Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Ktotz « KISZ KB k8Wtmsra»i levelére Csak együtt jutunk Nagyobb és szebb lett az óvoda Délutáni pihenő a tágas csoportszobában Fotó: Dcmény Gyula A KtSZ-szefvezetek lényegét, fő jellemzőjét mozgalmi, politi­kai jellegük adja. Nem hagyha­tó azonban figyelmen kívül, hogy e szervezetek egyben közösségek is, amelyhez különböző szociális és társadalmi helyzetű, egyben- másban eltérő gondolkodású, tö­rekvésű fiatalok tartoznak. Jo­gos az igény tehát, hogy a KISZ az egyes ifjúsági rétegek és kor­osztályok sajátosságait figyelem­be véve differenciáljon az irá­nyítás. programadás módszerei­ben. A különbségek hangsúlyo­zásánál fontosabb azonban a közös politikai cél eg ttes el­érése. Erről ez alkalommal if­jabb Sándor János, a dombegy­házi Fetőfi Tsz gépszerelője, a gazdaság KlSZ-alapszervezeté- nek szervező titkára szól. A KÉRDÉS: Ifjúmunkások ás diákok, parasztiiatalok és friss diplomások együtt vannak <i csa­ládban, a munkában, a közélet­ben, a szórakozásban, a sportpá­lyákon. Hogyan tudná a KISZ ezt a közeledést még inkább elő­segíteni, arra is felhasználni, hogy az egyes ifjúsági rétegek és csoportok között a társadalmi tevékenységben, a munkában, a művelődésben, a tanulásban fel­tételekben fellelhető különbsé­gek tovább csökkenjenek? — Megmondom őszintén, erre az egészre így én még nem is gondoltam. Hogy másutt mikép­A társadalmi munka erősödé­se vagy csökkenése egyik meg­bízható jelzője a helyi közélet alakulásának. Hasznosságát, szükségességét a sok esztendős gyakorlat igazolja. Igen fontos ieladatnak tartjuk a kibontako­zott társadalmi munkamozgalom további szélesítését. E tekintet­ben figyelmet érdemlő levelei küldött szerkesztőségünkbe Szántó Lajosné, a Hazafias Népfront Vésztő nagyközségi bizottságának elnöke. Bevezetőjében nagy jelentősé­get tulajdonít a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttes kezdeménye, zésének, miszerint a társadalmi munkában élenjáró városok, nagyközségek és községek első három helyezettjei — a lakos­ság létszámának figyelembevéte­lével — külön pénzjutalomban részesülnek. Ennek hatására az elmúlt két esztendőben — írja tovább — megsokszorozódott a társadalmi munka Vésztőn is. Egy lakos, háromszáztizenegy forint Községünkben az ötéves terv első évében az összes társadalmi munka értéke 200 ezer forint volt. A terv utolsó évében ez az összeg kétmillió 910 ezer forint­ra nőtt. Ez egy lakosra számol­va 311 forintot tett ki. Olyan ro­hamos emelkedés, mint az utób­bi egy évben eddig soha sem volt. Ezzel az összefogással ér­hettük el azt, hogy azokon az utcákon, ahol néhány éviéi ez­előtt még a jószág legelt, ma vi­rág nyflik. A lakosok ültették el * rózsákat és ápolják. Öt év jüsági Törvény. A többség nem sokat értett belőle, jóit a jogász fiú, hogy a legközelebbi tag­gyűlésen ő majd megmagyaráz­za. Vagy jönnek a srácok Gö­döllőről. A gépészmérnökök. Te­le a fejük képlettel. Nem baj, a sebváltót majd megmutatjuk ne­kik itt a műhelyben. Ha meg kö­zülünk megy valaki technikumi, vagy akár egyetemi felvételire, mert most lehet érettségi nélkül is, akkor ők mutatják meg ne­künk a képleteket. Vagyis- csak együtt megyünk valamire. És a zene is a bálban mindannyiunk­nak egyformán szól. Még egy dolgot hadd mondjak. Hallottam, hogy a vállalatoknál, a gyárakban a munkás fiatalok könnyebben jutnak lakáshoz, mint a nem munkás fiatalok. Én ezt így megint nem tartom jó­nak. A lakást annak kell adni, aki a másiknál jobban rá van szorulva, akit jobban kell segí­teni. Különben is, ha így halad a világ, a végén még mindenki érettségizett meg diplomás lesz. Én még csak négy éve végeztem el a mezőgazdasági gépszerelőit Mezőhegyesen, de már azóta is sok tanfolyamon kellett részt vennem. Ahány új nagy gép — K—700-as, vagy a Herrlau — az mind egy tanfolyam. Mindenki­nek tanulni kell, hogy a munká­ját el tudja végezni. Ez a lényeg alatt 12 kilométer hosszú és 00 centiméter szélességű járdát épí­tettünk, 136 férőhellyel bővítet­tük az óvodát — így minden óvodáskorú gyermek községünk­ben óvodába járhat. Hét új ál­lami lakást építettünk és egy if. jüsági házat, az utóbbit teljesen társadalmi összefogással, csak­úgy mint a könyvtárat. Az ötö­dik ötéves tervben — figyelem­mel a rendelkezésre álló anya­giakra — még jobban igényeljük a lakosság társadalmi munká­ját. Három díj helyett öt Véleményem szerint a kétéves tapasztalat alapján azonban a társada'mi munka szabálvzatá. ban néhány változtatást indokolt lenne megtenni. Többek között: szükségesnek tartom, hogy a né­pesség nyilvántartás adatai alap­ján állapítsák meg a település létszámát. Napjainkban sok az elvándorlás és mivel ez az adat rendelkezésre áll, jól tükrözi a község lakosságának alakulását. Szerintem az adott év január ’-1 á'lapotot kellene figyelembe ven­ni. Helyes lenne továbbá meg­fontolni, hogy a nagyközségek és községek esetében ne csak há­rom díj, hanem legalább öt díj legyen. Megyénkben a lakosság nagy- része nagyközségekben és közsé­gekben él. de a leglényegesebb az. hogv a városok és községek, nagyközségek aránya ez esetben nem jól tükröződik. Az öt város­ból minden esetben három vá­ros díjazást érhet el és nem ts kevés összeget kaphat. A 23 nagyközségből szintén csak hár­mat lehet díjazni. Egyszóval a1 Békéscsabán bővítették a Ku. lieh Gyula lakótelepi óvodát és felújították a régi épületet. A munka befejeződött, a gyerme. kék március 1-én el is foglalták az új birodalmukat. Velük együtt örülnek az óvónők, a gondozó­nők, kisegítő dolgozók és a szü­megfelelő és igazságosabb ará­nyok megtalálása lehetne a jö­vőben a cél. Jobb ellenőrzést Szükséges továbbá — mivel ez a szabályzatban is szerepel — az egész évben folyamatosan végzett társadalmi munkát fi- gyelein.be venni. Itt arra gondo­lok, hogy ne a kampánymunka legyen a díjazás egyik mércéje. Ami a legfontosabb, az értékelő­bizottság mindenképpen vegye figyelembe, hogy adott község­ben, városban a tudatformálás­ban mit jelentett A társadalmi munka, a lakosság mozgósítása. Ezt helyes lenne az évközi .je­lentések a1 apján egyszer-kétszer az adott településen jobban el­lenőrizni — fejezte be levelét a népfront elnöke. **• Az eddigi gyakorlat megvál­toztatására nem vagyunk hivatva sem igent, sem nemet mondani. Tény, hogy a levél segítőkész, ötlegazdag és azt célozza, hogy minél több ember szellemi és fizikai erejét állítsa a jól értel­mezett lokálpatriotizmus szolgá­latába. Sokféle jelzővel lehet a társadalmi munkamozgalmat il­letni. Lényegét azonban nem a jelzők, hanem azok a tények fe­jezik ki, amelyek sugallói lehet­nek az elismerést adományozók­nak. Ebben az esetben a legfon­tosabb tényező az. hogy külön­böző helyzetű, olykor merőben más felfogású emberek minde­nütt megtalálják azt a közös té­mát és cselekvési 'ehetőséget, amelyben egyetértenek és ké. szék a közös munkái'a Szántó Lajosné javaslatai ezekre keresik a legjobb megoldást.-~r. rosfejlesztési és lebonyolító iro­da, valamint a művelődési osz­tály is. Az együttes törekvés eredménye, hogy most olyan környezetben lehetnek a gyer­mekek, ahol minden feltétele megvan a nevelési programban előírt követelményejt teljesítésé, nek. A csoportszobák tágasak, vi­lágosak, egészségesek, a beren­dezések újak, a létszámnak meg­felelők a mosdók, WC_k és ki­tűnőek az itt dolgozók munka és szociális körülményei is. Az előző években fél akkora helyen, mint most, 158 gyermek zsúfolódott össze. Jelenleg 163 az óvodások létszáma, ősszel pedig várhatóan még 20—25 gyermeket vesznek fel. Az udvar területe Is mintegy kétszerese lett a réginek. Hátra van a parkosítás, fásítás. Elké­szül majd a KHESZ-park is. Eb­ben a munkában a Híradótech­nikai Vállalat békéscsabai gyár­egysége, a Dürer Nyomda, vala­mint a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat betonkeverő üzeme vezetőinek, szocialista brigádjainak a segítségére szá­mítanak. Több más brigád évek óta rendszeresen kijavítja és kar­bantartja a játékokat. Az ő se­gítségüket természetesen tovább­ra is várják a gyermekek. Egy traktor a vietnami testvér­szövetkezetnek A körösladányi Magyar—Viet­nami Barátság Tsz vezetősége el­határozta, hogy a Vietnamban működő testvérszövetkezetnek a mezőgazdasági munkák gyorsítá­sára küld egy MTZ-traktort éké. vei, boronával és pótkocsival. Dorogi József, a Magyar—Viet­nami Barátság Tsz elnöke ennek szükségességét akkor látta, ami­kor Vietnamban járt, baráti lá­togatáson. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hoz­zájárult a traktor és a munka­gépek ajándékozásához. Rövide­sen összeállítják az ajándékcso­magot, melyet az eredetileg ha­jó szállításra tervezett útról vas­útra tettek át, mert a vietnami tertvérszövetkezet sürgősen várja a gépet. 5 pen van azt nem tudom. z\ny- nyit tudok, hogy mi, akik itt vagyunk félszázan a KISZ-ben, még sosem osztottuk így szét egymást. Nincs olyan, hogy a szakmunkás csak a szakmunkás­sal barátkozik, a diplomás a diplomással. Másfelől kell nézni ezt az egészet. Ügy, hogy ki, kinek mi­ben segíthet. Kijött ugye az If­szenntem, nem más. Mert mi­lyen a parasztflatal ma már? Ugyanolyan szerelő majdnem mindegyik, méghozzá rendes szakmával, mint a gyári mun­kás. Az egyik gyárban, a másik meg tsz-ben dolgozik. De ugyan­annak a KISZ-nek a tagja mind a kettő. Ezt kell nézni! (kőváry) lök is. Kocsis L. Péterné vezető óvó­nő munkatársai nevében is kö­szönetét fejezte ki a városi ta­nács költségvetési építőipari üzem vezetőinek és dolgozóinak, akik gondos munkájukkal jut­tatták kifejezésre a gyermekek iránti szeretetüket. Igen lelkiis­meretesen működött közre a vá­Megsokszorozódott a társadalmi munka Vésztőn Javaslatok az értékeléshez és a díjazásokhoz Hajtóerő A békéscsabai MEZÖGÉT-nól történi, hogy egy nagyon jó ké­pességű szakmunkástanuló, aki az iskolai és termelési íeladato- kaí miniii» kiválóan oldotta meg. fél évvel a szakma meg­szerzése után bejelentette: 309 forinttal magasabb fizetésért át­megy a társvállalathoz. Ügyes kezű esztergályosról lévén szó, a fizetésemelésre a MEZŐGÉP is hajlandónak mutatkozott. Ekkor vallotta be az ifjú szakmunkás, hogv őt tulajdonképpen nem Is a pénz érdekli. Olyan helyre szeretne kerülni, ahol kevesebb a hajrá, könnyebben eltelik a munkaidő. A pénzre ugyanis nem sok szüksége van, otthon a szü­lei mindennel ellátják, amit ke­res az csak a zsebpénze. Nem egyedi esettel állunk szemben. Nem bizonyításként, de hadd említsem meg: a békéscsa­bai Pamutszővő KlSZ-titkárá- nak is régi panasza, hogy alap- szervezetüknek a végzős szak­munkástanulók ..megtartására'’ irányuló minden igyekezete ered­ménytelen marad. A fiatal lá- nyok — ha kell jóval kisebb fi­zetésért is — egy műszakos, könnyű munkát keresnek, mondván: Úgysem a megélheté­sükért dolgoznak. Azt hiszem, érdemes tenne az előbbieken komolyabban elgon. dől kozni. A felnövő gyermeke­ket néhol nem a gazdasági kényszer hajtia munkába és jó néhány év eltelik még addig, míg a 17—18 éves szakmunkás­ból több gyermekes családapa lesz-, aki a szülői támogatásból a 4—5 tagú családot már nem tart­hatja el. Munkájának eltartó jel­lege csak ekkor válik kézzelfog­hatóvá. világossá. A legkritiku­sabb időben, a szakma megisme­résének, elsajátításának idején azonban — úgy tűnik — a kül­sődleges jegyeken kívül semmi sem ösztökéli a fiatalokat mun­kára. De így van-e ez valóban? Saj­nos azt kell mondanunk: van, ahol igen. Ahol a leírt folyama­tot figyelmen kívül hagyják, ahol a gyakorlaton lévő szakmunkás- tanulók átcsellengik a 3 évet, ahol a mester, az öreg szaki nem jut szerephez a szakmaszeretet átplántálásában (mert bizony szakmaszeretettel senki nem szü­letik, azt is „tanulni” kell), ahol a munkaverseny formális, ahol a KISZ-szervezet csak hivatalos szervezet s nem fiatalok emberi közössége is egyben, ott nem he­lyes a szóban forgó gondot azzal elintézni: hogy a mai fiatalok öntudatával, szakmaszeretetével öntudatával van baj. Sokat beszélünk arról, hogy a gazdasági kényszer elmúltával, belső kényszer „hajtja” majd dolgozni, tenni, alkotni az em­bert. Ez a belső kényszer azon­ban nem egv varázsszóra, egy pillanat alatt kialakuló valami. Ennek az új erőnek a kialakítá­sában. már most is valamennyi­en részt veszünk. A szülő azzal, ha munkaképes gyermekét to­vábbi kényeztetés helyett mun­kára fogja, a munka lényegé­nek megértésével, a tanár az is­kolában azzal, ha mindig felké­szülten és a tudást megkövetelve lép fel. Ugyanígy a munkahelyi kö­zösségeknek is — legyenek azok műhelykollektívák, tömegmoz- galmi, vagy politikai szerveze­tek — megvan a maguk senki és semmi más által be nem tölthei5 szerepük abban, hogy a fiatalok, ban a munkaszeretet és igényes­ség mellett kialakuljon a hova, a valahova tartozás érzése, a közös erőfeszítések és eredmények él­ményén. Ellenkező esetben olyan hajtó­erőről mondunk le, amelv nélkül lassan az indításhoz is kicsi lesz a .töltet” nemhogy a gyorsítás­hoz. 1976. MÁRCIUS 10. (kőváry)

Next

/
Oldalképek
Tartalom