Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

é Világ proletárjai egyesüljetek! vm. Április 2»., csütörtök Ára: SO fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM MA: MINDENKI TEGYE A MAGAÉT (3. oldal) JELÖLÖGYÜLÉS AZ ÉPÍTŐK KULTÜR- OTTHONÁBAN (3. oldal) ARCUNK A TÜKÖRBEN (5. oldal) Ülésezett a megyei közművelődési bizottság 1 A niunkásművclődés olyan társadalmi feladat, melynek eredményes megvalósítása tudatos együttműködést igényel Négy jelentős napirenddel fog­lalkozott tegnap délelőtt Békés­csabán a megyei közművelődé­si bizottság. Az ülésen Mi­hály András, az orosházi Városi Tanács elnöke, a bizottság tagja elnökölt és köszöntötte Takács Kálmánt, az Országos Közműve­lődési Tanács titkárát, vala­mint dr. Czakó Tibort, a Kultu­rális Minisztérium közművelő­dési főosztályának munkatár­sát. Elsőnek Litauszki Tibor, a me­gyei művelődési központ igazga­tója fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz a jelentéshez, melyben a központ módszertani, munkáját elemzik. \ A művelődési házak minden oldalú, konkrét, gyakorlati és komplex segítése — ez a mód­szertani tevékenység alapvető feladata. Az intézményben' 1971- ben már működött olyan tanács­adó testület, melyben a legna­gyobb gyakorlattal rendelkező és legképzettebb művelődési ház igazgatók és közművelődési fel­ügyelők' dolgozták fel tapaszta­lataikat a megfelelő módszerta­ni munka segítésére. A terjedel­mes jelentésben részletesen ér­tékelik a közművelődési pártha­tározatból adódó feladatokat, is­mertetik a módszertani csoport sokoldalú részvételét megyénk közművelődésében. Gondjaikról is szólnak, miszerint a csoport alacsony létszáma sokáig nem tartható, és a művelődési köz­pont munkatársainak elhelyezé­se is sok kívánnivalót hagy ma­ga után. A vitában Takács Kálmán, az OKT titkára elmondotta, hogy Békés megyében sajátos mód­szertani munka alakult ki, és annak lehetőségeit, első eredmé­nyeit a gyenge feltételekkel mű­ködő, akkori városi művelődési központ határozta meg. Jó át­hidalásnak tartja viszont a bá­zisintézmény-hálózatot, és fel­hívta a figyelmet arra, hogy módszertanilag hatásosabban se­gítsék a közösséget aktivizáló művelődési formák tömegesíté­sét. A következő napirendi pont a Békés megyei ipari szövetkeze­tek közművelődési helyzete volt. Ehhez. Goldberger János, a KI- SZÖV elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést, hangoztatva, hogy ki­emelt feladatuk a munkások ál­talános műveltségének emelése, melynek ösztönzését a szövetke­zetek különböző módon segítik elő. A szakmai képzés is hason­lóan jelentős feladat, hiszen a munkások közel 50 százaléka, több mint 6 ezer szövetkezeti ipari dolgozó nem rendelkezik szakmunkás végzettséggel, és mintegy hét és fél ezren dolgoz­nak segéd- és betanított mun­kásként. Felhívta a bizottság fi­gyelmét arra, hogy évente 800— 900 a szakmunkástanulók száma, akik ipari szövetkezetben sajá­títják el a szakma ismereteit, és igen sokan részt vesznek felnőtt szakmunkásképzésben is. Az írásos jelentés ismerteti a szövetkezetek közművelődési munkájának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Megállapítja, hogy az eredményes kulturális és művelődési munka anyagi felté­telei — ha kissé szűkösen is — biztosítottak, gond azonban, hogy a rendelkezésre álló anyagi esz­közök rendeltetés szerinti fel- használására még nem minden ipari szövetkezetben figyelnek oda megfelelően. Hátrány, hogy a szövetkezetek nagy többsége nem rendelkezik kulturális léte­sítménnyel, klubszobával, és a közművelődési munkát végző tisztségviselők szakmai felké­szültsége is hiány06. A bizottság tagjai elismeréssel szóltak arról, hogy a KISZÖV a tárgyi és személyi lehetőségek is­meretében hosszú évek óta kez­deményezi a közművelődési in­tézményekkel való szoros együtt­működést, melynek jó példája a legutóbb Békésen, a művelődési központtal kötött szerződés. Július 20-án tárgyalja a Bé­kés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a munkásművelődés helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait. A jelentéstervezetet a közművelődési bizottság vala­mennyi tagja megkapta és ah­hoz az ülésen Csende Béla, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának népművelési csoportve­zetője fűzött tájékoztató kiegé­szítést. A jelentéstervezet meg­állapítja, hogy a hatvanas évek­ben felgyorsult iparfejlesztés nyomán az ipari munkásság lét­száma mintegy 20 ezer tővel nö­vekedett és elérte az aktív kere • sók egyharmadát. Ez a tény is rendkívül fontossá teszi a mun­kásság művelődésének kérdéseit, hiszen a szocialista művelődés- ügy fejlesztésének fokmérője, hogy a munkásosztály, mint a társadalom vezető ereje hogyan tudja vezető szerepét c területen is betölteni. Megállapítja a ter­vezet, hogy a megye közművelő­dési intézményhálózata lényegé­ben kiépült, hiányosságok ott mutatkoznak, ahol az utóbbi években a fejlődés a leggyor­sabb volt. Sokat javíthatna azon­ban a helj’-zeten, ha a tanácsi in­tézményhálózatok tevékenységé­nek színvonalához a szakszerve­zeti kulturális intézmények is gyorsabban zárkóznának fel, bár eredményeik sokasodnak, külö­nösen a könyvtári ellátás javítá­sában és a rétegklubok szerve­zésében számolhatnak be sike­rekről. Megállapítja a jelentésterve­zet, hogy a munkásság művelő­dése olyan társadalmi feladat, melynek eredményes megvalósí­tása megköveteli a párt, állami és tömegszervezeii, valamint a gazdasági egységek tudatos együttműködését. Tartalmi és formai vonatkozásban a munkás, művelődés kulcskérdése, hogy a művelődési folyamatok tervezé­sénél reális alapokra építsenek. A művelődés iránti igények főbb motivációi döntően a munka és a munkahely köré csoportosul­nak. Legfontosabbak a munka­hely. a technika és technológia, a termelési folyamatban betöl­tött funkció változásai, és az üzemi demokrácia kiszélesedésé­vel járó követelmények. Ebből következik a döntő felelősség, mely a munkahelyi vezetésre, annak közművelődési szer^|életé- re is hárul. A bizottság a jelentésterveze­tet megvitatta és jóváhagyta, majd elfogadták azt az ajánlást is, melyet a termelőszövetkezeti dolgozók közművelődési lehető­ségeinek fejlesztésére állítottak össze. S. E. Fáklyásmenet, felvonulás, majális Május elseje megünneplésére készül a megye lakossága >nk készül ana, hogy a hagyomá­nyokhoz híven, az idén is színes felvonulásokkal, vidám ünnep­ségekkel kösziöntsék a munkás- osztály nagy ünnepét, május el­sejét. Szorgalmasan dolgoznak a rendezők is az ünnepségek elő­készítésén és ha az időjárás nem szól közbe, emlékezetes szép nap lesz a szombati. BÉKÉSCSABÁN már április 30-án köszöntik a munka ünne­pét A megyeszékhely ifjúsága vonul fel fáklyákkal a Tanács- köztársaság útján és a Szabad­ság téren, majd utána — jó idő esetén — az ifjúsági ház előtt utcabálon szórakozhatnak. Má­jus l"én délelőtt 9 órakor kez­dődik a dolgozók ünnepi felvo­nulása. A hagyományokhoz hí­ven, az ifjúság és a sportolók csapata vezeti a menetet, majd- sorban felvonulnak az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intéz­mények dolgozói — több tízez­ren. A felvonulás után gazdag program vária a város lakossá­gát. A szabadtéri színpadon dél­előtt fél 11-től kulturális bemu­tatók lesznek, Pósteleken vidám majálison szórakozhatnak. Az erzsébethelyieknek a 11-es szá­mú iskola udvarán adnak mű­sort. SZARVASON kora reggel ze- | nés ébresztővel köszöntik a vá­ros lakosságát, utána .kezdődik az ünnepi felvonulás, melyre 8— 10 ezer embert várnak a rende* j zök. A menetet az elnökség tag-! jai és a meghívott szovjet ven* i dégek vezetik. A felvonulás után színes sportbemutató lesz, a mű­velődési központban non-stop filmbemutatót láthatnak az ér­deklődők. az Erzsébet-ligetben pedig étel és ital várja a szarva­siakat. A felvonulás útvonalán j kiállítják azokat a tablókat, me* j Jubileumi ajándék az úiiötökuek A befejező munkálatokat végzik Szarvason a társadalmi összefogással épülő úttörőház épüle­tén. Mintegy 11 millió forintba kerül a teljes be­ruházás. amelynek sikeres megvalósításához a fiatalok társadalmi munkáján kívül a város szin­te valamennyi üzemének szocialista brigádja is segített. A modern úttörőházat június első vasár­napján, az úttörőmozgalom 30. születésnapján ve­hetik birtokukba város fiataljai. Fotó: Dcmény lyek bemutatják a város dolgo­zóinak IV. ötéves tervben elért eredményeit. A szárvasi járásban Gyomán, Endrődön és Kardoson lesz fel-- vonulás, Kondoroson és ör* ménykúton fáklyásmenetet ren­deznek a fiatalok. Mindenütt vidám majálisokat és sportbe­mutatókat is tartanak. SZEGHALMON is már április 30-án megkezdődik az ünnep egy fáklyás felvonulással mely után szabadtéri előadáson, tánc- mulatságon szórakozhatnak a fiatalok. Május l"én zenés, éb­resztővel kezdődik a nap. a fel­vonulók menete fél 10-kor indul majd el. Ezen a nagyüzemek mo­dern gépei is részt vesznek. A felvonulás végeztével a sport­pályán hagyományos majálist rendeznek. GYULÁN a tervek szerint mintegy 10 ezer ember vonul el a román gimnázium előtt felállí­tott tribün előtt. Ütjuk.a várnál ér véget, ahol a sátrakban étel­ital várja őket és különböző mű­sorokon, rendezvényeken szóra­kozhatnak. A gyulai járásban Sarkadon. Kétegyházán .és Ele­ken lesz felvonulás, a többi köz­ségben ünnepségeken emlékez­nek meg május 1-ről. Lököshá- zán zenés ébresztő köszönti a község lakóit és több helyen lesz majális és bál. BÉKÉSEN a zenés ébresztő után várhatóan 8—10 ezer em­ber indul el délelőtt 9 órakor a felvonulásra. A termelőszövet­kezetek elhozzák gépeiket is, az üzemi dolgozók pedig termékei­ket mutatják be. Utána a liget­ben egész napos majális lesz. ci- tera- és beatzenével, sportren­dezvényekkel. Április 30-án is egész napos ünnepségsorozat lesz. Ekkor avatják az új KISZ-ese" két. úttörőket és kisdobosokat. este pedig tábortűzi műsoron vesz részt a város ifjúsága. MEZÖKOVÁCSHÁZÁN jó idő esetén délelőtt 9 órakor kezdő, dik a felvonulás, ha esik az eső. 10 órakor a művelődési házban tartanak ünnepi gyűlést. Ezután kezdődik a színes majális és a sportrendezvények. A mezőko­vácsházi járás nagyobb közsé­geiben fáklyás felvonulások lesz­nek, az ünnep előestéjén. Más­nap a hagyományokhoz híven köszöntik a munka ünnepét. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökleté­vel ülést tartott: megvitatta, mi­képpen érvényesül a gazdasá­gokban a szövetkezeti demokrá­cia. Megvitatta továbbá a tsz-ek elmúlt évi zárszámadását és az 1976. évi tervkészítés tapasztala­tait. Megállapította: a tsz-ek 1976. évi tervelőirányzatai arról tanúskodnak, hogy a termelési célok általában megegyeznek a központi elvárásokkal, néhány növényi kultúránál azonban a gazdaságok kínálata kisebb a feldolgozóipar igényénél. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom