Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

Katonai puccsot jósolnak Argentínában Terrorakció több városban A legutóbbi napok eseményei Argentínában tovább szítják a közelgő katonai puccsról szóló híreszteléseket, Nyugati hírügy­nökségek beszámolnak arról, hogy a fegyveres erők különböző egységeit hétfőn éjszaka a fővá­ros irányába vezényelték át. A Naticias Argentinas hírügy­nökség közlése szerint a katonai egységek a fővárostól mintegy ezer kilométerre fekvő Resis- tencia városában ellenőrzésük alá vettek középületeket, utcá­kat, hidakat, kórházakat és hír­közlő központokat. Az AP hír- ügynökség néhány tiszttől szer­zett értesülésre hivatkozva je­lenti, hogy kulcsfontosságú harc­kocsizó és tengerészeti egységek készek egy esetleges hatalomát­vételre. ' Az AP hírügynökség közli, hogy a három haderőnem pa­rancsnokainak hétfő délutáni ta­lálkozóján, katonai körökből származó értesülések szerint, egy háromtagú katonai junta létrehozásáról volt szó, melynek vezetője a kommunistaellenessé- géről ismert Jorge Videla, az argentin fegyveres erők parancs­noka lenne. A katonai vezetők megbeszé­lését követően Buenos Airesben Isabel Perón elnök négyórás eszmecserét tartott a kormány tagjaival, a Juszticialista Párt és a Peronista Szakszervezeti Moz­galom vezetőivel, valamint az argentin parlament két házának elnökével. A találkozóról Deo- lindo Bittel, a Juszticista Párt alelnöke kijelentette, hogy azon a december 12-re tervezett vá­lasztásokról volt szó. A megbe­szélések után kiadott hivatalos közlemény és Bittel egyaránt el­utasította a katonai puccs ve­szélyéről szóló híreket. Hétfőn az országban elszórtan újabb terrorakciók történtek. La Platában szélsőséges elemek megtámadták a városban állo­másozó gyalogsági ezred lakta­nyáját, s tűzharcba keveredtek a katonasággal és a kivezényelt rendőrökkel. (Reuter) A szovjet külügyminiszter tárgyalásai Angliai látogatásának máso­dik, keddi napján Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter folytatta előző nap megkezdett tanácskozásait James Callaghan brit külügyminiszterrel London­ban. Előzőleg Callaghan ebédet adott vendége tiszteletére. A nap folyamán Gromiko az angol fő­város Highgate-i temetőjében megkoszorúzta Marx Károly sír­emlékét. (MTI) Nyilvánosságra hozták a lengyel választások végeredményét A Lengyel Állami Választási Bizottság nyilvánosságra hozta a vasárnap tartott Szejm-képvise- lői választások eredményét. E szerint: a 24 millió 69 ezer 579 választásra jogosult állampolgár 9«,27 százaléka vett részt a vá­lasztásokon, a nemzeti egység­front jelöltjei kapták meg az érvényes szavazatok 99,4 száza­lékát. Mind a 480 Szeim-kép vise­lőt. megválasztottak, minthogy a jelöltek mindenütt megkapták a szükséges abszolút többséget és Gromiko — angol kollégájával „holtverseny” nem alakult ki, tehát nem volt szükség pptvá- lasztásokra. Edward Giereket, * LEMP KB első titkárát Sosno- wiecben, Henryk Jablonsklt, az államtanács elnökét Krakkóban, Piotr Jarosaewiczet a miniszter- tanács elnökét Varsóban válasz­tották úira a Seejm képviselőjé­vé. (MTI) Heves harcok Libanonban Hétfőn éjjel Bejrutban heves ágyútüz hallatszott a közel egy éve tartó belháború legsúlyo­sabb harcot hozó napjának be­tetőzéseként. Egyedül a szállo­danegyedben száz fölé szökött a halálos áldozatok száma, a tü­zérségi lövedékek záporesőként hullottak a nyugati városrészre. Frangié államfőt támogató jobb­oldali fegyveresek a város menti dombokon felállított 156 milli­méteres ágyúkból árasztották el tűzzel a város muzumánlakta körzeteit. Kissinger amerikai külügymi­niszter hétfőn Washingtonban kétszáz diplomata előtt mondott beszédében egyebek közt foglal­kozott a libanoni válsággal Í3. Óva intette az arab állam szom­szédait a közvetlen beavatko­zástól. (MTI) Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, brit kollégája, Ja­mes Callaghan meghívására négynapos látogatáson Angliá­ban tartózkodik, s folytat tárgya­lásokat angol politikusokkal. (Telefotó—AP—MTI—KS) Legfontosabb: Az atomháború Az Egyesült Államok szenátu­sa hétfőn részletesen megvitaj tásra a külügyi bizottsága elé utalta azt a határozati javasla­tot, amely támogatja a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok további javítá­sát. Kennedy szenátor a határozati javaslat egyik társszerzője a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának kivételes jelentősé­géről beszélt. A vita során megállapítást nyert, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javítását szolgáló po­litika legfontosabb célja az atomháború elkerülése. (MTI). Amerikai lap Szadat politikájáról A WASHINGTON STAR NEWS ClMÜ LAP ÍRJA: Szadat elnök, amikor hatály­talanította a Szovjetunióval kö­tött barátsági és együttműködé­si szerződést, minden hidat tel­égetett maga mögött. Meglehe­tősen problematikus, hogy a ba­rátság és az együttműködés, de főképp a fegyverszállítás szem­pontjából mi vár rá.Az Egyesült Államokban általában az a vé­lemény, hogy Szadat a Szovjet­unióval való kapcsolatok meg­szüntetésével javítani kívánja egy lényeges amerikai katonai segély esélyeit. Természetesen — írja az ame­rikai lap — mindez Izrael elien- ál'ásába ütközik. ami teljesen előrelátható volt. A kongresszus jelenleg azt a kormányjavasla­tot vitatja, hoey Szadatnak 6 darab C—130 típusú katonai szál­lító repülőgépet adjanak el. Le­2 BÉtóS 1976. MÁRCIUS 54. hetséges, hogy a kongresszus el­lenezni fogja az Egyiptomnak nyújtandó szélesebb katonai se­gélyre vonatkozó javaslatokat. Az amerikai politikusoknak mindenekelőtt az egyiptomi had­sereg teljes újrafeliegyvérzésé­hez szükséges erőfeszítések mé­reteivel kell számolniuk. Ez a hadsereg 332 500 főből áll, 450 harci repülőgéppel, 2 000 tank­kal és körülbelül 1 700 messze- hordó lóveggel rendelkezik. Az átszervezés tehát hosszú évekbe és sok milliárd dollárba kerül­het. Ugyanakkor meglehetősen kétséges, hogy mindez erősítené az amerikai—egyiptomi kapcso­latokat és előmozdítaná a stabi­litás fokozódását a Közel-Kele­ten. Egyiptomnak — fejezi be kommentárját a Washington Star News — alaposan meg kell fontolnia a dolgot, mielőtt , az Egyesült Államokhoz, mint a legfőbb haditechnikai forráshoz fordulna, az amerikai kormány­nak pedig még nagyobb óvatos­ságot kell tanúsítania. CIASESZ) Gépipari integráció Bulgária és Magyarország között A Bulgária és Magyarország közötti kapcsolatok dinamiku­san fejlődnek a gépipar terüle­tén is, amely mindkét ország­ban döntő jelentőségű az egész népgazdaság további fejlődése szempontjából. A két ország gépiparának gyors fejlődése lehetővé tette 1974-ben az orvosi műszergyár­tás területén kifejlődő gyártás­kooperációra vonatkozó bolgár —magyar egyezmény kibővíté­sét. A két ország vállalatai gyártásszakosítási szerződést ír­tak alá élelmiszeripari gépekre és könnyűipari gépalkatrészek­re vonatkozóan is. Kormány­közi egyezményt írtak alá az elektronikus számítástechnika területén való együttműködés­ire. A gépipar területén 12 olyan munkacsoport működik, amely a gyártásszakosítás és kooperá­ció továbbfejlesztésének felté­teleit vizsgálja. A legnagyobb együttműködési lehetőségek az elektronikus számítótechnika, a rádiótechnika, a hidraulika és pneumatika területén lehetsé­gesek. Todor Zsivkov elvtárs 1973 decemberi magyarországi láto­gatása és a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság XIII. ülésszaka 1975 júniusá­ban, újabb lendületet adtak a két ország közötti integrációs folyamatok továbbfejlesztésé­hez. A bolgár—magyar gépipari együttműködés kihat az áru­csere-forgalom struktúrájának megjavítására js. 1960-ig a Bul­gáriába irányuló magyar ex­portban a gépipari gyártmá­nyok részaránya 50—70 száza­lék, a Magyarországra irányu­ló bolgár exportban pedfe 25 százalék volt. Az 1971—1975. időszakra szóló kereskedelmi egyezmény szerint a két ország közötti árucsere-forgalom 70 százalékkal növekszik, ebből a génipari termékekre már 58,7 százalék esik. A Magyarország­ra irányuló bolgár export nö­vekedését főleg a gépek és be­rendezések importja teszi ki. 1974-ben ezek a két ország kö­zötti árucsere-forgalom 56,8 szá­zalékát, 1975-ben pedig várha­tóan 61 százalékát érik el. A Magyarországra irányuló bol­gár gépipari export közel 80 százaléka a villamos- és mo­torostargoncák, a villamosdo- bös futómacskák, az autóakku­mulátorok, a fémforgácsoló gé­pek és szerszámok, az elektro­nikus számítástechnika, az or­vosi műszeripar területén kö­tött hosszú távú szakosítási és kooperációs szerződések alap­ján valósul meg. A Magyaror­szágról származó bolgár im­portban autóbuszok, fémforgá­csoló gépek és szerszámok, köz- étkeztetési berendezések, me­zőgazdasági, cipő- és ruhaipari gépek, híradástechnikai beren­dezések, mozdonyok, elektroni­kus számítógépek szerepelnek. A gépipari együttműködés újabb formái az 1965-ben lét­rehozott INTRANSZMAS és AGROMAS magyar—bolgár társaságok, amelyek a szocialis­ta gazdasági integráció első gyakorlati megnyilvánulásai. Az INTR \NSZMAS az anyag­mozgatás és a raktárgazdálko­dás gépesítésének és automa­tizálásának egy sor problémá­ját oldja meg a gépipar, a könnyűipar, a kikötők területén és a népgazdaság más ágaza­taiban. Az INTRANSZMAS te­vékenysége hozzájárult az anyagmozgatás és raktárgazdál­kodás gépesítésének és automa­tizálásának megoldásához a két ország számos vállalatánál. Ilye­nek a szófiai Anton Ivanov Hűtőgépgyár, a Trojanovo III. szénbánya, a Devnijai Vegyi­kombinát stb. Bulgáriában, va­lamint az Almásfüzitői Timföld­gyár, a Gödöllői Gépgyár, az ÉVIG és más magyar vállala­tok. Az AGROMAS magyar—bol­gár vállalatból — a Szovjetunió 1969-ben és az NDK 1973-ban történt csatlakozása után — nemzetközi társaság leit. Tevé­kenysége három irányú: a zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőtermesz­tés gépesített művelését szolgáló mezőgazdasási gépek és beren­dezések előállításában megvaló­suló szakosítás és kooperáció: a komplex technológiai vonalak létrehozásával kapcsolatos tudo­mányos kutató és tervezőtevé­kenység koordinálása; a modell- gépek kivitelezése és kölcsönös kicserélése. Az AGROMAS keretében az 1971—1975. közötti időszakban 50 mezőgazdasági géptípus sza­kosítási egyezménye került alá­írásra, s ebből Bulgária 11 gép­típus, Magyarország pedig 14 géptípus gyártásét vállalta. 1973-ban a bolgár gépipar a paprika és gyümölcs betakarítá­sához új berendezést állított elő, 1974-ben pedig a borszőlő szüre­telésére készített kombájn so­rozatgyártása indult meg. A magyar tervezőintézetek és vállalatok az uborka és a zöld­borsó, a zöldbab és a hagyma betakarítását szolgáló kombáj­nokat gyártottak. Több bolgár és magyar inté­zet és vállalat közvetlen együtt­működési kapcsolatot teremtet­tek a műszergyártás fejlesztésé­re. Az automata rendszerek fej­lesztésében a CNIPA és VtLATI intézetek az előzetesen elkészí­tett terv alapján fejtenek ki tu­dományos kutatómunkát. A ma­gyar METRIPOND gyár és a bolgár Méréstechnikai Tudomá­nyos Intézet szintén közös terv alapján működik együtt az el­lenőrző mérlegek fejlesztésében. Az erősáramú ipar több bolgár és magyar vállalata működik együtt, összesen 12 téma kidol­gozásában. Közvetlen műszaki- tudományos együttműködésre ír­tak alá megállapodásokat, az elektrovákuumioar, az elektro­nikus elemek és híradástechni­kai készülékek fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó megfele­lő tudományos-kutató és terve­zőintézetek. A közelmúltban Magyarorszá­gon az első elektronikus szární- tóköznontbaa üzembe helyezték az EC 1020 típusú bolgár számí­tógépet, a bolgár energetika óri­ásánál, a Bobov Dől Hőerőmű­nél pedig a száraz salakot szál­lító magyar berendezés lépett működésbe. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom