Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

SÄLT­lexikon A SALT az angol Strategic Arms Limitation Talks (straté­giai fegyverkorlátozás) szavak kezdőbetűinek egybeolvasásával kialakított, immár világszerte el­terjedt rövidítés. A SALT-táf- gyalások előkészítése 1969-ben kezdődött meg Helsinkiben, s a tanácskozás váltakozó színhely- lyel folyt ott, illetve az osztrák fővárosban, Bécsben. 1972-ben a moszkvai csúcstalálkozón előtt eredmények után döntöttek úgy a felek, hogy Genfbe teszik át a megbeszélések színhelyét. Az 1972-i moszkvai csúcstalál­kozón a két fél megállapodott abban, hogy mindössze két (szá­razföldi) rakétavédelmi rend­szert épít ki, egyenként .100 ki­lövőállással és tartózkodik a vé­delmi rakéták minőségi fejlesz­tésétől, az ún. MIRV-esítéstől (vagyis attól, hogy több, egymás­tól függetlenül is irányítható robbanófejjel lássák el azokat.) Ugyancsak akkor került sor a hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról szóló ide­iglenes megállapodás aláírására. A második szovjet—amerikai csúcstalálkozón, 1973-ban, Wa­shingtonban történelmi fontossá­gú deklarációt fogadtak el az atomháború megakadályozásá­ról. A harmadik csúcs (Moszkva, 1974) eredményeként megegye­zés jött létre abban, hogy a SALT—I. egyezmény által enge­délyezett kettő helyett egy tér­ségre korlátozzák a rakétaelhá­rító rendszerek telepítését. Kor­látozták a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket is; ami pedig a támadó hadászati fegyvereket illeti, megállapodtak abban, hogy még az ideiglenes megál­lapodás lejárta (1977) előtt új, tíz évre szóló egyezményt köt­nek e fegyverfajták korlátozá­sáról. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozó­ján, 1974 novemberében, megál­lapodás jött létre a kötendő egyezmény irányelveiről. Az új megállapodás jellegzetességei a következőkben foglalhatók ösz- sze: a korlátozás kiterjed a stra­tégiai légierőre is; határt szab­nak a hordozóeszközök és a MIRV-töltetek számszerű gyara­pításának; mindkét oldalon 2400-ban; illetve 1320-ban hatá­rozva meg a plafont; 1980—81- ben újabb- tárgyalásokat kezde­nek a hadászati fegyverek to­vábbi korlátozásáról, esetleg csökkentéséről. Az eredeti tervek szerint az új megállapodást már 1975-ben alá kellett volna írni — ám a genfi SALT-fordulókon több olyan probléma merült fel, amely (megoldatlansága miatt) a tár­gyalás elhúzódásához vezetett. Az USA elutasította azt, hogy egy nemrég kifejlesztett korsze­rű rakétafegyvere (az ún. cir­káló rakéta) a korlátozás alá es­sék. másfelől pedig ragaszkodott ahhoz, hogy egy -új szovjet kó- zéphatósugarú bombázóról (az ún. Backfire) is tárgyaljanak. Még számos más kategorizálási probléma is felmerült — az el­lenőrzés megoldásának nehéz és kényes kérdése mellett. Kissinger amerikai külügymi­niszter, illetve Leonyid Brezs­nyev és Andrej Gromikó leg­utóbbi moszkvai tanácskozásain — a hírek szerint — legtöbb kérdésben sikerült kialakítani a közös álláspontot. H. Gy. 4 SMäMMU^r: 1976. MÁRCIUS 3. Az a la pszervezeti pártvezetőségek feladatai a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásában A PÁRTTAGKÖNYV-CSERE politikai előkészítésének jelentős szakasza zárult le decemberben. Az irányító partszervek kidol­gozták a végrehajtást szolgáló intézkedési terveket, s azokat a testületi ülések elfogadták. Mindenütt megtartották az alap­szervezeti össztilkári értekezle­teket. A jelenlegi időszak fel­adata az alapszervezetek vezető­ségi tagjainak a felkészítése a tagkönyvcsere végrehajtására. Jelentős és felelősségteljes te­hát a szerepe az alapszervezeti vezetőségnek. Különösen fontos, hogy értsék és egységesen értel­mezzék a tagkönyvcsere célját, jellegét és a rájuk háruló fel­adatokat. A tagkönyvcsere poli­tikai céljainak megvalósulása alapvetően az alapszervezetek vezetőségein múlik, a politikai célokat ott kell realizálni. Olyan bizalomteli légkört kell terem­teniük a tagkönyvcsere előkészí­tése és lebonyolítása során, hogy minden kommunista őszintén, kritikusan és önkritikusan ve­gyen részt az eszmecserében. A pártalap- tervezetek vezető­ségeinek az intézkedési terv el­készítésénél figyelembe kell venni a Központi Bizottság ha­tározatát, a Titkárság állásfog­lalását, a helyi körülményeket és az irányító pártszerv javaslatait. A Központi Bizottság határozata előírja, hogy a párttagokkal tör­ténő elbeszélgetésre a vezetőségi tagokból és pártcsoportbizalmi- akból létre kell hozni a beszél­getőcsoportot vagy csoportokat. (A Központi Bizottság határoza­ta nem teszi lehetővé beszélge­tőcsoport létrehozását az irányí­tó pártszervek tagjaiból.) A két­tagú vezetőségek esetében a tit­kár és helyettese végzi a beszél­getéseket. AZ ALAPSZERVEZETEKBFN úgy kell az egyéni beszélgetések ütemét megszabni, az idővel gazdálkodni, hogy a vezetőség eleget tudjon tenni másirányú feladatainak is. A beszélgetések március l-ével kezdődnek és jú­lius végéig fejeződnek be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előbb nem lehet befejezni. Azon­ban az egyéni beszélgetéseket semmiképp sem szabad elsietni. Ezek akkor lesznek igazán ered­ményesek, ha körültekintően, egyénekre szabva, a helyi körül­ményeket figyelembe véve ter­vezik meg a vezetőségek. Való­színű, hogy egy 10 tagú alap­szervezetben az egyéni beszélge­tések lefolytatásához egy hónap is sok és egy 80—90 tagú párt- szervezetben pedig két hónap is kevés. A tagkönyvcsere végrehajtá­sának egyik legfelelősségtelje- sebb aktusa, az egyéni beszélge­tések lebonyolítása két szakasz­ban történik. Az első szakaszban a vezető­ségi tagokból alkotott beszélgető- csoportok vezetőségi ülésen fel­készülnek a beszélgetésre. Meg­beszélik egyénileg az alapszer­vezethez tartozó párttagok «fel- ádatait. Merítsenek az eddig le­zajlott beszámoló taggyűlések tapasztalataiból, kérjék ki a pártcsoportbizalmiak vélemé­nyét. Ha a vezetőség szükséges­nek ítéli, kérjen információt on­nan, ahol a párttag a pártmegbí­zatását végzi. (Pl.: KISZ, szak- szervezet.) Az alapszervezet vezetőségé­nek minden előítélet, személyes elfogultság nélkül, nagy körülte­kintéssel kell kialakítania véle­ményét. Az előzetesen kialakí­tott vélemény a beszélgetés so­rán változhat, tehát ahhoz nem szabad mereven ragaszkodni, önkritikusan kell vizsgálni azt is, hogy pl. mennyiben hibás a pártvezetőség abban, hogy egye­Betonvizsgálat a paksi reaktortömbhöz sek WBm rendelkeznek oávtmeg- bízatással, nem vonták be őket 3 pártoktatásba stb. A BESZÉLGETÉSEKRE, véle­ménynyilvánításra a párttagok­nak is készülniük kell, erre a beszámoló taggyűlésen, pártcso- portülésen fel kell hívni figyel­müket. A második szakaszban az alapszervezetek valamennyi tag­jával egyéni eszmecserét kell folytatni. Az egyéni beszélgeté­sek módot adnak arra, hogy a vezetőségek jobban megismer­kedjenek az alapszervezethez tartozó valamennyi párttaggal, kikérjék véleményüket, javasla­taikat az alápszervezet munká­jára vonatkozóan, megállapít­sák, hogy van-e mindenkinek érdemi pártmunkája, kinek van gondja, problémája és ezek meg­oldásához milyen segítséget tud adni az alapszervezet. A tagkönyvcsere előkészítése, az egyéni beszélgetések tapasz­talatainak értékelése a taggyű­lés feladata, amit augusztus vé­géig minden alapszervezetben meg kell tartani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak ebben az időben lehet értékelő taggyű­lést összehívni, Azokban a párt- szervezetekben, ahol befejezték a beszélgetéseket — és a vezető­ség a tapasztalatokat összegezte — a taggyűléseket folyamatosan meg kell tartani. A taggyűlése­ken a párttagokról nem kell egyéni értékelést adni. Egyéni indoklással viszont — ha ilyen lesz — elő kell tér teszten i a tör­lési javaslatokat, be kell jelen­teni a kilépési kérelmeket, a nértbüntetés törlésére tett javas­latokat. A PÁRTTAGOKKAL folyta­tott beszélgetésekkel egyidőben el kell végezni a párttagok ösz- szeírását. A vezetőség feladata, hogy az összeirólapok alapján a változásokat átvezessék az alap­szervezet párttagnyilvántartó­lapján. Ezzel az aktussal a párt- szervezetekben a tagkönyvcsere előkészítése befejeződik. Az új" párttagsági könyveket november —decemberben ünnepélyes tag­gyűlésen kell kiosztani a párt­tagoknak. V. 3. Megalakult a békéstarhosi zenei napok előkészítő. bizottsága Hétfőn délután 2 órakor, a bé­kési művelődési ház klubjában megalakult a békéstarhosi zenei napok előkészítő bizottsága. A meghívottakat — közöttük Gulyás Györgyöt, a világhírű Debreceni Kodály kórus karnagyát — Vá­mos László, a városi tanács el­nökhelyettese köszöntötte. Be­szélt arról, hogy a békéstarhosi zeneiskola rövid fennállása alatt az ország egyik legjelentősebb zenei intézménye lett, a zenei napok az iskola emlékét, hagyo­mányait lesznek hivatottak meg­őrizni. Ugyanakkor elsősorban a mai magyar muzsika és a békési közönség mind szorosabb kap­csolatát kívánják szolgálni a kétévenként ismétlődő, magas színvonalú rendezvénysorozattal. Az előkészítő bizottság ezután Pap István városi közművelődési felügyelő előterjesztése alap- ' ján megvitatta a programterve­zetet. Tervezik, hogy az első napon, 1976. június 20-án Békésen, a művelődési házban ünnepi kó­rushangversenyt rendeznek, melyen ifjúsági és felnőtt kate­góriában ítélik majd oda a vá­ros ez alkalomra felajánlott nagydíjait. A zenei napok ven­dégei délután Békéstarhossal is­merkednek, majd kora este hangversenyt rendeznek a volt zeneiskola híres pavilonjában. Másnap Az iskolai ének- és ze­neoktatás és a közművelődés kapcsolata címmel Vitányi Iván tart előadást, melyhez Gulyás György, Fasang Árpád, Szőnyi Erzsébet és Ugrin Gábor fűznek korreferátumot. Tervezik még, hogy a második napon megnyit­ják Békésen a „Békéstarhosi emlékszobát” is, mely a neves zeneiskola történetét mutatja be dokumentációs anyagával. A zenei napok előkészítéséből nagy részt vállalnak a békési is­kolák ég az Egyetértés Termelő- szövetkezet tagsága is. Az elő­készítő bizottság március végén tartja következő megbeszélését. Terveik nyomán milliókat érő létesítmények Látogatóban a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodájánál A Budapesti Műszaki Egyelem tanreaktorában különféle be­tonfajták sugárvédő tulajdonságait ellenőrzik és kiválasztják a Taksi Atomerőmű reaktortömb építésére alkalmas típust. A tanreaktor munkatársai a nagy jelentőségű mérések alapján szakvéleményt adnak a* atomerőmű tervezőinek (MTI Fotó — Csikós Gábor — KS) öt évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodája. E rövid idő elegendőnek bizo­nyult ahhoz, hogy a már 14 fős kollektíva bebizonyítsa: hosszú távon szükség van az iroda munkájára. De beszéljen erről Nagy Lajos, az iroda vezetője: I — Amikor, a MÉSZÖV veze­tésének egyetértésével országos központunk Békéscsabán az iro­dát létrehozta, feladatát egyér­telműen meghatározta. Ennek lényege az volt. hogy legyünk gazdái a fogyasztási és takarék­szövetkezetek hálózatfejlesztésé­nek. Ötéves távlatból úgy ítél­jük meg, hogy teljesítettük e szövetkezetek elvárásait. Műkö­désünk óta 160 különböző léte­sítmény tervét készítette el iro­dánk kollektívája és vállalta azok műszaki ellenőrzését. Az általunk tervezett kereskedelmi, vendéglátóipari, illetve takarék­szövetkezeti objektumok építési költsége mintegy 120 millió fo­rintra tehető. Az öt év alatt sok más mellett 8 ABC-áruházat terveztünk, köztük a békés- szenlandráslt és a gyomait. Na­gyobb tervezési munkáink kö­zött tartunk számon 4 jelentő­sebb vendéglátóegységet, ezek közül is a füzesgyarmati ÁFÉSZ- éttermet és borozót. Miközben terveink alapján épült két üzemanyagtöltő állomás. Majd arról hallottunk, hogy az iroda tervei nyomán és mű­szaki ellenőrzése mellett most épül ABC-áruház Szarvason és Nagyszénáson, vegyesbolt és va­dásztanya Mezőkováesházán, ta­karékszövetkezeti kirendeltség Zsadányban. A SZÖVTERV Vál­lalat Békés megyei irodája azon­ban részt kér a lakásépítési program megvalósításából is, Az iroda tervei nyomán épül End- rődön, Gyomán, Mezőkovácshá- zán szövetkezeti formában há­romszor 12 lakás. Most van tervezés alatt 4 ABC-áruház, melyek Békéscsa­bán, Kondoroson, Dévaványán és Dombegyházán épülnek meg. Továbbá most tervezzük a szö­vetkezeti formában én ülő tót- komlósi, mezőberényi lakásokat, s a dombegyházi szolgálati laká­sokat. Szintén Dombegyházán üzemanyagtöltő állomás épül, melynek terve most készül. Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom