Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

Honvédelmi napot rendeznek — lőpavilont építenek MHSZ-klubkösgyűléa Keverni esen A napokban az MHSZ klub- közgyűlést rendezett Keverme- sen. Ez alkalommal értékelték az elmúlt évi munkát és meghatá­rozták az idei feladatokat. Az 1975. évi tevékenység értékelése­kor kiemelték, hogy ió a kapcso­lat a kevermesi MHSZ-klub és a lökösházi határőrök között, s szintén jól, már hagyományosan együttműködik a lökösházi és a kevermesi lövészklub. Megtárgyalták és elfogadták az 1976. évi klubprogramot. Az események közül különösen je­lentős az augusztus 20-i rendez­vény, amelyen szinte az egész község lakossága részt vesz majd. Ekkor ugyanis honvédelmi nap lesz, lövészettel, technikai és kutyabemutatóval, s motorkerék­pár-, kerékpár-, személygépko­csi -vezetési ügyességi verseny is szerepel a programban. A gyűlés hozzászólói beszéltek a különböző együttműködési ter­vekről, amelyeket írásban ké­szítenek el, s szó esett arról, hogy az MHSZ-klub nagy segítséget ad az általános iskolának a hon­védelmi nevelésében. A kever- mesiek összefogásának szép eredménye lesz majd az idén a részben társadalmi munkával el­készülő lőpavilon. Télvégi tennivalók a kertben Fagymentes időben a fatörzsek tisztogatását, a koronák ritkítá­sát és metszését végezzük cl. jűz elöregedett nagy fák ifjítá- sa esetén a vastag ágak vissza­vágását mindig alulról felfelé végezzük. Így elkerülhető, hogy a félig lefűrészelt ág saját sú­lya alatt nemkívánatos helyen törjön le. Az ősszel elültetett fa­csemeték koronaritkítását is enyhe napokon (fagymentes éj­szakák után) célszerű elvégezni. Mielőtt a I munkát elkezdjük, győződjünk meg arról, hogy a téli fagy nem tett-e kárt a rü­gyekben az én rügyek figyelem- bevételével végezzük a munkát. Egy-egy gyümölcsfaoltványnál 4—5 vázágnál ne neveljünk töb­bet. A gyenge, sérült vesszőket távolítsuk el és a megmaradó hajtásokat egyharmadra vágjuk vissza. így a vázágak magassága egysíkba kerül. A sudarat, ha- a koronát nem katlan alakúra neveljük, a felére vágjuk visz- sza ügyelve arra, hogy a vissza­maradó legfelső rügy az előző évi visszavágás helyével ellenté­tes állású legyen. Ezáltal elér­jük, hogy a sudár függőlegesen tör a magasba. Ne hanyagoljuk el a csonthé­jasok ritkítását sem. Ezt a mun­kát sokan a mézgásodástól fél­ve, nem végzik el. pedig ha ió a tápanyag-ellátás és megfelelő a környezeti feltétel, a sebek jól es gyorsan beforrnak. A metszéssel egyidőben fel­tétlenül kezdjük meg a gyü­mölcsfák téli tisztogatását is. A mechanikai védelem egész évi növényvédelmi munkánk ered­ményességének alapja. Ha szak­szerűen és idejében fejezzük be, jó hatását egész éven át érez­zük. Az áttelelő rovarok, atkák, sodrómolyok, szövőlepke-bábok és gombás betegségek fertőzése ©entpum hém §o% BÉBI-, LEÁNYKA ÉS FIÜRUHÄK 4 simámig 1976. MÁRCIUS 11. már kora tavasszal jelentkezik. Fontos, hogy minden kiskert- tulajdonos lelkiismeretesen vé­gezze el a permetezést, mert a gondozatlan fákról a kártevők átterjednek a szomszédos kert nagy gonddal nevelt fáira. Ne legyünk restek erre a tényre figyehneztetni az esetleges gon­datlan kertszomszédot. A galagonya-pille és az arany- farú pille fiatal hernyói ősszel kis, illetve nagy hernyófészkek­ben telelőre vonulnak, ha az őszi hernyófészkek szedését lombhullás után elmulasztottuk, úgy azt most végezzük el. A pajzstetűvel, vértetűvel fertő­zött ágakat, továbbá a száraz, beteg, moníliás, lisztharmatos, varas és a szúvasodás következ­tében elhalt ágakat, gallyakat és vesszőket vágjuk le a gyümölcs­fákról csonkok hagyása nélkül. A fák törzsét és ágait kaparó­vassal és drótkefével tisztítsuk meg, ügyeljünk, hogy a fák tör- zést ne sértsük meg. A mecha­nikai védekezés során összegyűlt kéregka parékot és egyéb hulla­dékot égessük el. Így a további fertőzést megakadályozzuk. Vizs­gáljuk át, és ha szükséges, újít­suk fel az ősszel kihelyezett her­nyófogó és hernyóenyves öve­ket. A téli fatisztogatási munká­kat a kora tavaszi permetezések követik. Szugyiczki János növényvédő szakmérnök Népfronlgyűlések március 15—21 Körzetek, városok, községek és nagyközségek Március 15, hétfő: Gerendás, 18 óra művelődési ház, Sarkad- keresztúr 18 óra, pártház, Ke- vermes 18 óra, művelődési ház. Geszt, 18 óra, kultúrház, Nagy­kamarás 18 óra, művelődési ház. Gyoma 19 óra, művelődési ház, Endrőd 17 óra, művelődési ház, Békésszentandrás 18 óra, párt- ház, Mezőgyán 18 óra, kultúrház. Békés IV. kerület 18 óra, körzeti népfrontház. Március 16, kedd: Békés- Rosszerdő 18 óra. Tanya tsz- klub, Magyarbánhegyes 18 óra, művelődési ház. Március 17, szerda: Szarvas. 18 óra, Dózsa úti körzet. Ker­tészsziget 18 óra, művelődési ház. MM.reins 18, csütörtök: Kamut, 18 óra, művelődési ház. Március 19, péntek: Kardos- kút, 18 óra, pusztaközponti ta­nya. Tótkomlós 18 óra, tanács­háza. Március 21. vasárnap: Bucsa, 9 óra, tanácsháza, Kétsoprony 10 óra kultúrház. Szilárd a törvényesség helyzete — Gazdasági bírság és a felelősségre vonás — Van-e galeri — Kitől vonják meg a gepjarmuvezetoi jogosítványt Interjú dr. Kovács Ferenc főügyésszel Az Alkotmány a szocia­lista törvényesség betartásá­nak segítését és ellenőrzését az ügyészi szervekre ruház­za. Munkájuk főbb irányát a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V, Törvény határozza meg. így a nyomozás, a büntetés­végrehajtás törvényessége feletti felügyeletet, részvé­telt a bírósági eljárásban, valamint az általános tör­vényességi felügyeletet. Va­jon hogyan tettek eleget a múlt évben ezeknek a fel­adatoknak megyénk ügyész­ségei? Erről beszélgettünk dr. Kovács Ferenc főügyész­szel, aki a múlt év júniusá­tól irányítja a Békés me­gyei Főügyészség munká­ját. Azelőtt 18 éven keresz­tül az orosházi városi-járási ügyészség vezetője volt. — Az irányításom alatt dol­gozó ügyészek politikailag és szakmailag egyaránt jól képzet­tek. Feladataiknak lelkiismere­tesen tesznek eleget. A múlt év­ben végzett általános felügyeleti vizsgálatok közül több — ahogy azt a legfőbb ügyészség is meg­állapította — kiemelkedő szín­vonalú volt. Hatékonyan segí­tették a törvényesség tovább- szilárdítását. Nagy figyelmei fordítottunk az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtására. Megvizsgáltuk többek között az ipari szövet­kezetekben a munkásosztály éle­tét, munkakörülményeinek javí­tására hozott jogszabályok be­tartását. Több szabálytalanság került napfényre. Nem egy helyen fi-l gyeimen kívül hagyják a mun-1 kavédelmi előírásokat. Számos intézkedést tettünk a hibás gya­korlat megszüntetésére. U tó­vizsgálatok során ismét vissza­térünk erre a témára. Nagy súlyt fektetünk az állampolgá­rok panaszainak a kivizsgálásá­ra. A múlt évben 130 ilyen ügyet vizsgált ki a főügyészség. Ennek. alapján nyolc esetben óvással élt a panaszos érdeké­ben. A korábbiakhoz képest többször kezdeményeztünk fe- lelősségrevonást a különböző te­rületeken észlelt jogsértő mu­lasztások miatt. Szembeötlő ugyanis — különösen a gazda­sági bírság kiszabása után, hogy a vállalatok, a szövetkezetek nem vonják felelősségre azt, aki miatt a bírságot kiszabták. Jól­lehet a gazdasági bírságról szóló minisztertanácsi rendelet ki­mondja, hogy a gazdasági bír­sággal sújtott vállalat, illetőleg annak felügyeleti szerve köteles a felelősségrevonásról gondos­kodni. Gyakran csoportérdekek­re hivatkozva védik a felelős személyeket. Ilyen és más okok miatt a múlt évben 28 esetben került sor felelősségrevonás kéz. deményezésére. Nem nagy szám ez. A gazdálkodó szervek több­sége ugyanis betartja a jogsza­bályokat. A XI. kongresszus határoza­tából adódó feladata az ügyész­ségnek, hogv az eddiginél na­gyobb gondot fordítson az ál­lampolgárok munkaviszonyával összefüggő jogok érvényesítésé­re. védelmére. A polgári bíróság előtt minden esetben eljárást kezdeménye­zünk, ha a közérdek sérelméről van szó, avagy, ha az állampol­gárok egészségi állapotuknál, életkoruknál vagy más oknál fogva nem képesek jogaik érvé­nyesítésére. A megalapozatlan határozatokkal szemben felleb­bezéssel, illetve törvényességi óvás iránt előterjesztéssel élünk. Mindkettő hatékony esz­köze a törvényesség biztosításá- nak. — Az országos statisztika szerint a múlt évben az előző évhez képest emelkedett a bűncselekmények száma. Mi a helyzet ezen a téren me­gyénkben? Milyen bűntettek szaporodtak ei? Van-e galeri bűnözés? — A múlt évben megyénkben is emelkedett a bűncselekmé­nyek száma, de emelkedett or­szágosan is négy megye kivéte­lével. 1975-ben 4109 bűncselek­mény vált ismertté. 23 százalék­kal több, mint az előző évben. Ez a változás azonban nem a bűnözés rohamos emelkedését mutatja, hanem csupán az éven­kénti hullámzást, mely hosszabb távon kiegyenlítődik. Hiszen például 1974-ben, 14 százalékkal kevesebb bűncselekmény tör­tént, mint 1973-ban. A legna­gyobb mértékben a vagyon el­leni bűncselekmények emelked­tek. Ennek ellenére az ismertté vált társadalmi tulajdon és a személyek java elleni bűnözés országos rangsorában a négy. il­letve a hat legkevésbé fertőzött megye között szerepelünk öt­éves átlagban. A vagyon elleni bűncselekmények már gyakori­ságuk miatt is nagy figyelmet érdemelnek. Ugyanis az ossz bűncselekmények 55 százalékát képezik. Számottevő emelkedés tapasz­talható a betöréses lopásoknál és a járműlopásoknál. Rohamo­san emelkedtek a közlekedési bűncselekmények. 1974-ben szá­muk 660 volt, a múlt évben pe­dig 854. Kevesebb volt a rablás, némileg emelkedtek viszont a [ különböző erőszakos jellegű bűncselekmények. A köznyugal­mat károsan befolyásolja, hogy az utóbbi években a megyeszék­helyen több erőszakos nemi kö­zösülés bűntettének elkövetője ismeretlen maradt. Figyelmezte­tő adatok közé tartozik, hogy [ sok bűncselekmény oka a túlzott | italfogyasztás. Az elkövetők 15 | százaléka visszaeső bűnöző volt, I 32 százaléka pedig büntetett elő- | életű. A fiatal és a gyermekkori bűnözés mérsékelten emelke­dett. A körültekintő megelőző és utógondozó tevékenység ered­ményeként aggodalomra nincs | ok. Galeri bűnözés nem fordult elő. — Gyakran szólunk lapunk­ban is egy-egy tragikus kime­netelű közlekedési balesetről. ' Vannak olyan gépkocsiveze­tők. akik durva módon meg­sértik a közlekedési szabályo­kat, mások életét veszélyezte­tik. Mit tesz az ügyészség az ilyen és egyéb, a társadalom­ra fokozottan veszélyes bűn­cselekmények visszaszorításá­ra? Hogyan érvényesül a dif­ferenciált felelősségrevonás? — A halálos kimenetelű köz­úti balesetek száma 1974-ben 32 volt, a múlt évben 38-ra emel­kedett. Nem szorul bővebb ma­gyarázatra, hogy milyen rend­kívüli veszélyt jelent a közleke­désben az ittas járművezetés. A rendőrség már évek óta fo­kozza a közúti ellenőrzést és jó­részt ennek tudható be, hogy a balesetet nem okozó ittas gép­járművezetők is lelepleződnek. Gyakori viszont az ebből, s a KRESZ-szabályok durva meg­szegéséből eredő batfeset. Foko­zott eréllyel kell témát fellépni az elkövetőkkel szemben. A múlt évben ez meg is történt. Csak példaként említem, hogy azt az ittas személygépkocsi­vezetőt, aki két ember halálát okozta, s a segítségnyújtást' el­mulasztotta, az ügyészség kez­deményezésére a járásbíróság hét év szabadságvesztésre ítélte. Ezt a gyakorlatot tovább folytat­juk. A közlekedési ügyész álta­lános felügyeleti tevékenysége során megvizsgálta a gépjármű­vezetői jogosítványok visszavo­násának gyakorlatát is. A ta­pasztalat egyértelmű. Elnéző el­bírálás nem vezethez eredmény­re. Tragikus kimenetelű balese­teket lehet megelőzni, ha az ag­resszív magatartású és a közle­kedési szabályokat durván meg­sértő járművezetőtől megvonják a jogosítványt A differenciált büntetőügyi félelősségrevonást a nyomozás során és a bírósági eljárásban egyaránt alkalmazzuk. A kisebb súlyú bűnöselekmények elköve­tőivel szemben, ha a bűnösség foka is csekély és korábban ma­gatartásuk nem esett kifogas alá, velük szemben az elterelést jelentő jogszabályokkal élünk. Akik .viszont súlyos bűncselek­ményt követnek el és szemé­lyük fokozott veszélyt jelent a társadalomra, a törvény szigou rával lépünk fel ellenük. A va­gyon elleni bűncselekmények visszaszorításának is megvan az eszköze. Amikor a törvény fő­büntetésként pénzbüntetés ki­szabását is lehetővé teszi, első­sorban azt vizsgáljuk, melyik büntetés nem szolgálja hatéko­nyabban a megelőzést. A múlt évben bűntett miatt 804, vétség miatt 778 személlyel szemben emeltünk vádat és ebből 585 esetben pedig tárgyalás nélkül pénzbüntetés kiszabását indít­ványoztuk. Egyre gyakrabban kerül sor pénzbüntetés és egyéb vagyoni hátrányt jelentő mel­lékbüntetés vagy intézkedés kezdeményezésére. Fokozott fi­gyelemmel kísérjük a bíróságok ítéleteit. Indokolt esetben fel­lebbezéssel, illetve törvényes­ségi óvás iránti előterjesztéssel élünk a legfőbb ügyészséghez. A múlt évben 85 ügyészi felleb­bezésre került sor, 4 ízben a vádlott javára, 81 esetben a ter­hére. — A szocialista ügyészség­nek nemcsak az a feladata, hogy a bűnelkövetőt a vádlot­tak padjára ültesse, hanem az is, hogy az ártatlan embert megvédje a büntető eljárás tortúrájától. Felügyeletet gya­korol a rendőri nyomozás fe­lett. Ügyel arra, hogy az min­den tekintetben alapos és tör­vényes legyen. Milyen a ta­pasztalat ezen a téren? — Ha a vád megalapozatlan, pótnyomozást rendelnek el, s csak annak befejetével kerül sor a felelősségrevonásra. Ez sok tekintetben hátrányos. Elő­ször azért, mert elhúzódik az ügy elbírálása, másodszor pedig azért, mert a megalapozatlan vádemelés súlyosan sérti az ál­lampolgári jogokat is. A bün­tető szakágban dolgozó ügyé­szek a nyomozás törvényessége feletti felügyelet gyakorlásával segítik a rendőrséget a nyomo­zásban, hogy a bíróság ne kény­szerüljön pótnyomozás elrende­lésére a tárgyalás előkészítése során. Felülvizsgálják a pana­szokat, és intézkedéseket tesz­nek az esetleges törvénysértések megszüntetésére. Élnek az uta­sítási jogukkal, hogy az ügy fel­derítése minél alaposabb legyen. Az ügyészség és a rendőrség közötti jó együttműködéssel magyarázható, hogy javult a nyomozati munka megyénkben. Csökkent a múlt évben az ügyészség által elrendelt pót­nyomozások száma. A büntető- eljárási jogszabályok szigorú be­tartása garancia arra, hogy az állampolgári jogokat ne érje sé­relem. Serédi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom