Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-13 / 37. szám
f Kongresszusra készül a népfront Február 15-én kezdődnek a helyi választások Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Február 12-én tartotta az év első ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán. Nagy József elnökletével. Javaslatára a testület öt napirend megtárgyalását fogadta el. Az írásban előterjesztett beszámolókat és javaslatokat nagy felelősséggel vitatta meg a bizottság Különös gonddal fogalmazták meg az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó népfrontmozgalom feladatait. Ebben első helyen szerepel az ötödik ötéves tervidőszak. A testület követelményként állította a mozgalom elé a helyi erőforrások felhasználását. A terv megvalósítása a korábbinál jobb munkát, nagyobb fegyelmet kíván minden területen. Politikai ismeretek terjesztésével a szocialista közgondolkodás formálása érdekében előadássorozatokat, fórumokat szerveznek. Ezeken a rendezvényeken a részvevők tájékoztatást kapnak arról is, hogy miben segítheti a lakosság a településfejlesztést. A népfrontmozgalom eddigi sikeres munkáját tovább kívánják fejleszteni azzal, hogy felfrissítik a korábban jól bevált munkamódszereket. El kell jutni minden lakott területre — állapította meg a testület, hogy lehetőséget nyújtsanak a lakosságnak arra, hogy részt vehessenek a közügyek intézésében. A továbbiakban megvitatta és elfogadta a nagycsaládosok társadalmi megsegítésének helyzetéről szóló jelentést, Gál Józsefnér előterjesztése alapján. A testület jegyzőkönyvileg fejezte ki — elismerését a nőbizottságnak, e felmérés kezdeményezéséért és köszönetét mondott a munkában részt vevő valamennyi aktívának. Ezt követően Nyári Sándor, a népfront megyei titkára szóbeli tájékoztatót adott a Hazafias Népfront VI. kongresszusának Békés megyei előkészületéről. A kongresszusi előkészítésnek menetrendje az országos tanács állásfoglalása alapján: február 15. és március 31. között újjáválasztják a Hazafias Népfront községi bizottságait. Májusban kerül sor a Népfront városi és a kiemelt nagyközségi és a budapesti kerületi bizottságainak megválasztására. Júniusban tartják meg a budapesti, illetve a megyei küldöttértekezleteket. Ez megyénkben a következőképpen alakul. Február 15-től március 31-ig falugyűléseken választják meg a nagyközségi, községi és népfrontgyűléseken pedig a városkörzeti és tanyai népfrontbizottsági tagokat. Május 1-től 31-ig városi és járásszékhelyi küldöttértekezleteket tartanak. A megyei küldöttértekezletet június 12-én tartják Békéscsabán. A tájékoztató után a testület Tegnap, február 12-én tartotta soron következő ülését a Békés megyei Tanács oktatási bizottsága. A testület először Hagy- mási Sándornak, a megyei művelődésügyi osztály személyzeti csoportvezetőjének beszámolóját vitatta meg az általános és középiskolák igazgatóinak meghatározott időre szóló megbízatásával kapcsolatos megyei tapasztalatokról. Az idei évi első bizottsági ülése ezután a magyar oktatásügy egyik legalapvetőbb törvényének, a tankötelezettségi törvény Békés megyei végrehajtásának tapasztalatairól hallott Hárs Györgynétől, a megyei művelődésügyi osztály főelőadójától. Mint ismeretes, hazánkban kötelező az általános iskola nyolc osztályának elvégzése. Ez alól — a 16. életév betöltése után, illetve korábban, egészségügyi okok miatt — felmentést lehet kérni. Jelenleg a tanköteles gyermekek 84,4 százaléka jár iskolába (az országos átlag 81,3 százalék). Bár az arány évről évre javul, mégis mindent meg kell tenni azért, hogy a fiatalok még tanköteles korban elvégezzék az általános iskolát, hiszen a felnőttoktatás megszervezése és fenntartása csak az állam igen tudomásul vette a Hazafias Népfront Bélcés megyei választott testületéinek és a munkabizottságainak 1976. első félévi tanácskozási tervét. A vitában felszólaltak Banadics Antalné Békéscsaba, Enyedi G. Sándor Békéscsaba, Lapusnyik Lajosné Mezőhegyes, Locskai Mihály Békéscsaba, Plenter Lajos Orosháza, dr. Vince Ferenc Szarvas és Zalai György Békéscsaba bizottsági tagok. Végül az ülés bejelentéseket vitatott meg és vett tudomásul. nagy anyagi ráfordításával lehetséges és a felnőttoktatásban részt vevő pedagógusoknak is megerőltető. Az igazolatlan hiányzások nemcsak egyszerű szabálysértési ügyek. A helyi tanácsoknak még fokozottabb figyelemmel kell nyomon kísérniük ezeket az aktákat; nem szabad a bürokratikus útvesztőkben eltemetni az általában súlyos gondokat takaró szabálysértési aktákat. A tankötelezettségi törvény végrehajtásában a szülői munka- közösségekre, üzemek és vállalatok segítségére, az egész társadalom támogatására számítanak a pedagógusok. Hiszen, hogy mindenki — s lehetőleg még tanköteles korban — elvégezze az általános iskolát társadalmi érdek. Ehhez nyújtanak segítséget az V. ötéves tervben megnyitásra kerülő kisegítő iskolai diákotthonok, a szaporodó, úgynevezett korrekciós osztályok is. A bizottság elfogadta a beszámolót; a megyei tanács február 24—i végrehajtó bizottsági ülésére dr. Gácsér József, a művelődésügyi osztály vezetője ezt áz anyagot terjeszti a vb elé. Az ülés utolsó napirendjeként megyénk óvodai ellátottságának helyzetéről adott tájékoztatót Ottlakán Mária főelőadó. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról tanácskozott a megyei oktatási bizottság Senki nem akadályozhatja a sertéstartást! a disznóvágások évadját éljük — a téli falu hagyományos képéhez hozzátartozik a hajnali pörzsölések, rokont hívogató disznótorok szokása. Nagy az úgynevezett „önfogyasztási” szerepe a ház körüli sertéstartásnak, de ennél is nagyobb az országos ellátásban, felvásárlásban. Hiszen amíg a III. ötéves terv idején 51 — a IV. tervidőszakban már 57 százalék volt a kisüzemek részesedése a vágósertés-termelésben. 1971—75-ben évi átlagban kétmillió sertést vásároltak föl a háztáji és kisegítő gazdaságokból az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megyei vállalatai. A tröszt folyamatosan növelhette előirányzatait. 13,5 millió, 15,3 millió, illetve 27,5 millió — íme, ez a három adat tükrözi három, egymást követő ötéves terv felvásárlási és földolgozási fejlődését. A számokkal bőven eljátszadozhatnánk, ehelyett álljon még itt egyetlen adalék: 1974-ben minden magyar állampolgárra jutott egy — sertés! E kissé tán meghökkentő adat egyszersmind minden idők rekordjának felel meg, ami azonban már akkortájt sem fedhette el az aggályokat: nem követi újabb ciklus a tetőzésl? M egalapozott volt a komor prognózis, hiszen pusztán 1974. második felében 417 ezerről 289 ezerre csökkent a kisgazdaságokban a kocák száma, márpedig 1974. végén itt volt a sertésállománynak több mint a fele. E folyamat következményeként 1975. közepére már több mint egymillióval apadt — az egy évvel korábbihoz viszonyítva — sertésállományunk. Miért vágtak ki hozzávetőleg 125 ezer kocát — a jövendő kul- csát-fedezetét — a háztájiban? Az okok összetettek: átvételi, takarmányozási, adózási dilemmák egyformán — és szerencsétlen módon — közrejátszottak a visszaesésben. Már 1974. vége- felé sokhelyütt panaszolták az állattartók: nem viszik el időben, késleltetik az átvételt a forgalmazó tröszt emberei, mégpedig az elégtelen feldolgozó- kapacitásra hivatkozván. (Szabó Berény, a tröszt vezérigazgatóhelyettese erről így ír a szakma folyóiratának újévi számában: „...szabad-e megsértődnünk azon, ha a fogyatékosságok egy részében is kimutatják szerepünket?... az elmúlt öt év alatt többször előfordult, hogy hosszabb-rövi- debb ideig nem tudtuk a felkínált állatokat felvásárolni. Más kedvezőtlen hatásokkal együtt ennek is köze volt ahhoz, hogy az állattenyésztői és hizlalói kedv és érdek és a tenyésztői munka nem volt töretlen”.) Közrejátszottak az apadásban a viszonylag magas takarmányárak is, a kukorica szabadpiaci ára például egy év alatt 100— 150 forintot is ugrott, amit mérsékelni kellett volna a takarmányboltok kínálatának. Sajnos, ez sem volt mindig megfelelő, másfelől ezzel ellentétes irányban mozgott a malacok, süldők és hízott sertések ára, vagyis az állattól való szabadulás jelei mutatkoztak. a tárca és a tröszt vezetése természetesen nem nézte tétlenül a fejleményeket. Még tavaly meghirdették a kocakihelyezési akciót, amit meg is hosszabbítottak, vagyis sikere volt. A reprezentatív állatszámlálás azt tükrözi, hogy a koca- állomány túljutott már a mélyponton; remélhető, hogy 1977- ben ismét növekszik a felvásárlás, jóllehet az 1974—75-ös tetőzés megismétlődését nem várják a szakemberek. Mi a teendő? Elmondható, hogy bizonyos átmeneti szemléleti zavarok után egységes a gazdaságpolitika formálóinak akarata: sehol senki nem akadályozhatja a háztáji termelést, ezen belül elsősorban — ha ugyan lehet rangsorolni! — a sertéstartást. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok karolják föl jobban a tenyésztést: adjanak takarmányt, egyszersmind intézzék- szervezzék a közös értékesítést. S ne csak a tagét, hanem a kíElindult Moszkvába az idei első kiilonvonal Békéscsabáról Zsibongás, izgalom, búcsúzkodás. A szokásosnál is nagyobb volt a pályaudvari hangzavar tegnap reggel Békéscsabán, a MÁV-állomáson. Bár a menetrendszerinti vonatok már elhagyták Békéscsabát; mégis sok volt az utas. mert itt volt még a moszkvai különvonat, 297 utasát vitte a hosszú útra és nemcsak Moszkvába, hanem Leningrádba is. Az utasoknak ezúttal sem kell átszállniuk Záhonyban, ugyanis a tavalyi példára már második alkalommal egészen Békéscsabáig jött el a szovjet szerelvény és személyzete, hogy közvetlen innen vigye Moszkvába és Leningrádba a Békés megyeieket. Ä kétnapos utazás sem fárasztó így a kényelmes hálókocsikban, amelyeket már az indulási állomáson elfoglalhattak. Az IBUSZ szeretné hagyománnyá tenni ezt az utazási formát, s ezt követően rendszeresen Csabára jön a szerelvény, ha különvonatot indítanak a megyéből. A Hazafias Népfront és az IBUSZ közös szervezésében a megye valamennyi városából és falujából, ipari és mezőgazdasági üzemekből, vállalatoktól és MSZBT-csoportoktól vesznek részt a 12 napos kiránduláson megyénk dolgozói és főleg termelőszövetkezeti tagok. A csoport két legidősebb tagja 81 éves. Rajtuk kívül nyolc munkásmozgalmi veterán is utazik, akik jutalomként kapták ezt az utat. Egyébként legtöbben a mezőkovácsházi járásból jelentkeztek, de egy-egy gazdaságból Is szép számmal vannak résztvevők. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetből például 30 tagú ifjúsági brigád indult el. Köztük van a legfiatalabb utas, a 17 éves G. Balogh Mária. Ezenkívül a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság és a békésszentandrási Tessedik Tsz-ből is sokan jelentkeztek. A 297 Békés megyei utas programja igen gazdag. Moszkvában a városnézésen kívül találkoznak üzemi munkásokkal, megtekintik a Kremlt, a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató ál., landó kiállítást, a Történelmi Múzeumot s egy alkalommal színházi látogatáson is részt vesznek. Leningrádban a Péter Pál Erődöt, az Ermitázst, az Auróra cirkálót tekintik meg, Piszkarevban vülállókét is! Ma már vari rá példa — egyebek közt Nádudvaré —, hogy az állatforgalmi vállalat emberei be sem teszik lábukat a községbe, mindent a termelőszövetkezet végez. De éppen a nádudvari elnök. Szabó István nyilatkozta, hogy nem is az adózás hátráltatja elsősorban a háztájit, hanem az új szokások, építkezések — amelyek már nem ismerik az istállót! —, egyáltalán: az ur- banizálódás megállíthatatlan folyamata. Az érdekek harmóniájának megteremtésével azonban sokat tehetünk; nyilvánvaló cél természetesen, hogy a nagyüzem aránya jobban és gyorsabban növekedjék. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium a minap adta ki irányelveit a rekonstrukciók meggyorsítására — dotációk szolgálják az elaggott telepek fölfrissítését. a MÉM tavaly rendszergazdasági szerepkört adott az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának, amelynek battériás szisztémája sokat javít a jövedelmezőségen. Háztáji és közös — együttes erőfeszítések szükségesek tehát. K. N. Felszállás előtt, útra készen a hősi temetőben megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét és kirándulnak Puskinba. A különvonat utasait, akik február 23-án érkeznek Békéscsabára, Várai Mihályné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője búcsúztatta a pályaudvaron. 3 1976. FEBRUÁR 13.
