Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
Mit tesz az állatforgalmi a háztáji sertéstenyésztés fellendítéséért? Beszélgetés Csíki Józseffel, a vállalat igazgatójával Újfajta tolóhajó Az Óbudai Hajógyárban, szovjet megrendelésre 2000 lóerős hajókat készítenek. A nehézolajjal is üzemeltethető hajók a szibériai vizeken teljesítenek majd szolgálatot. A szovjet fél ebből a típusból az ötéves terv végéig ellátta megrendeléssel a hajógyárat. Az első új típusú hajót a minap bocsátották vízre a hajógyári öbölben (MTI Fotó — Sarkady János — KS) Mintegy húszezren tanulnak a szakmunkások szakközépiskoláiban Megyénkben 13GG*an tanulnak esti és levelező tagozatokon /Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat oktatásügyünk egyik alapvető feladataként a szakmunkásképzés tartalmi fejlesztését jelölte meg. A határozat óta e téren két figyelemre méltó intézkedés született: az egyik az egységes szakmunkásképzésre való áttérés, amelynek során új, egységes közismereti tantervek léptek életbe az első osztályokban, a másik a szakmunkások hároméves szakközépiskolája. A szakmunkásképző iskolát végzettek középiskolai továbbtanulása, műveltsége és művelődése az egész társadalom számára létfontosságú. A kérdés nagy társadalmi hordereje miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet az Oktatási Minisztérium most kiadott tájékoztató jelentése a szakmunkások szak- középiskolája első tanévi tapasztalatairól. Az 1974—75-ös első tanévben csaknem 11 000 hallgató iratkozott be a 81 esti és 170 levelező osztályba. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg az űj továbbtanulási lehetőség iránt a fővárosban, ahol több mint kétezren, Békés megyében, ahol mintegy 1300-an, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyében, ahol mintegy 800—800-an kezdték meg az első tanévben tanulmányaikat. Mindez elismerésre méltó eredmény, bizonyítja az új iskola iránt megnyilvánuló érdeklődést. Igaz, a lemorzsolódás sem volt csekély, az országos» átlag 36 százalék. Ez a viszonylag magas arány viszont — miként a jelentés megállapítja — más felnőttoktatási formákhoz mérten nem kedvezőtlen. A legtöbb hallgató, a beiratkozottak 45 százaléka Csong- rád megyében hagyta abba a tanulást, Veszprém megyében 44,5, Bács-Kiskun megyében 42,8, a fővárosban, Békés, Nóg- rád és Pest megyében pedig csak mintegy 39 'százalékos a lemorzsolódás. A legkevesebb tanuló munkás, a beiratkozottaknak 20 százaléka Szabolcs- Szatmár megyében szakította meg tanulmányait. I A kimaradás okairól elmondják a pedagógusok: sokan meggondolatlanul jelentkeztek, nem számoltak a több éves kihagyás következményeivel, és az abból eredő nehézségekkel. Voltak, akik munkahelyi akadályok miatt nem tudtak rendszeresen járni az iskolába, elmaradtak a tananyag feldolgozásában, és a sikertelen beszámoló kedvüket szegte. Jó néhányan családi ügyek vagy betegség miatt hagyták abba a tanulást, de csak ideiglenesen, mert sokan közülük az idei tanévben már újra az iskolapadban láthatók. Az idei tanévben a szakmunkások szakközépiskolája iránt tovább nőtt az érdeklődés, szeptemberben az első évfolyamon már 13 500-an kezdték meg tanulmányaikat, s jelenleg az első és második osztályosok száma megközelíti a húszezret. Örvendetes, hogy meglehetősen sok középkorú, közéleti tapasztalattal rendelkező munkásember is bekapcsolódott a tanulásba. Az ő magatartásuk mindenhol jó hatással van az osztályközösségek kialakulására, és a tanulmányi munkára. A tanárok véleménye szerint a hallgatók túlnyomó többsége szorgalmasan készül az órákra és megfelel a követelményeknek. Kedvező tapasztalat, hogy a legtöbb megyében az iskolák és az üzemek együttműködnek a tanuló munkások érdekében. Sokhelyütt megveszik nekik a tankönyveket, tanulmányi segélyt adnak. Az iskolák viszont az oktatás megszervezésekor gondolnak a gyár munkarendjére, s a két vagy három műszakban dolgozók részére váltakozó tanítást szerveznek. Néhol viszont egészen komoly viták támadnak az iskolába járás miatt a vállalat és a dolgozók között. Az Oktatási Minisztériumnak az első év tapasztalatairól szóló jelentése összességében a szakmunkások szakközépiskolája sikereiről, társadalmi elismeréséről számolhatott be. (MTI) Élénken foglalkoztatja a közvéleményt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozásával kapcsolatban megjelent határozatok, rendeletek gyakorlati megvalósítása. Emlékeztetőül idézzük a folyamat néhány jelentősebb állomását: ez év februárjában a párt Politikai Bizottsága határozatot hozott a háztáji és kisegitő gazdaságok fejlesztéséről, ezt követték a különböző minisztériumok rendeletéi, köztük a MÉM állásfoglalása a kistermelői sertéstenyésztés fokozásáról és stabilizálásáról. Ennek alapján javasolta március elején a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága, hogy mielőbb teremtsék meg az integráció feltételeit. Ennek lényege, hogy egy-egy községben a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság töltse be a koordináló gesztor szerepét; a termelési feltételek megteremtésétől az értékesítésig segítse a háztáji sertéstenyésztést. E munkában döntő feladatuk van a megyei állatforgalmi vállalatoknak. Ezekről a feladatokról, az eddigi tapasztalatok - ról beszélgettünk Csíki Józseffel, a Békés megyei Állatiorgal- mi és Húsipari Vállalat igazgatójával. A tsz-ek a terület gazdái — Milyen szerepe van a vállalatnak a kistermelői sertéstenyésztés koordinálásában, kikkel működik együtt s mit jelent a gyakorlatban ez az együttműködés? — A MÉM állásfoglalása után az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt tervezett intézkedéseit egyeztette és összehangolta az Országas Állattenyésztési Főfelügyelőséggel, a Gabona Tröszttel, valamint más, a közös munkában érdekelt szervekkel. Az ezzel kapcsolat« megállapodásokat, állásfoglalásokat, irányelveket valamennyi megyei húsipari vállalat megkapta, s miként a tröszt, mi is megállapo- dást kötöttünk a tenyésztésben I és hizlalásban érdekelt vállala- : tokkal. Ezenkívül összehangol- £ tűk tevékenységünket a tsz-szö- : vétségekkel és magukkal a tér- : melőszövetkezetekkel, akiket ; megbízunk egy-egy területen a ; tenyésztés, a hizlalás, az értéke- j sítés szervezésével. ; ■ — A gyakorlati munka első j lépése tehát a tsz-ekkel való • megállapodás. Mi ennek a lé- ■ nyege, s milyen kötelezettsé- ■ get vállalnak á szerződő fe- ■ lek? : * — Alapvetően megállapodunk ■ abban, hogy a megbízott, tehát ■ az adott tsz működési körzeté- ■ ben a kistermelői sertéstenvész- ■ tő és -hizlaló tevékenységet tá- ■ mogatja, szervezi a termelők ál- j tál előállított malacok, süldők, j hízott sertések értékesítését, fel- : vásárlását. A tsz folyamatosan : tájékozódik a kistermelők te- : nyészkoca, hizlalási alapanyag : és takarmány igényeiről, s a ko- « operálókkal együtt gondoskodik j ezek kielégítéséről. Kezdjük í mindjárt a kocaszükséglettel. Ez • kétféleképp biztosítható, vagy a ! tsz adja, vagy ha az nem tudja, \ akkor megkeresi a kooperáció- í ban résztvevő illetékes partnert, ; az állattenyésztési felügyel ősé- : get, amely gondoskodik az igény j kielégítéséről. Hasonló a hely- ; zet a takarmánynál, ha a tsz ; nem tud adni, ad a gabonaipar. | Információnk szerint a vállalat • 3 tóteimm&sr. W 1976. MÁJUS 23. minden esetben biztosítani tudja a szükséges takacmányt, a tsz pedig vagy házhoz szállítja, mint például Kamuion, vagy növeli az elárusító helyek számát. Igényfelmérés, ösztönzés — Hány termelőszövetkezettel kötöttek eddig megállapodást, hogyan fogadják ezeket a közös gazdaságok és hol tartanak az igényfelmérésben? — Célunk nem látvány«, gyors eredmények produkálása, hanem a tenyésztői, hizlalói munka megalapozása. Ennek figyelembevételével eddig 33 tszszel és egy állami gazdasággal kötöttünk megállapodást. Gyakorlatilag szeptemberig van erre idő, bár úgy gondolom, hamarabb befejezzük a szerződés- kötéseket. Azért nem merem ezt mondani, mert a tsz-ek szívesen fogadják a megbízatási szerződést és várják a megállapodás megkötését. Arhi az igényfelméréseket illeti, áz eddigi jelzések szerint kétezer kocára van szükség, amely mennyiséget a tsz-ek bizkxsítani tudják. — Milyen ösztönzőt alkalmaz az állatforgalmi vállalat? — Gond«kodtunk az ösztönzésről is, az a termelő, aki löbb- letkoca-vásárlásra (ha például eddig két kocája volt és még akar venni) OTP-hitelt kér, a kamatot egy évig az állatforgai- mi magára vállalja. Ugyancsak az ösztönzéshez tartozik, hogy aki a kocát három évig tenyésztésben tartja és leszerződi a malacot vagy a süldőt, annak kiemelt — süldőért kilogrammonként 33, malacért kilónként 40 forint — értékesítési árat fizetünk. Jogos kifogások — E hasznos törekvések ellenére tapasztalhatók még fennakadások, kifogások. Ilyen például, hogy az áru átadása után hetek múlva kapja meg a termelő a pénzt. Mi ennek az oka? — Remélhetőleg már csak múlt Időben beszélhetünk erről, május 1-től ugyanis bevezettük az azonnali fizetést. A megállapodásnak megfelelően átutaljuk a pénzt a termelőszövetkezetnek vagy a takarékszövetkezetnek, ahonnan a termelők az áru átadásának napján megkapják azt. Ma még kísérletként alkalmazzuk e módszert, de szeretnénk véglegessé tenni. Ez új feladatot jelent a tsz-eknek, a takarékszövetkezeteknek, előfordulhatnak kezdeti nehézségek, ezek azonban remélhetőleg hamar megszűnnek. — Ugyancsak a kifogások közé tartozik a vontatott takarmányellátás és esetenként az áru átvételének indokolatlan elhúzódása. Mi erről a véleménye? — Azokban a községekben, ahol a tsz-ekkel a megállapodásokat megkötöttük, kevesebb az ilyen kifogás. Az kétségtelen, hogy az új takarmányelárusító helyek nyitása vontatottan halad, a folyamat gyorsítására vonatkozóan már jeleztük észrevételeinket. A takarmány kiszállítása — ha azt a tsz-ek időben kérik a gabonaipartól — egyik napról a másikra megtörténik. Az átvétel pedig tudomásunk szerint mindenütt zökkenőmentes, már csak azért is, mert a lakosság jobb ellátása érdekében minden megtermelt kilogramm húsra szükség van — mondotta befejezésül Csíki József. *** . Summázásul annyit, hogy a kistermelők sertéstenyésztésének fejlesztése és stabilizálása töbt». szerv együttes, jól összehangolt munkáját igényli. Ma még e sokrétű munka kezdetén tartunk, de egy dolog máris látható: a közös akarat, az egységes szemlélet, amelyet minden bizonnyal hasonló cselekvés követ. Seleszt Ferenc Fémsilók gabonának A Tolna megyei Gabonafclvásárló és Feldolgozó Vállalat tamási telepén hat, egyenként 100 vagonos Butler rendszerű fém ga- bonasilót építtet. Az új gabonatárolókat június elején adják át (MTI Fotó — Gotlvald Károly felv. — KS)
