Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

„Hasznos, szorgalmas kezek munkájának eredménye mindaz, ami körülvesz bennünket" Népfront-küldöttgyűlés Szeghalmon A címben fogalmazó- | dott meg, ami a szeghalmiak utóbbi években végzett munká­ját tükrözi. Hiszen az utóbbi négy esztendőben ismét erőtel­jesen fejlődött a Sárrét központ­ja. Lüktetőbbé vált a társadal­mi, gazdasági, kulturális élet. Az egykori szegény, porlepte tele­pülés szinte naponta formálja arculatát. Becsülve-ápolva ugyan a nemes hagyományokat, megmért léptekkel halad a vá­rossá fejlődés útján. Megfontolt, előrelátó tervezéssel, állami és helyi erőforrásokból, a lakosság önzetlen fáradozásai, társadalmi munkaakciói révén a kor köve­telményéhez mérten épülnek ipari üzemek, szociális, kultu­rális, kommunális létesítmények, zöldednek parkok és ligetek. Egyszóval: méltóan készülnek a városi rangra, felelősségtől át­hatva munkálkodnak annak tu­datában, hogy Szeghalom regio­nális szerepét tekintve közép­fokú központi település, kiter­jedt vonzáskörzettel, hiszen mintegy 70 ezer ember él köz­vetlen környezetében. Munká­juk, cselekvésük tehát nem szű­külhet le kimondottan vett, köz­ségi érdekekre. De nem is szű­kül. Teszik a magukét ‘abban a tudatban, hogy minden létesít­mény, minden eddigi eredmény túlnő a község, a majdani város kerítésén, sokaknak ad megél­hetést, biztos kenyeret, korszerű egészségügyi és kulturális ellá­tást. Jelentős hát a fejlődés, sike­rekben gazdag az a négy' esz­tendő, amelyről a népfront mi- j nap rendezett küldöttértekezle­tén Varga Istvánné, a Hazafias ! Népfront nagyközségi bizottsá- I gának elnöke számot adott. Az eredmények mögött — mint azt F. Nagy Károly, a községi párt- bizottság titkára, Kozák Sán­dor, a nagyközség tanácsának elnöke és mások is hangoztatták — ott van a népfrontbizottság sokoldalú kezdeményezése, aktív munkára serkentő tevékenysége. Ennek tudható bev hogy 1974- ben nagyközségeink közül Szeg­halom vitte el a pálmát a tár- sadalmi munka-szer vezérekben. Nagy út vezetett idáig, hiszen 15—20 évvel ezelőtt még nehe­zen lódult társadalmi munkára a szeghalmi ember, ma pedig parkot, gyermekjátszóteret, is­kolai szertárat, járdát épít, víz­vezetékárkot és -csatornát ás szabad idejében, önzetlen mun­kájával toldja meg az állami vagy helyi költségvetésben sze­replő beruházásra, fejlesztésre szánt összegeket. A beszámolóból és a felszólalásokból gyakran csen­dült ki, hogy az eredmé­nyek még jobbak lehetnének, ha elevenebbé, közvetlenebbé válna a tanácstagok, népfront­bizottsági tagok és a népfront egyes , munkabizottságainak a kapcsolata. E tekintetben — mint azt Gerlai Béla, a népfront megyei bizottságának elnökségi tagja is hangsúlyozta — a nőbi­zottság végzett kiemelkedő te­vékenységet. Munkásságuk so­rán széles területre kiterjedően foglalkoztak a dolgozó nők tár­sadalmi helyzetével, a társada­lomban betöltött szerepükkel. Két klubjukban pezsgő, eleven az élet. Előadások, viták során keresik az utat ahhoz, hogyan lehetne a munkássá válás folya­VADHAJTÁS A háztájival, a kisegítő gaz­daságokkal, a kistermelők ter­melési lehetőségeinek segítésé­vel, kihasználásával politikai feladat törődni, foglalkozni. A társadalomnak érdekei fűződnek ehhez. A megye vezető testüle­téi korábban állást foglaltak ez ügyben. Ezek eljutottak a köz­ségekbe, a tsz-ekbe, a vállala­tokhoz és az intézményekhez. Sok helyen igen eredményesen keresik a megoldáshoz vezető legrövidebb utat. A MÉSZÖV elnökségének leg­utóbbi ülésén szóba került az a határtalan segítószándék, amely a. zöldségtermesztés és a kisál­lattenyésztés felkarolását, to­vább erősödését, fejlődését szor­galmazza. Ez természetes követ­kezménye annak a sokoldalú kezdeményezésnek és szervezett­ségnek, melynek elérését hóna­pokkal ezelőtt célként állítottuk magunk elé. Akadnak azonban vadhajtásai is ennek a megye- szerte kibontakozott termelési kedvnek, ösztönzésnek. A háztá­ji hitel támogatásában mutatko­zó sokszínűségre szeretnénk utalni. Mindenki által ismert, hogy az OTP és a takarékszövetkeze­tek milyen nagy összegű hite­lekkel támogatják a kisárulcr- melőket. Hitelnyújtásra ők jo­gosultak, senki más! Mégis elő­fordul, hogy egyes ÁFÉSZ-ek a Magyar Nemzeti Banktól magas kamatra hitelt vesznek fel és az ÁFÉSZ-tasnak továbbítják az összeget kamatmentesen. Ebben a tiltott hitelezésben tulajdon­képpen a lebonyolítók magatar­tása ad okot a vitára. Az ÁFÉSZ-ck viszonylag magas ka­matlábra kapnak hitelt az MNB-től. ugyanakkor az OTP és a takarékszövetkezet csak minimális kamatot számol fel a mezőgazdasági jellegű, a kis- árutermelést segítő hitelekre. Az ésszerűség tehát azt a megol­dást kínálja, hogy a kistermelők mezőgazdasági hiteligényét az OTP és a takarékszövetkezet elégítse ki. ne pedig a helyi ÁFÉSZ, Ez így olcsóbb az egyénnek is és a társadalomnak is. Akad ebben a kisárutermelés- ben más egyéb, anróságnak ép­pen nem mondható jelenség is. Évek óta kiforrott gyakorlattá vált az állatforgalmi által felvá­sárolt vágóállatok kifizetése a takarékszövetkezetek közremű ködésével. Ebben az volt a jó és az ésszerű, hogy a pénz! nem sétáltatták az MNB, az állatfor­galmi, a tsz és a takarékszövet­kezet között. Az állatforgalmi átvételi jegyzéke alapján a ta­karékszövetkezet kifizette a vá­góállat értékét. Most. hogy a tsz-ek átveszik az állatforgal- mitól a vágóállat-értékesítés szervezését, több helyen bizo­nyos pénzsét">Itatásra készülnek. Egy-egv szállítási nanra alapo­san feltöltik a tsz házi pénztárát a banktól igényelt pénzzel, s ők fizetik lei a vágóállat ellenérté­két. Az állatot értékesítő a pénzt legtöbb esetben a takarékszövet­kezetbe viszi a többi betéthez. Az új rendszer, melyet a kifi­zetésnél most szeretnének egye­sek életbe léptetni, körülményes és visszaélésre alkalmat adhat. Jól bevált gyakorlat alakult ki évek óta a felvásárolt áruk ki­fizetésére. Miért nem lehet ezt most is követni? Sőt, bővíteni keilen- a takarék«?*vetkezel be­vonását az A FESZ és a szak cső - portok pénzforgalmának eleve­nebbé tételére is. Mindezt meg kellene fontolni az ésszerűség és a biztonság szempontjából is. Dupsi Károly matát még tartalmasabbá tenni, a dolgozó nőket a közéletiségre nevelni. író-olvasó találkozókat, közös országjáró kirándulásokat szerveznek, hogy felkeltsék a kultúra, a művelődés iránti vá­gyat az emberekben. A négyéves munkát összegező, gondolatokat ébresztő beszámoló utáni Vitában nem az eredmé­nyek hangoztatása, mint inkább a jövő tennivalói fogalmazód­tak meg. Az anyagi erők kon­centrálása révén most egy nagy közös gazdaságba egyesült a község szövetkezeti parasztsága. Jók a gazdasági eredmények. Húsz mérnöki végzettségű em­ber veti össze a vállát a közös gazdaságban, s adva van hát a lehetőség arra. hogy az agrár- értelmiség hathatósabban kap­csolódjon be, a közvetlen gazda­sági munkán túl a társadalmi, közéleti tevékenységbe. Tovább terebélyesedik az ipar. Újabb hét—nyolcszáz dolgozót foglal­koztató ipari üzem létesítését tervezik. Bővül az Jskolai, óvo­dai férőhelyek száma, ifjúsági és úttörőház, járási ifjúsági tábor épül a községben, melyek egy­ségesen szolgálják majd a köz­ség és a vonzáskörzetéhez tar­tozó települések ' lakosainak anyagi ellátását, s minden szin­ten jelentkező szükségleteinek jobb kielégítését. Nos, tehát — mint azt Tóth Sándor, a járási pártbizottság titkára, Sándor József, a járási hivatal nyugalmazott vezetője, Sándor Jenő nyugalmazott kö­zépiskolai igazgató és másol; •hangoztatták — nagy a felelős­ség. Középfokú központ, váro­siasodó község a maga vonzás- körzetével. De rá is kell szol­gálni e megtisztelő címre. Va­lóban vonzóvá kell tenni, s a gazdásági tevékenységgel pár­huzamosan hatni az emberek tudati fejlődésére, úgy, hogy az ki is sugározzon a könnyező te­lepüléseken lakók életére. Meg­értetni velük azt is, hogy a Szeghalmon levő és leendő be­ruházási javak mindegyike egy közős célt szolgái, megvalósítá­sukon együttesen, közös erővel kell munkálkodni. Vonzóvá ten­ni úgy, hogy a más községek^ ben élő bejáró dolgozók is ma­gukénak vallják, otthont nyúj­tónak ismerjék el a községet. Szerteágazó, sokrétű feladat előtt áll a most megvá­lasztott 51 tagú járási székhelyi nagyközségi népfrontbizottság. Hiszen az' említetteken túl egy sor tennivalót, megoldásra vá­ró feladatot szedtek csokorba a küldöttgyűlésen. Szóba került többek között a természet-, a táj-, a környezetvédelem. Mik- lya Jenő például egy tájvédel­mi munkabizottság létrehozását javasolta, hiszen az építés lázá­ban veszélyben vannak a mű­emlék jellegű épületek, meg kellene menteni őket az utókor számára. A környék természeti adottságainál fogva kínálja a kirándulási lehetőségeket. s még' sincs kirándulóhely, eddig nem volt, aki felkarolja, istá- polja, pedig szükséges . is lenne a szabad idő kellemes eltöltésé­hez. Hasznos, szorgalmas kezek munkájának eredménye mind­az, ami körülvesz bennünket — hangsúlyozta a négy év mun­kájáról számot adó beszámoló. Most a megválasztott bizottsá­gon — melynek elnöke Sándor Jenő, titkára Varga Istvánné — múlik, majd, hogy a párt- és tanácsi szervekkel, a lakosság­gal jól együttműködve, még jobban szervezzék munkájukat a Sárrét székhelyén, s a von­záskörzetben élők további bol­dogulására. Deák Gyula A vásárról jelentjük: Ma zárja kapuit a BNV Tíznapos nyitva tartás után, j eredményekben gazdagon,’ ma, i május 27-én zárja be végleg ka­puit az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A zárás napjáig négyszer- jelentkeztünk a kiállításról szóló tudósítása­inkkal, hogy a KGST-tagálla­mok — köztük Magyarország — iparának legkorszerűbb termé­keiből néhányat bemutassunk, így igyekeztünk képet adni a kiállításról azoknak, akik ez al­kalommal legfeljebb csak a tv- kamerák közvetítésével pillant­hattak be a vásár pavilonjaiba. Vásári jelentéseink sorát most — a kézdö képsorhoz hasonlóan — ismét Békés megyei kiállí­tók bemutatásával zárjuk: Megyénk egyetlen önálló kiállítója az orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár ÉTI típusú gázkazánjait és a különböző gáznyomásszabályzóit a E-pavilonban sorakoztatta fel Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat ..kötelékében’* mu­tatkozott be az erősáramú kábelekhez használható kábelkar­mantyúival a vállalat békéscsabai öntödéje, a vásár D-pavilon­jában A képen látható légtechnikai gépeket a Szellőző Művek állí­totta ki a 18-as pavilonban. E gépek közül az ugyancsak itt bemutatott fali szellőzőket a vállalat sarkad) gyáregységében fogják gyártani Kép: Szekeres — Szöveg: Köváry

Next

/
Oldalképek
Tartalom