Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

Á Békés megyei Tervező Vállalat idei feladatai; Négy év középiskola — érettségi ufón Kórház, iskolák, óvodák, lakóépületek terve készül szakmunkástanulók A Békés megyei Tervező Vál­lalat az idén 25 millió forint ér­tékű tervezői munkát irányzott elő, ami meghaladja a tavalyit. A tervek kiviteli értéke mintegy 800 Tnillió forint. Körösfalvi Pál igazgató tájé­koztatása szerint a legjelentő­sebb feladat a békéscsabai kór­ház új ötemeletes épületének tervezése, amely szeptember vé­géig* készül el. Az építkezés 210 millió forintba kerül majd. Tovább bővül a békéscsabai iskolacentrum. A már meglévő­höz hasonló iskola és diákotthon épületének tervezését ez év III. negyedévében fejezi be a válla­lat. Ennek az építkezésnek 42 millió forint lesz a költsége. Készül még többek között Bé­késen egy nyolc tantermes is­kolának, Békéscsabán a Lenesé- j si úton egy-egy iskolának, óvó- j dának, bölcsődének és gyógy­szertárnak a terve, Szarvason az Mentesítő vonatok, autóbuszok közlekednek az ünnepi csúcsforgalomban , Csütörtökről péntekre virra­dó éjjel a Nyugati pályaud­varról Mátészalkára elindult az első mentesítő vonat — ezzel megkezdődött a közlekedés ün­nepi csúcsforgalma. A vasút a nagy forgalom zavartalan lebo­nyolítására húsvétra országo­san 126 mentesítő vonalot in­dít. Megyénkből a Budapestre utazók, illetve az onnan érke­zők vehetik igénybe a mente­sítő vonatokat. Budapestre 11, ! Békéscsabára kilenc szerel- I vénnyel szállítja több az uta- | sokat, mint az egyéb hétvége­ken. A mentesítő vonatok in- I dulásárhl és érkezéséről a pá- ’ vaud varok adnak felvilágosí­tást. A Volán 2300 kisegítő járat­tal készül fel az ünnepi forga­lomra. Főleg szombaton és va­sárnap állítanak be sok több- let.iármúvet, amikor már fel­szabadulnak a munkásszállító és a szerződéses járatok. Me­gyénkben az igényeknek meg­felelően indítanak mentesítő járatokat — közölte lapunkkal a Volán békéscsabai irányító szolgálata. Az autóbuszpálya­udvarokon készenlétben gll- nak majd a kocsik s oda ál­lítják, be őket, ahol a legna­gyobb szükség lesz rájuk. Arra mind a MÁV, mind a Volán felhívja az utazóközön­ség figyelmét, hogy ha tehe- j tik. váltsák meg elővételben ' menetjegyeiket. Ezzel sok sor- I banállásnak vehetik elejét. óvónőképző intézet 225 szemé­lyes mintaóvódájának a beruhá­zási programja, Békéscsabán a Lencsési úti lakótelep, Szarva­son a mongolzugi és a halászlaki üdülőtelep rendezési terve, Bé­késcsabán pedig a Centrum Áruház bővítésének tanulmány- terve. Több lakóépületet (5—600 la­kást) is terveznek, részben a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat felújított poligon üze­mének a korszerűsített paneléi­ből. A vállalat szocialista brigádjai tavaly 28 kisebb-nagyobb léte­sítmény tervezését vállalták tár­sadalmi munkában, amelynek a tervezési díja együttesen csaknem 900 ezer forintot tett ki. Társadalmi munkában ter­vezték egyebek közt a Kner Nyomda sportpályáját, a békés­csabai közgazdasági szakközép- iskola balatoni üdülőjét, a sar- kadkeresztúri általános iskola bővítését, az iskola sportpályá­ját, a szeghalmi ifjúsági és út­törőtábort, Békéscsabán a KISZ- tábor sportlétesítményeit. A szocialista brigádok az idén ed­dig vállalták, hogy Gyulán a csecsemőotthon központi fűté­sének, Békéscsabán a Vasipari Szövetkezet KXSZ-klubjának, Medgyesegyházán és Füzesgyar­maton egy-egv négv tantermes iskolának, Békéscsabán pedig a 9-es számú általános iskola me­legítő konyhájának és éttermé­nek a tervét társadalmi munká­ban készítik el. Tizennyolc évesek mindhár- ■ man. A bőrükön érzik a pálya- választás gondját. H. Erika és M. Zoltán a Rózsa Ferenc Gim­náziumban érettségiznek, H. Edit a közgazdasági szakközép- iskolában Békéscsabán. Nyíltak, vidámak, bizakodók, belső ügye­ikről mégis nehezen beszélnek. ' — Mihez kezdtek az érettségi után? H. Erika: — Már tizennégy • éves koromban elhatároztam, hogy nyomdász leszek, sajnos a gimnázium szakos osztályába nem sikerült bejutnom. Orosz tagozatos osztályba kerültem, és most a 635-ös Ipari Szakmun- I kásképző Intézetbe jelentkez­tem könyvkötő szakmára. Azt mondják a tanáraim, ügyes a kezem, rajzolni is szeretek, gon­dolom, jó hasznát veszem majd ennek. M. Zoltán: — A szüleim nagy reményeket fűztek hozzám. Egy­ke gyerek vagyok, s gondolták hogy színjeles bizonyítványom­nak kitárja az egyetem a kapu- ’* it. Az is igazság, hogy általá­nosban jó tanuló voltam, de most nincs mindig kedvem a ta­nuláshoz. Nem szeretek minden tárgyat, főleg a reáltudományo­kat kedvelem. Ezért jelentkez­tem szakmunkásképzőbe, ház­tartási gépszerelő leszek. H. Edit: — Nekem minden vá­gyam az volt, hogy szakmát ta­nuljak. Amikor a létszámstopra sor került, én páholyban érez­tem magam. Akár érinti a köz­gében végzetteket, akár nem, én megtalálom a helyem. Női szabó akarok lenni. — Szüléitek, tanáraitok, osz­tálytársaitok mit szólnak ehhez a választáshoz? H. Edit: — Nálunk az osz- tálylétszárn 38, ebből öten sze­retnének továbbtanulni, a töb­biek dolgozni mennek majd. Az én választásomat a húsz éven felüliek mind helyeselték, de a tizenévesek nem értették, hogy közgazdasági érettségivel miért nem megyek íróasztal mellé. Nem szeretnék irodában dolgoz­ni. Megtanulok varrni, jó szak­munkás szeretnék lenni, ma­gamnak mindig divatos ruhákat varrók majd. A szüleim a pél­daképeim. Két bátyám van, az egyik villanyszerelő, a másik műszerész. Ahhoz, hogy bennün­ket felneveljenek édesanyámék, sokszor megvonták szájuktól a finomabb falatokat. Szeretném nekik visszaadni a segítségüket, szeretetüket. Alig várom már az érettségit, hogy belekóstoljak a választott szakmába. M. Zoltán: — A szüleim anya­gilag rendben vannak. Semmi nem kényszerít a munkára. He­lyeslik az elképzelésemet, de mindent én magam intézzek, ezt kérik. Sajnálják, hogy nem me­gyek egyetemre, de anyagilag segítenek. Általános gimnáziu­mi osztály a miénk, felerészben Diákok a tanműhelyben Á közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének elemzésével befejeződtek a Békés megyei pedagógiai napok A fémipari szakmunka külön­böző ágazataira az 1976—77- cs tanévben a békéscsabai 811-os számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben 255 ta­nuló számára biztosítanak helyet. Ilyen korszerűen fel­lesznek fiú, felében lány, 25-en va­gyunk. Néhányan továbbtanu­lásra pályáznak, sokan válasz­tották a fényképész, bolti eladó szakmát. Nem ismeri mindenki a lehetőségeket. Jó lenne, ha tudnánk, melyik szakma mit rejt, mi számunkra a legmegfe­lelőbb. Örülnénk a pályaalkal­massági vizsgának, ahol min­denkinek felmérnék a képessé­geit, eszerint gondolkozhatna. H. Erika: — Huszonkilenc az osztálylétszámunk. Tízen egye­temre mennének, hárman szak­mát tanulunk, a többiek dol­gozni akarnak. Azt. hogy hol, ők sem tudják, fogalmuk sincs róla. MÁV, posta, vagv valami majd csak akad. Többen férj­hez menéssel akarják megoldani a jövő gondját. Az én szüleim nem örülnek a választásomnak. Azt szeretnék, ha valami ha­gyományos pályát választanék, varrónő, vagy valami hasonló lennék. — Mi a véleményetek a lét­számstopról? H. Edit: — Szerintem ' elég hirtelen jött, de indokolt volt. Sok helyen dolgoztam már. Vannak munkahelyek, ahol ót évvel ezelőtt két ember végez­te el ugyanazt a munkát, amit most nyolc. Mindenki tolakszik az íróasztal után. Biztos, hogy a fiatalok azért becsülik le c fi­zikai munkát, szakmunkát, mert a szülők ezt nevelték beléjük. Gyakran már óvodáskorban el­döntik. hogy csemetéjükből csak orvos vagy mérnök lehet. A közgében végzettek nem tud­ják elképzelni, hogy ne irodába kerüljenek. Ha nem sikerül, ak­kor mi lesz? Akkor szerencsét­len emberek lesznek örökké?! M. Zoltán: — Ensem nem érint a létszámstop, de biz.tos, hogy kellett. Nem ártana azért a munkafegvelemnek sem utána nézni. Nyáron gvárban dolgoz­tam, a művezető rómszólt’ — Ha nincs munkád, akkor is légv a géped mellett, lássák, hogy ott vagy! — Ha fogtam egy seprűt és egész nao húzogattam ide- oda, senki sem szólt érte. Ami­kor fél műszak alatt 129 száza­lékot téliesítettem az idősebbek szóltak rám: — Ülj le öcsi. ne ugrálj! — Másnap meg olván munkát adtak, hopv nem tud­tam me"csinálhi a felét se nyolc óra alatt, — Mit vártok a jövőtói? H. Erika: — Tovább szerel­nék tanulni a szakmán belül. Semmi gátlás nincs bennem a fizikai munka iránt. Minél hn- marébb leérettségizni, áztál megtanulni ezt a szén szakmát! Ha jól dolgozom, biztosan 2000 —2500 forint körül lesz. a fize­tésem. Ebből édesanyámmal kö­zösen jól megélünk. M. Zoltán: — Nagy jövő vár a színes televíziókra, megtanu­lom a tévészerelést is. Meghibá­sodott háztartási gép mindig akad, lesz mivel tölteni az időt. Most első az érettségi! Két év múlva szakmunkás lehetek. H. Edit: — Megkerestem a méretes szabók szövetkezetét, oda járok majd gyakorlatra. Ha megtalálom a számításom, egy tapodtat sem mozdulok onnan. Tegnap folytatódtak Békés- I csabán a Békés megyei peda- | gógiai napok. A tanácskozás második napi programjában a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésé­nek Békés mgyei eredményeit és feladatait vitatták meg a té­mában érdekelt szakemberek. Erről Tóth Lajos a megyei Pe­dagógus Továbbképző Intézet tudományos munkatársa adott minden részletre kiterjedő áttekintést, Elmondta, hogy — mintegy a tantervi re- j form előkészítéseként —■ a figyelmet elsősorban az I iskolai műveltségi anyag I tartalmának és szerkezetének I megújítására kell öszpontosíta- I hi. A szocialista iskola csak akkor tud megfelelni a vele sassftben támasztott követelmé­nyeknek, ha a tudományos­technikai fejlődés nyomán új­raértelmezi funkcióit, rugal­masan alkalmazkodik a válto­zásokhoz. Korunk iskolája — csak nevelőiskola lehet. Olyan embereket kell nevelni, akik önálló ítéletalkotásra képesek, megőrzik az önképzés és ön­művelés igényét és harmoni­kus egységet alkot bennük a jól képzett szakember és a kö­zösségért felelősséget érző, né­zeteiért kiálló és harcoló köz­életi ember. Ugyanakkor a közművelődési intézményeknek az óvodáskortól kezdve figye­lemmel kell kísérniük az okta­tás folyamatát, sajátos eszkö­zeivel elősegíteni az ifjúság ismeretszerzései, nevelését. Az eredményes munka feltétele az iskolai és közművelődési in­tézmények hatékony együttmű­ködése. Ezután korreferátumok kö­vetkeztek, amelyeket Ambrus Zoltán, a megyei tanács főelő­adója, Haász Miklós, a Békés megyei Jókai Színház rhened- zsere, Halmágyi László, az Or­szágos Filharmónia kirendelt­ségvezetője, dr. Szabó Ferenc, a megyei levéltár igazgatója és Végh Andor, a megyei’ mozi- tizemi vállalat igazgatója tar­tol t. (A pedagógiai napokról szó­ló első napi beszámolóban Tessedik Sámuel 1803. évi, pé- tervári pályázatára írt szak- dolgozátát tévesen Vajda Pé­ternek tulajdonítottuk. Amiért az olvasó szives elnézését kér­jük.) F I, szerelt műhelyekben sajátít­hatják el a szakmai fogásokat a fiatal szakmunkásjelöltek (képünk) (Fotó: Bemény) Mindhárman tizennyolc éve­sek. Őszinték, képmutatás nél­kül törekvők: mégis nehéz a pá­lyaválasztás ... Bedé Zsnka A mezőberényi Műszaki és Vasipari Szövetkezet megvételre kínál jó állapotban levő, 1973-as kiadású, üzemképes 3,5 tonnás Cárpati tehergépkocsit. , Megtekinthető: Mezőberény, Gyomai u. 26, Telefon; 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom