Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
IMu Tibor. Illatszerek krónikája Ilyenkor, húsvét előtt sokan vásárolnak illatszert. Mert évezredek óta az illatszer az egyik legkedveltebb ajándék: mindenki mindenkor szívesen fogadja ezernyi varázslatos illatat. Bár a parfüm szól latin erede- tű (per fumum annyi, mint fust útján), nem a rómaiak talalmanva és nem is Aphrodite, a sz*SeEm istennője tolalU tó^mint ahogyan a görögök állították. Görögországba keietrolkeru t ▼alószinűleg Kis-Ázsiából, ahol az illatszer eredeti formájában tömjén-füst, balzsam- « ülatok formájában időtlen sérte a vallási es temetesi szer tartásokat- Kleopátra, Antoniust elcsábította, hajat tömjénnel illatosította, keblet sáfránnyal, fahéjjal, Írisszel, lótusszal és az istenek tudjak, mi mindennel még. A görögök által ösaaeattKott „iltatkódex" azt tanította, hogy , test minden része más illatért igényel: a a illatszere a njenfe ®.ka^érdé a kakukkfű, a lábaké aJ^ranCS' olaj, a hajé a majoránna. A görögöktől a romaiak is <*0- a7 illatszerek iránti ra- Sigást Mértéktelenül illatosi- ották magukaU fürdővizüket, de meg eteieise é« boraikat is! SSS?* SS*« •? * reA^Toeok Francia országa azután már képtelen ^ meglenni parfümök nélkül. Az illatszerek diadaláénak kezdete eléggé dicstelen Franciaországban. A Versailles a Napkiraly idején «ak egyetlen királyi fürdoszesem csodálkozott es senki sem WránrWürT» iSSTAA volt. Ar ilven körülmények között enSüKtlen bántó szokat igyekeztek elfojtani a illatával és mértéktelenül locsolták magukra az illatszereke Mint Alexandre Dumas írja e^ a korszakról: „Mindenki rarfümözte magát, kiveve a filozófusokat akik az^l iweke^: tek kitűnni, hogy büdösek vo tak. De még az ö táborukban akadtak árulók...’ Bármennyire is cUerjedt ^- röpa-szerte az illatszerek hasz Oáteta, fogyasztókent es term ]óként egyaránt numhg Francia ország maradt elen. — Miben alszik ön, pizsamában vagy bálóingben? - kérdezte az újságíró a* című híres olasz filmben a Komába érkezett filmcsillagot. — Két csepp francia parfümben — felelte a színésznő. Két csePb francia Pa^m - és benne van az egesz illatszer történet. R. T. Nem a fecskék az első tavaszi madárvendégek! Bizonyára gyakran hallottátok már emelegetni: megjöttek a fecskék, itt a tavasz! Ez általában valóban'így is van, hiszen fecskéink többnyire március második felében érkeznek vissza téli szálláshelyükről, Afrikából. De ezek az acélkék színű, hegyes szárnyú madárkák egyáltalán nem az elsők az érkező vándorok közül. Akadnak sokkal edzettebb madarak is, melyek már februárban megjelennek nálunk és gyakran hóban, fagyban vészelik át az utolsó heteket, azt az időt, amíg igazán ' kibontogatja szárnyait a tavasz. Sőt, szép napos télvégi időben akár madáréneket is hallhat az ember. Reggelente, iskolába menet, rtt-ott még a sárgarigó jól ismert flótája is felhangzik. De vigyázzatok, ne hagyjátok magatokat félrevezetni! Turpisság van a dologban! Ha még van egy kis időtök a b ecseng été sig, nézzetek csak utána, hol is nan a „sárgarigó"? Előre megjósolom, a várt ragyogó, sárgatollú madár helyett egy nem kevésbé szép, de feketét, fémes, csillogó tollazatú seregélyt láttok majd az öreg almafa egyik ágán üldögélni, ö utánozza mesterien a sárgarigót, amelynek flótáját még az előző nyáron leste el valahol. Mindjárt utána nyávog vagy éppen kotkodácsol, mintha benneteket akarna mulattatni. De nemcsak a kertekben, kint a havas mezőkön is akadnak frissen érkezett madarak. Kis csapatban mezei pacsirták keresgélnek a hóból kiálló gazok között, távolabb egy csapat kék galamb szedeget valamit, ök is me első érkezők közé tartóénak, de egyelőre még nem szakadnak párokra, várják az idő jobbra fordulását. Mire a márciusi széllel az első fecskék megjelennek, a mezei pacsirták már régen magasban énekelnek, a kék galambpárok pedig odújuk körül búgnak, sőt a szorgalmasabbak akár már tojásokat is melengetnek a harkályvágta odúban készített fészekben. Egyike első tavaszi vendégeinknek. a hosszú farkú barázdabillegető. Vizek partján, folyózátonyokon, falusi itatókutak környékén, nagyobb pocsolyák mellett találkozhatunk vele. Fürgén futkos a sekély vízben, ha úgy hozza a sors s jég tetején, és szedegeti a számunkra szinte láthatatlan apró rovarokat. Futkosás közben hosz- szú farkát állandóan billegeti. Innét kapta magyar nevét is, bár az igazat megvallva éppen barázdákban tartózkodik a legritkábban. Ezek a korán érkező madarak természetesen ősszel sem repülnek messze, és valahol a Földközi-tenger mellékén töltik a telet. Enyhébb teleken mindig akadnak közöttük olyanok, melyek végig kitartanak nálunk. Gyerekek, figyeljétek a tavaszi érkezőket és készítsetek ma- dámaptárt! A vonulás befejeződéséig, április végéig, bizonyára sok érdekes adat gyűlik ösz- sze, amit szakköri foglalkozáson vagy a biológia órán lehet majd kiértékelni. (Seh—üt ÚJ SOROZAT A TÉVÉBEN Hogyan állapítják meg a 4—8 napos terhességet? Miért éppen a 266. napon indul meg a szülés? Milyen a méhen belüli fejlődés első időszaka? Mik a férfi meddőség okai ? Milyen akadályokkal kell megküzdenie a magzatnak, hogy egészségesen jöjjön világra? Ilyen és hasonló kérdések halmazát válaszolja meg a televízió március 31-én induló Születésünk titkai című új tudományos-ismeretterjesztő sorozata. Mint a Televízió közművelődési főosztályán elmondták a tavaly nagy sikert aratott Öröklődés titkai című sorozat folyReceptek KANVARJÜ Hozzávalók: 70—80 dkg liszt, 4—5 dkg zsír, só, kevés köménymag, tetszés szerint kapor, 1 dkg élesztő. Kenyértésztát ujjnyira nyújtva a kizsírozott tepsibe teszünk. Megzsírozzuk és apróra vágott kaporral megszórjuk. Egy előbbi vastagságú tésztával betakarjuk, zsírral kenjük, megsózzuk és kevés köménymagot hintünk rá. Szép pirosra sütjük. Kocká- 1« Vágva tálaljuk. VIZICIBERE Tájunk egyik legismertebb étele. A régi nagy aratások és egyéb nyári munkák idején sok szegény embernek szolgált eledelül. Teljesen tetszés, vagy szájíz szerint készül. A megszikkadt kenyeret héjával együtt vékonyra szeleteljük, ecetes, cukros vízbe tesszük, áztatjuk. Meleg nyári napokon ma is sokan kedvelik. tatásának szánják ezt a mostanit. Akkor ugyanis a nézők számtalan levéllel reagáltak az előadásokra, s a legérdekesebb kérdésekre adott válaszokból állt össze a Születésünk titkai. Mint akkor, most is, a nagyon szuggesztíven előadó dr. Czeizel Endre genetikus áll a kamerák elé, hogy gazdagon illusztrálva avassa be a nézőket a születésünk körüli titokba. A megter- mékenyüléstől a születésig, a női szervezetben lezajló biológiai folyamatokról szól a 9 előadás. A tévéfilmsorozatban látottak megbeszélésére klubokat szervez a Magyar Vöröskereszt. Czeizel doktor gyakran használ egy új fogalmat, az „értelem gyerek” kifejezést. Értve ezalatt azt, hogy a családtervezés során éljünk a tudomány eredményeivel; azért, hogy a jövőben ne legyen véletlenszerű a gyermekvállalás; hogy a gyermekáldás akkor következzék be, amikor a szülők akarják, s amikor a fogamzás számára a legelőnyösebbek a biológiai körülmények; hogy egészséges, jól fejlett gyermek jöjjön a világra. A sorozat egyes adásait szerda esténként és a szombat délelőtti ismétlések alkalmával tekinthetik meg a nézők. K. M. Szálloda a Mátrában Április 3-án adják át rendeltetésén«* » Mátra első idegenforgalmi létesítményét, as Avar Hotelt. Üzemeltetője a gyöngyösi ÁFÉSZ és a Cooptourist Szövetkezeti Utazási Iroda. »4 kétágyas szoba, 19 háromágyas szoba van az áj szállodában (MTI Fotó — Koppány György — KS) ■■imiHW«fH9M«99WMtMM«*Mlt«IIM»M«HSmmW RHP—— Ezen nevet a világ... Párizs A papa magyaráz ötéves fiának: — Te már nagy fiú vagy, Maurice, tudnod kell, hogy semmiféle Télapó nem létezik. A Télapó én voltam._ Mire a gyerek: — Tudom, apu... A gólya is te voltál... • * • MOSZKVA A Csillagváros iskolájában, az első számtanórán megkérdi a tanító az űrrepülő fiától: — Na, Pétya, te is el tudsz számolni tízig, mint a többiek? — Hát persze — felel a gyerek. — Tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy ... « • • München Alpinisták érnek fel a magas csúcsra. Gyönyörködnek a hóval frdett panorámában, majd az egyikük így szól a vezetőhöz: — Nem mehetnénk fel arra a szemközti, még magasabb csúcsra? — Arra a csúcsra? Oda már tíz éve senkit sem viszek fel — mondja a vezető. — De miért? — Rettenetesen unalmas a havazásban egyedül lejönni... • • • Bukarest Egy vendég észreveszi, hogy a pincér a bejárat előtt ácsorgó embernek italt szolgál fel. — Önöknél az utcán is lehet fogyasztani? — kérdi a pincértől. — Nem lehet. Ez az egy kivételezett vendégünk van. Ugyanis megesküdött otthon, hogy soha többé nem lépi át az italbolt küszöbét... * » • Miláné Szicíliában a templom előtti téren két legény beszélget: — És nem volt meglepve signor Berzulozzi, amikor megkérted a lánya kezét? — Már hogyne lett volna. A revolver is kiesett a kezéből... • * * Stockholm Kis északi településen anélkül, hogy ügyet vetne a háziasz- szony tiltakozására, a porszívóügynök benyomul a lakásba. Egy zacskónyi szemetet szór a szőnyegre, ráüríti a hamutartó tartalmát is, majd közli: — Asszonyom, ezt az egészet a maga szemeláttára megeszem, ha a mi porszívónk két perc alatt nyomtalanul nem távolítja el. A nő kifelé indul. — Hová tetszik menni? — Evőeszközt hozok magának ... Nálunk ugyanis még nincs bevezetve a villany ... • • * London Egy londoni nagymama levele a Sunday Express szerkesztőségéhez: „Két kis unokámat mindig arra tanítottam, hogy a világért se szemeteljenek az utcán, örömmel közlöm, bámulatos eredménnyel. Múlt vasárnap a buszmegállónál várakoztunk hármasban. A gyerekek csokit esznek, s a papírt ideadják nekem, szokás szerint vágjam zsebre. Néhány perc múlva megjelenik egy jól öltözött úr, még egyet-kettőt szippant a cigarettájából, majd eldobja. Lily unokám lehajol, felveszi a csikket, és az úr felé nyújtja: — Vágd zsebre, bácsi!.. .* * * * Hollywood Filmrendező magyarázza a statisztának : — Maga most lefekszik ide a vágányokra. Jön majd nagy sebességgel a vonat, és fél méterre megáll magától. — Nem vállalom. Félek! — Nagy összeget kap ezért a jelenetért... — De mi lesz, ha a vonat nem áll meg fél méterre tőlem? — kérdi idegesen a statiszta. — Az sem baj, Bobby. Akkor a jelenetet kivágjuk a filmből... . R. T. 11 mim 197«. ÁPRILIS 4.
