Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
09 A Szarvasi TTTV Évekkel ezelőtt, aszal a határozott szándékkal hozták létre a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatot, hogy Csongrád, Békés, Hajdú és Szolnok megye, valamint Heves, Borsod megye termőföldjeinek termelékenységét fenntartsa, Uletve meliorációs beavatkozásokkal és racionális talajhasználati módok alkalmazásával ezt tovaobfokozza. Vállalatunk rendelkezik olyan szellemi és műszaki eszközökkel, melyek alkalmazásával a termőföldek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait előnyösen tudja megváltoztatni, ami a termő- képesség növelésének alapja. Ezzel a termelés biztonságosabbá tehető. Az országban hozzánk hasonlóan még működik talajjavító vállalat, így ránk nem kevesebb feladat vár, mint a 6,8 millió hektár összes mezőgazdasági művelés alatt álló területből 2 millió 810 ezer savanyú, 560,5 ezer szikes és 1 millió 277 ezer 600 homoktalaj javítása. A Meliorációs Irodához tartozó intézmények jó munkája nyomán a savanyú talajokból majdnem egymillió hektárt, a V. ________________________ s zikesekből 216 ezer 500 hektárt, s homoktalajokból pedtg 71 ezer hektárt javítottak meg. A talajjavilás iránt az érdeklődés különösen a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában fokozódott. A Tiszántúlon Heves és Borsod megyében 1971-től 1975 végéig meliorációs munkákra és talajjavításra 1 milliárd 345 millió forintot költöttek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Dinamikusan fejlődött a talajjavítás legújabb módja, amely kémiai anyagot használ. Öt év alatt 65 ezer 399 hektáron folytattunk működési területünkön kémiai talajjavítást. Az üzemek érdeklődésére jellemző, hogy 1971-ben 8092 hektárt, 1972-ben 10 ezer 792 hektárt, 1973-ban 12 ezer hektárt, 1974-ben 13 ezer 528 hektárt és 1975-ben 21 ezer 114 hektárt lettünk alkalmassá a magasabb terméshozamok elérésére. A komplex meliorációs munkák lényegében a IV. ötéves terv idején bontakoztak ki. Az első jelentősebb komplex meliorációs beruházást 1973-ban valósítottuk meg 33^ millió forint értékCsatomanyitás — Drénezés — Táblásífás ; A tiszántúli tertajefc általába«» • tél végén, kora tavasszal vízbő. • ségben szenvednek. A szükségle- í ten felüli vizek károsak a táb1 Iákba vetett növényeknek, meg- j zavarják a fejlődést, ugyanak■ kor késleltetik a tavaszi mező- S gazdasági munkák beindulását. : A talaj típusától, vízáteresztő ké- ; pességétől függően a tudomány ■ már kidolgozta a lehető legjobb ■ módszert a mezőgazdasági ter■ méléshez felesleges, káros vizek : elvezetésére. Vállalatunk felké. 5 szült a tudomány vívmányainak 2 alkalmazására. Olyan gépeket ! vásároltunk, melyekkel vízelve1 zető csatornahálózatot tudunk ; készíteni a nagyüzemi méretek- : nek megfelelően. : Korábban kísérleteket folytat. ; tunk a talajban lévő felesleges ; víz elvezetésére alagcsovezéssel: : drénezéssel. Már két drénező 2 lánctalpas traktort működtetünk, ■ melyek a talaj mélyebb szelvé■ nyébe égetett agyagcsöveket fek- í telnek le. E csőhálózat egyik vége csatornába torkoílik. üzen ke. resztül szivárog le a felesleges víz. A vízgazdálkodásnak jó eszkö. ze az alagcsövezés. Előnye: elvezeti a felesleges vizet, szükség esetén a csatornahálózat íeltölté- sével altalaj öntözési feladatot lát el, tehát szabályozható vele a szükséges vízmennyiség. Ahol kipróbálták a drénezéses eljárást, egyértelműen vállaltak újabb ilyen beruházást a korszerű vízgazdálkodás megvalósítására. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy tábláinak kialakítása elengedhetetlen a nagy teljesítményű gépek folyamatos és jó kihasználásához. Egyre több üzem vállalkozik erre a feladatra, ad vállalatunknak megbízást a nagy táblák, tömbök kialakítására, az ezzel járó vízrendezésre és műtárgyak építésére, földutak készítésére, korszerűsítésére. mm • * gap Munkában a drénező gép Nagy táblák, korszerű földutak, csatornák, műtárgyak Sokakban felvetődik, hogy Békés megye terméseredményei mennyire teszik szükségessé a talajjavítást? Meg is fordíthatnánk ezt a gondolatot úgy. hogy a megyében szervezett talajjavítások milyen hatassal voltak, vagy lennének újabb kimagasló terméseredmények elérésére ? A válasz egyértelmű: megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei búzából, kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, lucernából talajjavítás nélkül nem tudták volna elérni a IV. ötéves tervben produkált eredményeiket. Az V. ötéves terv céljait talajjavítás nélkül nem érhetik elf Mit mutatnak a számok? Békés megye összes mezőgazdaságilag müveit területe majdnem félmillió hektár. Ebből javításra szoruló homok 8 ezer, szik 179 ezer és savanyú talaj 174 ezer hektár. 1974-ig a megye homoktalajait különösképpen nem Jevftottöfc. Nem is számottevő e* a homoktalaj-mennyiség, mert minősége egészen más, mint a Duna—Tisza közié. A szikes és savanyú talajok gondozása, javítása már sokkal fontosabb. Szervező munkánk nyomán és • nagyarányú állami támogatással 57 ezer 600 hektáron a savanyú talajokat és csaknem 54 ezer hektáron a szikes talajokat megjavítottuk. Sok-e ez, vagy kevés? Figyelembe véve az országos helyzetet, a többi megye állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek hasonló törekvését, a Békés megyeit csak közepesnek minősíthetjük. Borsodban, Haj- dú-Biharban, Somogybán. Tolnában és Vas megyében, de nyugodtan ideírhatjuk Zala megyét is, a Békés megyeinél nagyobb érdeklődés volt tapasztalható a a savanyú talajok javítására. A szarvasi Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat tulajdonképpen azért települt Békés megyébe, hogy e célirányos munkákat minél közelebbről szervezhesse és végezhesse. A Békés megyei talajok igénylik a talajjavítási és a meliorációs beavatkozásokat. Ennek számtalan jelét tapasztalhatjuk. A szarvasi TTTV éppen ezért ismételten a Békés megyei állami gazdaságok és termelőszövetkezetek figyelmébe ajánlja a kémiai talajjavításban, a digózásban , a mélylazításban. a drénezésben, a vízrendezésben és a mezőgazdasági útépítésben, táblásításban rejlő termelési tartalékokat, ezek feltárását. alkalmazását, beépítését az üzemi fejlesztési tervekbe és kivitelezését a gyakorlatban. Ezeket a munkákat a vállalat megbízásos alapon tervezéssel együtt vállalja. A mezőgazdasági üzemek igényének megfelelően bővíti vállalatunk a szolgáltatását. A komplex meliorációs munkákat, a vízrendezést, a táb- lásitást és az üzemi útépítést ugyanúgy vállaljuk, mint a tereprendezést, a halastóépítést, a rizstelepépítést. a rét. és legelő- felújítást, valamint telepítést., a mélylazítást és az egyéb meliorációs munkákat. Feltétlen szükséges lenne a Békés megyei üzemekben újabb igényeket, felkeltenünk a különböző talajjavítási és tereprende-
