Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

) Hisz napi nyereségrészesedést fizetett a baromfifeldolgozó A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál az elmúlt héten termelési tanácskozáson ismertették az 1975. évi gaz­dálkodás eredményeit. A válla­lat tavaly 2944 vagon baromfit I és 117 millió tojást vásárolt ' tel. Bz a mennyiség, amely' meghaladja a tavalyelőttit, a feldolgozást is meghatározta, ami összességében 160 vagon­nal volt több, mint 1974-ben. Az értékesítésnél főleg az ex­port növekedése a szembetűnő, baromfiból 24, tojásból 41 szá­zalékkal többet szállított a vál­lalat külföldre tavaly, mint 1974-ben. A mintegy 1300 hektáron gazdálkodó körösújfalui Rákó­czi Tsz az elmúlt esztendőben 3 millió 185 ezer forint nyere­A vállalat történetében elő­ször az elmúlt évben haladta meg a termelési érték az egy- milliárd forintot. A többletter­melés — mivel a korábbinál kisebb létszámban dolgoztak — teljes egészében a termelékeny­ségből adódott. A gazdaságos­ságot fokozta az állásidő csök­kentése és az eszközök jobb kihasználása. Mindezek alapján a vállalat 1975. évi mérleg sze­rinti eredménye 70 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit, így a részesedés is magasabb volt, a tartalékolás és visz- szafizetés után húsz napi ke­resetnek megfelelő részesedést fizettek. 1977-ben, kettő pedig 1978-ban fejezi be a tanulmányait és kezdi meg a munkát Körösúj­falun. Nincs influenza járvány a megyében A Békés megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás összesítette az elmúlt 10. héten bejelentett influenzaszerű meg­betegedéseket. Nem véletlenül írtuk, hogy „infiuenzaszerű”, mert a jelek arra mutatnak, hogy a mostanában tapasztalha­tó lázzal, szédüléssel, köhögéssel járó betegségeket nem influenza vírus okozza. Tünetei jóval eny­hébbek és kevesebb a szövőd­mény is. A vírustörzs pontos meghatározására most folynak a laboratóriumi vizsgálatok. Az elmúlt héten 1640-en ke­resték fel vírusfertőzéssel a kör­zeti orvosokat. Közülük 113-nál lépett fel szövődmény, többnyi­re könnyebb lefolyású tüdőgyul­ladás. A betegek közül hármat kellett kórházba utalni, a többi­eket otthon kezelik. 3ó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt a körösújfalui Rákóczi Tsz Újraéled a halár séget ért el, ami két és félsze­rese az 1974. évinek. Kolozsvá­ri Károlynak, a tsz párttitká­rának a véleménye szerint a jó eredmény nem kis részben tu­lajdonítható az új gazdasági vezetésnek, amely 1974 végétől szakszerűbben irányítja a mun­kát. Főként a növénytermesztés­ben mutatkozott fejlődés, amit bizonyít, hogy búzából 403 hek­táron 34 mázsa, kukoricából 135 hektáron 45 és fél mázsa, nap­raforgóból 288 hektáron 16 má­zsa, repcemagból 115 hektáron 19 mázsa volt az egy hektár­ra jutó átlagtermés. A jó gaz­dasági eredményhez jelentősen hozzájárult a gépcsoport mező- gazdasági szolgáltató jellegű munkája is. A férőhelyek teljes kihasz­nálásával megkétszerezte ered­ményeit a sertéstartás ágazata. Tavaly 1413 hízott sertést és 540 süldőt értékesített a szö­vetkezet. Mindezek alapján az egy tagra jutó éves átlagjövedelem elérte a 26 ezer forintot. Az idén két új juhhodályt létesít a tsz és az anyajuhok számát 1980-ig a jelenlegi 550- ről fokozatosan 1000-re emeli. Fejleszti a szarvasmarha-te­nyésztést is. Tervezi továbbá, hogy olyan új erőgépeket vásá­rol, amelyek az ottani körül­ményeknek a legjobban meg­felelnek. A növénytermesztés­ben pedig több műtrágya fel- használásával törekszik a ter­méseredményeket növelni. A szövetkezetnek az agrár- tudományi egyetemen három ösztöndíjasa van. Közülük egy Szakszervezeti tisztségviselők kitüntetése Március 8-án Budapesten, a SZOT székházában a 66. nem­zetközi nőnap alkalmából a SZOT elnöksége ünnepséget ren­dezett, amelyen a nőpolitikái ha­tározatok végrehajtásában ki­emelkedő munkát végző szak- szervezeti tisztségviselőket tün­tettek ki. Megyénkből Lehoczky Mihályné, az I. számú Sütőipari Vállalat szb-titkára és Hursán Györgyné, az SZMT nőfelelőse kapta meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fo­kozatát. A kitüntetéseket Gás­pár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára adta át. 3 mmsm? 1976. MÁRCIUS 10. A fiúkra mindig lehet *«ámítani Látogatóban a sarkadi Lenin Tsz • gm r f ■ ■ I■ ■ I ■ f I» r r I ifjúsági szocialista brigádjánál A sarkadi Lenin Tsz központi J gépműhelyének udvarán fene­ketlen a sár, az irodában azon­ban rend, tisztaság fogad. A falon sorakozó oklevelek az aranykoszorús Ifjúsági Szocia­lista Brigád eredményeiről „val­lanak”. Komoly helyezéseket ér­tek el szakmai és szellemi vetél­kedőkön, sportrendezvényekben és társadalmi munkában, tavaly pedig megkapták a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját. — A termelőszövetkezet egyik legszervezettebb egységét ők al­kotják — mondja róluk Juhász Imre főmérnök. — A motorikus gépparkot, a 16 gépkocsit, a nagy teljesítményű betakarító gépeket ők tartják karban. Ez pedig nem kevés. A három szö­vetkezet egyesítése után az erő­gép 42-ről 68-ra szaporodott, a műszaki értékük pedig igen vál­tozó. Ki a legény a gáton? — A fiúkra mindig lehet szá­mítani — avatkozik a beszélge­tésben Virág Sándor brigádveze­tő. — A szövetkezet „nagy” be­ruházásain szintén ők végzik a szerelést, kiváló minőségben. Néhány fiút az irodába invi­tál, hogy zajmentes helyen be­szélgethessünk életükről, mun­kájukról: — Elég primitív körülmények között indult itt a munka — em­lékszik vissza Frankó János a brigád alapító tagja. — Nyolc évvel ezelőtt hatan voltunk, ma 22-en vagyunk. Több kisebb mű­helyből verbuválódtunk össze villanyszerelők, esztergályosok, kovácsok, gumijavítók, gépszere­lők és egyéb szakmabeliek. A lehetőségekhez mérten a kereset mindig reális volt, joggal bíz­tunk a jövőben. A vezetők is akkor kezdtek igazán ránk fi­gyelni, amikor konkrét eredmé­nyeket produkáltunk, — Sokrétű itt a munka — ve­szi át a szót Puskás Sándor. _ A gépjavítás, alkatrészgyártás és felújítás állandó munkát köve­tel, én mégis a B.15 szárítóüzem szereléséről szólnék most. Az igazi férfi munka volt' Ott meg kellett mutatni, hogy ki a le­gény a gáton? Nem előregyár­tott elemekből, többségében ma­gunk készítette alkatrészekből szereltünk. Az idő nagyon sür­getett. Szerveztünk kommunista szombatot, több vasárnapot ott töltöttünk, hétköznap pedig so­ha nem néztük, mennyit mutat az óra. A bábolnaiak „csalódása99 A főmérnök véleménye szerint a fiúk vállalkozása jelentős költ­ségmegtakarítást hozott. Ezen­kívül saját újításaikkal műsza­kilag jobban felszerelték a szá­rítót, mint az ország más tájain . épült B.15 terményszárítók zö­mét. Mindenféle termény tisztí­tására és szárítására alkalmas az üzem. Olyan belső cirkulációs I rendszert építettek be, amely visszajuttatja a garatba a gabo­nát, ha újból kell tisztítani. — Nekem a bábolnaiak „csa­lódása” tetszett legjobban, — nevet Puskás Sándor. — Amikor műszaki átvételre jöttek, egy hétre kértek szállást. Általában ennyi idő alatt javítják ki a hi­bákat, mondták. Nálunk viszont nem volt mit kijavítani. Csupán néhány védőrács hiányzott még, de azt is gyorsan pótoltuk. Kap­tunk prémiumot a szövetkezet­től, de a bábolnaiak elismerése ennél is többet ért. Meg tudjátok-e csinálni fiúk? — A terményszárítón a bri­gádnak egy része dolgozott, a gépjavításban pedig helyettük is azok szereltek, akik ott marad­tak — ismeri el Kocziha Mihály. Tűz pusztított a lucernaszárí­tó üzemben. A vasvázas színe­ket gyorsan helyre kellett állí­tani, mert veszélyben volt a drá­ga lucemaliszt tárolása. — Jött. Kozsuch elvtárs. az LKB üzem vezetője — emlék­szik vissza Puskás Sándor. — Azt mondja: fiúk, segítsetek. Na­gyon bízom bennetek. Nézzétek meg, hogy meg tudjátok-e csi­nálni a színeket. Mondjátok meg, mit vásároljunk hozzá és mikor­ra lesztek kész. — Nem ígért ő nekünk se prémiumot, se mást. De amikor kijelentette, hogy bízik ben­nünk, tűzbe mentünk volna a szavára. Jól esett ez a bizalom és mi nem is szeretnénk csaló­dást okozni. Igaai jó barátok Persze nemcsak sikerélmé­nyekről beszéltek a fiúk. Szóltak az alkatrészellátási nehézségek­ről, a gépek nagy igénybevéte­léről. Csak olyan alkatrészt gyár­tanak helyben, amely a bizton­ságos üzemeltetést nem akadá­lyozza. Amikor a brigád életére terelődik a beszélgetés, felderül­nek az arcok. Igazi jó barátok — mondják. — Szeretnek tanulni, olvasni, könyvekről, filmekről vitatkozni. Jártak együtt múzeumba. Ta­valy négyen építkeztek, az ala­pozásnál mindenki ott volt. Ki­rándulni is szeretnek, de erről néha a munka miatt le kell mondaniuk. — Ilyenkor aztán anyagbe­szerzés közben gyönyörködünk a természet szépségeiben, ismerke­dünk hazánkkal — mondja Mu- rok László kovács. A fiúkból kirobban a nevetés. Érdeklődésemre, hogy mit szól­nak az asszonyok a sok túlórá­hoz, kórusban mondják: — Hol voltál ilyen soká? — kérdezik ha későn jövünk. — Hozhattál volna több pénzt is — mondják, amikor átadjuk a borítékot. Beszámoltak arról is, hogy a Békés megyei AGROKER ifjú­sági szocialista brigádjával együttműködési szerződést kö­töttek. A városi fiatalokkal való barátkozás nagyon hasznos. A munkájukról, a szakmai és poli­tikai képzésről, az idei verseny­vállalásokról sokat lehetne még beszélni, de letelt a cigaretta­szünet, műhelybe indulnak a kék overálos fiatalok. Ary Róza A Békéscsabai 3-as számú Általános Iskola „szülők par­lamentje” március 11-én, csü­törtökön egész napra várja a szülőket. Délelőtt 8 órakor az I. kerületi pártházban Bana- dics Antalnénak, a Hazafias Népfront békéscsabai városi titkárának megnyitó előadásá­val kezdődik az eseménysoro­zat. Az iskolában nyílt nap lesz, a történelem, az élővilág, a fizika, a számtan, az orosz és a testnevelés órákat a szü­lők, az érdeklődők is látogat­A viszonylag hosszú és ke­mény tél után március első nap­jaitól újra megjelentek a földe­ken a traktorok. Újraéledt a bé­kési határ is. Hegyi Antal au Egyetértés Tsz traktorosa foga­solással kezdte az idei szántó­földi munkákat. Fotó: Márton László Nagyszabású földrajzi előadás-sorozat Békéscsabán A Magyar Földrajzi Társaság körösvidéki osztálya és az MTA Földrajztudományi Kutatóinté­zet alföldi csoportja rendezésé­ben előadás-sorozat kezdődött Bé­késcsabán. Minden alkalommal egy földrajzi témájú szakmai előadást és egy diavetítéses úti- élmény-beszámolót hallgathat­nak meg az érdeklődők. Sor ke­rül többek között autráliai, ko­reai, görögországi, amerikai és nigériai élménybeszámolókra is. A rendezvényeket két hetenként tartják a Békés megyei Tanács V. B. Oktatási és Továbbképzési Intézetének előadótermében. (Békéscsaba, Árpád sor 2/6.) El­ső alkalommal március 8-án dr. Tóth József, az MTA FKI tudo­mányos osztályvezetője a de­mográfiai robbanásról, dr. Futa- ki Gergely pedig „Egyiptom ré­gen és ma” címmel tartott elő­adást. A legközelebbi rendez­vényre március 22-én délután 5 órakor kerül sor. Dr. Dövényi Zoltán „Az alföldi városfejlődés a felszabadulásig” és Kocsis Pál „Szovjet Közép-Ázsia” címmel tart előadást. hatják, és az ötödik osztályo­sok úttörőfoglalkozásán is részt vehetnek. Az alsó tagozatos osztályokban ugyancsak ki­nyílnak a tantermek ajtajai a szülők előtt. A csütörtöki nap harmadik eseménye a szekcióülések lesz­nek. Négy csoportban vitatják meg a szülők a gyermekek ne­velését érintő, az iskola és a szülői ház jó kapcsolatát leg­inkább segítő kérdéseket. E kapcsolat elmélyítését szolgál­ják a „nyílt nap” rendezvé­nyei is. Szülők a tantermekben „Nyílt nap" a békéscsabai 3. számú iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom