Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

Ünnepség az élelmiszer kiskernél A hét elején ünnepséget ren­dezett a Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat, ugyanis eredményeik alapján elnyerték a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Di­csérő Oklevelét. Az ünnepségen részt vett dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyette­se, Erdős Károly, az SZMT el­nöke, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. Krizsán Miklós, a vál­lalat igazgatója jóleső érzéssel számolt be értékelésében a kol­lektívának az elmúlt évi szor­galmas, becsületes munkájáról. Hangsúlyozta, hogy ez a kitün­tetés elismerés és dicséret vala­mennyi dolgozónak, de termé­szetesen ez az elismerés kötele­zi a vállalat minden dolgozóját arra, hogy az élelmiszer kiske­reskedelemben az egyre na­gyobb követelményeket ered­ményesen, a fogyasztók teljes megelégedésére továbbra is tel­jesítsék. Elismeréssel szólt a szocialista brigádok munkájá­ról, amelynek nagy szerepe volt a2 eredményekben. A vállalat a negyedik 5 éves terv folyamán jelentős összeget költött a nehéz fizikai mun­kát könnyítő gépesítésre, szo­ciális és egészségügyi létesít­mények építésére, korszerűsíté­sére. Mindezekre, valamint munkavéde'Tii és biztonságtech­nikai célokra az elmúlt öt esz­tendő alatt több mint 3 millió forintot fordítottak. Az elmúlt évben továbbfejlesztették a bolthálózatot is. Egy nagy és egy kis ABC-áruházat, egy élelmiszer- és egy húsboltot nyitottak meg csaknem ló mil­lió forintos beruházással. Di­csérte a váflalati eredményben legtöbbet nyújtókat, köztük a Fokozott közúti ellenőrzés ' Ä közlekedés biztonságának é* a közúti fegyelem megjavításá­nak érdekében a Békés megyei I Rendőr-főkapitányság közleke­dési osztálya társadalmi erők bevonásával 1976. május 3-án és 4-én a megye egész területén fo­kozott közlekedési ellenőrzése­ket tart. Ez idő alatt a rendőri szervek fokozott mértékben el­lenőrzik a gépjármüvek műsza­ki berendezéseit, a járművek fel­szerelését és a közlekedési sza­bályok betartását. A rendőrha­tóság kéri a közlekedőket, hogy a szabályokat pontosan tartsák be. Azoknak megfelelően közle­kedjenek es járműveiket az elő­írásoknak megfelelően szereljék fel. A Volán 8. sz. Vállalat pá­lyázatot hirdet különféle műszaki munkakörök be­töltésére. — KÖZLEKEDÉSI MÉRNÖKÖK, illetve 3 éves gyakorlattal rendelkező — TECHNIKUSOK jelentkezését várjuk. Fizetés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: személyesen. Volán 8. sz. Vállalat (Bé­késcsaba, Szarvasi út 87.) Műszaki főosztályon. városok közötti vemenyben el­ső helyezést elért békésieket, a második helyen végzett szarva­siakat és a bronzérmes békés­csabaiakat. Részletesen ismertet­te a vállalat előtt álló ez évi feladatokat, felhívta a figyel­met arra, hogy vigyázni kell a jövőben is, hogy az áruellátás kiegyensúlyozott legyen, a fo­gyasztói árszínvonal ne halad­ja meg a tervezettet. A beszámoló után dr. Szabó Sándor átadta a kitüntetést iga­foéó: Béla Ottó zoló oklevelet, majd Steiger­wald Györgynének. Sa.jben Györgynek, Balog Ferencnek átnyújtotta a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Rajtuk kívül harmincketten kapták meg a „Kiváló Dolgozó”, harmincnégy bolt a „Kiváló” kitüntetést. A legjobbak között 170 ezer forint jutalmat osztot­tak ki. Képünkön dr. Szabó Sándor átadja a kitüntető oklevelet Krizsán Miklós igazgatónak. Ingyenes „fttókHKrcellák" szegedi gtajkányászeknak A azegedi szénhidrogén-me­dence olajbányászainak munka- területe megközelíti a száz négyzetkilométert: ezen helyez­kedik el a sokszáz olaj- és föld- gázkút, a különféle gázfeldolgo- zó üzemek, tankállomások, a központi ipartelep. Ezek termé­szetesen nem foglalják el az egész területet; különösen a szeged—algyői központjuk szom­szédságában, illetve a 47-es út mentén jelentős íölddarab még jó ideig kihasználatlan marad. A helybeli termelőszövetkezet sem tudja gazdaságosan haszno- sítani. Ezért a Nagyalföldi Kő­olaj. és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemvezetősége elhatá­rozta, hogy a területet ingyene­sen kiosztja „hobbiparcellák­nak” az arra igényt tartó olaj­bányászoknak. Magasabb követelmények a csorvási Lenin Tsz-ben Egy általán n*nes könnyű helyzetben a tsz vezetősége Csorváson. Ké­rem, ne értse­nek félre. Ez a meghatározás nem az anyagi­akkal áll összefüggésben, hanem a községben kibontakozó^ tsz- egyesülések sikeres befejezésé­vel s az új, a nagy szövetkezet termelésének beindításával. Ko­rábban négy tsz működött itt, most már csak egy. A területi és az eszközkon­centrációval járó gondok más­hol sem könnyűek. A terület megismerése, az eszközök át­vizsgálása, munkára foghatósá­gának megállapítása, az ’ embe­rek helyének meghatározása, a munkaerő ésszerűbb elosztása s egy, a korábbinál hatékonyabb szervezeti forma kialakítása • évenkénti feladat ugyan, de Csorváson most ennél jóval többről van szó. — A párt KB megkülönbözte­tett figyelmet fordít a vállala­tok és a lsz-ek gazdálkodására — mondotta Kovács János tsz- elnök. Szinte sorozatban tartja a Politikai Bizottság és a KB üléseit erről a témáról. A KB legutóbbi üléséről kiadott köz­leményben is olvastam a haté­kony termelésről és az ésszerű takarékos gazdálkodás szüksé­gességéről. Mi, itt Csorváson igyekszünk megfelelni ezeknek a magasabb követelményeknek. Szeretnénk az eddiginél jobban, nagyobb hatékonysággal gazdál­kodni. Ehhez kedvező a helyze­tünk. Az egyesült tsz-ben 1976- ot már az új, a növelt felada­toknak megfelelő szervezeti fel­építéssel kezdtük. A területi irá­nyításról áttértünk az ágazati vezetésre. Kapcsolódik beszélgetésünk­höz Farkas Istvánné pérttitkár. — A termelésszervezéssel szin­te egy időben, de inkább egy lépéssel korábban elkezdtük a párt üzemi szerveinek kialakí­tását A napokban megkaptuk a megyei pártbizottságtól az en­gedői vt a tsz-pártbizottság lét­rehozására. Az alapszervezete­ket — szám szerint négyet — a fő ágazatokban dolgozó kom­munistákból szervezzük meg. Az a célunk, hogy az ágazati veze­tők mellett ott legyen egy poli­tikai testület is, amely . opera­tívan tud segíteni a tervek, cél­kitűzések megvalósításában — Az első negyedév milyen tapasztalatokat hozott az új szervezeti forma életrevalóságá­ról? — Kísérletet tettünk az ága­zati önállósággal járó felelős­ségérzet megállapítására —foly­tatta a tsz elnöke. — Tulajdon­képpen arra voltunk kíváncsiak, hogy szakvezetőink érzik-e az ágazati vezetés lényegét s mi­ben látják a kibontakozást. Ezért elkészíttettük velük az ágazat termelési tervét. — Drukkoltunk egy kicsit, va­jon bejön-e a 110 millió forint árbevétel vagy sem? — szólt közbe Farkasné. — Amikor ösz- szesítettük az ágazatok tervét, láttuk, nincs okunk a fenntar­tásra. Szakembereink a tsz ve- zétése által rendelkezésükre bo­csátott eszközökkel és anyagok­kal 114 millió forint árbevétel elérését garantálták, s ami szá­munkra a legfontosabb: a meg­adott költségszinten belül. — A tsz tervét összesítettük és most ezekben a napokban ismét ágazatokra, bontva, korri­gálva, jóváhagyva, visszajuttat­juk a szakvezetőknek. Legyen a kezükbe az, hogy mit vállaltak s mit kell teljesíteniük — tet­te hozzá Kovács János. A Lenin Tsz termelési köz­pontját az egykori Kossuth Tsz helyére telepítették. Itt dolgoz­nak a szakemberek, a növény- termesztők, az állattenyésztők, a műszakiak s itt üzemel egy vegyes főágazat is. Valamennyi főágazaton belül kisebb egysé­geket hoztak létre. A növény- termesztésen belül működik a Icukoricatermesztő ágazat is. En­nek vezetője Brusznyiczki György. Vajon ő hogyan látja ezt az egész új szervezeti for­mát? — Az ágazati irányítást a tsz-ekben is a legkorszerűbb módszernek tartom. Mi ebbe az irányban egyelőre csak az egyik lábunkkal léptünk. Azt már tudjuk, hogy milyen feladat vár ránk. Ezt közösen határoz­tuk meg. Az önelszámolás be­vezetése, "az anyagi ösztönzés kidolgozása, tudatosítása, a még jobb munkára serkentés lénye­ge nálunk még kimunkálásra vár. Ezt a lépést, ahogyan most belelendültünk, jövőre tesszük meg. Nagy előkészítő munkát igényel. — Érezzük mi a felelősséget — szólt közbe Dajka Sándor, a zöldtakarmány-termesztő ágazat felelőse —, de a tsz vezetősége is jogosan óvatos. Nem adta ki a kezéből az ágazati beruházá­sok eldöntésének jogát. — Nálunk, most ugyanolyan a helyzet, mint az országban. Beruházási stop van — emlí­tette Sülé Ferenc a kertészeti és a vegyes ága­zat vezetője. — Nézzük, milyen eszközeink van­nak és ezek milyen telje­sítményre ké­pesek. De azt is . meg kell vizsgálnunk, hogy mi ma­gunk mennyire vagyunk képe­sek a megnövekedett gazdasági feladatok teljesítésére. Schmidtka Vince gépészmér­nök, a gépesítési főágazat veze­tője kissé borúlátó. — Késésben vagyunk. Bár eszközeinket jól kijavítottuk, felkészültünk a tavaszi munká­ra, de a gépek műszaki karban­tartó bázisával még sehol sem vagyunk. A folyamatos üzeme­lés alapfeltétele, biztosítása el­marad a követelményektől. — Nincs okod nyugtalan­ságra — szólt vigaszta­lan Brusznyiczki György. — Nekünk nagyon jól kell termelnünk a búzát, a ku­koricát, s ha jól dolgozunk, ak­kor meglesz a tmk-műhely, a befutó javítások műhelye és el­készül a nagy álom is, beköl­tözhettek a gépjavító műhely­be. Bízni kell az emberekben, szeretni kell a munkát, a többi már megy. — Neked könnyebb, mert csak a kukoricára ügyelsz, de nekünk a szövetkezet minden termelési folyamatában megvan a helyünk. Nem attól tartok, hogy a munkák bizonylatolása nem lesz jó, hanem attól, hogy sok az öreg gép, a többszörö­sen nullára futott eszköz. S nem tudom mennyit bírnak még ezek a gépek. Nem látom, hogy mire, mennyit költhotünk majd, ha esetleg megszorulunk menet közben. Szerintem az lenne az igazi, ha már gazdálkodunk, ténylegesen gazdálkodjunk, el­lenőrizzük is saját munkánkat, hogy mit hová költöttünk, s mit hoztunk a szövetkezetnek. Az ágazati vezetés és az ön­elszámolás megvalósítása Csor- váson félúton tart. Mindennap hoz egy előbbrelépést. A leg­utóbbi, hétfői vezetői megbeszé­lésen a következő határozat szü­letett: az ágazati elszámolásra és elemzésre dolgozzon ki a tsz közgazdasági csoportja egy sajá­tos, belső rendszert, amely al­kalmas a gazdálkodás havi át­tekintésére, elemzésére, az, újabb feladatokhoz szükséges következtetések levonására. — A tsz és az állam köve­telményei 1976-tól eltérnek a korábbiaktól, de jól szervezett munkával ezek teljesítésére ké­pesek vagyunk — mondta a be­szélgetés végén a tsz-elnök. Dupsi Károly Tévénézés — mód jóval Szinte mindennapos jelenség az általános iskolákban. A ta­nárok a megmondhatói, ismerői. Az osztályokban az első órán még élénk a figyelem. A tanár magyaráz, táblára ír, feleltet. A második órán sincs különösebb baj. De a későbbiekben már egyik-másik gyermek fáradtnak látszik, figyelme lankad, sőt, né­ha el is bóbiskol. Ilyenkor hang­zik el mind sűrűbben: „Kovát« miért nem figyelsz?” „Kiss ne­ked szóltam, nem hallod?”... és így tovább. Miért van ez? A válasz ké­zenfekvő lehetne: a megfeszí­tett figyelem, a túlterhelés fá­radttá teszi a gyerekeket — vé­lekednének egyes szülök. Csak­hogy nem egészen ‘ez az oka. Érdemes a szünetekben oda­figyelni a diákok beszélgetésére. Ilyeneket hallani: „Láttad a felügyelőt?” „Nahát, az a gyil­kos milyen ravasz volt!” „És micsoda kocsin száguldott!”... Legtöbbnek van hozzáfűzni va­lója, „élményanyaga” az esti té­véadásról. És ez nap mint nap ismétlődik. Kevés gyerek az, még az alsótagozatosok között is, akinek nincs megengedve az es­ti televíziónézés. Nézik, mégpe­dig válogatás nélkül, akár ott van a felirat, hogy „csak 16 éven felülieknek”, akár nincs. Kidé. rül ez, mert a gyerekek elmond­ják egymásnak. Lelkendezve, sokszor kuncogva, néha a félre­értett dolgokat felnagyítva, me­sélik mit láttak. Akinek pedig tiltva van. az sóvárogva hallgatja, aztán haza­térve, néha maga is el akarja ér­ni a szülők engedékenységét. IIa kell daccal, ha kell könyörgés­sel, így vagy úgy, megpróbálja. S ha a szülő következetes, ez né­ha a kettőjük közötti konfliktus­hoz vezet. Pedig annak a szülő­nek van igaza, aki nem engedi, hogy gyereke éjfélig is fént le­gyen tévénézés ürügyén, mert a fáradtság igazi oka ez. A peda­gógusok látják, ismerik a bajt é* mindent megtesznek azért, hogy megértessék a szülőkkel ennek helytelenségét. De sokszor hiá­bavaló az intő szó, a kérés: ne engedjék meg gyermekeiknek, hogy a késő éjszakai órákig a a*televízió előtt üldögéljenek. A fiatal szervezetnek sok alvásra, pihenésre van szüksége, hogy másnap frissen menjen az isko­lába, figyelme ne lankadjon az utolsó órán sem. Az esti tévéné­zés a tanulás rovására megy. Valahogy mégis sokaknál süket fülekre talál ez az intelem. És vannak ellenérvek: a gyerek na­gyon fogékony, minden iránt ér­deklődik. a tévéadásból is tanul, stb. Igaz, lehet tévét nézni, de csak módjával. Nagyon okosan, gondosan válogatva mi az, ami hasznos, ahol el lehet térni az ágybaküldcslől, a korai lefek­véstől. Persze, ha már egyszer meg­engedték, nehéz a nemet kimon­dani. De higyjék el, akkor sem késő. A gyermek érdeke ezt kí­vánja. Egy szülő nines ott az órákon, nem látja milyen álmos a csemetéje, nem látja, hogy a negyedik-ötödik órán már alig tudja nyitva tartani a szemét, nemhogy figyelne. Aki igazán szereti fiait, lányait, az elgon­dolkozik ezen, és tud követke­zetes lenni, mert elsősorban gyermeke érdekét tartja szem előtt. Kasnyik Judit 1976. Április jo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom