Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
Világ proletárjai. 1976. MÁJUS 25., KEDD Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM MA; A KOR KÖVETELMÉNYE (3. oldal) BESZÉLGETÉS A GÉPJÁRMŰ- BIZTOSIT ASRÖL (4. oldal) A ZENEI NEVELÉS — TÖMEGNEVELÉS (5. oldal) Munkáséletmód — szocialista életmód Első az orosházi fehérneműgyár brigádja! Nyolc csapat versenyzett a munkásbrigádok megyei közművelődési vetélkedőjének döntőjében A fejlett szocialista társadalom egyik alapvető célkitűzése a szocialista személyiség kialakítása. Ennek lényeges feltétele, hogy az emberek életmódjában alapvető változások menjenek végbe. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az életmóddal kapcsolatos kutatások. Céljuk, hogy feltárják az emberről szóló marxi tanítás új vonásait, konkretizálják a szocialista személyiség kialakításával összefüggő feladatokat. Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető szerepe nemcsak politikai tartalmat takar, hanem jnagába foglalja azokat a lehetőségeket is, amelyek az életmód, életvitel területére tartoznak. A szocialista életmódideál, a szocialista élétmód-mo- dell megvalósítása ezért teljességgel elképzelhetetlen a munkásosztály életmódjában lezajló alapvető változások nélkül. Illúzió minden olyan kísérlet, amely a marxi elképzeléseket absztrakt szinten, a munkásosztályban végbemenő valóságos folyamatokon kívül próbálja megragadni. Életmódvizsgálatainkban az utóbbi fél évtizedben megfigyelhető volt a moralízálással vagyis azzal a szemlélettel való fokozatos szakítás, amely az életmódot kizárólagosan a tudati szférára szűkítette le. Az életmód lényegében két alapvető feltételen nyugszik: az objektív külső tárgyi világ lehetőségein, az anyagi, gazdasági, társadalmi -iszonyokon, valamint a belső szubjektív készségen, amelyet ugyancsak a társadalmi adottságok érlelnek, fejlesztenek, hívnak elő vagy sorvasztanak el. Az életmód fontos eleme a munka, a munka minősége. A szocialista életmód kialakításának egyik igen lényeges feltétele, hogy mennyiben tudja a munkásosztály a munkához való viszonyában konkretizálni a szocialista közösségért való küzdelem eszmei-fogalmi követelményét. Je- lerilegi fejlettségi szintünkön erre ott van lenetőség, ahol a munkaközösség aktív döntésre készteti az embert, ahol számítanak rá, felelősséggel vesz részt a lét, vagy a létfeltételek formálásában, megteremtésében. Az életmód egyik igen fontos minőségi mutatója a lakásviszonyok, hiszen a lakás olyan behatároló tényező, amely jelentősen meghatározza az egyének mindennapi életet, befolyásolja a kulturáltsági és civilizációs szintet, ezért jelentős előrelépést az életmód megváltoztatásának útján csak a lakásviszonyokban bekövetkező változásokkal érhetünk el. Rendkívül fontosak azok az intézkedések, amelyek az elmúlt években születtek a munkáslakásokról, hiszen az itt elért eredmények konkrét hozzájárulást jelentenek a szocialista életminőség kialakításához. Ezért is szükséges ezen a területen még nagyobb intenzitással továbblépnünk. Az életmód másik fontos eleme a műveltségi és iskolázottsági szint, amely végső fokon jelentősen befolyásolja a társadalmi-politikai, közéleti tevékenységben való részvétel igényét. Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a munkásosztály kulturális fejlődéséhez önmagában nem elegendő, ha szélesítjük a művelődési feltételeket, vagyis a művelődési lehetőségek nem vonják automatikusan maguk után a kulturális aktivitás fokozódását. Ezért a lehetőségek megteremtése mellett fontos feladat a munkások művelődési igényeinek kialakítása. Ebben jelentős szerepet játszik a munkahelyi vezetés, a munkahelyi légkör. Azoknál a vállalatoknál, üzemeknél, ahol a gazdasági vezetés érzékeli, hogy a munkások szakmai és általános műveltségének emelése nemcsak össztársadalmi, hanem vállalati érdek is, ott a munkások képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás a vezetési .tevékenység szerves részévé válhatott. Fontos tudatosítani, hogy a műveltség gyakorlati, funkcionális dolog. Nem díszítőelem, nem öncél. Ha nincs kapcsolat a munka és a művelődés között, vagy ha ezt a kapcsolatot nem igényli tömegméretekben a termelési funkció, sőt nem igényli a gazdaság fejlettsége, akkor hiába erőltetjük a kulturálódást. Ha a termelési feladatok és a vállalati profil meghatározott irányban és meghatározott időben igényli a művelődést, képzést és a dolgozók ehhez támogatást is kapnak, akkor az értelmes és tartalmas kultürálodás- nak az egyén oldaláról nincs akadálya, illetve ez az akadály könnyebben legyőzhető. ) Mennyire változik a szabad idő értelmes, személyiség-gazda- gító tevékenység forrásává, azt nagymértékben meghatározzák azok a művelődési hálózatok, amelyek közrefogják az embert, és képesek megtalálni velük a kapcsolatteremtés eszközeit. A televízió általános térhódításával a művelődési intézmények és az emberek kapcsolataiban jelentős változások történtek. A művelődés intimebb, személyes formáiról a személytelenebb formákra tevődött át a hangsúly. De a közelmúltban egy ellenkező tendencia is érződik: az emberek vágynak a személyes érintkezésre, az ezt biztosító intézményes formákra. Fontos tehát, hogy fenntartsuk ezeket az intézményeket és ott ahol nincs, lehetőségeinkhez képest létrehozzuk. Az új lakótelepek, munkáslakta körzetek ma még sok helyütt nélkülözik a legelemibb közösségi intézményeket, helyiségeket, ahol a kulturálódási igé- ryeket kielégíthetnék. A város- tervezésnek ezeket az életmód- formáló feltételeket is figyelembe kell vennie egy-egy új lakótelep építésénél. Mikccz Tamás ■De jó, hogy újra együtt játszhatunk! — üdvözölte a zsűri egyik tagja az ismerős versenyzőket vasárnap délelőtt a Megyei Művelődési Központban. Békés megyében immár másodszor rendezték meg a munkásbrigádok közművelődési vetélkedőjét, s most május 23-án 9 órakor nagy feladatok vártak a döntőbe jutott 9 csapatra. Sajnos, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet Tyereskova brigádja, bár a középdöntőben szépen szerepelt, a döntőre nem érkezett meg. A tavalyi verseny ellentmondásait, gyengébb mozzanatait 1976-ban megpróbálták elkerülni a rendezők. So. kát segített ez a tapasztalat a mostani vetélkedő sikerében. Csak lizikai munkában dolgozók versenyezhettek, az idén nem hoztak magukkal otthon szerzett pontszámelönyöket, csak az a tudás számított, amellyel a zsűri előtt bizonyították felkészültségüket. 1975. októbere óta készültek a brigádtagok, szorgalmasabban jártak együtt színházba, hangversenyre, kiállításra, szakmai, politikai tanfolyamokra. Mégis nagy volt az izgalom ezen a döntőn. Csendes moraj zúgott a művelődési ház nagytermében vasárnap délelőtt, és a vidám mintás asztalterítők bíbor színe a versenyzők arcán tükröződött a várakozásteljes kíváncsiságtól: kinek kedvez a szerencse a kérdésekkel, hogyan sikerül előszedni a fejekből a tudást? így sóhajtott fel a Mezőhegyest Állami Gazdaság szocialista brigádjának egyik tagja: — Ha lovaglásból kellene vizsgáznom, az biztosan jobban sikerülne, mint a művészetekről beszélni' — Egymást biztatta a Békéscsabai Kötöttárugyár „Láng” nevű csapata Is. Csupán férfiak, négyen a negyvenen túl, brigádvezetőjük Újvári János: — Nehéz volt a felkészülés, mert ahányan vagyunk, annyi műszakban fűtjük a kazánt télen, nyáron. Ameddig nem vetélkedtünk, csak a kazánhúz ajtajat néztük, most már azon túl is sokat látunk, értékelünk a világból. Gyárunkban sok a fiatal, jó lenne, ha jövőre ők is itt ülnének a szomszéd asztalnál! A nagyszénási asszonyok ver- j seny előtt csendben ültek, szól-1 Május 23-án a Békés megyei 1. az. országgyűlési választókerületben időközi választás volt. A választás a törvényes előírásoknak megfelelően folyt le. A választásra jogosultak száma 23 752 volt. A szavazásban a választók 94,4 százaléka vett részt. A leadott szavazatokból érvényes 22 389, ennek 99,9 százalékát kapta Mankó Mihály képviselő- jelölt, aki a választókerület képviselője lett. A törvényes előírásoknak megfelelően folyt le a 901 tanácstagi választókerületben a helyi tanácstagok időközi választása. A ni se volt bátorságuk. Bezzeg amikor az írásbeli feladatlapot megkapták, szántotta tollúk a papírt. ízesen, egyénien számol, tak be olvasmányélményeikről, tárlatlátogatásaikról. Kevés Békés megyei embert ismert személyesen Németh Ilona, a Köny- nyűipari Minisztérium és dr. Czakó Tibor, a Kulturális Minisztérium főelőadója. Tisztelettel fogadott kedves vendégei voltak ők a vetélkedőnek, úgy örültek minden jó feleletnek, mintha maguk is a brigádok tagjai közé tartoznának. Bizonyosan jó hírét viszik szerte az országban az itt élő, dolgozó, művelődő munkásemberek szereplésének. Ügyes válaszokban nem volt hiány ezen a versenyen. Szeljék György, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke délután 2 órakor hirdette ki az eredményt. Első az orosházi fehérneműgyár Március 8. brigádja, második az orosházi Üj Élet Tsz Hámán Kató brigádja, harmadik a nagyszénási Szőrmeipari Vállalat Tyereskova brigádja lett. Költői ajándékot nyújtott át a versenyzőtársaknak, a zsűri rangos szakembertáborának és a közönségnek az első helyezett brigád tagja, Fejes Lászlóné. József Attila: Magad emésztő... című versét mondta el, s nem is lehetett méltóbb befejezése a munkásvetélkedőnek a pi-oletár- költő önmagát többre, jobbra ösztönző sorainál. Bedé Zsóka választásra jogosult volt 113 643 választópolgár, a szavazáson 91,7 százalékuk vett részt. Ebből a jelöltekre szavazott 99,3 százalék, ellenük 0,7 százalék. Megválasztottak 763 községi, 77 városi, 60 fővárosi kerületi tanácstagot. Mezőladány közös községi Tanács működési területén Újkenéz község egyik választókerületében a tanácstagjelölt nem kapta meg a megválasztásához szükséges többséget. A pótválasztás kitűzéséről az illetékes választási elnökség gondoskodott. (MTI) A győztesek Orosházáról; Hatos Istvánná, Fqjes Lászlóné, Kunstár Mária, Kovács Lászlóné, Szilágyi Anna, a Március S. brigád tagjai (Fotó: Veress Erzsébet) Az Országos Választási Elnökség közleménye az időszaki választás eredményéről