Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

Tudomány Á csillagvizsgálók országa Mit mond a jogszabály? A lak és üdülő­telekről A jogszabály a munka nélküli vagyonszerzést akadályozza meg, amikor kimondja, hogy egy sze­mélynek, illetőleg egy családnak csak egy lakótelke és egy üdü­lőtelke lehet. Egy családnak kell tekinteni a házastársakat, kis­korú gyermekeiket, továbbá a házastársakkal együtt lakó, nagykorú nőtlen, illetőleg haja­don gyermekeiket. Hogy egy be­építetlen földrész lakó- vagy üdülőtelek, azt a városi, illetve községi rendezési terv, ennek hiányában az Országos Építés­ügyi Szabályzat előírásai döntik el. Beépítetlen lakóteleknek keli tekinteni azt a belterületi föld­részt is, amelyen csak szükség- lakás van. Fontos kérdés, hogy mi sze­rint kell megállapítani a lakó-, illetőleg üdülőtelkek nagyságát Ha a beépítetlen földrész egy te­lek mértékének többszöröse, annyi lakó-, illetőleg üdülőte­lekként kell számításba venni, ahány telekre az építésügyi sza­bályok és a városi rendezési terv szerint az felosztható. En­nek hiányában az illetékes ta­nács végrehajtó bizottsága által megállapított helyben szokásos teleknagyság az irányadó. A gyakorlatban sok gondot je­lent a több személy tulajdoná­ban lévő beépítetlen lakótelek, üdülőtelek megosztása. Több te­lekre osztható földrész esetében az ogy telek nagyságának meg­felelő tulajdoni hányadot egy lakó-, illetőleg üdülőtelekként kell figyelembe venni. A társas­házzal vagy társasüdülővel be­építhető lakó-, illetve üdülőtel­kek esetében minden tulajdo­nostárs tulajdoni hányada egy- egy lakó-, illetve üdülőteleknek számít. Mégpedig attól függetle­nül, hogy a hányadának jnegfe- lelő telekrész milyen nagy. Ha viszont a tulajdonoslársnak több beépítetlen lakó-, illetőleg üdü­lőtelken van olyan tulajdonjogi hányada, melyet nem lehet egy teleknek számítani a hányadok­nak megfelelő telekrészt össze kell adni. Lakótelek esetében minden ezer négyzetméter egy lakóteleknek, üdülőtelkek eseté­ben pedig minden 300 négyzet- méter egy üdülőteleknek szá­mit. A család tagjainak tulajdoni hányadát együttesen kell számí­tásba venni. Nem kell viszont figyelembe venni azt a földrészt, amely mezőgazdasági termelő- szövetkezet vagy szakszövetke­zet közös gazdálkodósában van. Tulajdonosként pedig , azt kell tekinteni, aki a telekkönyvben annak van feltüntetve, illetve a bejegyzésre jogcímet szerzett. Tulajdonosnak kell tekinteni azt is. aki a telket hagyaték át­adó végzéssel, bírósági vagy ál­lamigazgatási határozattal sze­rezte meg. Kik szerezhetnek lakó- és üdü­lőtelket? Az a személy, illetőleg család, aki lakó- és üdülőtelek­kel nem rendelkezik, egy lakó- és üdülőtelket szerezhet. Ennél többet viszont nem. Ez alól csak az öröklés a kivétel. Ha a házas­társakkal a szüleik is együtt­laknak, rájuk is vonatkozik a tulajdonszerzés korlátozása. Ám, ha a családba tartozó nagykorú személy házasságot köt vagy egyéb ok folytán kiválik ebből a kötelékből, lakótelek, illetve üdülőtelek szerzésére válik jogo­sulttá. Ókori mások *zerint Noé utódai, akik még mind egy nyelvet beszéltek, Sineár föld­jére mentek, hogy ott új várost és tornyot építsenek. Olyan magas tornyot, amelynek csú­csa az égig ér. Talán így akar­tak közelebb kerülni a csillagok világához. Évezredeken keresztül az em­berek titokzatos ábrákkal népe­sítették be az égboltot. Bizo­nyos, hogy a csillagvilág titkai­ra az első feleletet naiv szem­lélet alapján keresték- Még év­századokkal ezelőtt is úgy gon­dolták, hogy a Föld a minden- ség központja, amely körül a Nap és a bolygók keringenek. A kopernikuszi szemlélet térhó­dítása után fokról-fokra értet­te meg az ember, hogy Földünk csak egy porszem a világmin­denségben. Ma már közelebb kerültünk a csillagokhoz, igaz nem Bá- bel-tornyán keresztül. Az op­tikai és rádiócsillagászati mű­szerek, valamint a rakéták tet­ték lehetővé, hogy mélyebbre pillantsunk a csillagok titokza­tos világába. Annak ellenére, hogy a rakéták jóvoltából csil­lagászati obszervatóriumokat tudtunk kihelyezni a világűr­be (csillagászati mesterséges holdak és emberlakta űrlabora­tóriumok) — mégis a csillagá­szok fő fegyverei ma is az op­tikai és rádiócsillagászati táv­csövek. A távcsövek optikája lehet lencse, vagy tükör. A rá­diócsillagászok pedig hatalmas parabola antennákkal vizsgál­ják az elektromágneses hullá­mok birodalmát. A két módszer nem üti, ellenkezőleg kiegészíti egymást, hiszen a rádiócsilla­gász az emberi szem nem lát­ható tartományában dolgozik. A Szovjetunió olyan ország, amely csillagászati megfigyelés­re igen alkalmas.' Nagy a terü­lete, több magas ’hegysége vári,1' amelynek csúcsain kristálytisz­ta a levegő. Az egyik ilyen adottságú helyen, a kaukázusi Zelencsük falu közelében új csillagászati központ kezdte el működését. A központ optikai és A „jégerny” védelme alatt Az első magyar jégelhárító rendszert Baranya megyében építették ki, ahol a legsúlyosabb károkat szokta okozni a jégve­rés. A „felhőrobbantásokra” a Szovjetunióban jól bevált jégel­hárítási technológiát vettük át, a szükséges berendezésekkel és rakétákkal együtt. A védett terület központjában meteorológiai radiarállomás el­lenőrzi a zivatarfelhőket. A ra- darsugarak „kitapogatják”, hogy a íelliőgócok tartalmaznak-e jégcsírákat és amennyiben fenn­áll a jégveszély lehetősége, ra- kátékat lőnek fel, bennük meg­felelő reagens anyagokkal, ezüst­vagy ólomjodiddal. Ezek hatá­sára azután a jégeső helyett csendes eső hull, A jégeső mindig zivatarfelhő­ben keletkezik. A felhő alja pá­rában dús, amely felfelé ára­molva, apró vízcseppekké áll össze. A magasban az áramlás gyorsul, sebessége eléri a má­sodpercenkénti 25 métert is. A földfelszíntől 5-ft kilométerre — körülbelül mínusz 20 C fokos hőmérsékleten — apró jégkris­tályok keletkeznek. A gyors áramlási sebességű zónában a jégkristályok összetapadnak, egy-két, sőt több centis jégsze­mekké alakulnak. A jégszemek, saját súlyuktól, nagy sebességgel lezuhannak. A reagenseknek a felhőkbe juttatása azt a célt szolgálja, hogy lekössék a kis cseppeket, rádiócsillagászati részlégből áll. Az optikai részleg „nagyágyúja” az a 6 méter át­mérőjű tükrös reflektor, amely egyben világrekord az optikai csillagászati műszerek terén. Az eddigi rekordot, 1948 óta, az amerikai Mont Palomar-i tük­rös reflektor tartotta 5 méter átmérőjével. Az optikai teleszkópot 2000 méter tengerszint feletti magas­ságban építették nyolc év alatt. Klasszikus vonalú kupolájának az átmérője 45 méter, forgását számítógép vezérli. A kupola tíz perc alatt végez 380 fokos for­dulatot. Az optika tubushossza 27 méter. A teleszkóp tükrének vastagsága 45 cm. Hogyan lehet szemléltetni a tükör érzékenységét? Nos, egy gyertyalángot a csillagász 25 000 kilométer távolságból szemmel érzékel a tükrös teleszkópba pillantva. Az optikai részleg mellett 900 méter magasságban, tehát alsóbb régiókban építették fel a rádiócsillagászati állomást. Itt az antenna tükör felülete 13 000 m2. Ez mintegy háromszo­rosa a világhírű Jodrell Bank-i rádiócsillagászati antenna felü­letének. A szovjet szakembereket nem a rekorddöntögetés vágya, ha­nem behatárolt tudományos cél­kitűzések vezették, amikor ilyen nagy méreteket terveztek, mind az optikai, mind a rádiócsilla­gászati részlegeknél. Az új kau­kázusi csillagászati komplexum­ban a mi Galaxisunkat, a távo­li galaxisokat, a Seyfert-ga- laxist és kvazárokat kutatják. Ezek képezik az elsőrendű cél­pontokat. Végül a kaukázusi csillagá­szati komplexum munkatársai is bekapcsolódtak más szovjet tu­dósok munkájába, a földönkí- Viíli esetleges civilizációkkal az érintkezés keresésébe. Egyes feltevések szérűit a Tejútrend­szer 200 milliárd csillaga között 1 millió technikai civilizáció lé­tezhet. A rádiócsillagászoknak tehát lesz mit végighallgatniuk a Kaukázusban. azokat azonnali kristályosodásra és lehullásra kényszerítsék, meg­akadályozzák a nagy jégszemek kialakulását. A baranyai „jéger- nyő” 150 ezer hektárnyi terüle­tet hivatott megvédeni a súlyos TÁPLÁLKOZÁS Rántással vagy rántás nélkül A magyar konyhatechnika alapja évszázadokon keresztül alakult ki, s a más népekkel való érintkezés során módosult, bővült, átvette azoknak ízek­ben gazdag fűszereit, készítés­módjait, anyagait. Szembetűnő azonban, hogy a magyar nép táplálkozási szoká­sa — a hazánkban végbement forradalmi változások, az ipar és a mezőgazdaság óriási fejlődése ellenére — alig változott. Példaképpen említhető a ma­gyaros konyhatechnika egyik ételsűrítési módja: a rántás. A berántás szokását régen a szük­ség hozta létre, a rántás hivatva /volt az étel térfogatát erősen növelni. Az étel a berántás utáti az alapanyag kétszeresére növekszik (a folyadék, a duzza­dó lisztszemcsék). A liszt, bár különféle színárnyalatra pirítva bizonyos ízt kap, nem javítja az étel zamatát, inkább elnyomja. Például: a rántással sűrített zöldborsófőzeléknek a finom, jellegzetes, semmi más zöld- főzelékhez nem hasonlítható zamata eltűnik. Ha már sűríteni akarjuk a főzelékféle ásványi anyagokban és egyes vitami­nokban gazdag íőzőlevét, úgy erre a célra finom habarást használjunk — tejszín, tojássár­gája, vagy tej, tojássárga, ke­véske liszt — vagy hintéssel ad­junk némi sűrűséget a főzelé­keknek. Sűrítéskor azért sem tanácsos rántást alkalmazni, mert a zsi­radékban pirított liszt nem emészthető könnyen, s gyomor- savtúltengésre hajlamosnak za­varokat okozhat. Vannak azon­ban ételek, amelyekhez ízesítés­ként rántás Illik. Ebben az esetben vajban, zsemleszínűre pirított rántást használunk. Az ízesítőanyagot — petrezselyem- levél-vagdalék, köménymag, vagdalt tárkonylevél, édes-ne­mes csípmentes paprika, főtt- zúzott vöröshagyma stb. — ak­kor kell a rántáshoz keverni, ha az már kellően megpirult. Olaj­jal nem szabad rántást pirítani, ha olajjal főzünk, akkor szára­zon pirított lisztet használunk és az olajat később tesszük az ételbe. természeti csapástól. A jégveszé­lyes időszakokban tizenkét ra­kétakilövő állomáson állnak ké­sze njétben az ott szolgálatot tel­jesítők, várva a lokátorosoktól érkező parancsra. Azt beszélik... ... hogy a mostani nőnapra már lényegesen kisebb lelkese­déssel készülnek egyesek, mint tavaly. Talán van valami igaz­ság ebben, de ha van is, nn.gyon kevés. Az igaz, hogy az idén már nincs nők éve, holott 1975-ben 365 napig szinte tenyerünkön hordoztuk a gyengébb nemhez tartozókat. A férfiak között akadtak például olyanok is, akik nemcsak a tenyerükön hordoz­ták a nőket, hanem mosogattak, takarítottak helyettük. Némely asszonyok mesélték ezt a fér­jükről, de csodálatos módon fér­fitársaim egyáltalán nem hen­cegtek nemes cselekedeteikkel, sőt ... Szóval éppen ellenkezőleg, mostanában sok. férj panaszko­dik, hogy már megint harcolnia kell az egyenjogúságért, félre­értés ne essék, nem a nők, ha­nem a férfiak egyenjogúságáért. Egyesek a ló másik oldalára va­ló áteséssel példálóznak — * ezen végtelen hosszú ideig el lehetne vitatkozni. Valaki azt hozta fel érvkent, hogy a fele­ségét beválasztották a Bizott­ságba, s mostanság gyakran ne­ki kell a vacsorát elkészítenie, mert neje folyton ülésezik, sót esti iskolában tanul. Hát igen, vannak ilyen esetek is, és előfordul, hogy a Bizott­ságba csupán a nők arányának javítása érdekében választanak asszonyt vagy lányt. Azt is be­szélik, rendben van, kerüljön több nő vezető beosztásba, de jobb ha abból indulunk ki: va­jon az üzemben, vállalatnál kik a legrátermettebbek a feladatok elvégzésére, s csak utána nézzük meg, hogy szoknya vagy nadrág van-e rajtuk. De nem akarok ünneprontó lenni, nincs is szándékomban s nagyon lényeges kérdés elemzé­sébe belebonyolódni. Ami pedig a lelkesedést illeti, azt hiszem, annak mégsem vagyunk híjával. Bizonyítják ezt az anyakönyvve­zetők, a népesedéspolitikai sta­tisztikák és a virágárusok. Hi­szen ki nem visz haza ilyenkor néhány szál virágot, még ha ez­zel a felszökkenő árak miatt úgy megcsappan a zsebpénze, hogy a hónap végén pótlást kell kérnie a feleségétől. Tehát a lelkesedés, az önfeláldozás, az odaadás meg­van. És azt sem tudnám elkép­zelni, hogy a nőnapon valaki is hagyná'hitvesét egyedül elmoso­gatni. Véleményem szerint nincs ilyen férj, mert még a kevésbé segítőkészek is azt fogják mon­dani március t-án: „Szivecském, ma ne mosogass, ráérsz vele holnap is. Ezekben a napokban tehát nagy a készülődés és végered­ményben kár annyit beszélni az egyenjogúságról, hiszen ennek természetesnek kell lennie. Amíg vitatkozunk azon, hogy milyen legyen a nők aránya a Bizott­ságban, s hogy ki végezze ezt vagy azt a házimunkát, addig bizony sem a nők, sem a férfi­ak nem dolgoznak. És még egy apróság: úgy tudom, valóban egyenjogúság van, mégis csak a nők kapnak majd rengeteg virá­got. Ez alkalmat megragadva hadd.. te3Vek fel tisztelettel egy költői kérdést: vajon március 8- án a nőnap miatt hány olyan férfiról fognak megfeledkezni, akit Zoltánnak hívnak, pedig a naptár ezt a névnapot mutatja. De mindent félretéve, minden szubjektivitás nélkül hadd kö­szöntse szívből a nőnap alkal­mából a lányokat és az asszo­nyokat teljesen objektiven e so­rok írója. Vítaszek Zoltán r, M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom