Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-04 / 104. szám
Naptárak A sárréti napok nyitánya Szeghalmon Amikor Barczafalvi Szabó Dávid 1787-ben (a nyelvújítás idején) megalkotta a naptár szavunkat, minden bizonnyal nem gondolt arra, hogy milyen •nemzeti ..tömegsporttá’’ lesz egykor a különböző naptárak gyűjtése. Túl vagyunk e lázas Szenvedély idei tortúráin, helyükre kerültek a lottós csinibabák, a szőnyegekkel takarózó höígyi- kék, a habion fehérneműben sétáló tünemények. Mindezt szóvá sem tenném már, hiszen nem mondtam vele semmi újat, ez évek óta így van, s a „választék” egyre bővül. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy piti ügy, oda sem érdemes rá figyelni. De, csak akkor, ha például'-nem tudnánk azt, hogy testvérmegyénkből Penzából, milyen ízléses, nagyszerű, színes nyomdai kivitelben érkeznek olyan kártyanaptárak, melyek a Szovjetunió legszebb tereit, szobrait, emlékműveit, kirándulóhelyeit népszerűsítik azon az oldalon, ahol nem a naptár kapott helyet. Hogy van nálunk is — elvétve — ilyen kártyanaptár is nem vitatom, tudom. De, hogy a zöme a fentebb felsoroltakból áll, s jelentős hányaduk kifejezetten reklámcélokat szolgál — nem vitatható! Persze, ez is attól függ, hogy mit reklámozunk! Mert, ha az „agyonhajtott” OTP, CSÉB. CASCO „köszön rám” minden második kártya- naptárról, és minden harmadik falragaszról, valamint a rádió- ás tv-reklámok többségéből, akkor már immunis leszek iránta, s a reklám visszájára fordul, nem figyelmet ébreszt, hanem közömbösséget szül. Már hallani is vélem az ellenvéleményeket: felületesen néztem körül a témában, igenis van nálunk is olyan naptár, nem is egy, amelyben nemzeti büszkeségeink sorakoznak az építészetből, festészetből, néphagyományokból, s a többi... Csakhogy! Ezek javarésze bizony külföldre készül, s ami a hazai üzletekbe kerül, annak az ára eléggé borsos, nem tömegigényt elégít ki, a pénztárca szemszögéből tekintve a dolgot. Tévedés ne essék! Tudom, hogy a valutára is szükség van, s azzal is tisztában vagyok, hogy sokan megengedhetik maguknak, hogy egy komolyabb naptárra is költsenek. Másról van itt szó! Arról, hogy ideje lenne már a kártyanaptárak hátoldalán is viszontlátni az Országházat, új Indáinkat, egy-egy világhírű festmény repróját, s a többi, hogy már gyermekkorban felkelthessük a vágyat, az igényt a szépre, s ápolgathas- suk a nemzeti büszkeséget, mondván nem kell mindjárt külföldre szaladgálni, ha ,szépet, maradandót akarunk látni. Ismerd meg hazádat! — mondjuk okkal és joggal, de vajon élünk-e azzal a lehetőséggel, ami a kártyanaptárakban rejlik ebben a témakörben? Sajnos, ma még nem. Reméljük, jövőre már igen, ha valaki veszi a fáradságot és felfigyel e néhány gondolatra. Szilárd Adóm Ifjú zenebarátok hangversenye Gyulán Erkel Művelődési Központ, Gyula. A színházterem hátulsó soraiból figyelve szinte teljesen üresnek tűnik a nézőtér. Pedig jócskán van közönség, csak az apró gyerekek valósággal elvesznek a kényelmes székek támlái mögött. Egy autóbuszra való tanuló Gyulaváriból is jött, a többiek gyulaiak. Az általános iskolában még csak az ötödik osztályok padjait koptatják ezek a gyerekek, de a zene.világában máris otthonosan mozognak. Valamennyien régi , hangversenylátogatók, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a filharmónia által szervezett Ifjú Zenebarátok legfiatalabb bérletesek Ebben az évben már három látogatást tettek a hangok birodalmában: először a fúvós hangszerekkel ismerkedtek, majd a Botka Valéria és Csá- nyi László által vezetett világhírű gyermekkórus hangversenyét hallgatták, végül pedig a Kodály vonósnégyes közreműködésével a húros hangszerek muzsikájában gyönyörködtek. Most az orosházi kamarazene- f kar „műhelymunkáját” figyel- j hetik a gyerekek, hiszen Pe- chán Zoltán karnagy arról beszél az ifjú hallgatóságnak, hogyan telik egy óra a zenekari próbateremben. gével szemlélteti a zeneszerszámból előcsalható hangokat. Később természetesen egy komoly produkciót, harsonaversenyt is hallanak a gyerekek. Kertész Lajos zongoraművész, a műsor szóvivője közvetlen hangon ismerteti a barokk és a zenei klasszicizmus dallamvilágát és értékes könyvekkel jutalmazza a legügyesebben válaszoló hallgatókat. Az orosházi kamarazenekar művészei pedig olyan pontosan, fegyelmezetten tolmácsolják a muzsikát, mint akik tudják, hogy a nézőtéren a jövő közönsége figyeli a produkciót. Sajnos, némelyik műsorszám túl komoly ezeknek a gyerekeknek. Amikor Purceli: Arthur király című szvitjét játssza a zenekar, néha bizony nagy a. nyüzsgés a széksorok között, s ilyenkor a pedagógusoknak is szigorúbban keli figyelni a porontyokra. — Régebben bennünket, pedagógusokat is megkérdeztek a műsorok összeállítása előtt •— mondja "az előadás után Szar- vaszki Pálné, az 1-es számú általánós iskola tanára. — Sajnos a rendezők leszoktak erről a jó tulajdonságukról, és most időnként olyan műveket hallanak a gyerekek, amelyeket még Először a partitúra-olvasás titkaival és a zenekari hangszercsoportok összehangolt munkájával ismerkednek a fiatalok. A zenére érzékeny gyerekfülek hamar észreveszik, amikor a brácsa és a basszus túl erősen játszik, s a karmesterrel közösen mindjárt ki is javítják a hibát. Inhoff Ede trombitaművész olyan egyszerű szavakkal mutatja be hangszerét, hogy ezek után gyerekjátéknak tűnik a trombitaszóló. A legnagyobb sikere Sztán Tivadarnak, a harsonák ' megszólaltatójának van, aki egy közismert dallam, a _ Mézga család indulója segítséfSlfi. MÁJUS 4. nem tudnak befogadni. Egyébként nagyszerű dolog ez a hangversenysorozat, hiszen sokat segít az iskolai zeneoktatásban és fontos állomás a jövő közönségének formálásában is. Sok éves pedagógusi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy ezekkel a gyerekekkel gyakran találkozhatunk majd a felnőttek koncertjein is. A hangverseny után hamar kiürül a nézőtér. A tanárok sorakoztatják diákjaikat, azok pedig ismét a közelgő tanítási órákra gondolnak. De a hangverseny emléke sokszor előbukkan még, hisz ezek az ifjú zenehallgatók szoros barátságot kötöttek a muzsikával. Talán egy egész életre szólót. Andódy Tibor Iskolatörténeti kiállítás — Ünnepi megnyitó A szeghalmi gimnázium iskolatörténeti kiállításán az egykori diákok munkáit is kiállították jelen egybefonódásának ismertetésére. a továbblépés útjainak feltárására 1968-tól kétévenként rendezik meg a sárréti napokat. Az idén másodszor Hajdú-Bihar két, ugyancsak e tájegységén fekvő járásaival, a püspökladányi és a berettyóújfalui járásokkal közösen szervezték meg az eseménysorozatot. A megnyitó beszéd után nép- művészeti műsor következett. A furtai citerazenekar, D lenes Gyöngyi és Finta Erzsébet népdalénekesek, Kancer János, a debreceni népi együttes citera- szólistája. valamint a szeghalmi művelődési központ úttörő- citerazenekara lépett színpadra — sikerrel. Tegnap Szegalmon, a Péter András gimnázium kultúrtörténeti jelentőségéről tartottak tudományos ülést, ma pedig Berettyóújfaluban a Sárréti táj és ember címmel fotókiállítás nyílik. (N. L.) „A nehezen élő ősök utódai szorgalmas munkával nagy eredményeket értele el, új életükbe szervesen beleépítve a múlt hagyományait. A múltról és a jelenről szeretnénk hű képet rajzolni a sárréti napok rendezvénysorozatával.” E mondatokkal kezdődik az idén negyedik alkalommal megrendezésre kerülő sárréti napok programfüzetének köszöntője. Az idei négyhetes kultúrtörténeti, sport- és művészeti prógramsorozat két jubileumhoz is kapcsolódik. A Szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskolát ötven éve, a Püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumot pedig negyedszázaddal ezelőtt nyitották meg a tanulni akaró fiatalok előtt. Vasárnap délután a szeghalmi középiskola udvarán gyülekeztek ■az egykori diákok, az érdeklődők. Sándor Jenő, a tanintézet nyugalmazott igazgatója nyitotta meg az iskola fél évtizedes történetét íeiölelő kiállítást a girn- názium tornatermében. A tarlókban hazánk megbecsült tudósainak, művészeinek, politikusainak, az egykor ebben a gimnáziumban maturált diákoknak dolgozatait, könyveit, az. általuk megőrzött dokumentumokat helyezték el. Fehér Lajos, az MSZMP KB tagja, a Magyar Partizán Szövetség elnöke, dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ első titkára, Simái Mihály, a Világgazdasági Kutató- intézet igazgatóhelyettese, Mező László csellóművész, Simonyi Imre és Pardi Anna költők, Tímár Máté író: hogy csak néhány nevet soroljunk azok közül, akik egykor ebben az iskolában tanultak. Munkáik, cikkeik, tanulmányaik ott sorakoznak a kiállításon. A képzőművészetet Boro- misza Zsolt. Nagy Pálma. Székelyhídi Attila, Tar Zoltán, Ko- vácSovics Imre képviselik festményeikkel, grafikáikkal. A múlt mellett a jelen is helyei kapott: a tíz évvel ezelőtt létesített mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola tanulói maketteket készítettek. Az iskola történeti kiállításon kaptak helyet a mágor-halmi Csolt-monostor ásatásainak leletei is. A kiállítást fotótablók teszik változatossá. Az iskolatörténet! kiállítás megnyitója után a művelődési központ várta az érdeklődőket. A vasárnapi szeghalmi program második eseményeként Kozák Sándor nagyközségi tanácselnök köszöntő szavai után Tóth Sándor, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának titkára nyitotta, még a sárréti napok eseménysorozatát! A sárrét több évszázados történelmének áttekintése után azokról a lelkes lokálpatriótákról beszélt, akik e mostoha tájon odaadó munkájukkal a Sárrét virágzó jelenét megteremtették. A hagyományok és a Ismét ünnepeltek A kardoskúti kőolajtermelő üzemének olajbányászai immár hetedszer vették át az Élüzem címet, miután a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat harmadszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlaját. A vállalathoz hasonlóan az üzem is minden évben túlteljesítette termelési tervét, így a IV ötéves terv feladatait két hónappal a határidő előtt befejezték. Elmondhatjuk azt is, hogy az üzemi munkaverseny-mozgalom új alapokra történő helyezése, az új követelményrendszer meghozta eredményét. 44 brigád indult a versenyben a helyezéseO rosháza város lakossága a településfejlesztést segítő társadalmi munka megyei versenyében 1975-ben harmadik helyezést ért el. Szép teljesítmény, de lehetne jobb! Biztos lesz is jobb! Ezt a határozott kijelentésemet egy kellemes epizódra alapozom. Május 2-án, vasárnap a déli órákban az orosházi Táncsics Gimnázium felé vitt az utam. Diákok serege hosszú láncsort alkotva kézről-kézre adták a téglát, mígnem kupac lelt belőle. Túl rajtuk a másik csoport szakember és tanári segédlettel döntögették a szanálásra ítélt szomszédos ház falait. Hirtelenjében nem ismertem volna meg Keller József igazgatót, hiszen az ö melegítője is éppen olyan poros, meszes volt, akár a többié és arra sem volt írva: ő á gimnázium igazgatója. Rám köszönt és én egy percre kizökkentettem munkájából. Ahogy az lenni szokott, az első pillanatban a legnaivabb kérdést teszi fel az ember: ..hogy vagy, mit csináltok?” Pedig jól láttam, rontottak, bontottak, hogy aztán alkossanak egy tiszta térséget a gimnázium és a Darvas József kollégium közötti szakaszon. Válaszában volt valami büszkeség: kommunista vasárnap ez, már a második. Április 25-én is ezt csináltuk; dolgoztunk. A fiúk itt, a lányok GyopároSfur- dön a parkot teszik rendbe. Rábólintottam, 'mint aki jól ismeri, hogy a Gyopárosfürdöt körülövezö hatalmas pai kérdő tisztásai siralmas állapotban vannak. És úgy látszik -a diáklányoknak sem közömbös, milyen állapotban' van a park. az olajbányászok kért, s ebből négy arany, hat ezüst, tíz bronz, fiz zászló és 12 oklevél került kiosztásra. Ezen túlmenően a Hunyadi Mátyás Ifjúsági Szocialista Brigád ismét elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet, ezt megelőzően pedig Békéscsabán átvették a KISZ Békés megyei bizottsága Vörös Vándorzászlaját és a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét. Az Élüzem ünnepségen — melyen megjelent Németh Ferenc Orosháza országgyűlési képviselője is — adták át 14 dolgozónak a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Most takarítanak, Gyopárosfür- dő „tüdejét” frissítik. Keller József igazgató szavai szerint a lekerekített számok azt mondják 630 diák tevékenykedik társadalmi munkában. A kommunista vasárnapokat a „Hat nap a városért” — mozgalom jegyében vállalták. Minden diák 30 órát teljesít. Nem tévedés, 30 órát fejenként, úgy, hogy a tanulás rovására ez nem megy — sót! Legtöbbjét dicséret illeti a tanulmányi eredményekéit. Ami nem kis dolog, az amúgy is országosan ismert „szigorú gimnáziumban”. Persze az elismerés sem marad el. Talán éppen az elismerés, megbecsülés öszlönzö hatására jó irányba változik a fiatalok szemlélete, magatartása. Értékelik a munkát. Hat nap és harminc óra. Elővehetjük a papírt és a ceruzát, hogy kiszámítsuk társadalmi hasznosságát. Ne sokat, csak 10 forintot vegyünk alapul óránként, 630 X 30 óra = 18 ezer 900 óra, szorozva 10 forinttal óránként összesen 189 ezer forint. Azt már nem is szükséges számolni, hogy mit jelent ez a város társadalmi munkájának ösz- szeadásánál. Am ami ennél is fontosabb, nemcsak a diákfiatalok kérnek részt a hat nap a városért mozgalomban, hanem a város fiataljainak legtöbbje. Ezért merem egyértelműen kijelenteni: úgy érzem, az utóbbi időben ritkábban hallatszanak az „ezek a mai fiatalok” kezdetű summás kijelentések. Talán éppen a fiatalok, diákok mindennapi és társadalmi munkája segítette a vélemények változását. És ez most már nem véletlen! —rocskár Kommunista vasárnap és az orosházi diákok
