Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

Korszerűsítik a Szegedi Gyufagyárat

A Szegedi Gyufagyár nyolcvanmillió forint értékű rekonstrukciója során egyebek között félezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok épült, amelyben néhány — hazánkban még nem működött — különleges gépsor is megkezdte a termelést. Közöttük szerepel az eddigi fadobozok helyett karton- gyufásdobozokat gyártó automata berendezés. Jelentős a másik automata gyártósor is, amely nyárfarönkökből folyamatos há- mozással alakítja ki a gyufaszálak anyagát A gyár felújítását még az idén befejezik, s azután évi 150 millió doboz gyufával növekszik a termelés. (MTI)

Mit mond a jogszabály?

A nyugdíjasok foglalkoztatásáról

A munkaviszonyban levő öregségi és rokkantsági nyugdíjas nyugdíját mindaddig korlátozás nélkül folyósítják, amíg a foglalkoztatás ideje nem haladja meg évenként a 840, egyes meghatározott munkakörben pedig az 1260 órát Ha a nyugdíjast bedolgozóként vagy olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyre a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, a kifizetett munkabér minden 14 forintját egy órai foglalkoztatásként kell figyelembe venni. Ebből a szempontból munkabérnek számít minden olyan pénzbeni és természetbeni juttatás, amelyet a ’m' nyugdíjas munkaviszonya, ipari, : szövetkezeti tagsági vagy bedől- : gozói jogviszonya alaipján ka- ■ pott

Arra a hónapra, amelyben a nyugdíjas foglalkoztatásának az ideje az éves keretet meghaladja, öregségi nyugdíj nem jár, a rokkantsági nyugdíjnak pedig csak az egyharmada. A rokkantsági nyugdíjasnak akkor is a

III. csoport szerint járó nyugdíj cgyharmadát kell fizetni, ha kü. lönben más rokkantsági csoportba tartozik.

Az elért keresetre tekintet nőikül folyósítják a nyugdíjat továbbra is annak a munkaviszonyban. szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként foglalkoztatott nyugdíjasnak, aki vak. Ugyancsak a foglalkoztatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül kapja meg a nyugdiját az. akinek a havi nyugdíja az 1000 forintot nem haladja meg. Ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal együtt folyósított egyéb ellátásokat. Így a baleseti járadékot, a családi pótlékot, a házastársi pótlékot, valamint a lakbér hozzájárulást. Beszámít viszont a határösszegbe a kivételes nyugellátás. A nyugdíjak évenkénti rendszeres emelkedésével az 1000 forintos határösszeg is nő. Jelenleg január 1-től 1030 forint.

A nyugdíjakat korlátozás nélkül kell folyósítani a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tagoknak, továbbá a népgazdaság minden területén a portásoknak, az éjjeliőröknek, telepőröknek, a csatornaőröknek, a mezőőröknek, a vadőröknek, a halőröknek, a fűtőknek, s különböző rendészeti feladatokat ellátó nyugdíjas dolgozóknak.

— m.

5

BÍXft MECW

mThusui 1916, MÁJUS 15

A seprűgyártól a bútorgyárig i

Elhiszik-e, hogy egy orrfacsaró illat erősségének változásáról lemérhető a termékszerkezet változása is? Megmagyarázom. Orosházán néhány évvel ezelőtt nemcsak a Faipari Vállalat központjában, a Bajcsy utcában, hanem több száz méteres körzetben is csípte az ember szemét a seprűgyártáshoz használt kén illata, amit ma már az udvaron is alig érezni A hajdan seprűgyár névvel illetett üzemből ugyanilyen okkal bútorgyár lehetne. Nem is akármilyen, mert amelyik üzem hat év alatt három ízben nyeri el a Kiváló címet, az legalább kétévenként, ez esetben minden páratlan számú évben, kimagasló eredményt ér el.

— Igen, értem a célzást — mondja dr. Sülé József, a vállalat igazgatója —, de nyomban hozzáteszem, hogy a páros számú években sem dolgozhattunk túl rosszul, különben á rákövetkezőben nem kaptuk volna meg a Kiváló címet...

Pénz, salát zsebből

Ebben egyetértünk, s így nyomban adódik a megállapítás: a vállalat magas színvonalon valósította meg az 1970-ben kidolgozott komplex intézkedési tervét. Ez két kérdésre — mit gyártsanak és hogyan — adott választ: bútort és korszerűen. Alapvető cél volt a profil kialakítása, vagyis a termékszerkezet módosítása. Most

már konkrétan, számokkal bizonyítva a változást: 1970-ben az 53 millió forintos termelési értékből 30 millió forint volt a bútorgyártás, tavaly a csaknem 90 millióból mintegy 70 millió forintot tett ki a bútor. S hogy milyen haszonnal, azt bizonyítja az öt év alatt megkétszereződött nyereség, arríi tavaly már meghaladta a 13 millió forintot. A számokból kiderül még valami, évenként több mint hétmillió forinttal nőtt a termelési érték, miközben a létszám változatlan maradt. A növekedés tehát csaknem teljes egészében a termelékenység fo. kozódásából adódott. Ez pedig nagyfokú műszaki fejlesztést feltételez, amihez viszont pénzre van szükség. Az is köztudott, hogy a tanácsi vállalatokat nem túlzottan kényeztették el pénz dolgában. Akkor hát hogyan?

— Saját erőből — folytatja az igazgató. — öt év alatt 14 millió forintot fordítottunk fejlesztésre, s ebből mindössze kétmillió volt a tanácsi támogatás. Az összeg fele-fele arányban oszlott meg az építés és a gépvásárlás között. Az előbbi keretében 2000 négyzetméteres technológiai területet hoztunk létre, amelyben lehetővé vált a folyamatos gyártási technológia kialakítása.

Elavult a sezlon

A vállalat Bajnok utcai telepén Bridzs Mihály fórmérnökkel

járjuk az új csarnokokat. Köz- ■ ben felidézi ö is a múltat.

•

— Nem is saját, hanem át- I vett termékkel kezdődött né- : hány éve a bútorgyártás. A fej- ; lesztéshez a szakmunkás háttér j adott volt, piackutatást végez- : tünk, amely feltárta az igénye- ; két. Ennek alapján tervezte j meg a vállalat műszaki kollek- j tívája az új termékeket, amely- • hez azután kialakítottuk a tech- ! nológiát :

Ez lassan teljessé válik, a j

szabászattól a meözásig min- ; den egy műhelyben történik. ! Ebben a modern csarnokban két • dolog érdemel említést, a gé- • pék és a munkakörülmények. ; Ami az elsőt illeti, olyan gé- • pékét vásároltak, amelyek le- • hetővé tették a piaci igények- ■ nek megfelelő kárpitos és poli- • észterlakkal felületkezelt szék- j rénysorok, szóló kisbútorok : gyártását. Ezek léptek ugyanis • — és ezt is jelentette a korsze- j rűsílés — az elavwlt festett bú- : torok, sezlonok, ágybetétek he- • lyébe. i

A másik, a munkavédelem, ; ami magas színvonalú. A fa-, ! illetve a bútoripar köztudottan : a poros munkahelyek közé tar- • tozik, ám itt mégsem száll a ■ fűrészpor. Kétcsatornás rend- : szer biztosítja a levegőcserét, j az egyiken távozik a szennye- : zett, a másikon érkezik a friss ■ levegő. Még ennél is tökélete- • sebb az új lakköntő műhely : üzemegészségügyi megoldása. ■ amelyhez hasonló csak a nagy I bútorgyárban van. :

Erdők születnek

Megjelentek ■ faesemeteülte- .

tő-gépek Tádzsikisztán Pamir- Altáj nevű hegységének teraszos lejtőin, ahol új erdőket telepítenek. A tavasz elejétől csu- ' pán gesztenye-, dió- és pisztácia- | fával több mint ezer hektárnyi |

lejtőt ültettek be. Az új erdők megbízható védelmet nyújtanak az erózióval izemben, gazdagítják a növény- és állatvilágot és bő termést is hoznak. (APN — KS)

Fiatalok otthona

Szeged város Tanácsának rendeleté értelmében fiatalok otthona épült az újszegedi városrészben 300 lakással. A cél az, hogy az ifjú házaspárok megszabaduljanak a drága albérlettől. Néhány évig lakhatnak az egyszobás összkomfortos lakásokban. közben belépnek a lakásépítő szövetkezetbe és vállalják a havi előtörlesztést, hogy később nagyobb lakásba költözhessenek (MTI Fotó — Tóth Béla — KS)

Mit kérnek a minisztertől? \

Apropó, nagy bútorgyárak! ■

Hogyan állhatja a versenyt egy • kis tanácsi vállalat a nagyok- S kai? Ha keresett és könnyen : eladható termékeket gyárt. Vi- ; tathatatlan, hogy nőtt a kisla- ! kásokban elhelyezhető, célsze- : rű bútorok iránti igény. Ez volt ; az egyik dolog, amit szem előtt j tartottak, a másik pedig, hogy : könnyen eladható legyen. Hogy • mi a könnyen eladható? Ami • megfelel az előbbi követeimé- : nveknek és nem drága. S itt j van a vállalat termékei ciépsze- f rűségének másik magyarázata, : bútoraik ugyanis a közép és ol- ■ cső árkategóriába tartoznak. 5 Így érthető, hogy négy njegye : kiskereskedelmi vállalatai es ; ÁFÉSZ-ei — amelyek részére • 'rendszeresen termékbemutatót á tartanak — keresik az Oroshá- : 7án gyártott bútorokat.

Befejezésül ide kívánkozik ■ egy másik könnyűipari üzem- • ben történt eset, mely épp ígv : itt is megtörténhetett volna. A 5 példabeli' vállalathoz látogatóba ; ment a miniszter. megnézett : mindent, tájékoztatták minden- ; iről, igen elégedett volt. A vé- • gén, megkérdezte, mondják, mi • az. amit a minisztertől kérnek? : 4 5

— Köszönjük, nem kérünk : semmit — hangzott a válasz ; —, a magunk erejéből mindent ! meg tudunk oldani. :

Ezt tette a háromszoros Kivá- : ló Vállalat címmel kitüntetett •

orosházi Faipari Vállalat is. ■

■

Seleszt Ferenc •

DÜRER NYOMDA

BÉKÉSCSABAI j

ÉS GYULAI TELEPE ;

*

FELVESZ

NŐI BETANfT OTT MUNKÁSOKAT,

FÉRFI BETANÍTOTT *

és

SEGÉDM UNKASOK AT, valamint FÉRFIAKAT NYOMDAIPARI ATKÉPZOSNéK.

Jelentkezni:

Békéscsaba,

Szerdahelyi u 2/8,

Gyula, Jókai u. 5.

Hátrányos

helyzet!?

„Szociológiai szempontból teljesen feldolgozatlan a tanya”

— írja Erdei Ferenc az 1941 előtti tanyairodalmat összefoglalva. Nem elégszik meg azonban a tény regisztrálásával, tenni akar azért, hogy ez a fehér folt zsugorodjon, ha már teljesen felszámolni — életeben — nem is sikerül azt a komplex és bonyolult témakört, ami a tanya szóhoz fogalomként tapadt, és tapad ma is. Mert — megközelítő becslések szerint

— még napjainkban is egymillió ember él tanyán, olyan gazdasági, társadalmi és történeti meghatározók „között”, melyeket okvetlenül be kell kalkulálnunk — még akkor is, ha elismerjük tényként azt, hogy gyökeresen megváltozott ma már az élet a tanyán. (Villamosítás, és az ebből fakadó tömegkommunikációs hatások, háztartási gépek, újságok, folyóiratok ...)

És harmincöt évvel ezelőtt megszületik Erdei tollából a Magyar tanyák címet viselő szociológiai dokumentum, mely mind a mai napig egyedülálló, alapvető dokumentumként „tartja magát”.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor május 12-én A nyelv világa című adást néztem (az első rész szerves folytatásaként), melyben arról esett szó, hogy milyen hátrányos nyelvi nehézségekkel startolnak azok a tanyai kisiskolások, akik általános iskolai tanulmányaik nyolc éve alatt annyit gyalogolnak, mint az egyenlítő hosszának fele! Sorsukról aggódva szólt Váci Mihály 1963-ban az országgyűlésen, őszinte nyíltsággal ecsetelve azokat a hátránysorozatokat, melyek a tanyán élő gyermekekre várnak az. általánosban, a középiskolában és az egyetemen — ha egyáltalán eljutnak oda? Azóta persze sokat változott — különösen lokálisan nézve — ez a hátrányos helyzet, hiszen körzetesítések történtek, tanyai kollégiumok létesültek. A nyelvi hátrány azonban — és ezt a műsor meghívott szakértői is így látják — makacsul konzerválni igyekszik magát, mintegy nem törődve a megváltozott körülményekkel. Vajon mi lehet ennek az oka? Érzésem szerint az — és ez már túlnő a tanya problémakörén! —, hogy felgyorsult életritmusunk kevés teret és időt enged a nyelvi kultúra pallérozására: iskolán belül és k(vül, de a családi otthon kötelékében is! Sietünk, rohanunk, félmondatokban, szavakban fejezzük ki azt. amit „szebben” is elmondhatnánk, és akkor csodálkozunk azon, hogy napról napra egyre jobban „beszűkülünk”, elsekélyesedünk, szókincsünk „lesoványodik”, ki. fejezőkészségünk laposodik, szürkül. Van megoldás? Van! Az új tanterv már biztató reményeket csillant fel. A könyvtárhálózat is egyre szélesül, hatékonyabbá lesz. A tömegkommunikációs eszközök is egyre jobban szolgálják ezt a célt is. Most már „csak” akarni is kell, mert enélkül szalmacséplés minden jószándék, hasznos ötlet és kezdeményezés.

Szilárd Adim

• A Békéscsabai Hűtőház nyári szünidőre középiskolás

diákokul vesz fel.

Jelentkezni lehet a hűtő- ház munkaügyi osztályán,

Békéscsaba, Ketegyházi út.