Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

Közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének az Osztrák Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról Befejezte munkáját „A vállalati vezetés és üzemi demokrácia" békéscsabai konferenciája Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására 1976. május 17—19. között hiva­talos látogatást tett Ausztriá­ban. Lázár Györgyöt fogadta dr. Rudolf Kirschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke. A Minisztertanács elnöke és kísérete meglátogatta az Egye­sült Nemesacél Művek kapfen- bergi üzemét, valamint a nem­zetközi igazgatási és konferen­cia központot, a bécsi Duna- parkban. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és dr. Bruno Kreis­ky szövetségi kancellár beható eszmecserét folytatott a magyar —osztrák kapcsolatok fejleszté­séről, valamint a közös érdeklő­désre , számottartó nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között szoros kap­csolatok állanak fenn, amelyek a gazdaság, a kultúra és a tu­dományok területén az utóbbi években állandóan mélyültek. Mindehhez döntő mértékben já­rultak hozzá a legkülönbözőbb szintű kölcsönös látogatások, a gyakori és rendszeres személyes találkozók. A tárgyalásokon különös fi­gyelmet szenteltek a két ország gazdasági, ipari és kereskedel­mi együttműködésének. A kor­mányfők megállapították, hogy a magyar—osztrák gazdasági kap­csolatokat szabályozó egyezmé­nyek kedvező hatást gyakorol­tak az együttműködés fejleszté­sére. A kormányfők egyetértettek abban, törekedni kell arra, hogy a két ország gazdasági kapcso­latainak kiegyensúlyozott fejlő1 dése mindkét ország javát szol­gálja. Ennek érdekében mind­két fél megvizsgálja, hogy orszá­gaik jószomszédi viszonyával összhangban, milyen további lé­pések lehetségesek a gazdasági kapcsolatok minden területén az együttműködés fokozására és mindenfajta akadályozó tényező elhárítására. Közösen megvizs­gálják, hogyan lehet azoknak a vámszerű hátrányoknak a kér­dését megoldani, amelyek az EGK- és az EFTA-itagországok- kal szemben az Ausztriába irá­nyuló magyar kivitelt érintik. Utaltak a már létező nyolcvan kooperációs szerződésre,' vala­mint a két ország, számos válla­lata együttműködésére és ki­emelték a pénzintézeteik közötti kapcsolatok kiszélesedésének je­lentőségét. A felek hangsúlyozták, hogy a két ország szomszédsága to­vábbi lehetőségeket nyújt az együttműködés fokozására a gazdasági, az ipari és a műszaki kapcsolatok valamennyi terüle­tén. E lehetőségek jobb kihasz­nálásáról eredményes megbeszé­lések folytak a magyar—osztrák gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság 3. ülésszakán. A felek elvben előirányozták, hogy a két ország új, hosszú le­járatú gazdasági, ipari és műsza­ki együttműködési egyezményt köt. A két kormányfő nagy meg­elégedéssel állapította meg, hogy országaik kulturális és tudomá­nyos kapcsolatai eredményesen fejlődtek. Megerősítették azon szándékukat, hogy e területen együttműködésüket tovább fej­lesztik. Ennek érdekében Lázár György miniszterelnök ausztriai látogatása során aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság kulturális és tudományos együttműködését szabályozó egyezményt. A látogatás alatt kicserélték a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a bűnügyi jogsegélyről, Valamint a kiadatásról kötött egyezmény megerősítő okiratait. A tárgyaló felek megelégedés­sel nyilatkoztak a határmenti te­rületek mind szorosabb együtt­működéséről, amelynek fontos szerepe van a kapcsolatok elmé­lyítésében. A felek üdvözölték a két or­szág állampolgárai közötti talál­kozásokat, amelyek a magyar- osztrák kapcsolatok fontos és szerves részét képezik. Megerő­sítették azon szándékukat, hogy ezeket a közvetlen kapcsolato­kat különös tekintettel a határ menti területek lakosaira, vala­mint az információk átfogóbb terjesztésére, az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let záróokmánya szellemében, a kölcsönös bizalom és jószom­szédság alapján, közös, egyezte­tett lépések útján elősegítik. A tárgyaló felek megállapod­tak abban, hogy megvizsgálják egy idegenforgalmi megállapo­dás megkötésének lehetőségét. A két miniszterelnök elisme­réssel állapította meg, hogy a magyar—osztrák általános ve­gyes bizottság tevékenysége be­váltotta a hozzáfűzött reménye­ket. A bizottság ülései teljes át­tekintést nyújtanak a két ország kapcsolatainak helyzetéről és ösztönzőleg hatnak azok további elmélyítésére. A tárgyaló felek hasonlóképpen hasznosnak tar­tották az egyes szakterületeken működő vegyes bizotság rend­szeres munkáját. Az időszerű nemzetközi kér­dések megtárgyalásakor a két kormányfő nézeteik egymáshoz való közeledését, illetve azonos­ságát állapította meg. A kormányfők aláhúzták a két ország különleges érdekelt­ségét az összeurópai együttmű­ködés gyakorlati "fejlesztésében. Ennek keretében sürgető fel­adatnak tartják a közlekedés és szállítás feltételeinek javítását, különös tekintettel a transzkon­tinentális Duna—Majna—Rajna víziútrendszer kiépítésére. A tárgyaló feleknek az a meg­győződése, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet sikeres befejezése és a záróokmány maradéktalan vég­rehajtása jelentősen hozzájárul az európai béke és biztonság megszilárdításához. Mindkét részről kifejezték eltökéltségü­ket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának valamennyi ren­delkezését fenntartás nélkül vég­rehajtják. Mindkét fél megerősítette hű­ségét az egyesült nemzetek alap­okmányának alapelveihez és cél­jaihoz, egyetértettek abban, hogy támogatják az ENSZ-et a feszültség csökkentéséért és a világbéke biztosításáért folyta­tott küzdelmében. Megelégedés ­sel állapították meg, hogy a ma­gyar és osztrák küldöttség együttműködése az Egyesül! Nemzetek Szervezetének kereté ben, valamint más nemzetközi szervezetekben és konferenciá­kon eredményesen alakul. Azt e véleményt képviselték, hogy az ENSZ szakosított szervezeteinek decentralizálása növelné az egész szervezet munkájának ha­tékonyságát és ebből a szem­pontból Becs városa jó feltéte­lekkel rendelkezik. Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke és dr. Bruno Kreisky szö­vetségi kancellár megelégedéssel állapították meg, hogy eszme­cseréjük őszinte, baráti légkör­ben folyt és hogy a látogatás eredményei a két ország jószom. szédi kapcsolatainak minden te­rületén történő további elmélyí­tését fogják szolgálni. Lázár György miniszterelnök hivatalos magyarországi látoga­tásra hívta meg dr. Bruno Kreis­ky szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjának egyeztetésére diplomáciai úton kerül sor. (MTI) A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, a SZOT közgazdasági osztálya, a Szak- szervezetek Elméleti Kutató In­tézete háromnapos konferenciát rendezett Békéscsabán, az ifjú­sági házban, „A vállalati vezetés és üzemi demokrácia” címmel. A konferencia szerdán délelőtt fe­jezte be munkáját. Plenáris zá- róülésen a három szekció veze­tője adott számot a szekcióülé­seken elhangzottakról. Elsőként Komlósi József, a Belkereskedelmi és Szállítási Vállalat vezérigazgatója mondta el, hogy az egyes szekció mun­kájában mintegy 180-an vettek részt. Tíz felszólalás hangzottéi. A felszólalók hangsúlyozták: az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia szerves része, nem óhaj, hanem szükségszerűség. Sokan kiemelték, hogy a válla­latok életének szerves részévé kell tenni az üzemi demokráci­át. Az üzemek, vállalatok kö­zépszintű vezetőire hárul e mun­Az orosházi Béke Termelőszö­vetkezet kiemelkedően jól zárta az 1975-ös esztendőt, melynek alapján harmadízben nyerte el a kitüntető Kiváló címet. Ebből az alkalomból rendeztek ünnepi közgyűlést május 19-én, szerdán délelőtt az orosházi művelődési központban. Arató József, a tsz elnöke ün­nepi beszédében azokról a gaz­daságra jellemző tényezőkről szólt, melyek a sikereket meg­alapozták. Ilyen többek között a jól gépesített növénytermesztés. Iparszerű rendszerben, 1200 hek­táron termesztettek kukoricát, 800 hektáron búzát-, 176 hektá­ron cukorrépát és 100 hektáron kendert. A nagyfokú gépesítés, I a modern technológia, a tagság j szorgalma. munkaszeretete a Egy évvel ezelőtt érdemelték ki első alkalommal a Kondorosi Takarmánykeverő Üzem dolgo­zói a „Kiváló Társulás” címet. Akkor az ünnepség végén el­hangzott: „A most átadott ki­váló címmel járó oklevél adjon a vállalkozás minden dolgozójá­nak új erőt, lendületet további munkájához.” Ezzel az idézettel kezdte beszédét tegnap délután a kondorosi ünnepségen Kom- lószky Ferenc, a vállalkozás igazgatója. Az ünnepi esemé­nyen részt vett Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, továbbá megje­lentek az alapító közös gazdasá­gok, társvállalkozások, partner­gazdaságok képviselői is. A tavalyi tervben 5500 vagon jceveréktakarmány gyártása és 3500 vagon szemestermény szá­rítása szerepelt, összesen 232 millió forint értékben. Ezzel szemben az év végére 6123 va­gon keveréktápot gyártottak és 417,3 vagon szemesterményt szá­rítottak mintegy 253 millió fo­rint értékben. A vállalkozás múlt évi pénzügyi tervében sze­replő 7 millió 800 ezer forinttal szemben több mint 8 millió 500 ezer forint volt a nyereség. A 3 SÉlfe; W 1976. MÁJUS 29 ka során jelentős feladat, s az szükséges, hogy ne csak műsza­ki, hanem egyben politikai ve­zetők is legyenek. A második szekció vezetője, Poros Tamás, a Budapesti Ve­gyiművek igazgatója arról adott számot, hogy a szekcióülésen mintegy százan vitatták meg a szocialista demokrácia tovább­fejlesztését, s a hozzászólók kö­zül többen tiltakoztak az ellen, hogy a szociális juttatásokat sok helyen azonosítják az üzemi de­mokráciával. Azt is többen han­goztatták, hogy a dolgozók őszinte és gyors tájékoztatása előfeltétele a jó gazdasági mun­kának. A harmadik, szekció vezetője, dr. Domán László, az Egri Do­hánygyár igazgatója beszámoló­jában kiemelte; bebizonyoso­dott, hogy a növekvő hatékony­ság e^úk feltétele a demokra­tizmus szélesítése. A vezetés el­lenőrzése. a jól működő kom­munikációs rendszer csak olyan hozzáértő vezetés eredménye ként tavaly kukoricából hektá­ronként 85,3 mázsás, búzából 41,3 mázsás átlagtermést értek el. Az állattenyésztési ágazatot a népgazdasági érdekeknek meg­felelően fejlesztették s évről év­re több húst és tejet értékesíte­nek. Az elnök külön elismerés­sel szólt a munkában élenjáró szocialista brigádokról, majd beszéde végén bejelentette: a Béke Tsz csatlakozik az orosházi Üj Élet Tsz versenyfelhívásá­hoz és vállalja, hogy az V. öt­éves terv időszakában termelési értékét az előző öt évhez képest öt százalékkal növeli. A Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság kitüntetéshez járó ok­levelet Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára adta át a tsz elnökének, tolmácsolva a "Tegnap, május 19-én délelőtt ünnepélyes keretek között adtak át a magyarbánhegyesi BARTÖV kollektívájának a „Kiváló Tár- | sulás” címet jelképező oklevelet. Dr. Krattinger Márton, a Ma­gyar Nemzeti Bank Békés me­gyei igazgatója ünnepi beszédé­ben elismeréssel szólt a társu­lás elmúlt évi gazdasági ered­ményeiről, majd vázolta a fej­lesztési elképzeléseket. Mint mondotta, 1973-ban 5 millió 800 •ezer naposcsibét értékesítettek mintegy 40 millió forint érték­ben. Két évvel később, vagyis tavaly, már 7 -millió 200 ezer na­poscsibét adtak a közös és ház­táji gazdaságoknak, melynek ér­téke meghaladta az 52 millió fo­rintot. Az elmúlt évben beve­zették a társgazdaságck törzsba­légkörben lehetséges, ahol a dol­gozók érdekeltsége kellő hang­súlyt kap. Ezt csak az üzemi de­mokrácián keresztül lehet meg­valósítani. A továbbfejlesztéssel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy a vezetésnek ebben a mun­kában élen kell járnia. E mun­ka gyakorlati megvalósításában döntő a folyamatosság biztosítá­sa. A háromnapos tanácskozás ta­pasztalatait, eredményeit dr Jandek Géza, a SZOT közgazda- sági osztályának vezetője foglal­ta össze. Hangoztatta, hogy fej­leszteni kell a szocialista de­mokráciát, abban viszont lehet válogatni, hogy ezt milyen úton- módon valósítják meg. össze­foglalójában idezte Kádár János elvtársnak a XI. kongresszuson elhangzott beszédéből azt a részt, amelyben az üzemi de­mokrácia szélesítését szorgal­mazta. A most elsőként megren­dezett ilyen jellegű tanácskozás jól szolgálta ezt a célt B. J. megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei és városi ta­nács elismerését. Beszédében többek között utalt a munkasi­kerek forrásaira, azokra a ked­vező politikai, gazdasági körül­ményekre, amelyek nélkülözhe­tetlenek az alkotó munkában. Ezután Horváth - Pál, a Dél-Bé­kés megyei Tsz-Szövetség titká­ra nyújtotta át a Béke Tsz el­nökének a szövetség elnöksége által a Kiváló címet elnyert tsz- eknek alapított serleget, maid Csatári Béla és Arató József ki­tüntetéseket, jutalmakat, törzs- gárdajelvényeket adott át. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben négyen részesül­tek, Miniszteri Dicsérő Oklevelet egy dolgozó kapott. Ezenkívül 53-an kapták meg a törzsgárda- jelvény különböző fokozatait. II kondoros! takarmánykeverő rászolgált az elismerésre a háztáji és kisgazdaságok igé­nyeit, az előállított keverékta­karmány egyharmada a kisgaz­daságokba került. Az igazgató ünnepi beszéde végén az idei tervekről szólt, majd a vállalkozás három dol­gozójának átnyújtotta a „Mező­gazdaság Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést, egy személynek a „Mi­niszteri Dicsérő Oklevelet” adta át. Pénzjutalomban 11-en része­sültek. romfitelepén a teljes körű te­nyésztési és technológiai szakta­nácsadást, rendszeres állategész­ségügyi tanácsadással segítik a baromfitelepek még gazdaságo­sabb tenyésztő munkáját. Az ötö­dik ötéves terv időszakában a korábbinál nagyobb feladat vár a BARTÖV-re. A társulás sze­retné megoldani Békés megye közös és háztáji gazdaságainak naposbaromfival való ellátását. E célkitűzés megvalósítására sa­ját erőből 20 millió forintos fej­lesztést terveznek, s így évente 14 millióval több naposcsibét értékesítenek majd. Az ünnepség befejező részé­ben hárman a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója”, hatan „Ki­váló Dolgozó” kitüntetésben, he­ten pedig pénzjutalomban része­sültek. Kiválóak kitüntetése Biztos alapok az orosházi Béke Tsz-ben lucuiumcuu gcizuGic*oc»gi. cumc' nyékhez lelkiismeretes munká­jukkal hozzájárultak a keverő­üzem szocialista brigádjai: vál­lalt termelési tervüket túlteljesí­tették, javították a készáru mi­nőségét, csökkentették az anyag- és energia-felhasználás költsé­geit, csaknem teljesen megszün­tették a gyártási veszteséget, a megrendelt árut pedig időben kiszállították. Az értékesítésnél Nagyobb feladat vár a BBRTÖV-re

Next

/
Oldalképek
Tartalom