Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-22 / 120. szám
A jég ma, tegnap és holnap Bemutatunk egy újítást: Az északi’sarki jég rádiólokációja A Szavjetunióbabn olyan berendezést dolgoztak ki, amelynek segítségével reülögépröl meg lehet mérni mindenfajta arktiikus jéghegy vagy jégpáncél vastagságát. A szovjet légiflotta a külföldi gyakorlattól eltérően, nem pasz- szív, hanem aktiv rádiólokációt alkalmaz. A jégre. szondázás céljáéból, olyan rádijelet bocsátanak, amely különböző frekvenciájú rezgésekből áll. Amikor a \ visszavert jelei veszik, annak képe az indikátor képernyőjén a jégréteg vastagságától függően változik. A megfigyelő e kép alapján nem csupán a jég vastagságát, hanem sótartalmát és felületének érdességért is megállapíthatja.-E munkálatoknak különösen nagy jelentőségük van az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok fényében. Ezek a határozatok ugyanis egyebek között célul tűzik ki a hajózás meghosszabbítását az északitengeri úton, ahol váratlanul változnak a jégviszonyok, s ahol elsőrendű fontosságú probléma az optimális útvonal megválasztása a jéghegyek között. A Rigában, a lett fővárosban kidolgozott rádiótechnikai készülék lehetővé teszi a két-há- rom méternyi vastagságú jégrétegek tanulmányozását is. Mint a TASZSZ hírügynökség tudósítójával közölték az AEROPLrOT-nál, a szovjet készülék felülmúlja alkalmazási lehetőségeit tekintve a külföldi berendezéseket, egyebek között az Egyesült Államokban és Finnországban gyártottakat is. Ezek ugyanis csak 70 centiméternél vékonyabb és viszonylag alacsony sótartalmú jégrétegek megfigyelésére alkalmasak. Mikor lesz jégkorszak? Esetleg 1000 év múlva? Az a gondolat, hogy az Antarktisz jégrétegének előrenyomulása és visszavonulása esetleg kapcsolatban állhat áz északi félteikén jelentkezett jégkorszakkal, nem új. Nemrég azon- zan dr. T. Hughes részletes modellje szerint kiderült, hogy a déli jégtömeg — a délnyugati jégtakaró felbomlása miatt bekövetkezett — elmozdítása indíthat el egy olyan eseménysort, mely általános jégkorszakban tetőzhet. Hughes modellje a jégkorszakok és közbeeső szakaszok ciklusainak mechanizmusaiban központi szerepet tulajdonít a Délisark krioszferikus, hidroszferi- kus és atmoszferikus környezetében lezajló kölcsönhatásoknak. A jelenlegi közbeeső időszakból «kiindulva, a teljes jégkorszak felé első lépés a délnyugati jégréteg megolvadása lenne, mely körülbelül 5 méteres emelkedést | idézne elő a tenger szintjében és a Byrd-medence megnyílna a tenger előtt. Az Antarktisz sarkkörüli áramlata akkor erős úi áramlatokat hozna létre a Byrd-medence mély katlanain át. gyegítené a Wed- del-tengert és más körforsáso- kat, megtisztítaná az úszó jégtől az Antarktisz tengerét és csökkentené a hűsítő »irkvidéki talajvíz északra áramlását. Ezer évbe telne azonban, míg az utolsó sarkvidéki talajvíz is megteszi hosszú útját az Atlanti- óceán alján és feljut a trópusokig. E közben a jég alól most már felszabadult déli tengerek kipárolgása elősegítené a csapadék- képződést, mint például a hóesést. Ez az inherensen szilárd, hegyekkel szegélyezett délkeleti jégtakaróra épül rá. A sarkvidéki hegyeken, áthaladó jégáradar kezdi megújítani az Antarktisz nyugati jégrétegét. Északon az Atlaniti-óceán felmelegedése az Egyenlítőtől olyan új áramlást hoz létre, mely a norvég tenger hűvösebb vizét is bevonja. Ez elősegíti, hogy nyáron is essen a hó Kanadában és Skandináviában, ami fokozza a sugárvisszaverő képességet, több napmeleget ver vissza és ezzel továbblökj a folyamatot ezen a csúszós lejtőn. ÍTgy tűnhet, nehéz kikerülni ebből a vissza ősatoló helyzetből I anélkül, hogy valami külső befolyáshoz ne folyamodnánk. Ez a ciklus azonban természetesen ér véget, mihelyt az északi jégtakaró annyira kiépült, hogy a partvonalon túl egészen a kontinentális talpazatig terjed, miközben a jégréteg 'alja a tengerszint alatt lévő talapzaton nyugszik, mint ma a Déli-sark nyugati részén. Ez csökkenti a hó felhalmozódását a régebbi szilárd talajra épülő jégrétegen, mert akkor már túl messze van a szabad tengervíz kipárolgási helyeitől. Mihelyt kialakulnak a jég terjedésének fő közoontia. a jégtakaró kevésbé stabil, külső részein .gyorsan bizonytalan helyzet jön létre a nagyobb jégrétegek katasztrofális felbomlásával. Éne először az észak-ameri- iai és európai jégrétegek esetében kerül sor, melyek melegebb szélességi övbe esnek, mint a déliek, mert északon több a föld. Mire ezek a jégtakarók kezdenek feltöredezni, megint jég alakul ki délen, egy úi Wed- del-tenger körforgása biztosít majd a maihoz nagyon is hasonló. feltételeket. Csak később fog felbomlanj a déli jégréteg és kezdődik meg a jégkorszakok új ciklusa. Így a modell alapvetően a jégrétegek felbomlási mechanizmusain alapul, mind délen, mind északon. Az egyik fontos hatás abból adódik, hogy a jégréteg alapja elreped ott, ah°l a kontinentális ‘ talapzaton nyugszik és meggörbíti az árapály; ezeket a repedéseket rádióvissz- hangos mélységmérő technikákkal lehet kikutani. Régi repedéseket is kimutathatunk, melyeket a tengeri^jég darabjai töltenek meg és melyek így maradtak, amikor a jégtakaró alapvonala továbbcsúszott a tengerfenéken. Ezt a bizonyítékot fel lehet használni arra, hogy képet alkossunk arról, hogyan fejlődtek ki az elmúlt néhány ezer év alatt ezek a változások. Húg- ■ hes szerint az „Antarktisz nyugati jégrétegének felbomlására 10 0(H) évvel ezelőtt került sor és 4000 évvel ezelőtt gyorsult fel” a folyamat. A jelenlegi folytatódó felbomlást mutatja, ha a jégveszteség megmért ütemét kibontjuk a jégmezőkön lecsapódó, megmért hóesésből: ez semmi kétséget nem hagy afelől, hogy összezsugorodnak a délnyugati jégréteg részei. Mielőtt 10 000 évvel ezelőtt elkezdődött volna a változás, mondja Hughes, a jégréteg két- szeir-háromszor akkor lehetett, mint jelenleg, úgy, hogy közel járunk a jelenlegi közbeeső szakasz végéhez. Ez a jégkorszakok elmúlt „ciklusainak” egyszerű extrapolációjához kapcso'ódik és felvázolja egy ilyen ciklus- modell lehetséges fizikai mediaSzállítást gyorsító oyirségi rakodákocsl Rakodó kocsikísérő munkásokat a mai munkaerőhiányos világban lassacskán már igazgatói fizetésért sem kapnak a vállalatok. Kiváltképp, ha reggeltől estig nehéz 35—40 kilogramm gyümölccsel, burgonyával telt ládákat, zsákokat kell kézzel az autókra fel- és lerakni. Amikor már a forintok varázsa sem segít — de a munkát mégis el kell végezni — segítenek az újítók. Kár, hogy sok helyen csak a végszükségben fordulnak hozzájuk. Ez a képünkön látható fölöttébb szellemes rakodógép is alighanem igy született, valahol a Nyírségben, innen a neve is: nyírségi rakodókocsi. Egyetlen ember, méghozzá figyelemreméltó fizikai munka nélkül három—öt perc alatt menetkészre pakol gyümölcs vagy zöldséges ládákkal egy tehergépkocsit vagy traktoros vontatót. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a szállítmányokat előzőleg elektromos vagy Diesel-targoncákkal szabályosan összerakják. Á zeppelin utódai Nagy-Britanniában az idén elkészül a zeppelinhez hasonló léghajó prototípusa. Ez azonban a léginél valamivel kisebb, és jóval üzembiztosabb lesz. A léghajót héliumgázzal töltik meg, és két rollss-royce motor hajtja. A korszerű léghajó teste 41 méter hosszú, s 10 tonna terhet képes 5000 km távolságra szállítani 160 km/óra sebességgel, A konstruktőrök bíznak benne, hogy a léghajók eredményesen hasznosíthatók azokban az országokban, ahol kevéssé fejlett a közlekedés. Egyelőre Venezuelából érkezett megrendelés. Aä ottaoi közlekedési vállalat 22 „zeppelinf’r rendelt és 20 millió dollárt fizetett ki értük. nizmusát. Ez persze nem egészen olyan nagyszerű, „ mint látszik, mivel az éghajlati kutatásoknak a valószerű elméletek elburjánzása az átka. Másrészt, Hughes modellje az Antarktisz jegének felomlásáról részletes formájában egyben az elmélet beépített próbáját is tartalmazza és időben figyelmeztet. Ha a jégtakaró felbomlása annyira előrehalad • hogy eltűnik a Wed- dell-lenger körforgása, tudni fogjuk, hogy a modell alapvetően helyes. Azt is tudni fogjuk, hogy még körülbelül 1000 évünk van arra, hogy csináljunk valamit, míg az Antarktisz utolsó talajvize eléri az Egyenlítőt és megteremti az északra tartó áramlási modellek status guo- jót- (Ford.: Berkes Ildikó) * A képen látható rakodókocsit kiselejtezett, régi RS—09-es kis- traktor felhasználásával, a De- rekegyházi Állami Gazdaság gépműhelyében készítették el. A vázszerkezetre oszlopszerűen négy darab olajműködésű, hidraulikus munkahengert • szerkesztettek, amelyekhez a képen látható módon vízszintes tartókat erősítettek. Ezek az olajnyomás hatására süllyednek vagy emelkednek a kívánt magasságba. A szállítmány alá keresztben méretre szabott vasrudakat tolnak a rakodólapok résein át. E rudakon és a keresztgerendákön keresztül adja át erejét a traktor motorja és emeli fel a jármű platójára a szállítmányt. A kisteljesítményű, mindössze 15 lóerős traktor egyszerre 96, almával telirakott ládát képes kocsira emelni, amelynek összsúlya több mint 30 mázsa. Elvileg azonban nagyobb teljesítményű traktorral sokkal nagyobb, nehezebb szállítmányok is percek alatt felhelyezhetők a vontatókra, vagy leemelhetők arról. Kezeléséhez csupán bizonyos gyakorlatra van szükség. Az állami gazdaság nagymágo- csi rakodóterén a nagy almaszüreti szezonban a gépész reggeltől estig egyedül kezelte a gépét, fogadta a gyorsan, egymás után érkező tehergépjárműveket. További értéke az újításnak, hogy segítségével számos rakő- dótargonca munkája is megtakarítható, hiszen azokra már .nincs szükség a rakodótéren. Olyan munkahelyeken dolgozhatnak, ahová méreteinél fogva — például a bozót sűrűségű almafák közé — a rakodógép behajtani nem tud. Cs. J.
