Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-22 / 95. szám
V AzSZMT nőbizottság ülése a forgácsolóban Televíziói, magnót ajándékoztak az öregeknek Orosházán, a Deák nteai öregek napközijébe megérkezett ** ajándektelevízio, melyet Varga Jánosné, az otthon vezetője vett át Még az eümSt évben írtunk arról, hogy a GELKA Békés megyei kirendeltségének dolgozói a XI. pártkongresszus tiszteletére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kommunista műszakokat szerveztek és teljesítettek. Ennek béréből ajánlották fel, hogy televíziót és magnetofont vásárolnak, s ezeket a készülékeket ajándékba adják át megyénk öregek napköziottho- nainal Az ajándékozásra a napokban került sor, amikor is a GELKA gépkocsijával a helyszínre vitték a készülékeket. Az ajándékozási körúton részt vett Lődy András, a GÉLKA-kirendeltség vezetője, dr. Varga Erzsébet, a megyei tanács egészségügyi osztályának dolgozója és Gál Jó- zsefné, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának titkára. Azt, hogy melyik napközi kapja meg a televíziókat^ az egészség- ügyi osztály és a Hazafias Népfront közös javaslatával döntötték el. Mindenütt nagy örömmel fogadták a vendégeket, meghatot- tan köszönték meg a GELKA dolgozóinak e kedves figyelmességét és áldozatvállalását. Lödy András, Gál Józsefné és dr. Varga Erzsébet külön-külön köszöntötték az idős embereket és kívánták nekik, hosszú életet éljenek, hogy még sokáig élvezhessék a tévé adásait. Az ajándékba adott készülékeket a helyi szervizek ingyenesen javítják majd, ha ez szükségessé válik. Kedves meglepetés volt, hogy Gyulán a 3-as számú öregek napköziotthonában úttörők köszöntötték színvonalas műsorral az öregeket és a vendégeket. Ezen a napon öt televíziót adtak át Orosházán, Kondoroson, Szeghalmon, Gyulán, illetve Békéscsabán, szereztek ezzel meglepetést a napközi otthonok lakóinak. Az orosháziak ezenkívül egy magnókészüléket is kaptak. Kasnyik Judit Az utóbbi öt évben az élelmiszeriparban 13 százalékkal csökkent a balesetek száma — állapította meg az ÉDOSZ vizsgálata. Ez annál is jelentősebb, mert az iparnak ebben az j ágazatában az átlagosnál nehe- j zebb körülmények között, gyakran nedves-gőzös környezetben vagy éppen hőségben, máskor viszont fagypont alatti hőmérsékleten dolgoznak. Az üzemekben az előirányo- j zott 7 milliárd forinttal szemA Szakszervezetek Megyei Tanácsa nőbizottsága április 21-én, tegnap délelőtt kihelyezett ülést tartott a Forgácsoló és Szerszámgyár békéscsabai gyárában. A tanácskozáson az üzemi nőbizottság tágjai is részt vettek, valamint Nagy Imréné, az MSZMP megyei bizottságának nőfelelőse, Bocskai Mihályné SZMT megyei titkár, a nőbizottság elnöke. A gyár fejlődéséről, 25 éves múltjáról és jelenlegi helyzetéről, a termelési eredményekről Bakó Ignác igazgató adott tájékoztatót. Többek között elmondotta, hogy 1368. óta költöztek az új gyárba, az északi ipartelepre. A kezdet kezdetén 30 millió forintos termelési értéket állítottak elő a régi üzemben, most viszont már 274 millió forint értékű terméket adnak a népgazdaságnak. Többek között elmondotta, hogy bár nehézipari üzem, az összlétszám egyhar- mada nő. Ez azért vált lehetővé, mert a fejlődés következtében sok korszerű gépet állítottak be, a,hol a nők zömmel betanított munkásként dolgoznak. A részt vevő bizottsági tagok ezután megtekintették az üzemet, majd Bodor Sándor szb- titkár adott tájékoztatót a nők helyzetéről, munka- és életkörülményeiről. Többek között arról, hogy nemcsak a családapák, hanem a nődolgozók lakásépítését is segítik. Az elmúlt években összesen 10, nődolgozó kapott lakásépítési, illetve -vásárlási kölcsönt. Sok segítséget nyújtanak a gyermekgondozási segélyen levő mamáknak is. Beszélt az üdültetésről és arról, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtott a gyár a városi tanácsnak bölcsődék, óvodák építéséhez. Ennek eredménye, hogy nincs olyan nődolgozó édesanya, akinek gyermeke ne nyerne elhelyezést. K. J. ben öt év alatt 10 és fél milliárd forintot költöttek munka- védelmi célokra, főleg a munkahelyek zsúfoltságát igyekeztek megszüntetni, mivel ébből eredt a legtöbb baleset. A munkavédelmi beruházási összeg egyötödét fordították a szintén gyakori baleseti forrás, az anyagmozgatás gépesítésére automatizálására. A konzerviparban például már 600 emelővillás targoncát, félmilliónál is több rakólapot alkalmaznak és terjedőben vannak a műanyag ládák, amelyeknek kezelése ( Tudományos kutatók az élelmiszeripari munkavédelem műszaki fejlesztéséért ÉRTESÍTJÜK a személygépkocsi-tulajdonosokat, hogy szaküzletünkbe ■ n I n I <r fr r « ff kuionbozo meretu Radiál gumiabroncsok érkeztek. Várjuk Önöket 8—18 óráig Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ Autóalkatrész Bolt Ady E. u. 1. szintén kevesebb baleseti kockázattal jár. A cukoriparban az elmúlt években teljesen gépesítették a munkát a külső átvételi állomásokon. A munkavédelem továbbfejlesztéséhez tudományos kutatók és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező mérnökök segítségét is kérték. Miután az élelmilzeriparban nagyon gyakori az elcsúszásból eredő baleset — ami a nedves, csúszós padozattal magyarázható — a SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézete új, úgynevezett csúszásgátló cipőket kísérletezett ki és az eddiginél korszerűbb padlótípust is kidolgoztak. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Munkaszervezési és Munkavédelmi Tudományos Intézete a hideg munkahelyeken jól használható fűthető dobogókat alakított ki és elkészítették a hordozható szellőző ventillátor mintapéldányát. Eredményesen kísérleteznek a nagy biztonságú munkavédelmi kesztyűkkel és kötényekkel is. (MTI) Mit ígér a szervezett anyagellátás? A z 1976. január 1-től érvényes gazdasági szabályzók a korábbinál szigorúbb tervfegyelemre, a központi akarat, a népgazdasági igény, a jövedelmezőbb termelés sokoldalúbb megvalósítására ösztönöznek. Újabb és újabb tartalék feltárása válik szükségessé, s ez a fogalom nemcsak a termeléssel közvetlen összefüggő • emberi és gépi munka szervezésére vonatkozik elsősorban, hanem a termelés előkészítésére, kiszolgálására. Mottóként csak emlékeztetni szeretnék arra, amit Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Szarvason tett látogatása során Székely László, a vasműszaki szövetkezet elnöke mondott: „Rendszeres anyagellátással egy bizonyos árucikk termelése folyamatos lehetne, így -— számításaink szerint — kereken 20 százalékkal lehetne növelni az árukibocsátást.” Tehát csak a szervezett anyagellátás ígér egy ilyen magas termelési tartalékot! a az ipari üzemekben — hiszen mindenhol másmás a szervezési fok — megyei átlagban csak tízszázalékos termelésnövelést bányásznának elő az anyagellátásban fel-felbukkanó hiányosságok megszüntetésével, a többletáru- kibocsátást csak milliárdos nagysággal lehetne kifejezni. A szervezett anyaggazdálkodás tehát nagy termelési tartalékot kínál. Sajnos, e lehetőség kihasználása elmarad a valóságtól, mert az országos anyag- készleteket száz kisebb jelentőségű helyre húzzák, mint a népgazdaságnak a legfontosabbra. Vegyük példának' a vasalózsi- / nórt. A hazai ipar kiváló gumírozott vasalózsinórt tud készíteni. Erre szüksége is lenne az egyik szövetkezetnek. Ebben az esetben nem a gyártó cég a közvetlen exportáló, hanem az, amelyik a vasalót csinálja. így az exportérdek miatt a gyártó vállalat, amelyik a zsinórt készíti, nem ad belföldre egy métert sem, hanem exportálja. Csupán emiatt 200 ezer dollár értékű nyugatnémet export szorult idehaza az utóbbi hónapokban. A hazai vasalózsinórellátást azután drága nyugati importból késve pótolta a külkereskedelem. Végül sikerült az exportot vasalókkal is teljesíteni, de késve, megkötbérezve. Az export tehát elment, de nem olyan valutakitermeléssel, mint ezt a népgazdaság tervezte. Nem véletlen tehát az a központi ajánlás, hogy a hazai szükségletekre és az exportra alapanyagot termelő és készterméket előállító vállalatok hangolják össze termelésüket. Ha az ország 19 megyéjére és a főváros ipari üzemeire vetítenénk csupán az anyagellátás szervezettségéből adódó anyagi előnyt, akkor a jelenleginél nem kevesebb, mint évi 20 milliárd forinttal több áru kerülhetne ki az üzemekből. E termelési tartalék két iparilag közepesen fejlett megye évi árutermelésével ér fel! Ebből is látható, hogy a termelés és az anyagellátás összhangjának hiánya milyen népgazdasági bonyodalmakhoz vezet. Az imént csupán egy szövetkezet hátodrendű gondját említettük a vasalózsinór kapcsán. S hány ilyen és ennél nagyobb gonddal küszködnek a nem alapanyagot term*1'* vállalatok? A gazdasági életben veszélyes csak az „én gondom a fontos” szemlélet terjedése. Azért a másokon segítés sem lehet mellékes! Nem azért gyárt a mü vasalózsinórt, h°fiy azt közvetlen exportra küldje, hanem azért, hogy egy másik üzemmel együttműködve több valutát nyerjen belőle az ország. Ezért feltétlenül elemezni kellene az együttműködést, mert a vállalati érdek bizonyos értelemben gyakran beszűkül. L ehetne ezen a gondon egyszerűbben is segíteni. Az anyagellátás központo- sabb irányítása mai körülményeink között kínálna valamilyen előbbre lépést, de ez egyet jelentene az anyagellátás központi irányításának visszaállításával. Ez az út nem járható. Az üzemi önállóság és a döntés jogának átengedése, a mit miért és hogyan, olyan vállalati kategória lett, melyet nem lenne szabad megbolygatni. Pe azt lehet és sokszor kell is mondani, hogy a vállalati döntéseknél a gazdasági élet minden ágazatában a népgazdasági érdeket szolgáló szemlélet váljon uralkodóvá. Az egyénieskedésnek semmi jelentősége ott, ahol az össztársadalmi érdekből származó lehetőségek kihasználása az elsődleges. Lehetne egyénieskedni ebben a témában úgy, hogy mely vállalat szolgálja jobban a központi akaratot. Melyik az az ini tézmény, amelyik a társvállalatok érdekét helyezi — mondjuk — a saját exportlehetőségei elé, mert így a népgazdaságnak kedvezőbb a valutakitermelése. M induntalan a szarvasiak vasalózsinór-hiánya jut az eszembe. Ebben az ügyben és még több hasonlóban rendet kellene tenni a fejekben, hadd jöjjenek az országnak a szervezettebb anyagellátással is az újabb milliárdok. Dupsi Károly Szolidaritási nap Sarkadon Április 24-én a nemzetközi | ifjúsági szolidaritási nap al- j kalmából ünnepséget rendez a Sarkadi Cukorgyár KlSZ-szer- vezete, melyre meghívták a község minden ifjúkommunis- táját. Az ünnepség után szellemi. vetélkedőn mérik össze tu-\ dúsukat a KlSZ-alapszervezete- ket képviselő csapatok. AFÉSZ-ek, szakszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyéni termelők részére A GÖNGYÖLEGELLÁTÓ VALLALAT kedvező teltételek mellett kölcsönöz belföldi göngyöleget és megvételre biztosít műanyag göngyöleget, csomagoló anyagokat, haitatúsátrat és mezőgazdasági szerszámnyeleket. Érdeklődni lehet: Békéscsaba, Gyár u. 4. Telefon: 12-990. Telex: 83294 KŐBÁNYAI SÖRGYÁR az orosházi kirendeltségére felvételre keres érettségizett dolgozót KIRENDELTSÉG. VEZETŐHELYETTESI munkakörbe. Részletes életrajz megküldésével jelentkezni lehet a Kőbányai Sörgyár személyzeti osztályán, Budapest, X., Maglódi út 17.
