Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

A kibontakozástól az élvonalig Tovább őrzik előkelő helyüket vitték. A gazdaságpolitikai és Készül a hajtóműház A IÍAFE békéscsabai gyáregységében készülnek az NE 169-as edzett kerekes h' óművek. Kacsán Béla marós a horizontál- marógepen a hajtóműház csapágyfészkeit munkálja készre (Fotó: Demény) Törpevízmü — Új tantermek — Egy nap az óvodáért társadalmi akció — Népírontgyűlés Bucsán AZ UTÓBBI években igazán jó gazdasági eredmények szü­lettek az 5 000 hektáros Oros­házi Állami Gazdaságban. A IV. ötéves terv indulásakor 1971-ben 104 millió forint ter­melési értéket állítottak elő. 1975 végén pedig 207 millió fo­rint értékűk A termelésfejlesz­tésre vonatkozó párt- és állami előírásokat többszörösére telje­sítették. Kiemelkedő gabonaho­zamukkal, a hektáronkénti 46.7 mázsával ezüstérmet nyertek az 1975. évi Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kiállí­táson. A 102 mázsa lucerna ter­mésükért aranyérmét kaptak. ,A 76,8 mázsa hektáronkénti szemeskukorica oklevélre volt érdemes. Tavaly újabb, a kör­nyéken sohasem tapasztalt át­lagtermést értek el a hibridku­korica-vetőmag előállításban. Gazdagítja érdemeik tárát, a megyei tejtermelésben szerzett harmadik hely is. A magyar­tarka állománytól tehenenként 1975-ben 3 162 liter tejet fej­tek. Ez a gazdaság megyénkben el­sők között csatlakozott a Bábol­nai Állami Gazdaság iparszerű kukoricatermesztési rendszeré­hez. Az állattenyésztési közös vállalkozások alakításában is élenjártak az orosháziak. A vá­ros határában épült fel a bé­késcsabai, a hidasháti és az Orosházi Állami Gazdaság BÁG szakosított telepe, összesen 194 millió forint beruházással, ahon­nan a teljes kapacitás kihaszná­lásával az eredeti terv szerint évente 36 ezer hízott sertést ad­nak az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnak. A telep fel­töltése folyamatban van. Ta­valy a hízóférőhelyek 60 száza­lékát hasznosították. Ez év ta­vaszán az időközben megnövelt kocalétszámot elérik, s ezzel 1977-től az eredeti hízókibo­csátási tervet 4 ezerrel növelik, vagyis 40 ezer hízott sertésre számolhat innen az ipar. lentése, illetve tartalma. Az óraközi szünetekben is sokat kérdezősködtek, és szívesen meséltek mindenről, ami vi­szont bennünket érdekelt. Igen közvetlen, víg kedélyű, barátkozó természetű és jó­szívű embereknek ismertem meg őket. Emlékszem, mi­lyen csodálattal nézték Békés­csabán, a Kossuth téren már­cius 15-én a koszorúzási ün­nepséget, s mennyire élvezték — lábukkal a taktust verve — a magyar indulókat és a ka­tonazenét. Muzikalitásukra mi sem jellemzőbb, hogy a visegrádi és a balatoni kirán­dulásokon állandóan énekel­tek, csörgődobok ütemére ad­ták elő a jellegzetes keleti motívumokkal átszőtt dalai­kat és táncaikat. Mese és valóság Ki ne emlékezne az 1001 éjszakából ismert Harun ar- Rasid, bagdadi kalifára, aki az éj leple alatt álruhában lopa­kodott ki palotája kapuján, hogy aztán leleplezve az igaz­ságtalanságokat, megbüntes­se a gőgös gazdagokat. A me­sékben, az anekdotákban megfogalmazott tanulságok nem új keletűek. De a jobb anyagi körülményeket és a magasabb szintű műveltséget sem Allali, sem a kalifák, sem a királyok nem biztosíthatták es ezentúl sem fogják biztosí­A TELEPEN bizonyos átala­kításokat határozott el az igaz­gató tanács. Komplettírozzák a berendezéseket, s tovább töké­letesítik a kocaférőhelyeket. Ha nem vállalkoznának az át­alakításra, akkor a hízókibo­csátás jóval az eredeti elképze­lés alá szorulna, s maradna a termelés ott, ahol éveken át to­pogott. Korábban a három álla­mi gazdaságnak zsebbe kellett nyúlnia, hogy a több milliós veszteséggel termelő üzem bevé­teli hiányát pótolják. Legszíve­sebben az orosháziak nyakába^ varrták volna a BÁG-telepct, amikor elkészült, és a beüzeme­lés első évén túljutottak. „Most már megvan az öltöny, csak a gombot kell hozzá megvenni és felvarn'i'’ — mondta a teleppel kapcsolatban Násztor Sándor igazgató." Közben a gombot is megvették, így most már a fel­varrás stádiumába értek. Az eddigi eredmények biztatóak, hiszen 1975-ben a telep bevéte­lei és kiadásai közé már egyen­lőség jel került. Az V. ötéves terv, mint álta­lában a többi kedvező adottsá­gok között gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemet,' őket is nagy fel­adat elé állítja. Közgazdasági csoportjuk kidolgozta az ár­emelkedések és a megnöveke­dett állami elvonások várható anyagi hatását. 1975-höz képest 44 százalékkal növekednek ilyen értelmű kiadásaik. Ennek ellen­súlyozására a búza hektáronkén­ti hozamát 50—52 mázsára, a cukorrépáét 460"—480 mázsára, a lucernáét 115—120 mázsára, a kukoricáét pedig 80—85 mázsá­ra, a konzerv zöldborsót 38—40 ! mázsára kell növelniük. A tej- j termelésben tehenenként 3 800 liter tej elérése a cél, a BÁG- sertéstelepnek pedig 40 ezer hí­zott sertést kell adnia évente jö­vedelmező körülmények kö­zött. A KÖZÉPTÁVÚ tervet ki­bővített igazgató tanács elé í tani a széles néptömegek szá­mára. Idealista világnézettel és magántulajdonosi szemlé­lettel nem lehel gyökeres tár­sadalmi változásokat elérni. Jól tudják ezt arab tanítvá­nyaink is, akik közül többet korábban börtönbüntetéssel sújtottak haladó nézeteik mi­att. Most — mint mesélték —, elég kedvező feltételek ala­kultak ki Irakban, és nincse­nek kitéve az üldöztetések­nek és megpróbáltatásoknak, mint korábban. Arab és kurd barátaink erősen bíznak ab­ban, hogy olyan kedvező gaz­dasági és társadalmi feltételek jönnek létre az arab világ­ban, hogy a néptömegek mind szélesebb rétegei jutnak hoz­zá az anyagi és szellemi ja­vakhoz. Tudják, igen jelentős támogatást kapnak a szocia­lista országoktól, s köztük ha­zánktól is. A Békéscsabán ta­nult irakiak — a levél tanú­sága szerint is — meggyőződ­tek a magyarok őszinte barát­ságáról, segítőkészségéről. A kurd fiatalember levelében ol­vasható köszöntősorok azok­nak a magyar értelmiségiek­nek, munkásoknak és alkal­mazottaknak szólnak, akik se­gítették őket a szakmai isme­retek elsajátításában, és min­dent megtettek azért, hogy kellemesen érezzék magukat itt, Magyarországon. * Bukovinszky István szakmai vezetők mellett ott vol. lak a munkások képviselői, a szocialista brigádok megbízottai: összesen 85-en. — Az elhangzott vélemények bizakodásra jogosítanak vala­mennyiünket — ezekkel a sza­vakkal összegezte szavait az igazgató, majd hozzátette — Dolgozóink már ott azt kérdez­ték, hogy ők maguk mivel já­rulhatnak hozzá az eredmények növeléséhez. A hangulat nagyon jó, talán még egy nagy hegy el- hordására is vállalkoznának. Helytállásban tehát Oroshá­zán nem lesz hiány. Már ho­gyan is lenne, hiszen az elmúlt évek gazdasági eredményei itt emberről emberre épültek. A párt XI. kongresszusára kibon­takozott munkaverseny vállalá­sukat 154 százalékra teljesítet­ték. Az 1975. évi takarékossági terv kereken 6 millió forint megtakarításához vezetett. A szállításban dolgozók 287 mázsa, a traktorosok pedig 757 mázsa üzemanyagot takarítottak meg. De jelentős volt a gáz- és villa- mosenergia-megtakarítás is. Ilyen eredmények láttán nem véletlen, hogy egyes műszaki hi­ányosságok megszüntetésére a dolgozók úgy sorakoznak fel mint a tankerületi műhelyes gárda. Idézzük Oomulka István szavait: „A szarvasmarha­tenyésztés tatársánci telepét megnézzük, hogy a tankerület­ben bevezetett műszaki megol­dásokból miket tudnánk ott megvalósítani a munkakörülmé­nyek és a termelékenység javí­tására.” Ilyen alkotó légkörében újra és újra szükséges értékelni: va­jon a jól szervezett munkával hányad része pótolható a meg­növekedett központi elvonások­nak? A válasz máris adott: a közgazdászok a 44 százalék többlet elvonás 10—15 százalékát a munka hatékonysá­gának növekedésétől várják. En­nek a kétszeresét, vagy három­szorosát a gépfenntartás költsé­geinek csökkentésétől, az ener­giafelhasználás céltudatos szer­vezésétől, a gépek üzemanyag fogyasztásának további beszabá­lyozásától, a fajlagos takar­mányfelhasználás csökkentésé­től. s az emberi találékonyságtól, mely munkaközben születik, s jó módszerként pillanatok alatt terjed el. Az Orosházi Állami Gazdaság ezért számol 1976-ban 8—10 százalékos termelésnövekedéssel, mert tulajdonképpen itt ennyi szükséges a már elért eredmé­nyek és a jólét feltételeinek új­ratermeléséhez. Csaknem másfél száz ember szorongott március 25-én este a községi tanács nagytermében, hogy meghallgassa a HNF he­lyi bizottságának beszámolóját, az eltelt négy esztendő munká­járól, melyet Holecska Gyula elnök ismertetett. A teendők zöme kommunális jellegű mun­kaszervezés volt, ezért az elhök jelentését Túsz Gergely vb-tit- kár beszámolója egészítette ki. A településfejlesztés legkiemelke­dőbb eredménye a törpevízmű megépítése volt. A népfront szervező munkájának eredmé­nyességét igazolja, hogy a tör­pevízmű megépítéséhez félmil­lió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakos­ság. (A vízmű költsége megha­ladta a nyolcmillió forintot, melyből új kutat fúrtak, 50 köbméteres glóbuszt telepítet­tek kezelőépülettel, és csaknem 18 kilométer hosszú hálózatot fektettek le, huszonnyolc köz­kifolyóval.) Korszerűsítették a Bocskay úti iskolát, s ezzel együtt két új tantermet is kialakítottak, ami 230 ezer forintba került. A negyedik ötéves tervben feje­ződött be a község teljes villa­mosítása, mely 150 ezer forintot „emésztett” fel a közös kasszá­ból. Létesült két kilométer jár­da is, amit a tanács saját épí­tőbrigádja készített el, jó mi­nőségben. Ezenkívül felújítot­ták és korszerűsítették az autó­busz-fordulót is, mintegy 100 ezer forintos költséggel. A munkákból a lakosság négy év alatt kétmillió forint érté­kű társadalmi munkával vette ki részét. A társadalmi munkák intenzitása különösen az utób­bi két évben nőtt, s ez tette lehetővé, hogy — a felszabadu­lás 30. évfordulójának tisztele­tére indított településfejlesztést segítő társadalmi munkaver­senyben — 1974-ben, 726 ezer forintos társadalmi munkaér­tékkel Bucsa község harmadik lett a megye községeinek ver­senyében, amiért 87 ezer fo­rint jutalmat kapott a megyei tanácstól. (Érdekességként meg­jegyezhető, hogy 1975-ben 60 ezer forinttal nőtt az előző évi­hez képest a társadalmi munka értéke, de az már csak a 6. helyhez volt elegendő!) Az előző tervidőszak ered­ményeinek ismertetése után, Túsz Gergely az új ötéves terv fontosabb teendőit összegezte, melyeknek élén egy száz gyer­meket befogadni -képes óvoda megépítése áll. Ennek sikeréért, „Égy nap az óvodáért” mozga­lom indult a községben, mely­ben számítanak a lakosság egy­napi átlagkeresetének felaján­lására, és társadalmi munká­jára. A kiviteli tervek elkészí­tésében három — korábban Bucsán lakó szakember — 80 ezer forint értékű tervezési munkát vállalt — társadalmi munkában, így segítve korábbi lakóhelyüket. Nevüket is ér­demes ideírni: Ruzsányi Lász- lóné, Fésűs István, Koczka Fe­renc. E fő feladat mellett újabb nyolc közkifolyó létesül, 3 ki­lométerrel bővül a vízvezeték hossza, s félezer lakásba veze­tik be az ivóvizet a tervidőszak alatt. Továbbra is gond marad azonban a belterületi csapadék­víz elvezetése, amelynek igen költségigényes .munkálataiból a műszaki tervdokumentációk el­készítésére jut csupán pénz az elkövetkezendő négy évben. A két beszámoló elhangzása után a falugyűlés megválasz­totta a helyi népfrontbizottság tagjait, a bizottság pedig el­nökségét, küldötteit és munka­bizottságait. Szilárd Adum Dupsi Károly AzÉLETBIZTO SÍTÁ S a gondoskodás legcé Isze rübb i/'i formája MIIIIIMIUIRIIlHIMMliiaimiiiiiiiBlliiiuiiKiltmHMuilllllllUMIlllllimiMI'

Next

/
Oldalképek
Tartalom