Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. WW. MÁJUS 1.. SZOMBAT ARA: 1,20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 0 MÁJUS ÜNNEPE Az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a SZOT köszöntőié hazáok lakosságához május elseje alkalmából Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa nevében köszöntötte az ország va lamemnyi dolgozóját, egész lakosságát, majd át­tekintve május elseje történelmi hagyományait, megállapította: — Idei ünnepünknek különös jelentőséget ad mind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonatko­zásban a közelmúlt néhány kiemelkedő fontos­ságú eseménye. A magyar munkásosztály, a magyar nép veze­tő ereje, egységének kovácsolója, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tavaly tartott XI. kongresz- szusa nemcsak utat mutatott, nemcsak mérleget készített, hanem azt is megállapíthatta, hogy munkásosztályunk, népünk — történelmi hiva­tásának teljesítése közben — olyan sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, amelyek megbízható alapot adnak hosszútávéi terveink valóraváltásához, a fejlett szocializmus felépíté­séhez. — Hazánkban a munkáshatalom kiteljesedésé­nek körülményei között minden osztály és ré­teg, de az egyes ember is, az alkotó munka je­gyében, a munka értelmének tudatában bonta­koztatja ki képességeit. Élhet olyan lehetőségek­kel, amelyek történelme során korábban még soha nem álltak rendelkezésére. És ezen az úton, a dolgozó osztályok szövetségének erejéből táp­lálkozva formálódik egységessé szocialista tár­sadalmunk. Olyanná, amelyet a közös célok is­merete és a megvalósítás szándékának közössé­gié avat igazán megbonthatatlanná. Ezt a gon­dolatot fejezte ki a magyar szakszervezetek de­cemberi nagy seregszemléje, a XXIII. kongresz- szus is. A küldöttek reális, őszinte szavakban megfogalmazott felszólalásai jól tükrözték a dol­gozó emberek véleményét. Azt, hogy a hétköz­napi munka valamennyiünkért van. Felelősség­től áthatott munkánknak köszönhetjük, hogy ma jobban élünk mint tegnap és mai munkánk egy­úttal a holnapi sikereket, holnapi jobb életünket is szolgálja. Nyíltan beszéltünk kongresszusunkon gondjainkról is, és barátaink, ellenfeleink szá­mára egyaránt nyilvánvalóvá, válhatott, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó népünk szívével és eszével is azonosul szocialista társadalmunk­kal. Akkor is számíthatunk egymásra, amikor nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy céljainkat — terveinknek megfelelően — valóra válthassuk. — Valamennyien tudjuk, hogy « jobb, az eredményesebb munkával 5 éves tervünk, nem­zeti programunk teljesítésével a mind teljesebb, gazdagabb életet, a közös és a személyes célok egymást kiegészítő megvalósítását szolgáljuk. Személyes vágyaink megvalósulása egyben azt is jelenti, hogy hazánkban szebben, jobban, kul­túráltabban élünk és munkánk arra irányul, hogy ezt a szebb életet holnapra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. — Mindnyájan tudjuk, hogy céljainkat csak békében, olyan körülmények között érhetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi le­hettünk a nemzetközi életben. A békés egymás mellett élés lenini elvei mindinkább tért hódí­tanak a nemzetközi kapcsolatokban és az enyhü­lés folyamata egyre inkább visszafordíthatatlan­ná válik. Azt a békeprogramot, amelyet a szov­jet kommunisták XXIV. kongresszusán hirdet­tek meg, a közelmúltban a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXV. kongresszusa megerősítet­te és tovább fejlesztette. — A békeszerető emberek milliói megelége­déssel vehették tudomásul, hogy a világ első szocialista állama, a Szovjetunió külpolitikája legfontosabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzését, a nemzetközi kapcsolatokban az enyhülés és az együttműködés elmélyítését te­kinti. Ennek a tevékenységnek pedig megfelelő alapot ad a kommunista építés programja. Vi­lágszerte ez a háttér adott erőt, távlatot a hala­dás híveinek küzdelmükhöz. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nemzetközi munkás szolidaritás felelősségére és felbecsülhetetlen értékű erejére, jelentőségére irányítja figyelmünket, különösen most, május elsején. — A világ haladó erői, a felszabadulásukért küzdő népek az imperializmus, az uj-gyarmato- sítás és a faji üldözés, valamint a fasizmus min­den formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók számíthatnak a magyar és a nemzetkö­zi munkásosztály cselekvő szolidaritására. Ez az erő, az internacionalizmus, az osztály testvériség, a nemzetközi összefogás, a szolidaritás ereje aka­dályozhatja csak meg, hogy az enyhülés, a bé­kés egymás mellett élés ellenségei pusztító vi­lágégésbe sodorják az emberiséget. — A nemzetközi munkásosztály ereje és kö­zös cselekvése az egyik legfőbb biztosítéka an­nak, hogy kontinensünkön, de az egész világon is kivívhassuk és megőrizhessük a békét, azt a légkört és azokat a lehetőségeket, amelyek kö­zepette a dolgozó ember hétköznapi munkára, nagyszerű alkotásokra képes — mondta végeze­tül Timmer József. I Kiosztották a SZOT-di jakat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács hozzáiá- rult, hogy az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen négy. a Sze­gedi József Attila Tudomány- egyetemen pedig három — kö­zép- és felsőfokú tanulmányai­kat kiváló eredménnyel elvégző — egyetemi hallgatót kitünteté­ses doktorrá avassanak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. végül állampolgársági és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Felvonták az állami zászlót Május l'e, a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepe tisz­teletére péntek délután a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tisztelet- adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját a a gellérthegyi felszabadulási gmlékműnél. (MTI) Péntek délelőtt a SZOT szék­házéban ünnepélyeden kiosztot­ták az 1976. évi SZOT-díjákat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Simó Tibor a SZOT osztály- vezetője méltatta a kitüntetet- j tek munkásságát, majd Gáspár * Sándor adta át a díjakat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom