Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

Megkezdte munkáját a Bolgár KP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ború veszélyét mindaddig nem lehet megszüntetni, ameddig az izraeli csapatok folytatják az 1967-ben elfoglalt arab terüle­tek megszállását, amíg a Pa­lesztinái arab nép nem nyer le­hetőséget saját állama megte­remtésére, amíg nem jönnek létre azok a feltételek, amelyek között a, térség minden államig, és népe biztonságban élhet. Tó­dor Zsivkov síkra szállt a genfi konferencia megtartása mellett, amelyen részt kell vennie a Palesztin Felszabadítási Szerve­zetnek is. A nemzetközi kommunista mozgalomnak a világméretű társadalmi haladásban és annak meggyorsításában betöltött sze­repéről szólva Todor Zsivkov emlékeztetett az 1969. évi moszkvai tanácskozásra, s arra, hogy az ott elfogadott anliim- perialista platform megvalósítá­sa azóta jelentős eredményeket i hozott. „A testvérpártok között j — mondotta — természetesen ! keletkezhetnek és keletkeznek is eltérések, arrielyek a helyzet bonyolultságából, a problémák és azok megoldásának sokféle­ségéből erednek. A lényég azon­ban az, hogy elvtársi módon, a marxizmus—ieninizmus és a proletár internacionalizmus szel­lemében kell megvitatni ezeket a problémákat, s barátian kell kijelölni a közös kommunista célok és eszmények elérésének útját. Ez lehetővé teszi a test­vérpártok sorainak és pozíciói­nak megszilárdítását, interna­cionalista egységünk erősítését. Zsivkov hangoztatta, hogy a BKP nagy jelentőséget tulajdo­nít az európai kommunista és munkáspártok értekezleteinek, tevékenyen kiveszi részét az elő­készítés munkájából. Törekszik arra is, hogy bővítse kapcsola­tait és együttműködését a szo­cialista, valamint a szociálde­mokrata pártokkal. A jövőben is fel fog azonban lépni a szo- ciálreíormizmus ellen, amely idegen a marxizmus—leniniz- mus ideológiájától. „A maoizmus degradálódása új szakaszba jutott — állapí­totta meg ezután — az impe­rializmus, fasizmus és revansiz- mus lcgagresszivcbb erőivel, a békés egymás mellett élés és a társadalmi haladás ellenségei­vel lépett szövetségre. Működé­se egyre inkább veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. A jelenlegi kínai vezetés poli­tikája és ideológiája mélysége­sen ellenséges a marxizmus— lentnizmussal, a kommunista eszmeiséggel szemben. Pártunk kötelességének tekinti, hogy feltétel nélkül részt vegyen a maoizmus politikai és eszmei szétzúzásáért folytatott harc­ban.’' A BKP Központi Bizottságá­nak első titkára ezután a gaz­dasági és műszaki-tudományos fejlődés kérdéseivel foglalko­zott. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a Ijpá kong­resszus között a beruházások értéke meghaladta a 21 milli­árd levát. Bulgária a gazdasá­gi fejlődés ütemét tekintve ma a világelsők között van. A nem­zeti jövedelem' öt év alatt <ni százalékkal növekedett, a mun­ka termelékenysége pedig több mint 44 százalékkal. Az ipari és" a mezőgazdasági termelés aránya az 1970. évi 77,1:22,9-ről 1975-ben Rl,2:18,8-ra változott. Az iparnak a nemzeti jövede­lemből való részesedése 49 szá­zalékról 54,6 százalékra növe­kedett. A mezőgazdaság a ked­vezőtlen időjárás ellenére nagy sikereket ért el. termelésének évi közepes növekedése 3,1 szá­zalék volt. Todor Zsivkov bejelentette, hogy a BKP Központi Bizottsá­ga jóváhagyás végett a kong­resszus elé terjeszti „a Bolgár Népköztársaság társadalmi-gaz­dasági fejlődésének fő irányvo­nalait a hetedik ötéves terv­ben”. A terv fő feladatát ab­ban jelölte meg, hogy folytatni kell a nép anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését a gazdaság dinamikus és arányos fejlesztésének, a munkaterme­lékenység gyors emelésének a hatékonyság és a minőség javí­tásának útján. Ezt a feladatot az elmélyülő szocialista integ­ráció viszonyai között kell megvalósítani. \ Külön fejezetben "foglalkozott a BKP KB első titkára a szo­cialista életforma fejlesztésének egyes kérdéseivel. Hangsúlyoz­ta, hogy a párt politikája ezen a területen az emberről való gondoskodást, az életszínvonal emelését szolgálja. A hatodik ötéves terv időszakában a dol­gozók reáljövedelme ,°2.4 szá­zalékkal emelkedett, felülmúl­va az előirányzott 25—30 szá­zalékot. A legalacsonyabb mun­kabér havi 65 leváról már 1963- ban .80 levára emelkedett, bár a terv az ötéves tervidőszak végére is csak 70 levát tűzött ki célul. Az átlagos havi no­minálbér 124 leváról 146 levára- nőtt. Csaknem' kiegyenlítőaött | a szövetkezeti parasztok és az j ipari munkások, valamint az j alkalmazottak nominaljövedel- , me. 1980-ra egyébként a nomi- | nálbérek havi középértékének megközelítőleg 170 levára kell emelkednie, a minimálbérnek pedig 90 levára. Mind e célok teljesítésében nagy szerep jut majd a Szov­jetunióval és a KGST más or­szágaival való együttműködés fokozásának. A beszámolóban Todor Zsivkov állást foglalt a különböző szolgáltatások fej­lesztése mellett. Hangsúlyozta a lakásépítés fontosságát. Az elmúlt ötéves terv folyamán 242 ezer lakás készült el, s je­lenleg minden lakosra 13,3 négyzetméter lakóterület jut. „A Központi Bizottság — mondotta — a lakáskérdést szo­ciálpolitikája stratégiai problé­májának tekinti, és javasolja annak gyorsított és átfogó meg­oldását.” A hetedik ötéves terv­bén mar körülbelül 400 ezer lakást kell felépíteni. A szocialista demokrácia ed­dig elért sikerei közé sorolta a szónok az állami-társadalmi és a társadalmi-állami elv érvé­nyesítését az igazgatásban. A közvetlen demokrácia új, ere­deti formájának nevezte a dol­gozók ellenterveit. Az állami szervekben a demokratikus fej­lődés tökéletesebb munkát ered­ményezett a parlamentben, az Államtanácsban, a Miniszterta­nácsban, az igazságszolgáltatás­ban. A X. kongresszus óta nö­vekedett a társadalmi szerveze­tek és mozgalmak szerepe. E témában külön szólt Todor | Zsivkov a Hazafias Front és a szakszervezetek jelentőségéről, a nőmozgalomról és a dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövet­ségről. A pártról szóló fejezetéből kitűnt, hogy a tizedik kongresz- szus óta 90 320 taggal gyarapo­dott a BKP, amelynek taglét­száma jelenleg 789 796. Ezek 28 850 alapszervezetben fejtik ki munkájukat. A párttagság 41,4 százaléka munkás és kö­rülbelül a kommunisták 70 szá­zaléka dolgozik az anyagi ter­melés különböző ágazataiban. Közölte Todor Zsivkov, hogy a Központi Bizottság döntést hozott a párttagsági könyvek cseréjéről, amit a kongresszus után bonyolítanak le. A tag- könyvcsere fontos politikai, ideológiai és szervezeti intéz­kedés. Kijelentette: „Nem vég­zünk tisztogatást. A párttagsá­gi könyvek cseréjének folya­matában azonban a pártszerve­zetek kötelesek határozottan megtisztítani soraikat azoktól a tagoktól, akik semmibe veszik a párt programját és szervezeti szabályzatát, megsértik a párt elveit és normáit, a szocialista törvényességet és magatartá­sukkal aláássák a Bolgár Kom­munista Párt • politikai és er­kölcsi tekintélyét.” Todor Zsivkov állást foglalt az alapszervezetek és a helyi pártszervek szerepének növelé­se, a vezetés kollektivitása el­vének erősítése mellett. Hang­súlyozta a harcos és hatékony ideológiai munka fontosságát is. Mint mondotta, a tömegpo­litikai munka középpontjában a hetedik ötéves tervbe foglalt társadalmi és gazdasági progra­mok teljesítéséért folytatott harcnak kell lennie. Határozot­tan le kell küzdeni a technok- ralizmus megnyilvánulásait, a gazdasági és adminisztratív te­vékenység eszmei-politikai tar­talmával . szemben jelentkező negatív hozzáállást. Különleges fontosságúnak nevpzte a szónok a burzsoá ideológia ellen foly­tatandó megalkuvás nélküli of­fenzívat. A beszámoló utolsó fejezeté­nek címe: „A Bolgár Kommu­nista Párt közvetlen történel­mi feladata — a fejlett szocia­lista társadalom felépítése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet előkészítése.” Ebben a BKP K& első titkára rámuta­tott. hogy a Bolgár Népköztár­saságban megközelítően 20 év lesz az az időszak, amelyben nagy vonalakban felépül a fej­lett szocialista társadalom, ezt követően pedig megkezdődik a konvnumzmusba való fokozatos átmenet megvalósítása. Ma, öt­hat évvel a tizedik kongresszus után. ez már nem előrejelzés, hanem teljesen reális feladat. Az ezzel kapcsolatos első fel­adatnak a beszámoló a szocia­lizmus anyagi-műszaki bázisá­nak végleges kiépítését tekinti — ennek minőségileg új alapo­kon, a „tudományos-technikai forradalom legújabb és pers­pektivikus vívmányainak alap­ján kell történnie. A második problémakör az embernek, a fő termelőerőnek a fejlődését érin­ti. Ide sorolja a beszámoló a város és a falu közötti különb­ségek, a fizikai és a szellemi munka közötti különbségek fo­kozatos megszüntetését, a szo­cialista személyiség típusának általánossá tételét, a dolgozók társadalmi és alkotó tevékeny­ségének növelését. Harmadik problémakörként Todor Zsivkov a kritika és az önkritika széles körű kibonta­koztatását említette, az egész társadalomra vonatkozóan. A negyedik probléma, amely­nek a BKP nagy figyelmet kí­ván szentelni, az az ország in­tegrációs kapcsolatainak bőví­tése és elmélyítése a testvéri szocialista országokkal, s a Szovjetunióval való mindenol­dalú közeledés irányvonalának következetes megvalósítása. Az ötödik problémakörbe tar­tozik a nép és az ifjúság osz­tályszellemű, pártos szemléletű, hazafias, internacionalista neve­lése. Ebben az összefüggésben Todor Zsivkov kiemelte, hogy „ami a bolgár—szovjet viszonyt illeti, már most bizonyossággal beszélhetünk a bolgár néj^ mi­nőségileg új hazafias és inter­nacionalista tudatáról, egy olyan új típusú patriotizmus keletkezéséről és megerősödésé­ről, amelyben a Bulgária, illet­ve a Szovjetunió iránt érzett szeretet kiegészíti és gazdagítja egymást, egységes érzéssé, egy­séges tudattá olvadna össze.” A Központi Bizottság beszá­molójának ismertetését Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép, az SZKP és a szocialista közösség, a marxizmus—Ieninizmus és a kommunizmus éltetésével fejez­te be. A kongresszus délelőtti ülésé­nek befejezése után a "Küldöttek koszorút helyeztek el a szófiai Lenin-emlékműnaL és Georgi Dimitrov mauzóleuma előtt. A délutáni ülésen a napirend­nek megfelelően az első szónok Sztojan Karadzsov, a BKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöke volt. A kongresszus ezután meg­kezdte a Központi Bizottság be­számolójának megvitatását. Az elnök Georgi Jordanovnak, a BKP KB" titkársága tagjának, a szófiai pártbizottság első tit­kárának adta meg a szót. A Központi Bizottság beszámo­lójának vitájában a délutáni ülé­sen további három küldött szó­lalt fel. Ezen az ülésen hangzott el Fjodor Kulakovnak, a SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a KB titkárának, a szovjet delegáció vezetőjének felszólalá­sa. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI) Magyar—kubai barátsági nagygyűlés Dr. Meruk Vilmos nagykövet beszéde Havanna Santiago de Gubában magyar —kubai barátsági nagygyűléssel — ahol dr. Meruk Vilmos nagy­követ mondott beszédet — a szigetországban megkezdődött a magyar napok gazdag ünnepség- sorozata. A Magyarország fel- szabadulásának közelgő évfor­dulóját köszöntő változatos prog­ram keretében Cienfuegos va­rosban fotókiállítás nyílt. Kuba-szerte hasonló megemlé­kezésekre kerül sor azokon a munkahelyeken, ahol magyar szakemberek dolgoznak. A ku­bai rádió és televízió magyar napja is gazdag programot ígér. A kubai könyvkiadók több magyar író múmiáját jelentetik meg spanyol nyelven. Rövidesen az olvasók kezebe kerül Karin­thy Ferenc „Budapesti tavasz”-a. Az író, aki egy delegáció élén a szigetországban tartózkodik, több olvasótalulkozón vett részt. * * * Szűcs Istvánnénak. az MSZMP KB tagjának, a Magyar ljttörök Szövetsége főtitkárának vezeté­sével vasárnap este magyar de­legáció érkezett Havannába. A vendégek részt vesznek a kubai úttörőmozgalom megalakulása XV. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségsorozaton, va­lamint a Szocialista Országok Úttörő Szövetsége vezetőinek ha­vannai tanácskozásán. A kubai ünnepségsorozat kez­deteként a havannai Capitoli- umtól kétezer postagalamb in­dult el az ország minden részé­be. A hírvivők, az „Operáción XV.” nevű akció parancsát vit­ték az úttörőszervezetekhez. A megemlékezések és ünnepségek csúcsoontja.az április 4-i havan­nai úttörőkarnevál lesz. (MTI) Válságba sodor * a „nyitott kapu" politikája Kairó Alekszandriában befejezte mun­káját az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének VI. kongresszusa. , A kongresszus ötnapos mun­kája során megvitatta az arab [ szakszervezeti mozgalom aictuá- I lis problémáit, különös figyelmet I szentelve a közel-keleti válság­nak, ezen belül a Palesztina! probléma igazságos megoldásá­nak. A kongresszus által elfogadott határoz;« felszólítja az arab né­peket, Hogy folytassak harcukat az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért, a Pa­lesztinái arab nép törvényes jo­gainak helyreállításáért, bele­értve a független állam létre­hozásának jogát is. A határozat kiemeli a Szovjetunióval és más szocialista országokkal való ba­rátság és szolidaritás erősítésé­nek fontosságát és szükségessé­gét. A kongresszus résztvevői az Arab Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségének elnökévé is­mét Abdel Latif Boltiját vá­lasztották meg. Bejrut Az egyiptomi vezetők „nyitott kapu” politikája, amely egyebek között a magántőke tevékenysé­gével kapcsolatos mindennemű korlátozás megszüntetését és a külföldi tőkének az országba va­ló behívását irányozza elő, vál­ságba sodorta az egyiptomi gaz­daságot Elképesztő mértékben emelkednek az árak, az infláció üteme meghaládja a 20—25 szá­zalékot, rendkívüli méreteket öl­tött a munkanélküliség. Mindez elsősorban a dolgozó rétegek életszínvonalát sújtja. Kairóból érkezett jelentések szerint a múlt héten a Nílus deltájánál fekvő Damietta város' textilmunkásai körében nyugta­lanság támadt, amely a rendőr­séggel folytatott utcai harccá fajult. A munkások tiltakoztak a gyár igazgatóságának az ellen a döntése ellen, hogy megszünteti az évente, kiosztásra kerülő pré- 1 miumokar. Körülbelül 17 ezer ember vett részt a megmozdu­lásban. Az összetűzésnek sebe- sültjei is vannak, több tucat em­bert letartóztattak. Az egyiptomi belügyminiszté­rium beismert;; n megmozdulás tényét, a felelő;séget azonban valamiféle „Moszkvabnrát fel-< forgató elemekre” próbálta há­rítani. (TASZSZ) Tito Svédországba érkezett Stockholm Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke hétfőn hivatalos lá­togatásra Stockholmba érkezett. A stockholmi repülőtéren XVI. Károly Gusztáv svéd király, Olof Palme miniszterelnök, a kormány tagjai és más hivatalos személyiségek fogadták a ju­goszláv államfőt. A svéd lapok nagy figyelmet szentelnek Tito elnök látogatá­sának. A Öágens Nyheter című lap Tito elnökkel készített In­terjút közöl. Ebben a jugoszláv államfő állást foglal Svédország és az el nem kötelezett országok közötti együttműködés kiszélesí­tése és elmélyítése mellett. Sza­vai szerint Jugoszlávia és Svéd­ország kapcsolatai „jók és bará­tiak” és kölcsönös megértésen alapulnak. Tito elnök svédországi látoga­tása április 1-ig tart. (MTI) Új kiadványok a Magyarországi Dél-szlávok Demokratikus Szövetsége gondozásában Helytörténeti, honismereti írá­sok, néprajzi gyűjtemények ki­adását szorgalmazta a Magyar- országi Dél-szlávok Demokrati­kus Szövetségének titkársága azon az ülésén, amelyet hétfőn tartottak Nagymező utcai szék- ^házukban. A tanácskozás részt­vevőivel ismertették az 1980-ig szóló távlati kiadói tervet, ame­lyet a Kulturális Minisztérium dolgozott ki. Ennek keretében többek között napvilágot lát még az idén Vujicsics Tihamér mun­kája, amely hosszú évek gyűjté­sének eredménye „A magyaror­szági dél-szlávok zenei hagyo­mányai” címmel. A kötet érde­kessége, hogy valamennyi haza; dél-szláv csoport népzenéjéből tartalmaz gazdag anyagot egy és többszólamú énekkarra hang­szerelve. Pénzbeszedöt azonnali belépéssel felvesz a DÉGÁZ békéscsabai üzem­egysége, Kétegyházi u. 1919.

Next

/
Oldalképek
Tartalom