Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
Hírcsokor a Szarvasi Állami Gazdaságból A Szarvasi Állami Gazdaság rizstermelési rendszeréhez tartozó gazdaságok nyolcezer hektáron termesztenek rizst. A rendszergazda 2 700 hektáron rendezkedett be e fontos ipari növény termelésére. Évente mintegy 200 vagon rizst vetőmag céljára, fémzárolva értékesít a gazdaság, a rizshántolóban pedig kereskedelmi csomagolásban készítik elő a terményt. A gazdaságban most 100 millió forintos nagy beruházás kezdődött. Megoldják a rizs tárolását, tisztítását szárítását, hánto- lását, főzését és csomagolását. Hazánkban egyedül Szarvason készül maid konyhakész, főzött rizs. amiből 12,5—25 dekós csomagokat készítenek. »** A legelőgazdálkodás évek óta egyik kiemelt feladata a gazdaságnak. 1976-ban ezer hektáron valósítják meg a korszerű gyepgazdálkodást. Ez szerves része a szarvasmarha-programnak. A Szarvasi Állami Gazdaságban ugyanis 1980-ra 6000 darab lesz a szarvasmarha-állomány, ebből a tehenek létszáma eléri a kétezret. A háztáji gazdaságok megsegítésére 2 500 süldőt és 300 anya- kocát ad az állami gazdaság. Az ebből származó hízott sertéseket visszavásárol ia és saját húsfeldolgozó üzemében készít belőle hentesárut. • *» Rizshéjfeldolgozásra rendezkedik be a Szarvasi Állami Gaz. daság. A kidolgozott technológia alapján igen hasznos szigetelőanyagot és térelemeket készítenek az eddig veszendőbe menő rizshéjból. A rizshéjfeldolgozó építése 1977-ben kezdődik. A gazdaságban egyébként évente mintegv 1 500 vagon rizs kerül hántolásra. a rizshéiból jelentős mennyiségű hőszigetelőt és térelemet gyárthatnak. *** Tovább javul a dolgozók élet- és munkakörülménye a gazdaság, ban. A terveket pontosan ismerik a dolgozók, hisz kiscsoportos megbeszéléseken ismertették a vezetők a IV. ötéves terv eredményeit, illetve az V. ötéves- terv programját. a. Napirenden: Kétegyháza kereskedelmi ellátottsága ABC-áruház építését tervezik A közelmúltban tárgyalta meg | a kétegyházi Nagyközségi Tanács [ Végrehajtó Bizottsága a település | kereskedelmi ellátottságát. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ- nek négy vegyes-, hús-, fűszer- és ] csemegeboltja, ruházati, ház-! tartási szaküzlete, TÜZÉP-tele- j pe van a községben. Megállapí- j tóttá a testület, hogy az árufor- I galom alakulását. befolyásolja Gyula és Békéscsaba közelsége, hiszen a lakosság vásárlásainak jelentős részét a két városban bonyolítja le. Ennek ellenére tavaly élelmiszerből 14,4, ruházatból 7,7, vegyes iparcikkből 14.5 millió forint értékű árut adott el. Az összes forgalom 9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A húsellátás az első fél évben jó volt, a másodikban viszont Érdekességek röviden A Szovjetunióban az elmúlt öt év folyamán 33 új város született. Közöttük a legnagyobban, a Káma folyó me'lett elhelyezkedő Naberezsnyije Cselnyiben mát/ több mint 200 000 ember él. A legfiatalabb városok közül a kelet-szibériai Tinda nevét említik leggyakrabban a sajtóban, ugyanis ez az éoülő Bajkál— Amur vasútvonal „fővárosa ’. Izland javasolta Finnországnak, Svédországnak és az Egyesült Államoknak, hogy vásároljanak Izlandtói forró vizét. A szigeten ugyanis a forró gejzírek és forrásolt vízhozama igen bőséges. A víz hőmérséklete 80—130 fok. Forró vízzel fűtik a főváros. Reykjavik épületeit. Svédországba^ tervbevették, hogy speciális hajót építenek, mély 15—20 millió tonna forró izlandi vizet szállít hiajd az ország nyugati körzeteibe. 1976, MÁRCIUS II. sertéshúsból nem mindig tudták kielégíteni az igényeket. Szintén gondot jelentett az olcsó töltelékáru: kenőmájas, bácskai és a lecsókolbász beszerzése. Továbbra sincs megoldva a kenyér és a tejellátás- A napi kereslet annyira ingadozó ezekből az alapvető élelmiszerekből, hogy a szükséglet felmérése nagyon nehéz. Miből adódik ez? Abból, hogy a fogyasztási szövetkezet és a kenyeret sütő kisiparosok nem hangolják össze a munkájukat, így aztán vagy sok, vagy kevés kenyér kerül a boltokba. Kedvezően alakult a ruházati cikkek forgalma. Hozzájárultak ehhez a különböző kedvezményes vásárok, kiárusítások. Persze, így is akad néhány áru, ami hiányzott a ruházati bolt polcairól. Ilyen volt.a pamutvászon, az ágynemű és zefír anyagok, a fólia asztalterítő. Fekete férfi öltönyt egész évben nem tudott szállítani a nagykereskedelmi vállalat. Akadozott a pamut patent harisnya, a gyermek harisnyanadrág. szandál, csizmadiád tás is. A vegyes iparcikkek forgalma emelkedett ugyan, mégis a legtöbb hiányzó áru ebben a cikkcsoportban volt. Elsősorban műszaki és szerelvényárukat, alkatrészeket, horganyzott és műanyag csöveket, fürdőszoba-berendezést nem kaptak lakóhelyükön a kétegyház^ak. Ugyancsak nehézséget okozott az építőanyagok időbeni biztosítása. A községben 16» családi házat rongált meg a belvíz. A helyreállításhoz szükséges — főleg import cement és mész— csak ez év januárjában érkezett meg. Az ajtókból. ablakokból pedig a megrendelt mennyiség felét szállította le az ipar. A vendéglátóipari ágazatban is nőtt a forgalom. Ételből és italból csaknem egymillió forinttal adlak el többet, mint 1974-ben. Örvendetes, hogy javult a cukrászsütemények minősége, amelyből sokkal többet értékesítettek az egy évvel . korábbinál. Ami a bolthálózat bővítését, korszerűsítését illeti még ebben az esztendőben megkezdik n 400 négyzetméter alapterületű ABC- áruház és a 120 négyzetméter nagyságú loarcikkholt építését, melyeket 1977. első negyedévében adnak át rendeltetésüknek. — seres — Tíz nap a Szovjetunióban Százszor is elkezdtem írni ezt az útinapló-sorozatot. Azt szerettem volna, hogy amit személyes élményként leírok, legalább részben tükrözze azt a felemelő, nagyszerű érzést, mely béke- és barátságvonatunk valamennyi tagját szovjetunióbeli útja során el tölt ötté. Am más elmondani, leírni valamit és más átélni. Ha most, utólag, végiglapozom a leírtakat, úgy érzem: nagyon keveset tudtam visszaadni abból, amit láttam, tapasztaltam Moszkvában, Leningrádhan, s az egész út során. Mégis arra kérem az olvasót, kísérje végig figyelemmel. Az utazás szövetségének, csakúgy, mint mezőgazdasága és állattenyésztése. A cukorrépa-termelés zöme itt van, gabonája világhírű, fajtái nálunk is jól beváltak. De nemcsak cukorrépa-termelésben viszi a pálmát Ukrajna. Itt állították először elő az atomhasadáshoz szükséges nehézvizet, itt készült az első elektronikus számítógép, itt gyártják a világ legnagyobb, leggyorsabb repülőgépeit. Ukrajnában 100 ezer tudós és tudományos munkatárs tevékenykedik, köztük nem egy Lenin-renddel, Nobel-díjjal íhi- tüntetett. Különösen híres az orvostudományi intézete. 217 egyetemén, s felsőfokú iskolájában, 40 ezer általános iskolájában a legmodernebb körülmények között tanulnak (Jiák.iai. 63 színháza, 5 filmstúdiója, 27 ezer könyvtára és 2800 .rendszeresen megjelenő újságja, folyóirata segíti a kultúra terjesztését. Építkezéseinek ütemére jellemző, hogy tavaly 334 ezer összkomfortos lakást (két- és háromszobásat) építettek, avnelv 1.4 millió családnak adott új otthont. Ukrajna önálló tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Képviselői 70 világszervezet munkájában vésznek részt. Ipari és mezőgazdasági termékeinek exportja útján 80 országgal taxt kapcsolatot. S ha mindezt csak hallottuk is, közben-közben a mikrofonból felhívták figyelmünket arra, hogy most jobbra forduljunk, most balra, mert a vonat egyik ablakából egy híres cukorgyár, a Megyénk idei első béke- és barátságvonatának több mint 300 utasa február 12-én indult el külön szovjet szerelvényen Békéscsabáról Záhonyon és Csapon át a Szovjetunióba. Népes társaságunkban munkások, tsz- tagok, értelmiségiek, nők és fér- j fiák, fiatalok és veteránok — ahogy mondani szokás — megtelelő arányban képviseltek nie-, gyénket. Többségük jutalomból került a békevonatra az elmúlt évi kiváló ’munkája és társadalmi tevékenysége után, núnt Balogh Sándorné, Tóth Jánosné dobozi, illetve lökösházi tsz-asz- szonyok, vagy Varga Imre, I-Cávl Szilveszter, az Orosházi Üveggyár küldöttei. Nagyrészüknek pedig, mint a füzesgyannati Vörös Csillag Tsz 30 tagjának az utazási költség felét fizette a szövetkezet. Ám jócskán Volt közöttük olyan is, aki saját költségén' jelentkezett az útra, mint Kiss Zoltán, 82 éves gyulai veterán. Ö 1972. óta már ötödször volt békevonaton a Szovjetunióban. Először csak csodálkoztam azon: az idős ember hogyan meri vállalni a több ezer kilométeres út fáradalmait? Később aztán megértettem, mi. vonzza újra és újra látni a szovjet életet, tájakat, embereket. Az, ami engem és a többieket is megragadott, és arra az elhatározásra birt, hogy amint ’lehet ismét visszajövünk a Szovjetunióba. Kiss Zoltánt megkérdeztem és emígy válaszolt: — Amikor gimnazista voltam, kilyukadt a cipőtaJpam. Elvittem a suszterhez. Leültem, megvártam amíg készen lesz. Nem volt másik cipőm. 1945-ben Szverdlovszkban jártam. Borzalmas állapotokat láttam, sok embernek még cipője sem volt. Éheztek, fáztak. De már baka honolt a romok között. É3 ők tudták, hogy új vetésen járnak. Az elmúlt években újra jártam arra, meg Kisinovban, Odesz- szában, Kijsvben, Leningrád- ban, Moszkvában. Nem tudom kifejezni szavakkal az óriási változást. Csak egye-t tudok és látok. Az életnek azt a ínély igenlését, ami eltölti a szovjet embereket. Tudják miért élnek, mit miért csinálnak. És azt is, hogy amit .tesznek, azt a maguk és az egész haladó világ javára esi-1 nálják. És akár hányszor jövök, mindenütt mindig látok újat és megint újat, ami azelőtt nem volt, vagy amit nem vettem észre... ...Csapon másfél óra alatt áttették szerelvényünkét a kes- kenyről a széles Vágányra, és I még világosban folytattuk 40 órás utunkat a vastag hóréteggel borított jellegzetes ukrajnai tájakon át Moszkva irányába. Ukrajna a Szovjetunió egyik önálló köztársasága. Már több mint 50 millió a lakosainak száma, fővárosa a kétmilliós Kijev. Az INTOURIST (Szovjet Utazási Iroda) magas képzettségű idegenvezetői, akik valamertnyi- én jól beszélnek magyarul, kísértek bennünket utunkon, tolmácsolták a látnivalókat és válaszoltak a feladott kérdéseinkre. Gondolatainkat is kitalálták és rendkívül szervezetten — ahogyan egész szovjetunióbeii utunk során mindenben tapasztaltuk — bonyolították le gazdag programunkat. Stúdiójuk a vonaton vetélkedőt rendezett: Ki tud többet a Szovjetunióról címen és az ablakból látottakat kitűnően kommentálta. Ukrajnával így .ismerkedtünk. Csak > röviden annyit róla: 305 városa | — köztük az 1.2 milliós Harkov — 800 nagyközsége és 33 ezer falva van. Fejlett ipara egyik i bástyája és erőssége a szovjetek 1 másikból a Dnyeszter vagy az ezen a tájon rendkívüli fontossággal bíró nagy fatelepek láthatók. Közben azt is kezdtük megérteni, magunk kommentálva a látottakat, hogy miért könyvelhet el olyan nagyszerű eredményeket a Szovjetunió a téli sportok terén is. (Ismeretesek innsbrucki olimpiai győzelmei, verhetetlen jégkorongozói, akik tizenegy évé világbajnokok, s az ugyancsak világbajnok jég- táneolói, gyorskorcsolyázói.) Minden, ablakunkból látott fáin szélén nagy jégpályákon korcsolyáztak, jégkorongoztak a gyerekek. Kis lurkók cipelték fel a dombokra a sílécet, hogy lecsússzanak. Korán kezdik és így nőnek fel erősen, egészségesen. Mintegy másfél órán át, amíg a vonatból még világosban kiláttunk és a harmadik napon, amikor egész nappal a végtelen rónákat, hatalmas kiterjedésű erdőket átszelve robogott vonatunk Leningrád felé, ezt láttuk. A völgyekben, erdők között, a folyók mentén húzódó települések, falvak, városok 40—50 kilométerre voltak egymástól', mintegy szemléltetve azokat a méreteket, amelyekkel a , későbbiek során is találkoztunk. Varga Dezső Folytatás • Moszkva. Leningrád — a hős városok. A város- és faluszéleken tömegesen űzik a téli sportokat (Fotó: Palovils Cy aláné)
