sárgalázjarvá- nyofc 'Finlay kubai orvóg íel- tételeate, hogy a járványt szúnyogok terjesztik, de ezt nem tudta bebizonyítani. Négy kubai orvos vállalkozott a kérdés eldöntésére. Lazear orvos olyan szúnyoggal szúratta meg magát, amely előzőleg sárgalázas beteg vérét szívta, de nem betegedett meg. A következő napokban társai is megszúratták magukat, és megbetegedtek, de életben maradtak. Lazear újra megszú- ratta magát, megbetegedett, majd belehalt a betegségbe. A feltételezés bebizonyosodott, de az önkísérlete zést még többen folytatták, sőt még mások is meghaltak az ily módon szerzett sárgalázban. A kísérletek során kiderült, hogy csak azok a szúnyogok veszélyesek, amelyek a szúrás előtt legalább 12 ní»ppal fertőződtek meg a sárgaláz kórokozójával, egy vírussal. Ennek az elszaporodásához 12 nap szükséges. Lazear első ' szúrása alkalmával még nyilván nem szaporodott el a vírus a szúnyog testében. A bátor önkíséri etezőkmek köszönheti az emberiség, hogy ez a korábban oly súlyos járványos betegség ma már csak történelmi adat. 1903-ban Charles Nieolle No- bél-díjas francia bakteriológus felfedezte, hogy a kiütéses tífuszt a ruha tetű terjeszti, de kórokozóját, egy mikroorganiji- must csak 1916-ban fedezték fel. Helena Sparow lengyel orvosnő védóoltóanyagot készített a tífmz ife». hasonlóan aMm, ahogy Pasteur bénított oltóanyagok a veszettség ellen Amikor a legyengítettnek vélt kórokozót tartalmazó oltóanyag készen állt, és az állatkísérletek is eredményesek voltak, az or- . vosnő magát oltotta be az anyaggal. Megbetegedett, de a betegség enyhe lefolyásúnak bizonyult — munkája tehát eredménye« volt Ma már a kiütéses tífusz szántén a múlt emlékei közé tartozik. Az érzéstelenít«, altatás kidolgozásánál is sok önkísérlet történ*. Wellg önmagán1 próbálta ki a nitrogénoxidult, Morton az étert. Simpson a kloroformot Kevesebben tudják, hogy a pszichoanalízis megalapítója, Freud, önkísérlettel fedezte fel a kokain helyi érzéstelenítő hatását. Az ön kísérletező orvosok sorában szinte vakmerőségnek számít Forsmann Nobel-díj as német orvos esete. A szív vizsgálatára akart jobb eljárást kidolgozni. Egy katétert vezetett fel ezért saját könyökvénájából a szívébe. A 65 cm_es katéter elérte a szívet, majd szívében a katéterrel, átsétál t a röntgen- laboratóriumba, ahol a röntgen bebizonyította is ezt Mindez 1928-ban történt de talán el sem hitték a szakemberek, amíg 10 év múlva amerikai orvosok „fed nem fedezték” Forsmann tettét Jellemző, hogy mindezért csak 1956-ban kapták meg a Nobel-díjat. A szí vka téfcerezés eljárása pedig ma már alapvető, mindennapos kardiológiai vizsgálati módszer lett. Sok-sok egyéni önkísérletről lehetne még beszámolni. De ön- kísérletnek számit az is, amikor egy orvos pl. arra vállalkozik, hogy élettani vizsgálatokat végezzen egy űrlaboratóriumban. A jövő számára naigy ígéret az űrrepülés. Hogy ez min ti többek számára valóra váljon, ismerni kell részleteiben!, hogy az ember szervezete mikén* reagál a súlytalanság, a nagy gyorsulás stb. állapotára. Ezért van ott az orvos is az űrállomáson, és végzi aprólékos méréseit, megfigyeléseit űrrepülő kollégáin — de magán is. B átorság, szinte hősiesség leéli az ilyen önkísérletezéshez. Mint említettük, a kísérlet kimenetele nemegyszer halálos. A kísérlettel elért eredmények viszont az egész emberiség javát szolgálják. Hírek - [ furcsaságok A brazíliai Portó Allegre köze- I lében összeszólalkozott két ács. Ügy döntöttek, hogy párbaj révén rendezik a viszályt. A győztes levágta ellenfelének fejét, és közszemlére kitette a főtérre. A rendőrségen így védekezett: „Ha 6 győz, hasonló-, képpé* cselekszik.”-• * * Don Koehler, a vöm: legmagasabb embere 250 cm magas. Ae 50 éves férfi egy htdmuli- ku* berendezéseket gyártó vállalat hivatalnoka. Állítása szerint hatódik «caéke óvja meg attól, hogy fejét beverje a* arj- tófétfáMba. Különös módon ez az érzéke esődö* mond, ha náthás. Mielőtt a tolvajok ellopták volna Avignonban Picasso 119 képét, a nagy festő 125 eredeti nyomatát emelték el ismeretlen tettesek Párizsban. A kár több mint 300 millió. *»* Egy New Castle.i fiatalember elkeseredetten tért haza egy futballmérkőzésről, amelyen kedvenc csapata 5-—0-ás vereséget szenvedett. Amikor látta, hogy menyasszonya csak nevet rajta, felkapta a kisbabát és fejbevágta a lányt, aki szörnyethalt. Ezután az elkeseredett ifjú beült az autójába és 130 kilométeres sebességgel neki rohant egy ház falának. (D. E.) Először az Északi-sark felett Ötven éve, 1926 májusában történt, hogy az akkori idők technikailag még elég kezdetleges léghajójával bátor kutatók átrepültek az Északi-sark felett. Az expedíció . vezetője, a norvég Roald Amundsen (1872 —1928) sarkkutató volt. Amundsen egész életét, a sarkikutatásnak szentelte, és sikeres sarkkutató is volt. Már 25 éves korában részt vett egy déli-sarki expedícióban. 1903— 6 között egy motorral felszerelt vitorlással elsőként kelt át az Északnyugati-átjárón. 1911 decemberében elsőnek érte el a Déli-sarkot. 1918—20 között végigkutatta az ‘ Északkeleti-átjárót, később az- új-szibériai szigetek környékét. 1926 májusában vezette a már említett expedícióját: Norge nevű léghajója a Spitzbergákról indult és átrepülve az Északi-sark felett, Alaszkában kötő** ki. 1928-ban Nobile expedíciója után kutatva. maga is eltűnt, repülőgépét később megtalálták. Repülésének 50. évfordulóján az egész világon megemlékeztek Amundsen merész vállalkozásairól. A sarkkutatás szenvedélye hajtotta egész életén át és ennek a szenvedélynek lett a hősi halottja. Rettenhetetlen bátorsága, az ismeretlen megismerésének a vágya méltó emléket állított nevének. A TAVASÉ beköszöntésével *tm tétlenkednek kertjeinkben a kártevőket nyomon követő hasznos rovarok. A talaj felszínén megjelennek a futóbogarak, pókok. A hosszú teli álom után zsákmányt keresnek a katicabogarak is, amelyek kifejlett alakjai és feltűnő rajzolatú . lárváik egyaránt sok kártevő rovart, főleg levéltetvekit fogyasztanak. Kora tavasszal hasznosabbak, mert az áttelelt kártevőket pusztítják, így azok elszaporodását sok esetben csírájában fojtják el. A hétpettyes és a kisebb testű kétpettyes katicabogarak is életük folyamán mintegy 1000—2500 levélCetűt fogyasztanak el. Évente ugyancsak egy- kettő nemzedékük van, a katicabogarak mégis igen fontosak a levélletvek és takácsatkák elterjedésének korlátozása szempontjából. Közismert rovareflenségek a fekete-sárga rajzolatú lebegőle- gyek. A gyors mozgású, a levegőben egy helyben meg-megálló legyek életük fenntartásához csak nektárt igényelnek, hosz- szúkás testű lábatlan lárváik azonban levéltetű-pusztítók. A fejükkel jobbra-balra csapkodó lárvák áldozatukat a levegőbe emelik és kiszívják. Az idősebb lárvák naponta 100 levéltetűt is elpusztítanak. A lebegőlegyeknek a népes levéltetűtslepek felszámolásában jelentős szerep jut. A FÄTYOLKÄK is nagyon hasznosak. Hosszú nyéléi ülő fehér tojásaikat á lepkék tojás- csomó vagy ‘ levéltetvek közelében helyezik el. A gyors mozgású, szőrpamacsokkal díszített lárvák naponta 10—20, később 100 levéltetűt is kiszívnak sar- lószerűen görbült, üreges állkapcsukkal. A kifejlett alak is ragadozó. A gyümölcsös fontos ragadozói j az apró, fekete virágpoloskák és a nagyobb testű címerpoloskák is. Az előbbiek főképpen a levél- tetveket, az utóbbiak bogárlárvákat és lepkehernyókat, pusztítanak. A ragadozó rovaroknál kevésbé szembetűnőek az apró hárlyásszárnyú élősködők. Az alig 1—3 milliméter hosszú fürkészek lárvái a gazdaállatok tojásaiban, lárváiban élösköd- nek. A parazitáit levéltetű teste üres „múmiává" alakul, amelyet a fürkész kerek nyíláson át hagy el. A vértetű-fürkész almásaink egyik legveszedelmesebb kártevőjét pusztítja. Mások, a káposztalepke hernyóját pusztító gyilkosfürkész lárvái a még élő gazdaállat testéből furakodnak ki és mellette szőnek csoportosan sárgás-fehér gubákat. A HÁZIKERT hasznos állatvilágához tartoznak a takácsatkákat pusztító sjpro ragadozó atkák, amelyekei több országban sikeresen használnak üvegházak atkafkértevőinek fékentariásóra. A ragadozó atkák tevékenységére különösen akkor derült fény, amikor a klórozott szén- hidrogénekkel kezelt gyümölcsösökben az erre érzékeny ra- gadozóatká-k gyérülésével világszerte elszaporodtak a kártevő takácsatkák. Sokan biztonságra törekedve hetente — néha többször is —< permetezik kertjüket, s így rövidesen kipusztul belőle minden hasznos rovar. A túlzottan gon dos kertészt meglepetés éri: a kártevők nem tűntek el! S ennek egyik oka a ragadozó és élősködő rovarok hiánya. »Ezek ugyanis a kártevők olyan fejlődési alakjait is elpusztítják, amelyek ellen a szerek vagy Hatástalanok, vagy azok rejtett életmódja következtében nem jutnak hozzá. NE PERMETEZZÜNK feleslegesen! Figyeljük a kártevőket rendszeresen, és csak megjelenésükkor. de akkor azonnal és nagyon körültekintően permetezzünk az ellenük ajánlott leghatékonyabb szerrel. A javasolt készítmények közül lehetőség szerint azokat válasszuk, amelyek a növénybe felszívódnak, mert a felületen tevékenykedő hasznos rovarokat ezzel is kímélhetjük. Szugyiozki János növényvédelmi szakmérnök g tmmenuaz: W I9Í6. MÁJUS m. Közeledik az év vége
