Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
Csak er kereskedelemben Évente 14 vsadon száraz kenyér megyénkben Miért nem favorit a FAVORIT —• A gyulai példa — Senki sem károsodhat Bértha Bulcsu az Élet és Irodalom február 28-i számában a következőket írja: „Az ember elmegy és kenyeret vesz. Megeszi a felét, aztán a többit kidobja ...A kenyér nyers... A gabonatermés negyedét kidobjuk. mert sok pékségben nem hajlandók megsütni a kényeset... Senkinek sem tűnik ez fel?” Eszem ágában sincs az íróval vitatkozni, hiszen ezt megteszik helyettem mások hétről hétre a lap hasábjain. Csupán két megjegyzés: ez a jelenség másoknak is feltűnt, s a kenyér nagyobbik részét nem azért dobjuk ki, mert sületlen, A dolog ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb. 1. NÉZZÜNK BELE A KUKÁKBA. A KÉP ELSZOMORÍTÓ! Az elmúlt év novemberében a Belkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tárcaközi értekezletet tartott Budapesten. Itt közölték azt a megdöbbentő adatot. miszerint Magyarországon 1974-ben az élelmiszerkereskedelemben 1554 vagon kenyeret nem tudtak eladni. A megmaradt száraz kenyér értéke mintegy 53 millió forintra rúgott. Varga György, a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályának főelőadója: — Kétségtelen — annak ellenére, hogy hazánkban évről évre csökken a kenyérfogyasztás — a lakosság táplálkozásában még mindig nagy szerep jut a kenyérnek. Nem beszélve megyénkről, hiszen nálunk jóval több kenyeret, péksüteményt I «•«•MiittiiiiiiiMiiiiumiiuiaiiiimaiili gyelmed alább ne hagyjon Gyula szorongatásáoan, s azon legyen, a gatakat vagdaltassá el, vagy agyunkat rongáitassa”. lsem Arad, sem Gyula bevétele nem haladt előre a fö\?e- zerseg Kjvanta utemoen. A két var ostroma közben a Marosmenti szerb határőröknek sikerült élelmet bejuttatniuk az ostromlott váradi őrségnek is!... Karolyi a Gyula-törökzugi parancsnokságon írt levélben kéri Rákóczit junius 10-én, hogy küldjön erősítést a térség tökéletesebb katonai ellenőrzése érdekében. A fejedelem öt nappal később utasítja Károlyit: szedje fel parancsnoki sátrát Gyulán és hadi népével vonuljon Buda felé. Károlyi vonakodik, de megteszi az intézkedéseket, közben a gyulai vár felrobbantására is. A szívósan védekező őrség nem akadályozhatta meg, hogy a kurucok föld alatt folyosót ássanak a belső vár palotaépületének oldalbástyája alá, majd ide nagy- mennyiségű lőport helyezzenek el. Már visszarendelte Gyulára Károlyi Aradról az ostromot megszakító egységeket, minden előkészület megtörtént a vár alól történő elvonulásra, amikor 1705 június 24-én (szerdán) hajnalban Károlyi generális főtisztjei kíséretében elhelyezkedett 100 méterre az aláásott pa. lotától a huszárvár kaputornyában, ott várták a robbantás eredményét. hogy parancsot adjanak a palota előtt húzódó falig előre jött, ostromra kész gyalogosoknak. Az óriási erejű robbantás azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. A palotaépület falain is komolv reDedések keletkeztek (ez 250 éven át látszott, a restaurálás 1959-ben tüntette el), de a belső vár falain nem nyílt olyan rés, hogy az elégséges lett volna a gyalogosok behatolásához. üetr koronázta siker a kuruesznek az emberek, mint a fő- ! városban vagy más vidéken. Hogy összességében mennyi kenyér kerül a szemétbe naponta, azt felmérni szinte lehetetlen. Egy biztos, csak bele kell nézni a kukákba, a kép elszomorító! Egy kiló kenyérből legalább 20 dekát kidobnak, ami nem magyarázható a rossz minőséggel. — Mennyi száraz kenyér marad naponta megyénk boltjaiban ? Van itt viszont egy alapvető baj. Nálunk ugyanis friss, fogyasztható terméknek csak a forró kenyeret tartják. Megyénkben a forgalomba kerülő kenyér 60, a mezőkovácsházi járásban 80 százalékát a sütőipari vállalatok saját boltjaikban értékesítik. Ezekben az üzletekben többé-kevésbé meleg árut lehet kapni, ezt jelzik a ‘navilonok előtt sorban állók is. míg az ÁFÉSZ és egyéb állami boltokban ott marad az egyébként jó minőségű kenyér. — Mintegy 7—10 mázsa, kettős ünnepek után azonban felszökik 50—60 mázsára. Felméréseink szerint Békés megyében 1974-ben csaknem 14 tonna maradt eladatlan, ez a szám tavaly 3 százalékkal csökkent. Persze ehhez hozzá kell számítani, hogy egy kiló kenyér önköltsége lényegesen magasabb, mint az ára, hiszen a 40 százalékos különbözeiét az állam fizeti. \ ?. VAN. AKI FORRÓN SZEREIT, AVAGY MIÉRT NEM SEGÍT A MENCS? A már említett két minisztérium 1975-ben napvilágot látott MO. 2433 számú együttes rendeletében felhívta a figyelmet, hogy a lakosság kény érés péksütemény-ellátását a sütőipar és a kereskedelem zavartalanul biztosítsa. Ugyanakkor 1976-ban a boltokban visz- szamaradó kenyeret 40—.50 százalékkal csökkenteni kell. — Nehéz feladat, de nem megoldhatatlan — mondja a főelőadó. — Gondosabb előrendeléssel, szervezettebb szállítással sokat lehet segíteni a gondokon. IBHMIIIMMIMMMMIUMIMnMIHMMIfail s ■ m M cok hadjáratát, Károlyi Békésen ■ es Körusladanyon át hagyta el a ! fc ! Körösök vidékét. Bizonyára hadjárat alkalmával csatlakoztak : a kurucokhoz azok a Benés, * Harsány, Devaványa stb. nely- ■ ségekbol valók, akik hadnagy- 5 ként, vicehadnagyként, vagy köz- : legényként harcoltak Károlyi se- i regében 1706 végén és 1707 ele- : jén, hogy végre eljusson Rákóczi • Erdélybe a beiktató országgyű- • lésre. ; A szabadságharc további évei- : ben újra és újra szóba jön Gyű- ■ la és Arad elfoglalása, de kuruc ■ zászló mégsem lengett e várak j tornyán. Mélyen az ellenségtől ! körülvett hídfőben Sarkad haj- 5 dúi álltak helyet hűségesen. : Utolsó fegyvertényük 1710-ben ■ zajlott, amikor a gyulai őrséget ■ beszorítva a Maros-vidéken élei- ! met szereztek, de hazafele tart- : va Remeténél — a Fekete-Körö- ; sön átkelőben — visszaveszik tő. ■ lük a zsákmányt. 1711. első nap- I jaiban Károlyi Sándor még Sár- : kad megerősítésén gondolkodott. : de a fejedelem — más szempon- ; tok sürgetőbb volta miatt — így ■ érvelt: „Meg se gondolja Ke- : gyelmed, hogv Sarkadra menien : pusmogni.” Néhány nap múlva ■ a Váradról érkezett 200 császá- • ri muskétás nyomására a sarka- : di őrség — élve a szabad elvonu. : lás lehetőségével — feladta a vá- : rat és csatlakozott Károlyi Sán- ; dór reguláris egységeihez. Tu- j lajdonképpen ez a Rákóczi- S szabadságharc utolsó mozzanata : a Körös-vidéken. .Rákóczi születése 300. évfordu- • lóján a Habsburg-hatalommal ; szembeszálló, a Duna-medencé- t ben a minden népek modernebb : államát megteremteni akaró : nagy kezdeményezésre emléke- ; zünk. a feiedelemre egyben, aki • puritánságával, az ügy iránti 5 önzetlen szolgálatával és elvhű- : ségével példakénoé nőtt. — Vége — Dr. Virágh Ferenc • — Tulajdonképpen mennyi idő alatt lehet a kenyeret értékesíteni? — A HSZ 11 916 számú szabvány egyértelműen kimondja: ,.A sütés napjától — mint első naptól — száiriított három napon túl nem szabad a kenyeret forgalomba hozni.” Tehát 72 órán belül igen. Csak az a baj, hogy már a másnapos kenyér is a kukába vagy a szemétbe kerül. Mi megkerestük a Megyei Egészségnevelési Csoportot, hogy megfelelő propagandával hirdesse: mennyire egészségtelen, korszerűtlen a sok, s főleg a meleg pékáru fogyasztása. Sajnos eddig semmiféle intézkedés nem történt a MENCS részéről. 3. HOL A KIÜT ÉS AZ EGYKILÓS KENYÉR? A kenyérellátásnak zavartalannak kell lennie, ugyanakkor nem lehet lemondani arról, hogy megakadályozzuk a kenyér pazarlását. De hol a kiút, mi a megoldás? Zöldhegyi József, a megyei tanács 1-es számú Sütőipari Vállalatának főmérnöke a közelmúltban megtartott megyei értekezleten arról beszélt, hogy a takarékosság jegyében megpróbálkoztak az egykilós kenyér gyártásával, de erre nem tart igényt a kereskedelem. Tavaly ebből 125 mázsát, a másfél kilós cipóból pedig 525 mázsát sütöttek, de nem tudták „eladni”. Felvetődik a kérdés: kinek nem kell, a kereskedelemnek vagy a vevőnek? A mezőkovácsházi Járási Hivatal jelentése szerint a fogyasztási szövetkezetek hiába kérnek több egykilós kenyeret, nem kapnak a 4-es számú Sütőipari Vállalattól. — Itt tényleg ellentmondás van — jegyzi meg Varga György. — A sütőipar nem szívesen gyártja az egykilós kenyeret, hiszen új technológiára kellene átallnia, s még így is 25 százalékkal csökkenne az egy munkásra jutó termelékenység. — És mi a helyzet a tartósított kenyérrel? — Alapvetően megoldaná a gondokat. Elsősorban ünnepek előtt, ugyanis a kenyértartalékot ilyenkor ebből biztosítaná a kereskedelem. Csakhogy a FAVORIT kenyér kilója 5,40 forintba kerül, a dollárért behozott zsugorfólia drágasága miatt. A sütőipari vállalatok többsége saját boltjában nem hajlandó azt forgalomba, hozni. Jó lenne, ha a többi sütőipari üzem is követné a gyulaiak példáját, akik ünnepek előtt félkilós büfékenyeret árulnak, a biztonsági tartalékot pedig egykilós zsemlevekniből biztosítják. Ezekből ha marad is a boltokban, utána feldolgozzák zsemlemorzsának. Természetesen nagyon sok nyitott kérdés maradt még, ami ről nem szóltunk. Ilyen a szállítások koordinálása, a száraz kenyér értékesítése, a megfelelő raktározás a boltokban. Mindezek mielőbbi megoldása az iparra és a kereskedelemre vár — a népgazdaság és a lakosság megelégedésére. Seres Sándor Idegen gyermek Pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Skvar- kin: Idegen gyermek című kétrészes zenés bohózatát. A darabot vendégként Metzner János rendezte. A történet a félreértés szín játéka: Marija, a bájos színésznő egy leányanyaszerepre készül. Udvarlói azt hiszik, sajat keserűségéről beszél. Szülei (Dénes Piroska és "Székely Tamás) erről még mit sem tudnak... Mánja szeleburdi barátnője, Zina (Máhr Agnes) egy valóban megesett leányt mutat be, Raját (Boross Mária). Mánja (Zsolnai Júlia) igyekszik segíteni a lánynak ... Az udvarlók közül, a „lagpamkepesebb” l'ribiljev mérnök (Gyurcsek Sándor), de amikor az idegen gyermekről hall, elmegy a kedve a leánykéréslől... Mánia azonban mégsem marad egyedül (Demény Gyula felvételei)
