Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

A jég ma, tegnap és holnap Bemutatunk egy újítást: Az északi’sarki jég rádiólokációja A Szavjetunióbabn olyan be­rendezést dolgoztak ki, amely­nek segítségével reülögépröl meg lehet mérni mindenfajta arktiikus jéghegy vagy jégpán­cél vastagságát. A szovjet légiflotta a külföldi gyakorlattól eltérően, nem pasz- szív, hanem aktiv rádiólokációt alkalmaz. A jégre. szondázás céljáéból, olyan rádijelet bocsá­tanak, amely különböző frek­venciájú rezgésekből áll. Ami­kor a \ visszavert jelei veszik, annak képe az indikátor kép­ernyőjén a jégréteg vastagsá­gától függően változik. A meg­figyelő e kép alapján nem csu­pán a jég vastagságát, hanem sótartalmát és felületének ér­dességért is megállapíthatja.-E munkálatoknak különösen nagy jelentőségük van az SZKP XXV. kongresszusán hozott ha­tározatok fényében. Ezek a ha­tározatok ugyanis egyebek kö­zött célul tűzik ki a hajózás meghosszabbítását az északi­tengeri úton, ahol váratlanul változnak a jégviszonyok, s ahol elsőrendű fontosságú probléma az optimális útvonal megválasz­tása a jéghegyek között. A Rigában, a lett fővárosban kidolgozott rádiótechnikai ké­szülék lehetővé teszi a két-há- rom méternyi vastagságú jég­rétegek tanulmányozását is. Mint a TASZSZ hírügynökség tudósítójával közölték az AEROPLrOT-nál, a szovjet ké­szülék felülmúlja alkalmazási lehetőségeit tekintve a külföldi berendezéseket, egyebek között az Egyesült Államokban és Finnországban gyártottakat is. Ezek ugyanis csak 70 centimé­ternél vékonyabb és viszonylag alacsony sótartalmú jégrétegek megfigyelésére alkalmasak. Mikor lesz jégkorszak? Esetleg 1000 év múlva? Az a gondolat, hogy az An­tarktisz jégrétegének előrenyo­mulása és visszavonulása eset­leg kapcsolatban állhat áz észa­ki félteikén jelentkezett jégkor­szakkal, nem új. Nemrég azon- zan dr. T. Hughes részletes mo­dellje szerint kiderült, hogy a déli jégtömeg — a délnyugati jégtakaró felbomlása miatt be­következett — elmozdítása in­díthat el egy olyan eseménysort, mely általános jégkorszakban tetőzhet. Hughes modellje a jégkorsza­kok és közbeeső szakaszok cik­lusainak mechanizmusaiban köz­ponti szerepet tulajdonít a Déli­sark krioszferikus, hidroszferi- kus és atmoszferikus környeze­tében lezajló kölcsönhatások­nak. A jelenlegi közbeeső időszak­ból «kiindulva, a teljes jégkor­szak felé első lépés a délnyugati jégréteg megolvadása lenne, mely körülbelül 5 méteres emel­kedést | idézne elő a tenger szintjében és a Byrd-medence megnyílna a tenger előtt. Az Antarktisz sarkkörüli áramlata akkor erős úi áramlatokat hoz­na létre a Byrd-medence mély katlanain át. gyegítené a Wed- del-tengert és más körforsáso- kat, megtisztítaná az úszó jégtől az Antarktisz tengerét és csök­kentené a hűsítő »irkvidéki ta­lajvíz északra áramlását. Ezer évbe telne azonban, míg az utol­só sarkvidéki talajvíz is meg­teszi hosszú útját az Atlanti- óceán alján és feljut a trópuso­kig. E közben a jég alól most már felszabadult déli tengerek kipá­rolgása elősegítené a csapadék- képződést, mint például a hó­esést. Ez az inherensen szilárd, hegyekkel szegélyezett délkeleti jégtakaróra épül rá. A sarkvidé­ki hegyeken, áthaladó jégáradar kezdi megújítani az Antarktisz nyugati jégrétegét. Északon az Atlaniti-óceán felmelegedése az Egyenlítőtől olyan új áramlást hoz létre, mely a norvég tenger hűvösebb vizét is bevonja. Ez elősegíti, hogy nyáron is essen a hó Kanadában és Skandináviá­ban, ami fokozza a sugárvissza­verő képességet, több napmele­get ver vissza és ezzel tovább­lökj a folyamatot ezen a csúszós lejtőn. ÍTgy tűnhet, nehéz kikerülni ebből a vissza ősatoló helyzetből I anélkül, hogy valami külső be­folyáshoz ne folyamodnánk. Ez a ciklus azonban természetesen ér véget, mihelyt az északi jég­takaró annyira kiépült, hogy a partvonalon túl egészen a kon­tinentális talpazatig terjed, mi­közben a jégréteg 'alja a ten­gerszint alatt lévő talapzaton nyugszik, mint ma a Déli-sark nyugati részén. Ez csökkenti a hó felhalmozódását a régebbi szilárd talajra épülő jégrétegen, mert akkor már túl messze van a szabad tengervíz kipárolgási helyeitől. Mihelyt kialakulnak a jég terjedésének fő közoontia. a jégtakaró kevésbé stabil, külső részein .gyorsan bizonytalan helyzet jön létre a nagyobb jégrétegek katasztrofális felbomlásával. Éne először az észak-ameri- iai és európai jégrétegek eseté­ben kerül sor, melyek melegebb szélességi övbe esnek, mint a déliek, mert északon több a föld. Mire ezek a jégtakarók kezdenek feltöredezni, megint jég alakul ki délen, egy úi Wed- del-tenger körforgása biztosít majd a maihoz nagyon is ha­sonló. feltételeket. Csak később fog felbomlanj a déli jégréteg és kezdődik meg a jégkorszakok új ciklusa. Így a modell alapvetően a jég­rétegek felbomlási mechaniz­musain alapul, mind délen, mind északon. Az egyik fontos hatás abból adódik, hogy a jég­réteg alapja elreped ott, ah°l a kontinentális ‘ talapzaton nyug­szik és meggörbíti az árapály; ezeket a repedéseket rádióvissz- hangos mélységmérő technikák­kal lehet kikutani. Régi repedé­seket is kimutathatunk, melye­ket a tengeri^jég darabjai tölte­nek meg és melyek így marad­tak, amikor a jégtakaró alapvo­nala továbbcsúszott a tenger­fenéken. Ezt a bizonyítékot fel lehet használni arra, hogy ké­pet alkossunk arról, hogyan fej­lődtek ki az elmúlt néhány ezer év alatt ezek a változások. Húg- ■ hes szerint az „Antarktisz nyu­gati jégrétegének felbomlására 10 0(H) évvel ezelőtt került sor és 4000 évvel ezelőtt gyorsult fel” a folyamat. A jelenlegi folyta­tódó felbomlást mutatja, ha a jégveszteség megmért ütemét ki­bontjuk a jégmezőkön lecsapó­dó, megmért hóesésből: ez sem­mi kétséget nem hagy afelől, hogy összezsugorodnak a dél­nyugati jégréteg részei. Mielőtt 10 000 évvel ezelőtt elkezdődött volna a változás, mondja Hughes, a jégréteg két- szeir-háromszor akkor lehetett, mint jelenleg, úgy, hogy közel járunk a jelenlegi közbeeső sza­kasz végéhez. Ez a jégkorszakok elmúlt „ciklusainak” egyszerű extrapolációjához kapcso'ódik és felvázolja egy ilyen ciklus- modell lehetséges fizikai media­Szállítást gyorsító oyirségi rakodákocsl Rakodó kocsikísérő munkáso­kat a mai munkaerőhiányos vi­lágban lassacskán már igazga­tói fizetésért sem kapnak a vál­lalatok. Kiváltképp, ha reggel­től estig nehéz 35—40 kilo­gramm gyümölccsel, burgonyá­val telt ládákat, zsákokat kell kézzel az autókra fel- és le­rakni. Amikor már a forintok varázsa sem segít — de a mun­kát mégis el kell végezni — se­gítenek az újítók. Kár, hogy sok helyen csak a végszükségben fordulnak hozzájuk. Ez a képünkön látható fölöt­tébb szellemes rakodógép is alighanem igy született, vala­hol a Nyírségben, innen a neve is: nyírségi rakodókocsi. Egyet­len ember, méghozzá figyelem­reméltó fizikai munka nélkül három—öt perc alatt menet­készre pakol gyümölcs vagy zöldséges ládákkal egy teher­gépkocsit vagy traktoros vonta­tót. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a szállítmányokat előző­leg elektromos vagy Diesel-tar­goncákkal szabályosan összerak­ják. Á zeppelin utódai Nagy-Britanniában az idén elkészül a zeppelinhez hasonló léghajó prototípusa. Ez azonban a léginél valamivel kisebb, és jóval üzembiztosabb lesz. A lég­hajót héliumgázzal töltik meg, és két rollss-royce motor hajt­ja. A korszerű léghajó teste 41 méter hosszú, s 10 tonna terhet képes 5000 km távolságra szál­lítani 160 km/óra sebességgel, A konstruktőrök bíznak ben­ne, hogy a léghajók eredménye­sen hasznosíthatók azokban az országokban, ahol kevéssé fej­lett a közlekedés. Egyelőre Ve­nezuelából érkezett megrende­lés. Aä ottaoi közlekedési vál­lalat 22 „zeppelinf’r rendelt és 20 millió dollárt fizetett ki ér­tük. nizmusát. Ez persze nem egé­szen olyan nagyszerű, „ mint lát­szik, mivel az éghajlati kutatá­soknak a valószerű elméletek elburjánzása az átka. Másrészt, Hughes modellje az Antarktisz jegének felomlásáról részletes formájában egyben az elmélet beépített próbáját is tartalmaz­za és időben figyelmeztet. Ha a jégtakaró felbomlása annyira előrehalad • hogy eltűnik a Wed- dell-lenger körforgása, tudni fogjuk, hogy a modell alapve­tően helyes. Azt is tudni fogjuk, hogy még körülbelül 1000 évünk van arra, hogy csináljunk vala­mit, míg az Antarktisz utolsó talajvize eléri az Egyenlítőt és megteremti az északra tartó áramlási modellek status guo- jót- (Ford.: Berkes Ildikó) * A képen látható rakodókocsit kiselejtezett, régi RS—09-es kis- traktor felhasználásával, a De- rekegyházi Állami Gazdaság gépműhelyében készítették el. A vázszerkezetre oszlopszerűen négy darab olajműködésű, hid­raulikus munkahengert • szer­kesztettek, amelyekhez a képen látható módon vízszintes tartó­kat erősítettek. Ezek az olajnyo­más hatására süllyednek vagy emelkednek a kívánt magas­ságba. A szállítmány alá keresztben méretre szabott vasrudakat tol­nak a rakodólapok résein át. E rudakon és a keresztgerendákön keresztül adja át erejét a trak­tor motorja és emeli fel a jár­mű platójára a szállítmányt. A kisteljesítményű, mindössze 15 lóerős traktor egyszerre 96, al­mával telirakott ládát képes ko­csira emelni, amelynek összsú­lya több mint 30 mázsa. Elvi­leg azonban nagyobb teljesít­ményű traktorral sokkal na­gyobb, nehezebb szállítmányok is percek alatt felhelyezhetők a vontatókra, vagy leemelhetők arról. Kezeléséhez csupán bi­zonyos gyakorlatra van szükség. Az állami gazdaság nagymágo- csi rakodóterén a nagy alma­szüreti szezonban a gépész reg­geltől estig egyedül kezelte a gépét, fogadta a gyorsan, egy­más után érkező tehergépjár­műveket. További értéke az újításnak, hogy segítségével számos rakő- dótargonca munkája is megta­karítható, hiszen azokra már .nincs szükség a rakodótéren. Olyan munkahelyeken dolgoz­hatnak, ahová méreteinél fog­va — például a bozót sűrűségű almafák közé — a rakodógép behajtani nem tud. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom