Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-16 / 91. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1976. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM MA CÉLJAINK ELÉRÉSÉNEK ESZKÖZE A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA (3. oldal) MIT HOZHAT KÜLFÖLDRŐL AZ UTAS? (4. oldal) KERESKEDELEM — SZOLGÁLTATÄS (5. oldal) Taktika, stratégia nélkül? Elkezdődött a Békés megyei műszaki fejlesztési hónap eseménysorozata A megnyitó előadást dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnöhelyettese tartotta az ötödik ötéves tervnek a fejlett szocialista társadalom építésében betöltött szerepéről (Fotó: Demény) Megtörtént, változtatni már nem lehet rajta, de tanulni illik belőle. A vállalat nagy meny- nyiségű import alkatreszt adott el a legutóbbi készletbörzén, persze, a beszerzési árhoz mérten veszteséggel. Amikor vásárolták a holmit, azt hitték, jó taktikai húzást csinálnak. Az ár az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén állt — szakemberek úgy mondják: tartósan nyomott volt —, tehát ha sokat vesznek a portékából, szép summát nyernek az ügyleten, hiszen később az 4r bizonyára ismét emelkedni fog. Három évre elegendő alkatrészt halmoztak fel, s elégedetten dörzsölték a tenyerüket. Pusztán egy valamivel nem számoltak. Azzal, hogy rövid tíz hónap múltán a terrpék iránt rohamosan csökkent mind idehaza. mind külföldön a kereslet, majd teljesen megszűnt. Derült égből a villámcsapás? Prózaibb okok adnak magyarázatot. Elsőként az, hogy a vállalat üzletpolitikáját — s vele párhuzamosan természetesen termékfejlesztő tevékenységét is — mindenfajta stratégia nélkül folytatta. Nem tekintett hosszabb távra előre, tartós állapotként fogta fel azt. ami folytonos változási Emiatt elsiklott afölött, hogy az alkatrészek nyomott ára lényegében egy csendes kiárusítás* következménye, mert a gyártók „megszagolták” a kereslet új irányba fordulását, korszerűbb végtermék megjelenését. Ha egyetlen vállalatot — s még inkább; ha egyetlen terméket sodorna ingoványos talajra a stratégia nélküli taktika, nyugodt lelkiismerettel rámondhatnánk. hogy olyan kivétel, mely erősíti a szabályt. Csakhogy a tapasztalatok arra intenek, általánosabb jelenséggel van dolgunk. A vállalati tevékenység gyakran a taktikai lépések lazán összefüggő vagy éppen ellentmondásos sorozatából épül fel, anélkül, hogy lenne egy központi, vezérlő mag. amely meghatározná a célokat és a főbb irányokat, azaz logikát adna a részletek összeillesztéséhez. Emiatt sok minden kedvezőnek tűnik pillanatnyilag, ami végső soron hátrányos, s miközben a vállalat úgy érzi. hogy előre halad, valójában gondjai, megoldandó feladatai, ismétlődő önértékelése elöl menekül. Lép s mi tagadás halad is, csak azt nem tudni, milyen irányban, milyen célok felé. A taktikai lépésekből persze Kialakulhat — s a gyakorlat tanúsítja, k: is alakul — bizonyos rendszer, ami a szervezettség. céltudatosság látszatát kelti, a felületes szemlélőre megnyugtatóan hat, ténylegesen azonban a vállalat hajója sodródik, újra meg újra váratlan Tegnap, csütörtökön délelőtt dr. Fekete Antal első titkár elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai városi bizottsága. A testületet dr. Fekete Antal tájékoztatta a végrehajtó bizottság 1975. évi munkájáról. A jelentést a pártbizottság egyhanáramlatok. szelek, viharé*; érik, homokpadok, sziklák veszélyeztetik. Kárhoztathatjuk-e mindezekért kizárólag a vállalatot? Hiszen végül is a vállalat dolga saját stratégiájának kimunkálása, ha tehát ez elmarad, akkor a vállalat mulasztott. Igaz, de azért nem ilyen egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy a vállalat használható — azaz ne pusztán a papír meglétéért kidolgozott — stratégiával rendelkezzék, nem elegendő saját határozottsága. A gazdasági környezet viszonylagos stabilitása — ami korántsem egyenlő a merev állandósággal! — éppúgy szükségeltetik hozzá, mint a vállalattal kapcsolatban álló szervek nyújtotta információ s így tovább. Ha most ennek ismeretében vizsgáljuk a helyzetet, akkor könnyen felfedezhetjük, hogy a taktikai elemek túlsúlya a gazdálkodásban nem más, mint tükörképe a középirányítás és a vállalati irányítás átlagos színvonalának. Korántsem arról van szó tehát. hogy néhány intézkedéssel, rendelkezéssel egycsapásra megváltoztathatóak a mai jellemzők. Ennél jóval bonyolultabb a teendő. Amint arra a párt XI. kongresszusa megkülönböztetett hangsúllyal rámutatott, a tervezés tudományos megalapozottságának elmélyítése, a tervezési módszerek korszerűsítése legfőbb feladataink között áll, értve ezen a gazdaság makro- és mik- roszintjét egyaránt. Az ebben elért eredmények alkotják a szi- , lárd lépcsőfokot ahhoz, hogy a vállalati stratégia megléte ne puszta kívánalom, hanem rendszeresen számonkért követelmény lehessen. Ezek szerint amellett törnénk lándzsát, hogy addig a gazdálkodó egységek érjék be a taktikai lépések hol vigasztaló, hol lehangoló következményeivel, s ne törekedjenek többre, szélesebb látóhatárra? Erről szót sincsen. Számonkérni azonban csak azt lehet, amihez a feltételek adottak. Ezt szem előtt tartva kell tehát mérlegelni. Kétségtelen ugyanis, hogy a népgazdaság jó néhány területén már ma kialakultak a feltételek a hosszú távú célok megjelöléséhez, s hasonló a helyzet a vállalatok bizonyos csoportjánál is. Ha ilyen esetben beérik a csupasz taktika kinálta kétes üdvösséggel, akkor valóban mulasztanak, s elmarasztalhatok. Másutt azonban az az első lépés, hogy fokozatosan megteremtsék stratégia és taktika közös folyammedrét, amihez bizony e medret mélyíteni is. tisztítani is kell. Nemcsak vállalati erőkkel! Mészáros Ottó gúlag jóváhagyta. A testület ezután megvitatta, majd Sasain János titkár válaszadása után az elhangzott véleményekkel együtt szintén egyhangúlag jóváhagyta azt az írásos jelentést, amely a tömegpolitikai munka irányításának közéjjéávú tervét tartalmazza. Tegnap, április 15-én délelőtt a békéscsabai Városi Tanács nagytermében Csatári Béla a Békés megyei pártbizottság titkára, a MTESZ Békés megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg a május 20-ig tartó megyei műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozatát. A megnyitó ülés elnökségében megyénk, illetve a megyeszékhely párt-, KISZ-, állami és társadalmi vezetői mellett helyet foglalt dr. Bíró Ferenc az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, a műszaki fejlesztési hónap első előadója is. Csatári Béla megnyitó beszédében a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Békés megyei Szövetsége elnökségének nevében köszöntötte a megjelenteket, majd a megyei tudományos egyesületek munkáját méltatva szólt az immár hagyománnyá vált műszaki fejlesztési hónap jelentőségéről, céljáról és feladatairól. Megállapította, hogy a rendez- 'vénysorozat középpontjában az MSZMP kongresszusi és KB- határozatai, a kormány által meghatározott feladatok, valamint a megyei párt- és tanácsi határozatokban jóváhagyott műszaki fejlesztések teendői állanak. Ahogy a megelőző tizenkét évben is olyan fontos Kérdésekre keresett választ a műszakiak e fontos fóruma, mint amilyen a korszerű lakásépítés, a szén- hidrogének megyei hasznosítása a környezetvédelem vagy az ötödik ötéves terv technikai, műszaki' megalapozásának főbb szempontjai, úgy ezen a tizenharmadik rendezvénysorozaton is jelentős — az ötödik ötéves terv megvalósítását segítő — feladatok várnak megvitatásra. Ezért is döntött úgy a műszaki fejlesztési hónap rendezősége, hogy dr. Bíró Ferencet, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét kéri fel a megnyitó előadás megtartására — mondotta befejezésül Csatári Béla átadva a szót Bíró Ferencnek. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese előadásában az ötödik ötéves tervnek a fejlett Jelentős tanácskozássorozat kezdődött tegnap délelőtt Békéscsabán. Mint arról beszámoltunk, a pedagógusok továbbképzéséért felelős szervek közösen pedagógiai napokat rendeznek, melyre a pedagógiai társaság tagjai, iskolai igazgatók, szakfelügyelők, közművelődési szakemberek kaptak meghívást. A mostani, első ilyen jellegű tanácskozást kétévenként követi majd hasonló, mindig más témában. A cél azonban változatlan marad: elősegíteni a pedagógusok továbbképzését, fórumot biztosítani a neveléstörténeti kutatások eredményeinek ismertetésére. megvitatni fontos közoktatáspolitikai és közművelődési kérdéseket, elősegíteni a párt szocialista társadalom építésé- , ben betöltött szerepéről beszélt. Az előadó hangsúlyozta: pártunk helyes gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott célok belátható távolságra kerültek. Az ötödik ötéves tervidőszak feladata, hogy e helyes gazdaságpolitika alapján megvalósuljon országunk természeti, gazdasági adottságainak a korábbinál sokkal jobb kihasználása. Konkrétabban fogalmazva ez nem jelent mást, mint a földek termőképességének kamatoztatását, amelynek révén Magyarország még több, a nemzetközi piacokon „kemény” valutát jelentő, élelmiszert termelhet. Ugyanebbe a sorba tartozik a föld alatti kincsek — a barnaszén, a bauxit, a szénhidrogének — gazdaságosabb kiaknázása is. Ezekhez a feladatokhoz a népgazdaságnak — és Békés megyének is — a megelőző időszakokat felülmúló fejlesztési lehetőilyen jellegű határozatainak megvalósítását. Az első nap programját dr. Simon Gyula „A neveléstörté-1 net helye és feladata” című előadása vezette be. A Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára egyebek közt hangsúlyozta: az elmélet és a gyakorlat szorosabb kapcsolatának megteremtése, csakúgy, mint valameny- nyi még jelentkező pedagógiai feladat, nem nélkülözheti a neveléstörténeti kutatásokat. A továbbiakban öt korreferátum hangzott el, nagy Békés megyei pedagógusok munkásságáról; Szegedi Kiss Istvánról, Tessedik Sámuelről, Vajda Péterről, Czabán Samuról és Kemény Gáborról. Elek László történész először száségek állnak rendelkezésre, amelyeknek kihasználása ma még jobban függ a szakemberek felkészültségétől, mint akár öt évvel korábban — fejezte be az előadó. A Békés megyei műszaki fejlesztési hónap az ünnepélyes megnyitót és dr. Bíró Ferenc előadását követően délután a békéscsabai Technika Házában a Magyar Kémikusok Egyesületének rendezvényével folytatódott, amelyen dr. Csányi László a kémiai tudományok doktora tartott előadást. Ugyanekkor hangzott el dr. Szappanos András egyetemi docens előadása is az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében a gyulai erdőfei- ügyelőségen. A hónap e heti eseményeihez tartozik még az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet igazgatójának mai előadása a gyulai húsüzemben, illetve Háromszéki Pálnak, a Dürer Nyomda igazgatóiának: a korszerű könyvkötészetről szóló, Gyulán elhangzó szombati előadása. molt be Vajda Péternek arról az 1803-ban, a pétervári pályázatra írt tanulmányáról, melyet két évvel ezelőtt találtak meg, s abban a nagy prózaköltő, tudós és pedagógus — Petőfi szellemi előfutára — társadalombíráló, a magyar feudális viszonyokban, gyökeredző reformjavaslatokat tesz és neveléstörténeti tanulmányában mintegy összegzi munkásságát. Délután a résztvevők megyénk pedagógiai irodalmáról tanácskoztak, ma pedig a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködéséről esik szó. Ennek során különböző közművelődési intézmények — színház, mozi, múzeum — vezetői fejtik ki vélemé- ményüket. F. L Ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága Neveléstörténeti kutatás hazánkban — Neves Békés megyei pedagógusok — Pedagógiai irodalmunk szerepe
