Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-24 / 97. szám
A csecsemő helye a lakásban A szamóca tápanyagellátása és növényvédelmi problémái A szamóca növekedése és ter- mésképzese során viszonylag sók tápanyagot von ki a talajból. A kálium hatóanyagból két-háromszor annyit igényel, mint foszforból. A tápanyagfelvétel mennyisége és aránya az időjárástól is függ. Szárazabb időjárásban nem jól hasznosulnak a műtrágyák, ilyenkor az ón tózés elősegíti a növények tápanyagfelvételét. Az évenkénti műtrágyázás két részletben történik, tavasszal és ősszel. Tavasszal az egy évre javasolt nitrogén műtrágya (60—-10« kg/ha hatóanyagban), egyhar- madát adjuk fejtrágya formájában — két részletben kiszórva — míg a fennmaradt részt a kálium és a foszfor műtrágyával együtt lehetőleg augusztusban (foszforból 29—50 kg/ha, káliumból 60—150 kg, ha hatóanyagban számítva szükséges évenként). Klórtartalmú műtrágyát (40 százalékos káli) a te- nyészidőszak során ne használjunk, tekintve, hogy a szamóca a klórral szemben érzékeny. A szamóca megindulása utón a károsodás elkerülése végett a műtrágyát a kapálással egybekötve a sorok közé juttatjuk ki. A tavaszi fejtrágya második adagját a virágzás és termésérés fázisai között szórjuk ki és a harmadik kapáláskor munkáljuk a talajba. Növényvédelmi teendők: A szamócát az Időjárási tényezők, a vírusok, a kórokozók és kártevők, valarrtint a gyomnövények károsítják. Időjárási tényezők ellen a terület gondos kiválasztáséval és termesztéstechnikai módszerekkel (öntözés, talajtakarás) védekezhetünk. A vírusok ellen egészséges szaporítóanyag telepítésével, a szelekció lelkiismeretes végrehajtásával védekezzünk. Gombabetegségek közül a leggyakoribb a szürkepenészes rothadás. A betegség a virágon és gyümölcsön egyaránt gyakori. A fertőzés következtében a bogyókon szürke, bolyhos gombagyep látható. A gyümölcs fakó színű, húsa lágy, majd pépes állapotú lesz. Védekezés: agrotechnikai, a fertőzött gyümölcsöket összeszedjük és mélyen elássuk, az érés időszakában lehetőleg ne öntözzük. Csapadékos időjárás esetén a vegyszeres védekezést már az első virágzatok megjelenésekor el kell kezdeni, de ha kevés a csapadék teső), az első permetezést a virágzatok 20 százalékának kinyílásakor célszerű elvégezni. A második permetezést 80 százalékos virágzásban, a harmadikat pedig virágzás után célszerű végrehajtani. A vegyszeres védekezést Fundazol 50 WP-vel vagy Orthö-Phaltannal végezzük. Gyakori betegség a szamóca- levelek fehér foltossága. A gomba által megtámadott levélén kerek, 3-4 mm átmérőjű bíborvörös foltok láthatók, amelyek a betegség előrehaladtával kifehérednek. A kártétel következtében a levélek elszáradnak. Védekezés: a beteg, száraz szamóealevelek összegyűjtése, elégetése is mérsékli a fertőzés veszélyét. Vegyi védeke- sé§: Fundazol 50 WP-vél vagy Dithane M—45-tet vagy 23neb szerekkel történhet. Rovarkártevők: eaerebogárpajor. Szamóca közé vetett vagy palántázott saláta fonnyadását figyelve gyűjthetjük össze és semmisíthetjük meg idejében a. pajorokat Szamócaeszelény és szamóca- bimbólikasztó. Mindkét kártevő alig fél centiméter nagyságú, ormányos bogár. A bimbólikasz- tó csak az egyes virágokat pusztítja el, az eszelény egész Virágzatokat a tökocsány főtengelyének megrógósával. Védekezés: virágzás előtt az első permetezést rövid várakozási idejű rovarölő szerekkel végezhetjük. Ilyenkor eredményesen használható a Metation 50 EC, Satox 20 WSC, Safidon 30 EC, Ditrifon 40 WSC növényvédő szerek valamelyike. Ezenkívül károsíthat a fe- héröves levéidaróza. Az olajzöld színű 1,5 centiméteres nagyságú álhernyók átrágják a levéllemezt, s szinte az egész levélzetet elpusztítják. A fekete színű 10 mm nagyságú darazsak április közepén jelennek meg. a lárvák május elejétől október végéig károsíthatnak. A kis szamócasodrómoly 8—10 mm hosszú szüf*fezöld színű, élénk mozgású hernyói a levelek érzugaiban károsítanak, később rágósukkal az egész levéllemezt tönkreteszik. Évente több nemzedékük károsít. A vegyi védekezés mindkét károsító ellen a szamócaeszelénynél leírtak szerint történhet. Szamó- caatka fertőzés esetén szüret után két-háromszori Pol Aka- ritox 4- Fündazolos védekezést végezzünk. Ügyeljünk arra, hogy a szívlevelekre is bőségesen jusson permetlé. Szupyiczki János növényvédelmi szakmérnök A hempergő: kis rácsos ketrec, helytelenül járókának is mondják. Az elnevezes azért helytelen, mert a hempergő nem arra való, hogy járni tanuljon benne a gyermek, hanem arra, hogy kedvére fordulhasson, „hempereghessen”. Ne ütközzék közben minduntalan a rácsba, mint az ágyában. Milyen l«gy«n a hempergő? A« üzletben készen kapható hempergő minden oldala 1,20 méter. Ha van hozzá helyünk, vehetünk vagy csináltathatunk nagyobbat 1«. Az összecsukható hempergő előnye, hogy amikor nihcs használatban, félreállíthatjuk, Legjobb, ha a földtől 6 —8 cm magasságban fabetét van az alján. A hempergőben jő! tud hemperegni. játszani a csecsemő, Ha kiesik belőle valami, kinyúlhat érte és felveheti, de ő maga nem eshet ki belőle. Szívesen játszik benne és közben az anya nyugodtan dolgozhat. A hempergő fabetétje nyáron, különösen jól mozgó gyerekek 'számára matrac nélkül használható. De amikor a csecserrjő ép- <pen gurulni kezd. valamint hűvösebb időben a szabadban, továbbá télen a szobában, . lehetünk rá a hempergő nagyságának megfelelően kiszabott és összevarrt 1-2 réteg pokrócot, amit szalagokkal erősíthetünk a hempergő rácséhoz. Jó megoldás, ha a falapra kb. 1/2-1 cm vastag, vízhatlan anyaggal bevont laticel matracot teszünk. Így elég kemény, de a hempergő csecsemő — ha véletlenül oda is koppan a feje — méggem üti meg magát annyira, mint a csupasz fán. A matrac fölé vízhatlan lepedőt tegyünk. Ezt is hozzá kell erősíteni a hempergőrácshoz. Er re könnyen mosható, kifőzhető lepedőt helyezzünk, pontosan akkorát, mint a hempergő. Szélére kb. 25 cm-es távolságban köper- szalagot. varrjunk és feszesen kössük ki a hempergő rácsához. Legjobb színes, de nem rikító delénből. kreppből vagy vászon, ból készíteni. Amint bepiszkolódik, váltani kell. Mászóhely Ha a csecsemő mászni vagy kúszni kezd. már kicsi neki a hempergő, mászóhelyét kell készíteni a részére. Kerítsünk él a szobában minél nagyobb helyet: például egy sarkot, ahol a mászóhely két oldala fal, a harmadik oldala szekrény vagy más bútor, vagy a hempergő rácsának két oldala és negyedik oldala a hempergő rácsának két oldala, amelyet e célra szétnyithatunk. Ha nem volna hempergőnk, megteszi egy deszkalep is — csak ne legyen szálkás. A padlót fedjük le rongyszóflyeg- gel vagy valamilyen más mosható anyaggal. Szorítsuk le a négy sarkát, mert különben felszedi a mászó gyermek. Ha a padló parkettás, és nem szálká- sodik, nem keil feltétlenül lefedni, bár ilyenkor is jobb, ha legalább valamilyen színes kartondarabot teszünk oda. A takaró kikötéséhez gömbölyű fejű csavarokat csavarjunk a fal tövébe, hogy a gyermek meg ne sértse magát velük. A csavar nehezebben húzható ki, ha mégis kihúzódik és a gyerek kézbe vagy szájba veszi, nem olvan hegyes. mint a szög n így kevésbé veszélyes. A mászóhelyet tartsuk mindig tisztán. Súroljuk fel a padlót, mossuk ki a rongy szőnyeget, mielőtt használnánk, és ne lépjünk rá többé. Ha mégis be kell lépnünk, vegyük le a cipőnket. vagy húzzunk a cipőre külön e célra szolgáló védőpapucsot. A cipőkre igen sok kórokozó tapad. Ezért soha ne tegyük le a csecsemőt a csupasz padlóra, amelyen utcai ' cipőnkkel járunk. Miért jó a hempergő, a mászóhely? A hempergeftien, a mászóhelyen hempereg, csúszik-mászik, játszik, ügyeskedik, izmosodik a csecsemő. Nem kell állandóan vigyázni rá, nem kell félni, hogy kárt tesz magaban — nyugodtan végezheti munkáját az anya. Sohase feledkezzünk meg azonban arról, hogy játéka legyen. Nem marad meg a gyermek sem az ágyban, sem a hempergőben, sem a mászóhelyen, ha nem adunk neki játékot, ha nincs mivel foglalkoznia. Felébredtek a sünök Kati majd, minden vasárnap odakint dolgozott a kertben. Segített szüleinek * sokféle munkában, öntözött, palántázott, vagy éppen a virágágyak közötti kit utakat gereblyézte. A kerítés melletti sűrű gazost szerette volna egy kicsit rendbe szedni, amikor az egyik bokor tövében megpillantott valami furcsát. Először nem tudta elképzelni mi lehet az. Közelebb hajolt, és akkor egyszerre csak megismerte. Kissé oldalt fordulva, összegömbölyödve mozdulatlanul egy sün bújt meg. Kati eddig ugyan még csak a képeskönyvek lapjain találkozott sünökkel, de a sok kis tüskéről nem volt nehéz kitalálni, milyen állattal van dolga. Nagyon megörült neki és nyomban beszaladt édesapjához is lelkendezve újságolta el a jó hírt. Kettesben azután óvatosan újból megközelítették a bokrot. Kati szép csendesen félrehajtotta az ágakat és bekukucskált mögéjük. Kicsit izgatott volt, mert arra gondolt, a sün esetleg észrevette, hogy felfedezték rejtekhelyét és szép csendben megszökött közben. Aggodalma azonban felesleges volt. A kis tüskés állat ugyanott volt most is és aludni látszott. — A tön éjszaka fór táplálék után — magyarázta apu —, nappal pihen. Ügy mint ez itt. Mostanában bújhatott élő téli rejtekéböl is. Márciusban, áprilisban ébrednek fel, amikor az idő már tartósan tavasziasra fordult. — Akkor biztosan nagyon éhes lehet — mondta Kati aggodalmasan. Valószínű — bólintott apu —, de ne féltsd őt, talál magának eleséget! — Mit eszik a sün, apukám? — kérdezte Ktti kíváncsian. *— Tücsköt, bogarat, gilisztái, csigákat, minden apróbb állatot, ami csak eléje kerül a kertben vagy az erdőben. Nagyon hasznos állat, éppen ezért védelem alatt áll. Mindenki örülhet, ha a kertjében megtelepszik. — Aztán tudód-e kislányom, hány tüskéje van egy ilyen sünnek? Kati megrázta a fejét. — Nem tudom, de sok lehet. Talán kétszáz is. —Kétszáz7 Sokkal több! Tudósok kiszámították, hogy egy- egy ilyen állatnak kereken 16 000 tüskéje van. Kisebbek, nagyobbak. Ezek védik meg ellenségeivel szemben. Ha jön a kutya vagy a róka, szépen összegömbölyödik és akárhon- nét próbálkoznak hozzáférni, még ha forgatják is mancsaikkal, mindig csak a hegyes tüskékkel találják magukat szemben. Az a kutya, amelyik már kapott néhányat az orrába, nem is nyúl hozzá többet, legfeljebb ugatja, de bántani nem meri. —Nem is engedném a mi Bodrinknak sem, hogy bántsa ezt “o kis sünt — mondta Kati és óvatosan visszahajtotta a bokrok ágait. Vigyázni fogok, hogy ne is jöjjön ide a bokrok közelébe! Schmidt Egon 8 fflUMSfS 1916. ÁPRILIS 24. A jegesmedve születése A jegesmedvék szaporodása sokáig rejtve maradt a kutatók előtt. Ma már ismeretes, hogy — természetes körülmények között — a nőstény jegesmedve mély barlangjáratot ás magának a hóban. Februárban születnek a kis bocsok, amelyek patkány nagyságúak, vakok. Számuk kettő vagy három. Az első hónapban az anya nem mozdul mellőlük, saját testének zsírtartalékaiból él, ebből képződik áz anyatej is. Mire az anya kivezeti a kicsinyeket a hókunyhóból, a bocsok nyitott szemű, hófehér, selymesen finom meleg bundával rendelkeznek, amelyeket az anya harciasán megvéd minden támadóval szemben. A jegesmedvéket sokáig nem sikerült az állatkertben szaporítani. Amióta azonban ismeretes az állatok szaporodás-biológiája, a második világháború után, mér számos állatkertben sikerült szaporítani a jegesmedvéket. Olyan esetét is tudunk, hogy cirkuszi kocsiban született jegés- medvebocsokat Üvegből neveltek fel, és ezek az állatok annyira ragaszkodtak nevelőjükhöz, hogy felnőve egészen különleges mutatványokra sikerült őket betanítani. A jegesmedvék, egyébként kizárólag az Északi-sarkvidéken élnek. A hímek között óriások is előfordulnak, 16 mázsás súllyal. Egyetlen valódi ellensége az ember, aki értékes, szép prémje miatt vadássza. Képünkön a wóreéstéri (USA) állatkertben született jegesmédvéböcs látható, Az állat éppen fogzás idejében van, ezért igyekszik maiszolni gondozója maszkját.
