Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

Országos tanácskozás Békéscsabán A vállalati vezetés és az üzemi demokrácia kérdéseit vitatják meg Tsz-tagok a Fekete-tengernél Ország-, világjárás májusban Tegnap, május 17-én délelőtt | Békéscsabán, az ifjúsági és út- | törőház nagytermében Yalkó Márton, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkár­helyettese nyitotta meg azt a háromnapos országos konferen­ciát, amelyben a szakemberek a [ vállalati vezetés és az üzemi de mokrácia kérdéseit vitatják ) meg. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, a SZOT közgazdasági osztálya és a Szak- szervezetek Elméleti Kutató In­tézete közös rendezvényének 350 részvevőjét a megye és a me­gyeszékhely vezetőinek nevében Csatári Béla, a párt Békés me­Rendelet a kereskedelem és a vendéglátás adminisztratív-ügyviteli dolgozóinak idényjellegű foglalkoztatásáról * A Magyar Közlöny 38. számá­ban megjelent a belkereskedel­mi miniszternek a KPVDSZ- szel es a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsával egyetértésben hozott rendeleté az adminisztratív-ügyviteli dol­gozók idényjellegű foglalkozta­tásáról, A rendelet szerint az üdülő-, illetve gyógyhellyé nyilvánított helységekben, valamint Buda­pest területén, a Rómaifürdőn, Pünkösdfürdőn, Csillaghegyen és a Margitszigeten működő élelmiszer- és vendéglátó üzle­tek; a Balatonnál, a Velencei tónál és a Dunakanyarban az üdülő- és gyógyhellyé nyilvání­tott területeken működő élelmi­szerkereskedelmi és vendéglátó vaiiaiatok központjai, önálló egységei és kirendeusegei; az utazási iíodák; az idegeniorgal- mi és üdülőterületen uziethaió- zatat ellátó élelmiszer- es ve- gyiái'U nagykereskedelmi válla­latok; a zöidség-gyümöics ér­tékesítő szövetkezetek felvá­sárlói tevékenységet végző rész­légéi az idény pen mentesülnek a iétszamielveueli zárlat alól. Az idény — a felvásárlási tevé­kenység kivételével, ahol az il­letékes tanácsok Határozzák meg az idény kezdetét és oexejezesét —, május 1-tói ok­tóber 31-ig tarthat. Erre az idő­re az érintett vállalatok, szövet­kezetek a rendelet mellékleté­ben meghatározott 24-féle mun­kakörbe szükség szerint vehet­nek fel dolgozókat. A létszámfelvételi zárlattal kapcsolatos ismert rendelet nem szabályozta az idényjellegű fog­lalkoztatást. A kereskedelem egyes területein azonban az idényben ugrásszerűen megnö­vekvő forgalom zavartalan le­bonyolításához több munkaerő­re van szükség. A kiegészítő rendelkezés a folyamatos ellá­tás, a zavartalan munka érde­kében született. A rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy az élelmiszerkeres­kedelemben és a vendéglátó­iparban az idegenforgalmi és üdülési szezon ellátásában ér­dekelt vállalatok, szövetkezetek, utazási irodák a meghatározott munkakörökben szerződéses munkaviszonyba szükség sze­rint vehessenek fel ’ ‘ügyviteli és adminisztratív dolgozókat, egyebek között áruforgalmi ügy­intézőket, könyvelőket, szárrúá- zókat. kalkulátorokat, gyors- és gépírókat, bérelszámolókat stb. A május 1-től érvényes ren­delet kizárólag a meghatározott idényre menti fel a létszám­zárlat alól az érintett kereske­delmi és vendéglátóipari válla­latokat, szövetkezeteket. (MTI) gyei. bizottságának titkára kö- , szöntötte. Rövid beszédében be- számolt a vendégeknek a me- j gye eddigi eredményeiről, is- i mertette azokat a történeti, ter- i mészeti, társadalmi és gazdasá­gi tényezőket, amelyek megha­tározzák e táj további fejlődé­sét. A köszöntőt követően a há­romnapos tanácskozás központi előadója, Bonifert Ádám, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, közlekedési és mezőgaz­dasági osztályának helyettes ve­zetője tartotta meg vitaindító- I ját Az üzemi demokrácia helye és szerepe a vállalati irányítás rendszerében címmel. Előadá­sának bevezető részében a párt XI. kongresszusának az üzemi demokrácia szélesítésére vonat­kozó állásfoglalásáról szólt, hangsúlyozva, hogy nem egy­szerűen a lehetőségek jobb ki­használásáról van szó, hanem arról, hogy a dolgozók széles tömegei egyre növekvő felelős­séggel kapcsolódjanak be a po­litika — benne a gazdaságpoli­tika — alakításába. Mivel az szocialista demokrá­ciának egyik kulcsfontosságú kérdése az üzemi demokrácia, legelső feladataink egyike a vállalati belső irányítás rend­szerének olyan átalakítása, Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közlemé­nye; a községi, nagyközségi kö­zös tanácsba megválasztott ta­nácstagok csoportot alakíthat­nak községük érdekeinek kép­viseletére. A tanácstagi csoport javaslattevő, véleményező, elő­készítő, ellenőrző és összehan­goló tevékenységet ellátó testü­let; tevékenységének lényege a közös tanács és a községi lakos­ság kapcsotlatának elmélyítése, a község közéletének szervezé­se. Ennek fontos része a társult községek érdekeinek képviselete a közös tanácsban. A községi közös tanácsok ta­nácstagi csoportjainak elsődle­ges feladata a lakosság ellátásá­val és a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenység ellen­őrzése, a lakosság szervezése a tanácsi feladatok végrehajtásá­ra Ezért helyes, ha a tanácstagi csonortok közreműködnek a jog­szabályok, a tanácsi rendeletek amely lehetőséget teremt az üzemi demokrácia alapvető funkciójának betöltésére. E funkciók közül legfontosabb, hogy az osztályérdekek elsőd­legessége az üzemben is érvé­nyesüljön, hogy a csoport és az egyéni érdekek társadalmi célo­kat szolgáljanak, növekedjen a dolgozók alkotó kezdeményezé­se, a vezetés és iránvítós haté­konysága. A vitaindító után az országos konferencián a délután folya­mán még három előadás hang­zott el. Komlósi József, a Belke­reskedelmi Szállítási Vállalat vezérigazgatója a vállalati szer­vezetről, Poros Tamás, a Bu­dapesti Vegyiművek igazgatója az anyagi érdekeltség és az üze­mi demokrácia összefüggéseiről, dr. Domán László, az Egri Do­hánygyár igazgatója pedig a vál­lalati belső információ és az üzemi demokrácia kölcsönhatá­sáról fejtette ki véleményét. A szervezés és vezetés szak­emberei, ma, május 18-án szek­cióüléseken találkoznak, majd a békéscsabai országos konferen­cia május 19-én délelőtt dr. Jan- dek Gézának, a SZOT közgazda- sági osztálya vezetőjének össze­foglalójával ér véget. és határozatok ismertetésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Javaslataikat a lakosság véleményének isme­retében, annak felhasználásával | alakítják ki. Részt vesznek a községet érintő vizsgálatokban, segítik, véleményezik a szak- igazgatási szervek munkáját, fi­gyelemmel kísérik a lakosság ügyeinek intézését. Véleményt nyilvánítanak a falugyűlések elé kerülő kérdésekben, tevékenyen közreműködnek a gyűlések elő­készítésében és lebonyolításá­ban. A tanácstagi csoport vezető­jét — közéleti tevékenységben jártas, felkészült, tekintélyes ta­nácstagok közül — a tanács vá­lasztja. A két vagy három tár»' községet tömörítő közös tanács községenként is választhat, tár-! sadalmi megbízatású tanácsel­nökhelyettest, aki képviseleti, szervező, mozgósító t"' évenysá gét a községben végzi. i Mozgalmas hónap a COOP- TOURIST békéscsabai kiren­deltségénél a május. Szinte nincs olyan nap. amikor ne in­dítanának útnak az ország va­lamelyik távoli tájára vagy kül­földre egy-egy autóbuszt Békés megyei termelőszövetkezeti ta­gokkal vagy kisipari szövetke­zeti dolgozókkal. Ebben különö­sen a medgyesbodzási Egyetér­tés Termelőszövetkezet vezet, jó kapcsolatot teremtett a COÓP- TOURIS-tal és az itteni szövet­kezeti tagok rendszeresen jár­ják az ország legszebb vidékeit. Legutóbb- május elején a Duna­kanyar vidékén töltöttek négy felejthetetlen napot 43-an. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai közül szintén 43-an vettek részt egy szép kiránduláson Sárospatak, Aggtelek környékén. Hasonló úton volt a gyomai ÁFÉSZ cso­portja. A kardoskúti Rákóczi Terme­lőszövetkezet külön autóbusszal indított egy csoportot május 13- án és még az idén három utat szerveznek, hogy az ország kü­lönböző tájait megismerhessék a szövetkezet tagjai. Május 21-én a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet át­lépi az országhatárt, erdélyi körútra indul 42 taggal. Ugyan­ebből a termelőszövetkezetből 44_en Jugoszláviába mennek, a Vajdaságba, Zrenjanin és Sza­badka környékére júniusban. A szentetomyai Petőfi Ter­melőszövetkezetből repülőgép­pel 35 tagú csoport indul má­jus 25-én a Fekete-tenger part­jára, Szocsiba. Ebből a' tsz-ből nagyon sokan megszerették a fekete-tengeri partvidéket, vol­tak már Bulgáriában, Romániá­ban és minden évben megláto­gatják a tengert. Sopron. Kőszeg. Szombathely, Mecsék-Pécsr a Dunántúl leg­szebb tájai ugyancsak kedveltek a Békés megyeiek körében. Ter­mészetesen sokan mennek a Balatonra is. A gádorosi No­vember 7. Termelőszövetkezet május 28-án Egerbe és Lillafü­redre viszi tagjait, az Endrődi Takarékszövetkezet pedig má­jus 21-én Sopron. Kőszeg. Szom­bathely útvonallal indít egy cso­portot. A kamuti Béke Tsz mát ju® 23-án Pécs-Mecsekre látogat ©1 tagjaival. Az orosházi Béke Tsz 30 tagú csoportja pedig az endrődiek példájára Sopronba és Kőszegre. Május 28—29—30-a a budapesti látogatás időpont­Figyelemmel a község sajá­tosságaira és érdekeire, a cso­port megvitathatja a tanács ülése előtt a testületi előterjesz­tést és határozati javasla­tokat, a tanácstagi csoport fel­adatainak eredményes ellátása érdekében a községet érintő kér­désekben tájékoztatást kérhet a tanácselnöktől, a szakigazgatási szervek vezetőjétől; megbízhat­ja bármely tagját, hogy a köz­ség képviseletében a tanács ülé­sén felszólaljon; kezdeményez­heti a tanács bizottságával kö­zös ellenőrzés, együttes ülés tar­tását. A csooort a tanácstagi beszámoló előtt egyezteti, hogy a beszámolóban milyen idősze­rű helyi kérdésekkel célszerű foglalkozni. (MTI) ja, még pedig a szarvasiaknak, illetve a mezőberényieknek. A szarvasi Járási Hivatal dolgozói közül 43-an a Parlamentbe men­nek, a Mezőberényi Műszaki Ktsz pedig a főváros nevezetes­ségeinek megtekintését vette programjába. Hasonlóképpen sok csoport indul ország- és vi­lágjárásra június és júliusban is. K. J. Áruhiány — igény Az elmúlt hetekben sok em­berrel beszélgetve kanyarodott, oda a mondanivaló, hogy egy­re bosszantóbb az áruhiány, mind több holmit nem lehet kapni a boltokban. Egyik le­mondó nosztalgiával, a másik izzó szenvedélyességgel ecsetel­te hoppon maradt vásárlási szándékát. Volt, aki iparunk termelési szerkezetében látta ennek okát, volt, aki a keres­kedelem szervezetlenségét, nem­törődömségét kifogásolta. De mindegyik beszélgetőpartnerem megegyezett abban, hogy bosz- szantó dolog ez, amely idegesí­ti, nyugtalanítja az embereket. Nincs jó hatással sem a mun­kára, sem a közéleti aktivitás­ra, sem a ... és hosszan foly­tatták az okozatok felsorolását. Tények ezek és a valóságot tükrözik, de nem a teljes igaz­ságot. Való, hogy lépten-nyo- mon tapasztalunk hiányzó áru­kat a boltokban. De tény az is, hogy ezek általában nem az alapvető árucikkek köréből va­lók. Só, kenyér, cukor, olaj. fér­fi- és női ruha, cipő — és hosz- szan sorolhatnánk e kategóriá­ba tartozókat — nem hiányzik az üzletekből. Viszont gyakran előfordul, hogy amikor sötét­kék anyagot akarunk venni, ak­kor éppen olyan színű nincs. Mokka-cukorra lenne szüksé­günk, de csak kristálycukorral tudnak szolgálni. Sör kellene, de nincs kőbányai világos, csak valamiféle más. Külföldi szövet, piperecikk vagy más egyéb után vágyunk, de csak hazai van — s lehet, hogy ez jobb is. Kiragadott példák ezek, amelyeket komolyabbakkal, de mosolyogni valókkal is bőven gazdagíthatnánk. Viszont mind­egyik bosszúságot okoz annak, aki nem találja. Csakhogy — és ebben van a probléma — a bosszankodásnak is vannak fokozatai. Jogos a dühöngés akkor, ha szombat délután az élelmiszerüzletben nem lehet kenyeret kapni, mert a boltvezető attól fél, hogy hét­főig rászárad a kenyér, kévé­séi rendelt. Helyénvaló a mér- gelődés, ha a kiürült gázpalac­kot három napig sem lehet ki­cserélni, mert a szállítás pon­tatlan. Alapja van a méltatlan­kodásnak, ha ruhát, cipőt aka­runk vásárolni, de nincs meg­felelő méretben. De fel sza­bad-e csattannunk, ha nincs az általunk elképzelt színben vagy formában? Igen, az áruhiánnyal kapcso­latos teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy gyakran harmadrendű igényeket létfon­tosságúvá léptetünk elő. Vész­harangot kongatunk néha ak­kor is. amikor csengőt se kelle­ne rázni. Nem csak az áruellá­tásban, hanem az igényeinkben is van hiba: a törelem, a mér­téktartó szerénység. Igényeink — tisztelet a kivételnek — túl- taplálttá váltak, — ej» — A vállalati vezetés és a* üzemi demokrácia kérdéseit megvi­tató háromnapos békéscsabai országos konferenciát Valkó Már­ton, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkár­helyettese nyitotta meg. Képünkön Valkó Mártontól jobbra Bonifert Ádám, a tanácskozás központi előadója, illetve Csa­tári Béla, a párt Békés megyei bizottságának titkára (Fotó: Veress Erzsi) K. E. P. Tanácstagi csoportot alakíthatnak a községi közös tanácsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom