Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
1 Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének 19 irányai (Folytatás a 2. oldalról) Á munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16 —18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nemtermelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, fizetés- és kereset-emelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglévő szociális-gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24— 27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év glatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban eléri a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak a terhére. Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27— 29 százalékkal emelkedik. Különösén gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rádiója, hűtőgépe. A jövedelmek érték-állandóságát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenntartása, esetleges csökkentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés. Ezekben az években összesen 545— 350 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel; Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakásqk döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztésé. Megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére. Alekszej Koszigin ezután a munkakörülmények fejlesztése, az egészségvédelem, a kulturális-szociális intézkedések tervét ismertette, majd így folytatta: A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozottságot a népgazdaság fejlesztésében. Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi, termelés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat, és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termelési eszközök, a munkaeszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. _ Ennek megfelelően a, nehézipari termelés növekedési előirányzata 38 —42 százalék. A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alapnál, és 1980-ra 27— 29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975- bAz képest. A fogyasztási alap részarányának növekedése a társadalmi termelés végső eredményei növekedésének és hatékonysága fokozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyőzően bizonyítja szocialista államunk békepolitikáját. A népgazdaságot az intenzi- fikálás útján fejlesztve, különösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. A mezőgazdaságnak a népgazdasági beruházások egész összegéből való részesedése II- ról 23 százalékra nő. Ezt követően az előadó a fejlesztési program megvalósításának feltételeit, meghatározó belső feladatait taglalta, majd beszédét így folytatta: A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének módjait. Szükséges, hogy az egész tervben vörös vonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az élenjáró tudománynyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos-műszaki problémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres pllenőrzését — mondotta többek között Koszigin majd a tervezés tökéletesítésének teendőiről szólt. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében — folytatta — a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezdeményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az yj tudományos és műszaki megoldások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosz- szútávú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feládatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fejlesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat — mondotta, majd aláhúzta —. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszútávú komplex együttműködési programok alapján. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. — folytatta a továbbiakban — Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszútávú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságuk megszilárdításához: A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagyvolumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felAz ötéves terv szociális és gazdasági feladatai- kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, illetve emelésének programját. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja ' bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a túdományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „A” csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetek. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6-szeresére növekedett. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az atom-, a fém- kohászati- és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektronikai, a rádióelektronikai iparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. A kitűzött feladatok bonyolultak, de meg tudunk birkózni velük. Gépgyártásunk jelentős mértékben korszerűsített szerszámgépparkkal rendelkezik. Az előadó ezután kitért azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a gépipar néhány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a’> „Kolosz”, a „Nyiva”, valamint a „Szibir- jak” típusú gabonakombájnok gyártását. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelő készleteire támaszkodik. — emelte ki Koszigin —. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és építendő ipari objektumok felszereléséről, illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményének építésében. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, amelyek őszinte készséget mutatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. gazdaságos kiaknázását. A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidro- energia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromosenergia-ellátásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. Már a tizedik ötéves tervben jelentősen bővül az ekibasztuzi és a kan-acsinszki szén felhasználása elektromos áram termelésre. Az Ural és a Volga-vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább 'fejlesztik a szén- bányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést, az ekibasztuzi, a kan-acsinszki, a kuznyecki, valamint a dél-jakutiai szénmedencékben. A földgáztermelés a kilencedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül másfélszeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgozás 25—30 százalékkal emelkedik. A következőkben a környezet- védelem feladatait ismertette. A X. ötéves tervben a mező- gazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk — folytatta a továbbiakban. Jelentős anyagi eszközöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépekkel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagy mennyiségű új technikát és szállítóeszközt kainak. Ily módon a X. ötéves tervben jelentős mértékben hozzájárulunk a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézkedések alapián a mezőgazdaság évi átlagtermelésének 14—17 százalékkal kell növekednie. A gabonatermelésnek évi átlagban 19—21 százalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A tervmutatókat minimálisaknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műszaki források kedvező időjárási viszonyok között magasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. A mezőgazdasággal szorosan összefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a termelés ezen a téren 26—28 százalékkal növekszik. Egészében véve a közszükségleti cikkeket előállító ágazatokban a termelés 30—32 százalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a köny- nyűipar és a közfogyasztási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagyösszegű beruházásokat hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen számos olyan áru, amely nemrég még hiánycikknek számított, jelenleg elegendő mennyiségben található a kereskedelemben. A X. ötéves terv előirányozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket teszünk az átbocsátó és szállítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesztésére, amely nagy megtakarítást tesz lehetővé, valamint a közlekedés műszaki színvonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3 000 kilométer új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint ismeretes, nagy munkaprogramot irányoztunk elő a Bajkál—Amúr vasútvonal építésében. Ennek a vasútvonalnak egyes szakaszai ezekben az években üzembe lepnek. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót kap a Kamaz, a Zil és a Belaz autógyárakból. A hírközlés minden ágazata fejlődik. Az interurbán telefon- vonalak hossza 1,6-szeresére, a városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4-szeresere emelkedik. A beruházások megszervezése nagyban /neg fogja határozni az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés minden ágazata elé1 kitűzött feladatok megoldását. Az új ötéves tervben a beruházások volumenének szigorú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrásainkkal. Éppen ezt a felfogást rögzíti a Központi Bizottság által jóváhagyott, a fő irányokra vonatkozó tervezet. A termelőerők területi elhelyezése. A Szovjetunió egységes gazdaságának tyeretébgn a X.. ötéves tervben jelentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köztársaságai és körzetei közötti gazdasági kapcsolatok, fokozódik a munka területi megosztásának hatékonysága, növekszik minden köztársaságnak, minden körzetnek az összállami feladatok megoldásához való hozzájárulása. A párt. leniru nemzetiségi politikájával összhangban mód lesz minden szövetséges és autonóm köztársaság, gazdasági körzet, autonóm terület és nemzetiségi körzet jelentős gazdasági fellendülésére. Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek határozzák meg. A szovjet emberek .több nemzedéke számára az öjléves tervek a kommunista nevelés nagyszerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett .ahhoz a korszakhoz. amikor az emberek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a legújabb technikának és technológiának a termelési folyamatban való alkalmazása a további előrehaladás feltételévé válik: Egész munkánk minőségének növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondosabb fel- használását szolgálja majd. Megvan mindenünk, hogy sikeresen teljesítsük az új ötéves terv által kitűzött feladatokat. A szovjet nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött célokat elérjük, újabb tanúbizonyságként szolgál erre az alkotó szellem és politikai aktivitás és eredmények, amelvekkel a szovjet nép a párt XXV. kongresszusát köszöntötte. A XXV. kongresszus meggyőzően példázza a kommunista párt bel- és külpolitikájának egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új ötéves terv a béke, a nemzetközi enyhülés továbbü elmélyítésének ötéves terve. Az emberiség számára ifcmét tanúbizonyságként szolgál arra, hogy a szovjet nép mélységesen érdekelt a békés építésben s a kommunista párt (Folytatás a 4. oldalon) m. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján
