Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-03 / 80. szám
Á fájdalomról ■■ Uvegbetét helyett építkezés Kevesen vannak, akik még nem élték át a fájdalom perceit, rövidebb vagy hosszabb ideig. Amikor beszélünk róla, mindenki érti és tudja, hogy miről van szó, de azt, hogy mi is tulajdonképpen a fájdalom, azt kevesen tudják. Kínos és kínzó érzés egyszerre, amely erős külső, vagy megbetegedett szervekből kiinduló, belső ingerek hatására jön létre és a fájdalomérző idegvégződéseket hozza izgalomba. Ezek az idegvégzödé- sek testünk minden pontján megtalálhatók Egyes helyen sűrűbben, máshói ritkábban helyezkednek el. A fájdalominger az idegvégződésektől az idegpályákon keresztül halad a központi idegrendszerbe és az agyba eljutva annak bizonyos pontjain válik tudatossá. A fájdalom tulajdonképpen egy nagyon fontos jelzőrendszer. Ha nem éreznénk, elmulasztanánk védekezőreflexeink bekapcsolását a környezeti ártalmak bekövetkezésekor. Például, ha nem éreznénk fájdalmat a forró kályha megérintésekor, bőrünk szétroncsolód- na. A fogszuvasodásnál, ha a romlás elérte a gyökércsatornát, a fogbélen keresztül megnyílik a fertőzés közvetlen veszélye a szervezet felé. A kínzó fájdalom jelzi a fertőzés megindulását és ez az érzés még azokat is elviszi a fogorvoshoz, akik különben semmiképpen sem volnának hajlandók erre. Nem mondhatjuk, hogy a fájdalomérzés minden esetben .hasznos védekezési mód. Gyakran súlyos problémát okozhat, mert félelmet, szorongást, álmatlanságot, kimerülést válthat ki. A fájdalom csali tünet és annak csökkentése csak tüneti kezelést jelent. Az egészséges embereknél is gyakran előfordul, hogy fáj a fejük, sa- . jőg a válluk, vagy a nyakuk. : Ilyenkor egy helyesen végzett j masszírozás segíthet. Napjainkban az ülő életmód, ; a testedzés hiánya jelentősen » befolyásolja a csontrendsze- ! rünk különböző deformálódá- : sát. Ezek az alaki változások • különböző izomfájdalmakat ■ okoznak. A derékfájás nem je- : lent feltétlenül vesebetegséget. : Az egyszerű lúdtalp is komoly * • fájdalmat tud okozni: • A lényeg minden esetben az, : hogy csak jelzés, okának meg- ■ állapítása orvosi feladat. • Ezért fontos betartani azt a ! szabályt, ha a komoly és meg- : ismétlődő fájdalmainkkal or- j voshoz fordulunk, ne vegyünk ■ be csillapítót. Azt is fontos 5 megjegyezni, hogy a gyógyszer j fajtájának megválasztása, : adagjának meghatározása min- ; dig orvosi feladat. jj Végezetül szeretném megem- jj líteni azt az esetet, amikor kro- 5 moszóma-rendellenesség miatt | az egyén semmilyen fájdalmat ; nem érez. Az orvosirodalom ; 20—25 ilyen esetet ismer. Ezek az emberek különösen | gyermekkorban gyakorlatilag állandó életveszélynek vannak kitéve, hiszen a szervezetüket óvó fájdalom, mint jelzőrendszer nincs bekapcsolva. A fájdalomtól az ember sokat szenvedhet, de szervezete épségének megóvása érdekében sokat is köszönhet neki. Dr. König János MENCS vezető-főorvosa A képen látható emeletes házat Üj Zéland Queenslowon városában fényképezték le. Anyaga eredeti: üvegpalackokból készült. Az „üyegház* sztorija az 1940-ea évek végén kezdődött, amikor egy fiatal pilóta egy kocsmában italozott. Unalmában észrevette a katonás rendbe sorbarakott üres üvegeket a kocsma fala mentén. Ekkor pattant ki az ötlet a fejéből, hogy az üres üvegekből házat építsen. Rájött, hogy az üvegeket cementtel blokká állíthatja össze, amelyekből a falak összerakhatok, és mindez határozottan olcsó. Bizonyára nem volt könnyű összeszedni azt a 14 720 darab palackot, amely szükséges volt a ház felépítéséhez. ^ Az üvegeket úgy helyezte el, hogy nem áll meg közöttük az esővíz és a különböző színű üvegekkel kedvező színhatást igyekezett elérni. A házon belülre az üvegfal kellemes szórt világosságot áraszt. Arról nem szól a hír, hogy az „üvegpalota” milyen kényelmet nyújt lakójának? Agrártörténészek és a régészek véleménye szerint a juh az a háziállat, amelyet az ember a vadon élő állatok közül először szelídített meg, és történelme során a legjobban hasznosított. Időnként azonban megbecsülés tekintetében a ló, a szarvasmarha, a sertés, a baromfi mögé került, talán éppen az igénytelensége miatt. A .iuh a legsoványabb legelőn la megél. Közismert, hogy mikor a műszál divatba jött, textilipari szakemberek és közgazdászok a juhtenyésztés elsorvadását jövendölték. Mint tudjuk, nem így történt. A gyapjút, mint ruhaanyagot nem tudta kiszorítani a szintetikus textília, sőt a gyapjútermékek iránti kereslet világszerte egyre nő. Időközben persze a juh- tenyésztési szakemberek sem tétlenkedtek. Sokféle juhfajtát tenyésztettek ki részint a hústermelés, részint a gyapjúhozam növelése érdekében. A juhok szaporaságát mesterséges megtermékenyítéssel igyekszenek növelni. Ma már az olyan anyajuh sem ritkaság, amelyik kétévenként háromszor ellik, s a báránya húszhetes korára túlhaladja a 30 kilogrammos súlyt. Az új fajták nagytestűek, szívósak, erősek és ellenállóak a betegségekkel szemben. Gyapjúhozamuk évi 5—8 kilogrammot tesz ki, de nem mennek ritkaság számba az ennél jóval több gyapjút adó fajták sem. Az sem lényegtelen szempont, hogy a nemesített juhfajták bundája hat centiméteresnél hosszabb, finom elemi szálakból áll. Filatéliai hírek INFLÁCIÓS BÉRMENTESÍTÉSEK 1945—1946 ÉVBEN: Az 1945—46-ban hazánkban lezajlott pénzromlás, infláció óriási méreteket öltött. A Magyar Posta — bár technikai okok miatt akadozva — megpróbálta nyomon követni az inflációval kapcsolatos 1945. május 1. és 1946. július 2,4-e közötti általános postadíjemeléseket. Ez a 14 hónap a 20 általános forgalmú és alkalmi kiadású, valamint 2 portósorozat 218 címletével váratlan és bőséges bélyegtermést eredményezett. Lehetséges, hogy ez a bőséges bélyegáradat vette el a kedvét a gyűjtőknek, hogy ezeket a kiadásokat mélyebben tanulmányozzák, akkor amikor még korlátlan mennyiségben álltak rendelkezésünkre. A postahivatalok dolgozóit is nagy nehézségek elé állították ezek az újabb és újabb díjszabások. Szükségesnek mutatkozik erre az időszakra vona fhozó összefoglaló összeállítás. Ezt inár azért sem mellőzhetjük, mert az utóbbi 20 év legérdekesebb és legértékesebb, de egyben legelhanyagoltabb filatéliai anyaga erre az időszakra esik. Érthetetlen, hogy e korszak levelezési és postai anyaga túlnyomórészt megsemmisült, s így áldozatává vált a tómeg- gyűjtésnek. A papírhulladékká vált és túlélt levelezési anyag — a „belkezelési csomagpár” és az „Alj” tévnyomat zömmel elvérzett. A külföldi filatelisták korábban felismerték ennek az anyagnak az értékét és ennek köszönhetjük, hogy a levelezési anyag egy része időben külföldre vándorolva megmenekült a megsemmisüléstől. Az itt tárgyalt rendkívül ritka és érdekes filatéliai anyag megbecsülésére és megmentésére a korábbi szaksajtó igen keveset' tett és keveset foglalkozott vele. Kutassuk tehát fel — ha még ugyan nagyobb mennyiség található — és mentsük meg a pusztulástól. Ezen levelezési anyag felkutatása a magyar bélyeggyűjtők széles táborának feladata és ilyen értelemben foglalkozik ezen kérdéssel a ..MONOGRÁFIA” is. Még any- nyit kívánunk megjegyezni, hogy ehhez az anyaghoz tartozik és értelemszerűen ehhez az inflációs részhez kapcsoljuk, mintegy bevezetésképpen az 1944. év utolsó hónapjától 1945. májusig terjedő Időszak anyagát is, mivel ennek az időszaknak a levelezési anyaga és nem utolsósorban az előforduló bérmentesítési ritkaságok miatt — nagy figyelmet érdemel. Vas Tibor alomkövállával az asztal iölé tor- nyosodik. Szemében apró tűz villan fel, ahogy ránéz a vele szemben ülő nyakkendős férfire. — Azt mondod, hogy úgy iszok, mint egy gödény! De mi az a gödény? Nos pajtikám, erre felelj! Ha kitalálod, fizetek egy üveg sört, ha nem, akkor te. — Valamilyen állat. Négy lába van — válaszolja a nyakkendős. — A gödény egy madár, mégpedig a pelikán. A sekély vizekben halászik. Csőrével rengeteg vizet szív föl, de nem issza meg. A halakat lenyeli, a vizet visszafröcsköli. Ha sör volna, meginná, és akkor hasonlítana rám. Így azonban semmi közünk egymáshoz. Érted pajtikám, ez a nagy helyzet. Most pedig hozd a sört, a Csö- pinek is, mert vesztettél. A góliát mellett egy kis termetű ember ül. Piszkos tenyerével az asztalt csapkodja örömében. — Csaszi az ész, Csa- szi az ész! A nyakkendős térül, fordul a két üveg sörrel. A sarokban néhány asztal áll. de arrébb nagy a tumultus. A malomkővállú és barátja csak a két üveg sört látja. Észre se veszik, ahogy a nyakkendős belevész az italbolt zsivajába. Pohárba öntik a sört. Mire kiürítik a két üveget, csak ketten maradnak az asztalnál. A malomkő- vállú felemeli a mutatóujját. — Von Lucifer vagy nincs ? A kis ember rémülten tiltakozik. — Csaszi, tőlem ne kérdezzél semmit. Nekem egy vasam sincs. Elköltöttem az egész fizetést. — Nem kell fizetned semmit, te haver vagy. Csak azért mondom, hogy megnyugtassalak. Most már nincs Lucifer. Csak valamikor volt. így hívták ugyanis a Vénusz bolygót. — Nahát Csaszi, te valóban ész vagy. Föltétlenül fel kell menned a tv-hez. Ott mindig rendeznek valamilyen vetélkedőt. Mindenkit lepipálnál és kapnád a dohányt. Az óriás elábrándozik. — Abból telne a sörre. Ide figyelj Csöpi, akkor annyit ihatnál, amennyit akarnál, mert én nem sajnálom tőled, Egyszer rászánom magamat. — Szánd rd magad, CSaszi! Nézik, forgatják az üres üvegeket. — Még eggyel meginnék. — Én is. — Csak egyet, aztán, oszolj, megyünk haza. — Ügy van, csak egy üveggel. A malomkővállú felegyenesedik. A Csöpi biztatja. — Ott az a vasutas, érettségizett pofának néz ki. Attól kérdezzél! A malomkővállú se nem lát. se nem hall. A pult felé tolakszik. — Jozsó — kiáltja a csaposnak—, azt mondd meg, hogy ki fedezte fel a tbc-bacilust? Pofon egyszerű. Eav általános iskolás is tudja. A csapos átnyúl a pulton. barátsánosan megveregeti a vállát. — Csaszi, rnen i haza, alig állsz a lábadon. — Csak ezt az eguet mondd men Jozsó. Ha kitalálod, fizetek egy üveggel. Vaay talán kérdezzek mást? — Ne kérdezz semmit. Menj haza! A feleséged már biztosan keres. Megint baj lesz, elvisznek elvonóra. — Fenyegetőzöl? Szóval fenyegetőzöl! Elkapja az indulat. Kiabál. Két vasutas kituszkolja az italboltból. — Telefonálni kell a rendőrségre — mondja valaki. — Nem kell — tiltakozik a csapos. — Most már haza fog menni. Gyermekkora óta ismerem. Együtt jártunk iskolába. Ő volt az ész az osztályban. Ha nem iszik, többre viszi, mint bármelyikünk. Talán egyetemi tanár lett volna belőle. Odakint csikorog a hideg. A malomkővállú bizonytalanul lépeget, mintha jégen járna, — Még egy üveg sört meg kellene inni, aztán búcsú, megyünk haza — mondja a Csöpinek, A barátja helyeslőén bólogat. Serédi János Csaszi az ész *«• es **• s»»ese»s 2 *ee áss e- s a* *» s* tswt* Aforizmák A jó prognózis megéri » rossz időjárást. , angol humorista J. Alexander, A lányokat a kettős fia. talság teszi széppé: saját fiatalságuk — és ennek hiánya minálunk. • A. David, francia író ■••••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••■■••■■■■■■•••••a Á legősibb háziállat
