Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

197«. ÁPRILIS PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXI ÉVFOLYAM, 79. SZÁM MA: 78 MILLIÓ FORINT TÁRSADALMI MUNKA (3. oldal) TÜRELMETLENÜL SZÁMOLJÁK A PERCEKET (4. oldal) CSORVÄS V. ÖTÉVES TERVE (5. oldal) Á ma forradalmisága Öt év - harmincezer új gázfogyasztó Kiemelten fejlesztik Békés megye gázhálózatát Sajtótájékoztató a DÉGÁZ szegedi központjában Pável Korcsagin, a szovjet ha­talom kivívása után csákánnyal a kezében a vasútépítésen ugyanúgy forradalmi tettet vitt végbe, mint szuronyszegezve a lovasrohamban a forradalom vérzivataros óráiban. „Könnyű volt neki akkor, a hősöket szülő, nevelő korban, a fehérre-feketére oszló világban forradalmárnak lennie. Kíváncsi vagyok, hogy ma, itt nálunk, ho­gyan jeleskedhetne? Napi 12U százalékos normateljesítéssel?” A forradalmi ifjúsági napok megyei vitafórumainak egyikén hangzottak el ezek a szavak, amelyeket megfogalmazójuk nem kis keserűséggel egy lemondó só­haj kíséretében adott elő. A vi­ta hevében azután azok marad­tak kevesebben, akik melléáll­tak. Mert igaz az, hogy amikor — miként történelmünk három nagy tavaszán is — csak igent, vagy nemet lehet vagy kell mondani, ha nehéz is a döntés, mindenképpen egyértelműbb, mint ma az építkezés, a bonyo- lódás, a sokszínűsödés korszaká­ban. A negyvennyolcas márciusi if­jak, a tizenkilences vörös kato­nák, a felszabadító áprilissal fényre lépő partizánok és ellen­állók már választásukkal is for­radalmárok lettek egy forrada­lomban. Mégsem mondhatjuk, hogy a fegyverzaj elültével, a forrada­lom győzelmével a forradalmi- ság is talaját veszti, s a forradal­márok helyét a csendes építő­munka serény és halk szavú szereplői veszik át a történelem színpadán. Nem mondhatjuk, mert az építés sem akármilyen tett. A forradalmakban megszü­letett, megszülető új rend építé­se is lehet forradalmi tett, még akkor is, ha nem az osztályharc kereszttüzében zajlik, mint Kor- csaginék vasútépítése. Ezzel természetesen nem egy­szerűsítettük le a szó tartalmát, nem halványítottuk jelentését. A ma forradalmisága ugyanis több az egyszerű, bár becsületes és jó­szándékú kötelességteljesítésnél. Aki soha egy órát igazolatlanul nem marad távol munkájától, aki eleget tesz állampolgári kö­telezettségeinek, tiszteletben tártja a törvényeket, mások és a köz érdekeit, aki gyermekeket nevel, képezi magát, részt vesz a szakszervezeti taggyűléseken, á lakóhelyi közös parkosításban, a kommunista műszakokon vagy többedmagával megfékezi a köz­vagyon rongálóit — az minden­képpen hasznos tagja közössé­günknek, példája az alakulóban, formálódóban levő új embertí­A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa szovjet szakembe­reket tüntetett ki a „Testvéri­ség” gázvezeték második szaka­szának építésében szerzett ki­emelkedő érdemeikért. A veze­ték második szakasza, amelyen Magyarország már az idén egy- milliárd köbméter földgázt kap a Szovjetunióból, határidő előtt, az SZKP XXV. kongresszusára elkészült. Az Elnöki Tanács Gennagyij Koszinyenkot, a Szojuz— Zag- ran&az Vallalat brigádvezetőjét pusnak. Mindez azonban — ér­tékeivel együtt is — kevés még a forradalmisághoz, A fiatalok, akik az említett vi­takörön részt vettek, maguk is megállapították, hogy a tisztes­ség, a munkában való részvétel, a kötelességteljesítés, de még a kötelességen túli munka sem forradalmi tett önmagában. A ma forradalmisága — ha kevésbé látványos formában is — ugyanúgy feltételezi a hősies­séget, az áldozatvállalást, a köz­érdek elismerését, érvényre jut­tatását, mint a három tavasz forradalma idején. Ez köti össze a tegnap forradalmárait a ma jobbért harcolókkal. Így a lánc sem szakadt meg — a ma forra­dalmárai elődeik, apáik örökét, példáját viszik tovább. ök azok, akiket nem hagy nyugton az üzemekben, gyárak­ban, munkahelyeken az igazsá­gosságon, az üzemi demokrácián, a dolgozók érdekein esett sére­lem. Ök azok, akik vállalva a jutalomból, fizetésemelésből va­ló kimaradás „veszélyét” fel­emelik szavukat a túlkapások ellen. És ők azok, akik még eb­ből sem „tanulva”, harmadszor, negyedszer, s ha kell tizedszer^ tizenegyedszer is megteszik ugyanezt. Ök azok, akik a saját zsebbe nagy pluszt hozó fusimunka he­lyett a népgazdasági hasznú újí­tásokon, találmányokon törik a fejüket, akik tanulni igyekeznek kudarcaikból es mindig van ere­jük újrakezdeni. Akik türelme­sen és állhatatosan, nagy szavak ismerete és hangoztatása nélkül, a csak kibúvónak jó kritika he­lyett mindig a munka nehezebb végét ragadják meg — magukra osztva örök részül ezt a felada­tot. Ök azok, akik — míg mások a markukat tartják — új feladat­ra jelentkeznek, a következő lé­pést latolgatják, a jövőt nézik, a közösért, nem magukért. S „nem mossák kezeiket” akitor sém, ha a változtatás végső Soron nem rajtuk múlik, mert jól tudják, tőlük is függ az. S végül ők azok, akik soha nem hivatkoznak érdemeikre, de büszkék az együtt elért eredmé­nyekre és akik a kishitűek ellen is táborba szállnak a forradalmi rendet építő munka örökké moz­gó frontjain. Mert nélkülük a rend sem ma­radhatna fenn — mint ahogy győzni is csak velük tudott. A ma forradalmiságának de­finícióját nem az értelmező- ' szótárakból, hanem a ma forra­dalmárainak, Petőfiéit, Pável Korcsaginék, Sallaiék és Fürstélt utódainak tetteiből, jelleméből érthetjük csak meg igazán’ Iíőváry E. Péter a Munka Érdemrend arany fo­kozatával, Valentyin Natjazso- vot, a vállalat hegesztőjét és Jurij Ionovot, a vállalat rész­legvezetőjét ezüst fokozattal, Jevgenyij Scsepkint, a vállalat vezérigazgatóját bronz fokozat­tal tüntette ki. A kitüntetéseket csütörtökön délben ünnepélyesen nyújtotta át hazánk moszkvai nagykövet- I ségén Rapai Gyula rendkívüli • és meghatalmazott nagykövet, j (Bokor—MTI) ’ A negyedik ötéves terv célki­tűzéseinek teljesítéséről és az ötödik tervidőszak feladatairól tájékoztatta az újságírókat Sze­geden dr. Varga János, a Dél-. Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója. Elmondotta,1 hogy a kiemelt kormányprog­ram keretében az eltelt öt év alatt dinamikusan fejlődött a gázszolgáltatás. Elérték a kitű­zött célokat, sőt a legtöbbet túl is teljesítették. A DÉGÁZ ellátá­si területén fekvő 11 városban már nem épülnek olyan^, több­szintes házak, melyekben ne gáz­zal sütnének, főznének, fútené- nek a lakók. Folyamatosan a régi lakásokat is átalakították és be­vezették a tiszta és kényelmes gázt. Ezt a növekedést jól mutatják azok az adatok is, melyek a gáz- fogyasztás emelkedését szemlél­tetik. 1971-ben 214 millió köb­méter gázt értékesített a DÉ­GÁZ, 1975-ben 330 millió köb­métert. Ha megyénket nézzük, itt is dinamikus a fejlődés. A tervidőszak elején 77 millió, a végén 111 millió köbméter gázt fogyasztott el az ipar és a lakosság. Külön érdem, hogy a jelentős növekedést úgy érte el a DÉ­GÁZ, hogy közben létszáma gya­korlatilag nem emelkedett. Mindössze 150ü-an dolgoznak a három megye területén azért, hogy folyamatos, zavartalan le­gyen a gázellátás. Természetesen a megnövekedett feladatokat csak úgy tudták ellátni, hogy közben folyamatosan korszerűsí­tették a berendezéseket és szer­számokat, és javították a munka szervezettségét is. A fejlődés ellenére sem haladt előre kellőképpen a gáz mező- gazdasági felhasználása. A ter­ményszárítók jórészt még drága olajjal működnek ott is, ahol a közelben megy el a gázvezeték. Sok nagyüzemet az tart vissza az átállástól, hogy meglevő beren­dezéseik átalakítása sokba kerül. Ezért az Országos Energiafelügyelő­ség energiaracionalizálási ala­pot teremtett, melyből pályá­zat útján kaphatnak pénzt a termelőszövetkezetek a gázfű­tés bevezetésére. Bár megyénk 1975-ben 111 millió köbméter gázt használt fel, ebből elég kevés jutott lakos­sági fogyasztásra. Mindössze 10 ezer háztartásban élvezhetik a gáz előnyeit, s ha a pb-palack- ellátottságot is hozzászámítjuk, akkor a háztartások 61 százalé­kában használnak gázt. A ter­vezett célkitűzés pedig 65 szá­zalék, ezért az ötödik ötéves tervben kiemelten fejlesztik Bé­kés megyében a lakossági gáz­szolgáltatást. Öt év alatt 117 millió forintért épül gázvezeték a megyében és 30 ezer új fogyasztót kapcsol­nak be a gázellátásba. Földgáztüzelésre áll át 1977-től a Sarkadi Cukorgyár és ezzel évi 35 ezer tonna olajat lehet majd megtakarítani. Ezzel együtt a községben is bevezetik a gázt. A tervidőszak másik kiemelt be­ruházása a Hidasháti Állami Gazdaság berendezéseinek föld­gázzal való ellátása. Évi 7—S millió köbméter földgázt hasz­nálnak majd fel és ezáltal mint­egy 8 ezer tonna olaj takarítha­tó meg. Az olaj földgázzal való felváltása nemcsak azért fontos, mert a gáz olcsóbb és hazai földből tör fel, hanem azért is, mert a nagy mennyiségű olaj szállítása komoly gondokat okoz évről évre. Tegnap, április 1-én a Békés megyei Tanács ipari osztályán a tanácsi könnyűiparban , dolgozó 17 munkást tüntettek ki. A Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója miniszteri kitüntetést vette át Zahorán Pálné, az ipari osz­tály főelőadója, Hódi Jánosáé, az Ebben a tervidőszakban veze­tik be a gázt a békési lakásokba is. Hogy minél több helyre jut­hasson el, ahhoz új anyagokat és technológiákat is kipróbálnak a DÉGÁZ szakemberei. Egyre több helyen használják már a mű­anyag gázcsöveket és most kísér­leteznek a gépesített csőfektetés­sel. Ezzel sikerül olcsóbbá tenni a vezetéképítést, és a messzebb fekvő területek is hozzájuthat­nak a gázhoz. Választ kértünk a sajtótájé­koztatón egy — a lakosságot rég­óta foglalkoztató — kérdésre is. Azoknak a panelházaknak a fű­téséről van szó, melyekben tető­téri kazánok üzemelnek. Kijztu- dott, hogy az ott lakók nagyon magas fűtési számlát fizetnek. A DÉGÁZ illetékesei elmondták, hogy a probléma megoldása nem rajtuk múlik. A távfűtés ugyan­is állami dotációval működik, ezért olcsóbb, a tetőtéri kazá­nok gázfogyasztásához viszont nincs állami támogatás A Nehézipari Minisztérium ár­osztályán most vizsgálják annak lehetőségét, hogy tud­nak-e valamilyen kedvezményt nyújtani az ilyen házakban la­kóknak. Addig is a kazánok gondos üze­meltetésével jelentős mennyisé­gű gáz és ezzel együtt pénz is ta­karítható meg — mondotta kér­désünkre dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója. Lónyai László Orosházi Faipari Vállalat beta­nított munkásnője, Öze József művezető, az Orosházi Faipari Vállalat dolgozója, Makra György, a Békéscsabai Dürer Nyomda gépmestere, Földi Ist­vánná kesztyűformázó és Fülöp Ferenc orsózó, a Gyulai Kötő­ipari Vállalat dolgozói, Rocskár Mária szabványkiadó, a Békés­csabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat dolgozója, Zsíros János csoportvezető, és Tóth Vince sze­relő, a Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat dolgozói, Erdőst Istvánná vegyivasalónő és Hajt- man Pál gépkocsivezető, a Békés megyei Patyolat Vállalat dolgozója. Kazár Mi­hály részlegvezető, a Kö­rösvidéki Cipész Szövetkezet dolgozója, Rigó Imre brigádve­zető, a Mezőberényi Faipari Szö­vetkezet dolgozója, Pántén Györgyné csoportvezető, a szarvasi Szirén Ruházati Szövet­kezet dolgozója, Opauszki Pál, a Békéscsabai Bútoripari Szövet­kezet csoportvezetője. A ^Gépipar Kiváló Dolgozója" miniszteri kitüntetést vette át Dinya Máté csoportvezető és ifj. Pelyva János szerelő, a Bé­kés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregységének dolgozói. A Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának megbízá­sából a kitüntetéseket Nagy Já­nos, a tanács ipari osztályának vezetője adta A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtés- Cs gázszerelői Békéscsabán a KISZ-tábor mellett épülő lakótelepen szerelik a gázkazánt és nyomáspróbára készítik elő a már elkészült veze­téket íFotó: Demény) Szovjet szakembereket tüntetett ki az Elnöki Tanács Munkásokat tüntettek ki a megyei tanácsnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom