Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
T!i?#néyesekt51 a nyugdíjasokig VerHemások Hí újság Visszatekintés, a Fegyveres Erők Klubjában? A békéscsabai Fegyveres Erők Klubja elsősorban a hivatásos állományhoz tartozók, a polgári alkalmazottak és családtagjai számára igyekszik szórakozási, művelődést lehetőségeket biztosítani. A klub vezetősége ennek a feladatának egyrészt a nyűgéi, jas és az ifjúsági klub keretén belül próbál elegot tenni, legalább ilyen fontosnak tartják azonban a képzőművészeti stúdió és a könwtár munkáját is (épp a napokban szaporodott öt- ven kötettel az állomány). A FEK-nek a többi klubhoz képest sajátos célja: fokozottabban elősegíteni a fiatalok honvédelmi nevelését, erősíteni ée orientálni politikai érdeklődését — itt mindez a klub jellegéből fakadóan, nagyobb hangsúlvt kap. Ennek jegyében szervezik a programokat is. A Jurij Gagarin,ról elnevezett ifjúsági klubban a napokban például megemlékeztek a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulójáról, március 2-án pedig népünk függetlenségi harcairól tart előadást dr. Tóth Béla tanár, mellben a kuruc időkről, a szabadságharc fontosabb mozzanatairól és a Tanácsköztársaságról lesz szó. Egy héttel később nyitják meg Barabás Géza orosházi festő kiállítását. A .-'márciusi műsor érdekességének ígérkezik az a zenés beszélgetés, melyen Forgács Gábort, a Békés megyei Jókai Színház tagját látják vendégül. A zene, a tánc kedvelőit minden pénteken 18- tól 22 óráig disc-jockey program várja. Március 30-án önmagukról vallanak a klubtagok. A téma: kedvenc időtöltésed. Már csaknem kétszáz tagja van a nyugdíjas klubnak, amely nemrégiben tartotta évi beszámoló gyűlését. Itt egyebek közt elhatározták, hogy támogatják az ifjúsági és úttörőház udvarán lévő honvédelmi park továbbfejlesztését. A képzőművészeti stúdió nemsokára kiállításra készül. Molnár Antal és Petrovszki Pál mutatia be munkáit a szomszédos Gyopár klubban, majd ezt követően saját klubjukban is az érdeklődők elé tárják képzőművészeti alkotásaikat. A Fegyveres Erők Klubjában rendszeresen tartanak továbbképzéseket is, melven a magasabb parancsnokság e’őadói tartanak aktuális témájú előadásokat és tájékoztatókat. Iskolapadban az ellenőrző bizottság elnökei A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége március 1—5-ig ismét megszervezi a tag tsz-ek ellenőrző bizottság elnökeinek továbbképző előadássorozatát Orosházán. Ez a tsz-szövetség minden esztendőben összehívja az ellenőrző bizottság elnökeit, hogy az előző év ellenőrzéseinek tapasztalatairól kicseréljék véleményüket, ugyanakkor a soronkövetkező munkához hathatós támogatást nyújtson a közgyűlés eme bizottságainak. Az előadássorozat felöleli az agrárpolitika időszerű kérdéseit, a társadalmi tulajdon védelmét, helyzetét a megye termelőszövetkezeteiben, a törvényesség megtartásának vizsgálatában szerzett tapasztalatokat, tájékoztatást ad a tsz-szövetség ellenőrzési csoportjának módszeréről, az ellenőrzési munka szervezéséről és okmányolásáról. miiiiiiiiiiuiiiiiuimiiiiiniuiiiiiiii tás. A leánynak hiányzik a szakma, nehezebben boldogul az iparban is, a mezőgazdaságban is, ahol ugyancsak egyre nélkülözhetetlenebb a szakmai tudás. Most, erről a 115 ezer gyerekről töprengve, különösen soknak tűnik a tízezer. Azoknak a kislányoknak a serege, akik — s erre megint csak érkeznek jelzések — mindeddig sehova sem jelentkeztek. Mögöttük felsejlik az alföldi megye kollégiumi igazgatója, aki elpanaszolta, hogy lassan felére zsugorodik a létszám a sok milliós befektetéssel létrehozott diákkollégiumában. Azoknak a szakmunkásképzőkben áldozatosan dolgozó igazgatóknak, nevelőtanároknak az arca, akik keservesen töprengenek, hogyan tölthetnék fel legalább egyetlen elsős évfolyammá a jelentkezők gyér számát. Azoknak a gyáraknak az üzemcsarnokai, amelyekből három év múlva pontosan ez a tízezer gyerek fog nagyon-nagyon hiányozni. Felelősség a sorsukért: nem a»Ham ez, hanem égető parancs. S nem is elsősorban a szülőknek, vagy a gyerekeknek kell ezt címezni. Hanem: a pályairányító szakembereknek. a pályaválasztási tanácsadóknak. A nevelőknek is, akik — milyen roppant fontos lenne ez — nem szabad, hogy megbékéljenek a nyolcadikos gyerek tétovázásával, bizonytalankodásával, vagy éppen a közönyével. Megyei, járási és községi művelődési szervek, szakemberek fáradhatatlan kutató munkája kellene most, hogy ne késlekedjék a pálya választás«?), a jelentkezéssel egyetlen gyerek sem abban a körben, amelyre tevékenységük kiterjedhet. Van még idő. Pótjelentkezésre, elképzelések módosítására, hiszen igen sok szakmunkásképző intézet egészen augusztusig elfogad — és szívesen fogad! — jelentkezéseket. Ne kallódjon el tízezer gyerek! Ne válasszák a bizonytalant a biztos szaktudás helyett. Ne írjuk le őket, csak azért, mert eddig nemet mondtak! V. M. hogy előbbre lássunk A felszabadulás első óráiban a művelődés munkásai is hoz- j záláttak az új élet megindítása- [ hoz. Mohácson a szovjet város parancsnok üzenete Horváth Lászlóhoz érkezett, szervezzen művészeti csoportot, gondoskodjon segítőtársakról, könnyítsék meg az elcsigázott emberek újjáépítő munkáját, öt választották erre a nehéz feladatra, mert már diákkorában serényen dolgozott, tánccsoportban, rendezvényeken szervezett és szerepelt. Ez volt az indulás, s azóta már a közművelődés szinte minden ágában tapasztalatokat gyűjtött. 1950 óta él Békéscsabán, patriótaként szereti ezt a várost, nemzedékeket ismert meg. segített művelődésében. Volt moziüzemvezető, dolgozott könyv, tárban, igazgatott művelődési házat, irányított népművelői előadóként. Sokszínű pályafutásához csak a múzeumi népművelői munkát nem sorolhatja. Mindig voltak újat teremtő elképzelései nemcsak az úttörő időkben, de ma is, a könnyebbnek tűnő, mégis bonyolultabb művelődési formákban. Ott volt az állandó színház megszervezői között, 1953-ban Viharsarki Karikás címmel vidám újságot indítottak az ő segítségével. Muzeális értékű a megjelent hét szám, amelyet sajátos humoráért kedveltek. Kísérlet volt a vidám park, az állatkert kialakítása a Széchenyi ligetben. A budapesti állatkert felajánlotta kiselejtezett berendezéseit, de a megvalósításához több lelkes hívő és több pénz kellett volna. Elmosolyodik, amikor erről kérdezem: — Egyik ismerősöm emlékezett az állatkertre, s felháborodva tudakolta: ki találhatott ki ilyesmit? Kicsit megdöbbent, ! amikor mondtam, hogy én ... A múlt terveiből sok valóra vált, a vadhajtások elhervadtak, vagy nemesített formában támadtak újra. A felszabadulás után sokat foglalkoztunk a munkások művelődésével, de az minőségileg más volt. A mai szocialista brigádok élete, a vetélkedők tartalmilag már sokkal gazdagabbak, habár a múltbeli munka kel'ett ehhez a jelenhez is. — Kérem, beszéljen a mai munkájáról! — Szeretek dolgozni, minden feladatot szívesen végzek, bár. milyen apróságot lelkesen váljatok. Kedves számomra az ismeretterjesztő munka, a csendes népművelés. A zajosabb, zenés, táncos tevékenységet a fiataloknak hagyom. Sokszor jártam vidéken megyénk íróival, költőivel, fontosnak tartom, hogy szűkebb hazájuk sajátjuknak érezze őket. Ez ma már nem feltűnő, naponta sok esemény zajlik falvakban, városokban. Sokan nosztalgiával emlékez, nek: bezzeg régen nálunk tárt ez, vagy az a híres ember! Mostanában mindennap jár híres ember a megyében, innen is elkerülnek. s itt is élnek tehetséges művészek. Rengeteget járt külföldön Európa összes szocialista államában megfordult, most a távoli, fejlődő országokkal ismerkedik. Filmezi, fényképezi a tájakat, embereket. Lemezeket, könyveket hoz külföldről. TIT- elóadóként ismerteti meg közönségével a meglátogatott országokat, gazdag szemléltető anyaggal teszi izgalmassá, érdekessé beszámolóit. — Hogyan illeszkedik ez a világ járás az életébe? — Német és szerb nyelven beszélek.. IBUSZ-túravezetőként sok csoportot kalauzoltam; itthon is, Jugoszláviában és más vidékeken is. Jó érzés, ha jár- tamban-keltemben kérdeznek és felelni tudok. Egyszer lejegyezem a sok-sok tapasztalatot, ez őrizné a múltat, s talán ez is segítené a fiatalokat. — Elégedett a munkájával? Milyen tervek foglalkoztatják jelenlegi munkahelyén, a film- tárban? — 1971 óta évente ezerrel emelkedik a filmkölcsönzések száma, elértük a 6 700-at. Magasabb is lehetne ez a szám, ha a keskenyfilmes vetítők jobbak lennének; ha érdekeltebbé tennék a pedagógusokat a filmes szemléltetésben; ha mindig lépést tartanánk az új eredményeket ismertető filmekkel. Bíztató, hogy tervek szerint a tv-ben vetített ismeretterjesztő filmeket sokszorosítják számunkra. Reméljük, a technikai ellátás feltételei javulnák, ha megjelennek a magyar vetítőgépek. — Nagyon szeretném, ha több üzem, gyár patronálna mező- gazdasági munkásokat, s emberi közeledéssel együtt művelődnének. Az Orosházi Üveggyárban hamarosan megvalósítjuk a mindenre kiterjedő szemléltetést. Szakmai, politikai, oktatásra. művlődésre gondolunk. Jó lenne más üzemekkel is ilyen kapcsolatot kialakítani, jó lenne. ha ők is igényelnék. Magas, vékony alakját, mozgékonyságát, tenniakarását sokan ismerik a megyében, s azonkívül is. Aki hozzá fordul segítségért a kiművelt emberfők sokaságának teremtő munkáiéban, nem távozik elégedetlenül. Bede Zsóka A dobozi fiatalok második otthona Dobozon, a művelődési házat méltán tartják a fiatalok második otthonának. Napközben sokan betérnek, sakkoznak, lemezjátszót hallgatnak, pingpongoznak. beszélgetnek. Este pedig a klubok, szakkörök adnak elíog- la’tságot a fiataloknak. Gyakorolnak a népi táncosok, a zene- j karok, az irodalmi színpad tagjai. Jönnek a szocialista brigádvezetők, készülnek a vetélkedőre. Szeretik a színházi esteket, a mozielőadásokat. Hétvégén természetesen minden helyiség az ifjúságé. Báloznak, szórakoznak, otthon érzik magukat. Vasárnap délelőtt pedig a gyermekklubot töltik meg a kispajtások. Társasjátékuktól, vetélkedőktől, nótázástól hangos ilyenkor a művelődési ház. Csak a bélyeggyűjtők szakköre csendes: a bélyegekben gyönyörködni, adni-venni, csendben a legérdekesebb. A dolgozók iskolájáról Tokióban utcai automatákból pénzért lehet oxigént szippantani, a Föld lakóinak nagyobbik része szomjazik cs a ..jobb” nyugati iskolákat csak borsos summa lefizetése után látogathatják a tanulók. Ezek a látszólag összefüggéstelen gondolatok jutottak eszembe, amikor a dolgozók iskolája egyik kihelyezett osztályánál voltam látogatóban a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál, ahol a hetedikeseknek Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője tartott előadást. Semmi rendkívüli nem történt ezen az órán, hiszen számunkra olyan természetesek a munkásművelődésért tett erőfeszítések, mint ahogy a mindennapi jó közérzetünkhöz hozzátartozik a tiszta levegő és a friss víz. Pedig nem árt, ha néha elgondolkodunk azon, hogy milyen széles körű összefogás biztosítja nálunk a dolgozók műveltségének emelését. A csabai baromfifeldolgozónál azok a munkások, akik még nem végezték el a nyolc általános iskolát, munkaidőben tanulhatnak. A vállalat kultúrtermében folyik az oktatás, oda mennek a pedagógusok és a meghívott előadók. A dolgozók iskolája és a vállalat jó együttműködésének köszönhető, hogy a tanévet is a helyi viszonyokhoz igazítják: az őszi munkacsúcs miatt csak a téli hónapokban kezdődik az oktatás. A vállalat biztosítja a könyveket és tanszereket, s a végzett tanulók még pénzjutalmat is kapnak. A művelődni vágyó munkásoknak semmi más gondjuk nincs, mint a tanulás. A gyár és az iskola a legkorszerűbb pedagógiai módszerekkel segíti az eredményesebb oktatói munkát. Legutóbb például a Megyei Művelődési Központtal közösen szerveztek közművelődési órákat, s felkérték Udvaros Bélát, hogy beszéljen a reformkorról. Mindössze 10 tanulója van a barneváli osztálynak, de az ő tiszteletükre is megjelentek a művelődési központ munkatársai és a helyszínre vitték a szemléltető eszközöket: a diaképes vetítőket cs a magnetofont. A színházi rendező rendkívül magas színvonalú előadást tartott történelmünk bonyolult korszakáról. A teljességre törő, átfogó képA adott a reformkor gazdasági és politikai helyzetéről, valamint a művészetek korabeli állapoláról. Széchenyitől Katona Józsefig megidézté történelmünk kiemelkedő alakjait, közben diaképeken látható volt a l ánchíd és az első magyar gözvasút, s arra is jutott idő, hogy felcsendüljön Erkel Ferenc muzsikája. A dolgozók nagy érdeklődéssel figyelték az értékes előadást, s talán eszükbe se jutott, hogy milyen sok szellemi cs anyagi energiát kíván egy ilyen mindennapos történelemóra. (Andódy) 5 Bim Hfcnu^r 1976. MÁRCIUS *.
