Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
A termelési rendszerek döntően Miniszteri dicséret hozzájárultak mezőgazdaságunk eddig elért eredményeihez a jó munkáért Az állatforgalmi és húsipari adta a vállalat igazgatójának, Az MSZMP Békés megyei bi- 1 zottságának végrehajtó bizottsága a közelmúltban megtárgyalta a megyében működő mezőgazdasági termelési rendszerek tevékenységét. A végrehajtó bizottság úgy értékelte, hogy a termelési rendszerek jelentősen hozzájárultak a IV. ötéves terv előirányzatainak túlteljesí - . téséhez. Ezért elismerését fejezte ki a rendszergazdák vezetőinek és kollektíváinak, és egyben kérte őket a termelés további hatékony fokozására. A végrehajtó bizottság állásfoglalását ismertető, az iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek megyei tapasztalataival, feladataival foglalkozó tanácskozást tartottak tegnap délelőtt. Ezen részt vettek a rendszer- gazdák, a tsz-szövctségek, az állami gazdaságok főigazgatóságának, a megyei, járási, városi párt- és tanácsi szervek képviselői. Baukó Mihály, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének megnyitója után Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót a megyében működő termelési rendszerek helyzetéről, ezek előnyeiről, a jelentkező gondokról és a további feladatokról. Bevezetőben elmondta, hogy a megyében több éve eredményesen működik az IKR (bábolnai), a KITE (nádudvari), a BKR (bajai), a szarvasi rizs-, a füzesgyarmati lueematermelő és ” -feldolgozó, valamint a szeghalmi lucemamag-termelő rendszer. Szántóterületünk legnagyobb részén, 46 százalékán, a nagyüzemi terület kétharmadán kukoricát termelnek. A cukorrépát a terület 45, a napraforgót és a lucernát a terület 52—52 százalékán termesztik rendszerben Az IKR, a KITE és a BKR keretében együttesen csaknem 60 ezer hektáron termesztenek kukoricát, 64 mázsás hektáronkénti átlaggal. A leggazdaságosabb beruházást itt érték el a gazdaságok. A három rendszer átlagában a 100 forint fejlesztési ösz- szegre jutó teljes nyereség meghaladta az 52 forintot, a 100 forint termelési költségre jutó nyereség pedig a 34 forintot. A rendszerek 1974. évi termelése 16 százalékkal haladta meg az országos átlagot, s a kukoricatermelés megyei átlag önköltsége 9,1 százalékkal volt alacsonyabb az országosnál. A cukorrépánál már több a gond, az elmúlt két évben nem értük el az országos átlagot. Ami a másik növényt, a rizst illeti, a hazai termesztés hagyományain, a meglevő lalajadott ■ Ságokon és a kutatás szarvasi bázisközpontján jött létre a rendszer. Tavaly már ió eredményt produkált, az átlagtermés meghaladta a 26,5 mázsát. A pillangóstakarmány-feldolgozás- ra 1974-ben csupán a rendszerközpont beruházása üzemelt. A rendszerek helyzetének ismertetése után azok előnyeiről volt szó. Az egyik leglényegesebb, hogy a terméseredmények jelentősen növekedtek. Az utóbbi években a rendszerekben levő üzemek termésátlaga kukoricából hektáronként 10—15 mázsával volt nagyobb a megyei átlagnál. Javult a- termelékenység, színvonalasabbá vált az üzem- és munkaszervezés, s nagy változás történt a gazdálkodási módszerekben. Javulás tapasztalható a gépek és eszközök hatékonyságában. A főbb növények mellé más növény- kultúrák bevezetésével kialakult az ágazat társítás, amely lehetővé tette a gépsorok több irányú kihasználását. Döntően javult a termelés biztonsága, a gazdaságok többsége a külső környezeti, természeti körülményekhez jobban tud alkalmazkodni. A termelőeszközök dinamikus fejlődése kedvező hatást gyakorolt az üzemek vezetési színvonalára, a dolgozók szemléletére. A rendszerekben gyorsabban és hatékonyabban realizálódtak A tudományos kutatás eredményei. Az új, nagy hozamú növény- és állatfajták elterjedése, a hatékony vegyi anyagok alkalmazása, a korszerű szervezési módszerek és technológiák bevezetése egyre inkább a tudomány igényességével történik. Végül a termelési versenyek által szervezett versenymozgalom szerette is jelentős, ezek kedvezően hatottak az üzemek szocialista munkaverseny-mozgalmaira. Az eredmények mellett azonban akadnak gondok is. Néhány termelőszövetkezet a belépéskor például nem rendelkezett a szükséges anyagi, műszaki, szakmai feltételekkel, s ezt még ma sem heverte ki. Néhol gond van a gépek szakszerű karbantartásával, de szemléleti problémák is vannak: sok tsz-vezető csodát várt a rendszertől, holott éppen a termelési rendszerek támasztják a magasabb követelményt az üzem- és munkaszervezéssel, a technológiai fegyelemmel szemben. A gondok közé tartozik az időközönként jelentkező alkatrészhiány, de itt kell megemlíteni azt is, hogy néhány gazdaság soknak tartja a gépek ■ bérleti díját és a többlettermés után fizetendő százalékot. A tájékoztató befejező részében a rendszerek előtt álló további feladatokról volt szó. Ezek közül az első, hogy stabilizálni szükséges az elért eredményeket, ugyanakkor tovább lehetne lépni a teljesebb vertikum megvalósítása felé, a végtermék előállításához. Indokolt a szolgáltatás minőségének javítása, a szaktanács- adási és a gépbérleti díjak korszerűsítése. Sürgető feladat, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek számára dolgozzák ki a termelés technológiáját, amely- lyel az eredményesebb gazdálkodást segíthetik elő. A zöld ségtermelés tervszerűbb, biztonságosabb fejlesztésére célszerű, hogy több gazdaság csatlakozzon az országban már működő termelési rendszerhez. A tájékoztató után a vitában felszólalt Tóth János, az IKR termelési igazgatója, dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatója, Lán- dori Gyula, a BKR igazgatója, Bacsa Vendel, a füzesgyarmati rendszer igazgatója. I,áda András, a Szeghalmi Állami Gazdaság, Nagy József, a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója és Takács Ferenc, a Békés—Csőn «rád megyei állami gazdaságok igazgatóságának főosztályvezető-he- Ivettese. A vitában elhangzottakat Csatári Béla összegezte. S. F. vállalat elmúlt évi eredményeiért elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dicséretét Ebből az alkalomból és május 1. tiszteletére a múlt hét végén rendezett ünnepséget Gyulán a vállalat, amelyen részt vettek a párt gyulai városi bizottságának képviselői, Regős Béla, a Húsipari Tröszt műszaki igazgatója és Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei titkára. Kovács János, a vállalat párt- alapszervezetének titkára mondott megemlékezést, amelyben méltatta a munka ünnepének jelentőségét, majd Regös Béla átDr. Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter kedden fogadta a tárca irányítása alá tartozó felsőfokú oktatási intézmények végzős hallgatóinak képviselőit. A találkozón a fiatalok tájékoztatást kaptak elhelyezkedési lehetőségeikről, amelyek kedveCsiki Józsefnek, a kitüntető oklevelet. Ugyancsak átadta az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója'’ kitüntetést Pogonyi Istvánnak, Sirkó Lajosnak és Űcsai Istvánnak. Rajtuk kívül ketten miniszteri Dicséretet kaptak, negyvenen kapták meg a „Vállalat Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A szocialista brigádmozgalomban kifejtett eredményes tevékenységükért két brigád kapott „Kiváló” címet, hárman nyerték el az arany, ketten az ezüst, hatan a bronz fokozatot. Zöldkoszorús címet hét brigád | ért el, tizen pedig először érde- I melték ki a megtisztelő „Szocia- I lista” címet. zőek. A 2200 pályakezdő lénye- gecen nagyobb számú munkahely közül választhat: száz végzős hallgatóra 140 munkahely jut. A leendő fiatal diplomások 70 százaléka mezőgazdasági nagyüzemekben és más, közvetlen termelői munkahelyen, például erdőgazdaságokban, élelmi- szeripari üzemekben helyezkedhet el. A miniszter köszönetét monKedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek Pályakezdő fiatalok a MÉM-ben Kitüntetett kisipari szövetkezetek Gyulára, Nezőberénybe és Körösladányba került a vándorzászló A négy országos elismerésben részesült szövetkezet (a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlóját elnyert endrődi cipész, a Kiváló Szövetkezet kitüntetést kapó endrődi szabó, békési építő és szarvasi fa, fém), valamint a Miniszteri Dicséretben részesült tótkomlósi vegyes és az OKISZ vándorzászlóját átvevő megyei szolgáltató szövetkezetek mellett a KISZÖV elnöksége a megyei versenyben kitüntetett szövetkezeteknek május elseje alkalmából vándorzászlót adományozott. A megyei munkaverseny legjobbjai: a Gyulai Fa-, Fémbútoripari, a Mezőberényi Műszaki és Vasipari, a Körösladányi Fa-, Vas- és Vegyi és a Mezőberényi Textilipari Szövetkezet. 1975-ben produkált teljesítményük alapján ők lettek a vándorzászló idei tulajdonosai. GYULAI FA-, FÉMBÚTORIPARI SZÖVETKEZET Jó munkaszervezéssel az átlagos állományi létszámát jelentősen csökkentette és mégis sikerült növelnie a termelést. Tavaly mintegy 60 milliós külkereskedelmi értékesítéshez gyártott bútorokat. Ennek több mint háromnegyed része a szocialista országokba került. A kitűnő eredményt az élénk, lendületes szocialista munkaverseny hozta. Tizenkilenc szocialista brigád 234 tagja a hulladékanyagok feldolgozásából csaknem félmillió forintos megtakarítást ért el. Az energiamegtakarítás értéke több mint 3Ö5 ezer forint. A szövetkezet tagjai élükön a szocialista brigádokkal majdnem 24 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek 700 ezer forint értékben. Főleg városuk szépítésében serénykedtek. Ezért a város vezetőségétől elismerésben részesültek. MEZŐBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VASIPARI KSZ Az elmúlt évek során — nagyrészt 1975-ben — figyelmet érdemlő beruházásokat hajtottak végre. A nagyközség főterén egy szolgáltató egységet he. lyeztek üzembe, ahol korszerű körülmények között biztosítják a háztartási gépek garanciális és fizető javítását. A belső anyag- mozgatást is megkönnyítették dolgozóiknak, emelőtargonca vásárlásával. Így a nehéz fizikai munka minimálisra csökkent. A szövetkezet tavaly 8,6 százalékkal növelte a termelését és ebben a fő érdem az, hogy a lakossági szolgáltatásokat 4,7 százalékkal növelték. A takarékossági intézkedési terv megvalósításával 646 ezer forinttal csökkentették költségeiket. KÖRÖSLADÄNYI FA-, VAS- ÉS VEGYI SZÖVETKEZET A szövetkezet termelése 1975- ben 7,6 millió forinttal nőtt tel-' jes egészében a munkatermelékenység fokozásából. Az egy dolgozóra eső termelés 160 000- ről 207 000 forintra emelkedett. Ez az állóeszköz-állomány jobb kihasználásából ered. A hét szocialista brigád kezdeményezésére munkaverseny alakúit ki. Egyébként a brigádok első alkalommal tűzték célul a szocialista cím elnyerését. E versenyben több mint egymilliós megtakarítást értek el a szövetkezet dolgozói. A termelés növekedésében jelentős még, hogy annak kereken fele, tehát 3 millió 300 ezer forint exportra kerül. MEZŐBERÉNYI TEXTILIPARI SZÖVETKEZET A hosszú éveken át egy helyben topogó szövetkezet az elmúlt időszakban egyre dinamikusabb munkájával hívta fel magára a figyelmet. Viszonylag rövid idő alatt mintegy 6,5 milliós beruházást valósítottak meg. Űj üzemházat építettek a kon- fekciós részlegnek és az elavult gépparkot teljes egészében korszerűsítették, ezen túl a festöde korszerűsítésével is megkétszerezték a termelést. Négy szocia- | lista brigádjuk a kongresszusi versenyben mindvégig kiválóan dolgozott. Munkájukat elősegítette a jó munkaszervezés, a technológiai sorrend tökéletesítése. Mindennek eredménye, hogy a szövetkezet az elmúlt esztendőben 44,8 százalékkal növelte a termelését 1974-hez képest. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 42,4 százalékkal nőtt. Mindez lehetővé tette a dolgozók 5,8 százalékos átlagkereset-emelését. Külön érdeme a szövetkezetnek, hogy a szövőüzem termelésének nagy része a nagyiparnál kimaradt selejtes fonalfeldolgozásra épül. mely hosszú távra biztosítja az anyagellátást. 1975-ben például ,35 tonna ilyen selejtes hulladékfonalat dolgoztak fel, és jó minőségű szövőipari terméket gyártottak belőle. v. n. 3 Bím HlCYR^, 1976. MÁJUS 5. dott az egyetemek, főiskolák vezetőinek, tanárainak és társadalmi szervezeteinek az eredményes oktató-nevelő munkáért. (MTI) Gedeon bácsi Nem lehet kellőképpen fölháborodni azon. ami Orosházán történt május elseje előestéjén. A szép hagyomány az, hogy amióta szabadon ünnepelhetünk, a nagy napot megelőző estén a fiatalság fáklyás felvonulást rendez. Ezek az esti felvonulások hangulatuk romantikáján túl mindig telítve voltak őszinte, politikai tartalmú lelke, sedéssel is. Az elmúlt évben például a fegyelmezetten vonuló fiaialok a chilei forradalmi dalokkal dúsították az orosházi május elsejét. És most? Egész nap harsogta a város központjában elhelyezett sok megafon, hogy: „Törődjék többet egészségével..., Vásároljon ping-pongasztalt...” (hiteles szöveg hozzáférhető az ÁFÉSZ— TRIAL propagandaosztályán). A szöveget dal igyekezett befér - kőztetni a járókelők szívébe ■ „Gedeon bácsi, a nők bálványa...” Ha valaki nem ismerte volna a Gedeon bácsit, hát most magáévá tehette ezt a klasszikus (-an idióta) slágert, Mert legkevesebb 30—40-szer hallhatta az, aki a város központjában lakik. Jó, Hogy napközben mit csinál a kereskedelem, az (majdnem) csak az ő dolga. De az, hogy amikor a fiatalok fáklyás felvonulása elkezdődik, amire már jó előre lelkesen készültek, és előre gyakorolt mozgalmi dalaik kezdeményeit elfojtja a barbárul bömbölő technika azzal. hogy „Gedeon bácsi a nők bálványa”, ez már túlmutat bizonyos szervezési kérdéseken. Nincs más hátra, mint bízni az ősi erényben, bízni abban, hogy a következő májas elsejéket Gedeon bácsi — és protek- torai nélkül ünnepelhetjük. Beck Zoltán
