Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
A könnyűipar* célkitűzése Növelni a választékot, csökkenteni a minőségi reklamációt és a veszteséget Keserű Jánosné miniszter tájékoztatóid Üj vetőgépek a tavaszi Munkákhoz Kétszeresére növelte sz idén a Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár a vetőgépgyártást. Ebben az évben 2000 vetőgépet készít. Most kezdték meg a legújabb típus, a Lajta-Akord 96 soros vetőgép gyártását, amelyből idén 170-et adnak át a nagy mezőgazdasági üzemeknek (MTI fotó: Matusz Károly felvétele—KS) mitniiimiilimtTr‘*r“-**‘ ........................................................... E gy év alatt 6739000 forint mérleg szerinti nyereség Gazdag évzárás a battonyai Május 1. T ermelőszö vetkezetben Szerdán tartotta zárszámadó közgyűlését a battonyai Május 1. Tsz. A négy és fél ezer hektáros kollektív gazdaság a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére említésre méltó eredményeket produkált 1975-ben. A belvíz többmilliós kárt okozott, ennek ellenére hatmillió 739 ezer forint mérleg szerinti nyereséget ért el a kollektív gazdaság. A szövetkezet 800 tagjának fele nyugdíjas, fele aktív dolgozó. A dolgozó tagok helytállásának köszönhető, hogy a belvízkár ellenére a növénytermesztési ágazat ötmillió.forinttal növelte árbevételét az előző évhez viszonyítva. Az önköltség tervszerű csökkentésének köszönhető, hogy a szövetkezet bruttó jövedelme 18 789 000 forintra növekedett, a tagok évi átlagkeresete pedig 1152 forinttal haladta túl az 1974. évit. Az állóeszközértéket egy év alatt 17 millió forinttal növelték, a forgóeszköz értékét pedig hárommillióval. Sok új, nagy A SZOT, illetve a MEDOSZ kongresszusa a múlt év végén foglalkozott az állami gazdasági dolgozók lakáshelyzetének alakulásával; mindkét fórumon sürgették az építési, felújítási programok meggyorsítását. Az állami gazdaságok azóta — a MÉM és a MEDOSZ közreműködésével — felülvizsgálták a programokat, amelyek során ugyan komoly eredményeket értek el — 1967 óta 6800 család jutott új otthonhoz, mintegy 254 millió forintos vállalati kölcsöntámogatással — esetenként azonban nem sikerült teljesíteni az előirányzatot különösen azokban az üzemekben volt ez így, ahol 80—100 éves teljesítményű gépet vásároltak a múlt esztendőben, átadták rendeltetésének az új terményszárítót, amely az első évben a szemes kukorica szárításával egymillió forint megtakarítást eredményezett, A battonyai Május 1. Tsz-ben a zárszámadó közgyűlésen egyebek között elhatározták, hogy az új gazdasági évben, illetve az V. ötéves terv éveiben kiemelt fel-' adatként kezelik az állattenyésztés fellendítését, hogy ne maradjon le túlságosan a növény- termesztés mögött. A lakosság áruellátására a zöldségboltot, a zöldségtermesztést, s tejfelvásárlást kezeli kiemelt feladatként a Május 1. Tsz. A zárszámadáson elmondották azt is, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága nagy-nagy körültekintéssel készül az 1976. évi, valamint az V. ötéves tervidőszak tennivalóinak a maximális teljesítésére. majorok lakásait csak nagyösszegű beruházással lehet átalakítani. Az igények fokozottabb kielégítését segíti, hogy 1976-tól a gazdaságok dolgozóik lakás- építési akcióját az általános vállalati támogatási rendszer keretében karolhatják fel, olyan új, korszerű, csoportos családi- ház-építési módszer bevezetését tervezik, amelyben az építtetők az egyedi társasházak építőivel azonos mértékű kedvezményes kölcsönt kapnak. Az elkövetkező időszakban minden gazdaságnak tíz évre szóló intézkedési tervet kell készítenie a lakáshelyzet rendezésére. Mit és mennyit termelnek? Egész népgazdaságunkban ez foglalkoztatja a tervkészítőket. Terveznek 1976-ra és az egész ötéves időszakra, sőt távolabbra is. A könnyűipar irányítóinak talán egy kicsit nehezebb a dolguk, mint másutt. Ez az a tárca, melynek termékei mindennap reflektorfényben vannak a kereskedelem kirakatával együtt, hiszen ezeknek az áruknak a beszerezhetőségét jó vagy rossz minőségét a lakosság életszínvonala mérőjének tartja. Erről mérik le azt is, jól dolgozik az ipar, vagy sem. Az életkori és anyagi igényeknek megfelelő öltözködés kialakításában szellemi és fizikai dolgozók, gyerekét nevelő családok otthonait kényelmessé és barátságossá tételében sokat vár a könnyűipartól és a kereskedelemtől a lakosság. És hogy miként alakul ez az igénykielégítés, erről és az üzemek új módon való gazdálkodásáról, termeléséről adott tájékoztatást Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Budapesten, melyből szemelvényeket közlünk. Terméklöbbletet a meglevő gépekkel Ahhoz, hogy a könnyűipar termékeivel a hazai lakosság számára magasabb színvonalú ellátást biztosíthasson és növelje az exportot, az ötéves tervidőszakban évente átlagosan 5,5—6 százalékkal kell bővíteni a termelést, ami megközelíti a IV. ötéves tervben elért termelésnövekedési ütemet. Tekintettel arra, hogy most a munkaerő jelenti a legszűkebb keresztmetszetet, számolni kel! az iparban foglalkoztatható létszám további csökkenésével. A vállalatok és a szövetkezetek a munka- és a szociális körülmények javításával és egyéb intézkedésekkel mérsékelhetik a létszámcsökkenést. A rekonstrukciók folytatásával tehát a könnyűiparban nemcsak a gyártmányok korszerűsítésében, minőségük színvonalának növelésében kívánnak határozottabb előrelépést, hanem a kieső, vagy már hiányzó munkások pótlásában is. Most első alkalommal készül ötéves terv a vállalati bér- és szociálpolitikai intézkedésekre, kapcsolódva a termelésfejlesztési programokhoz. A terméktöbbletnek mintegy 40 százalékát a meglevő gépeken, a rendelkezésre álló kapacitásokkal, illetve azok jobb kihasználásával kell biztosítani. A további 60 százalékát pedig az újabb beruházásokkal, a rekonstrukciók folytatásával érik el. A miniszter elemezte azokat a tényezőket, eszközöket, anyagi és szellemi erőforrásokat, amelyek a termelékenyebb, hatékonyabb, gazdaságosabb munkát biztosító tartalékokat jelentik. Néhány példa a tartalékok jobb kiaknázására. A textiliparban a kapacitások jobb kihasználása sokirányú intézkedést kíván, kezdvé a munkaerőhiány enyhítését szolgáló leányotthonok, óvodák létesítésével, a többgyermekes anyák számára egyműszakos üzemrészek szervezésével, egyes gyártási folyamatoknál, a kézi műveletek gépesítésétől egészen a vállalatok közötti kooperáció javításáig, Vagy a különböző műszaki-szervezési intézkedésekig. A cipőiparban növelhető a kis5 BÉKÉS MEGYILtzÍIsácí ** 1976. FEBRUÁR 12. és középüzemek technikai színvonala, az alkatrészgyártó-összeszerelő jellegű termelésszervezés elterjesztésével, valamint a nagyvállalatok, a kis- és középüzemek közötti együttműködés szélesítésével fokozható a termelés. Lényegében valamennyi gyártási ágban a tartalékok Kiaknázásának további lehetőségeit adja a munka- és üzemszervezés már eddig szerzett kedvező módszereinek szélesebb körű elterjesztése. Ennek azonban párosulnia kell a dolgozók kezdeményezőkészségének fokozásával, javaslataik megvalósításának elősegítésével a szocialista brigád- és általában a munkaverseny- mozgalom eredményeinek fel- használásával. Állami támogatás Az V. ötéves tervidőszakban központi és vállalati forrásokból mintegy 30—31 milliárd forintot fordíthatnak a könnyűipar további rekonstrukcióira és az egyedi nagyberuházásokra. Ennek az összegnek nagyobbik fele — 16—17 milliárd forint — a ruházati iparban megkezdett rekonstrukció második szakaszához áll rendelkezésre. Az állami támogatás jó része arra is szolgál, hogy hitelképessé tegye a vállalatokat, szövetkezeteket. A papíriparban a tervidőszak első felében üzembe lép a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár és hozzájárul ahhoz, hogy a papírtermelés 24 százalékkal növekedhes- sék. A tervidőszak második felében ugyancsak egyedi nagyberuházás formájában megkezdik a Csepeli Papírgyár, valamint a Szolnoki Papírgyár rekonstrukcióját. A nyomdaiparban több más nyomdaüzem rekonstrukciója után sor kerül a központi napilapokat előállító Szikra Lapnyomda beruházására is. A bútoriparban a IV. ötéves tervidőszakban üzembe helyezett gépek magasabb fokú kihasználását elősegítő kiegészítő létesítményekre koncentrálják a beruházásokra álló anyagi eszközöket. Az ágazatban összességében 1976-ban mintegy 6—6,5 milliárd forint beruházásra lesz lehetőség és ez nagyságrendileg megegyezik az utóbbi egy-két évben megvalósult beruházások értékével. A miniszter a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben mind a beruházásoknál, mind a termelésben, mind az értékesítésben következetesebben érvényesítsék az elmúlt évek tapasztalatait. Vegyék ezeket figyelembe a vállalatoknál, szövetkezeteknél most készülő ötéves tervek kialakításánál. Fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a fejlesztési elképzelések közül a legnagyobb hatékonyságot biztosítókat nyújtsák be a minisztériumi és a társintézmények, társminisztériumok szakembereiből álló zsűrinek. E bizottságok munkája arra irányul, hogy a rendelkezésre álló hitelek és állami támogatások odaítélésével ösztönözzön a korszerű technológiák, gyártmányok meghonosítására, a leggazdaságosabb megoldásokra. Előnyben részesülnek azok a tervvariációk, amelyek elsősorban a belső vállalati tartalékok kihasználására építenek és a saját források kiegészítését kérik központi alapokból. A miniszter hangsúlyozta, több kezdeményezést várnak az export növelését szolgáló fejlesztésekhez, beruházásokhoz. Ez azért is szükséges, mert öt év alatt a szocialista országokba irányuló exportot 34—36 százalékkal, a tőkés exportot pedig a kétszeresére kívánják növelni. Hz ipar adóssága A miniszter részletesebben vázolta a tervidőszak első éve, 1976. tennivalóit. Behatóan foglalkozott azzál, hogyan alakul az ellátás ebben az évben ruházati cikkekből és a könnyűipar egyéb termékeiből. Amint azt a népgazdasági terv is megjelölte, a ruházati kiskereskedelem forgalma várhatóan 6—7 százalékkal nő. Ennek árufedezetét a korábbinál zavartalanabbá, jobb összetételben tudja biztosítani az ipar. Teljesíti a népességpolitikai határozatokkal összefüggő ellátási feladatokat. Ez többek között azt jelenti, hogy jobb a kismamaruhák és cipők kínálata, az elmúlt években hozott intézkedésekkel megalapozták, • hogy a csecsemőruházati cikkekből is magasabb szinten elégíthessék ki az igényeket. Van azonban még „adóssága” az iparnak az óvodás, és iskoláskorúak ellátásában. A belkereskedelemmel együttesen rendszeresen figyelemmel kísérik a rögzített áras gyermekruházati cikkek keresletének és kínálatának összhangját. A serdülő- korúak is jobban megtalálják a keresett divatos öltözékeket, a mennyiség megfelelő, de a termelő vállalatoknál rugalmasabb gyártmányfejlesztésre és zavartalanabb anyagellátásra van szükség. A felnőttek ruházati cikkeinek többségéből az ipar megfelelő választékot és elegendő árut tud kínálni, egyesekből időnként mégis jelentkeznek hiányok és ezt várhatóan ez évben sem tudják elkerülni. A kereskedelem az üzemektől több férfiöltönyt, inget, pamut alsóruházati cikket és cipőt kér. Növelni a választékot Hasznosnak bizonyult, hogy a cipőgyárak kollekciójukat együttesen mutatták be a kereskedelemnek és együttesen választhatták ki, melyek kerüljenek forgalomba 1976-ban. A szállítások általában a szerződéseknek megfelelnek. A lakosság differenciált igényeihez igazodva azonban tovább kell növelni a választékot és néhány vállalatnál a megkezdett és máris eredményeket hozó minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszer szélesebb körű elterjesztésével csökkenteni kell a minőségi reklamációkat és veszteségeket. A bútorok kereslete 1975-ben is igen élénk volt és várhatóan ez évben sem mérséklődik. Javult a választék is, érzékelhető, hogy a korszerűsített gyárak termékei a kípálat átlagos színvonalát erőteljesen emelik. Előfordul mégis, hogy egyes gyártmányok időnként nem kaphatók, de ez a gond a jövőben mindinkább megszüntethető. A papíripar a lakosság igényeit mennyiségben, választékban és minőségben ki tudja elégíteni. A papír, és a kartontermelés 1976- ban várhatóan 40—45 ezer tonnával, a félkésztermékeké pedig legalább 50 ezer tonnával növekszik. A miniszter végül azzal zárta beszámolóját, hogy a könnyűipar feladatai az V. ötéves tervben feszített, de reális célokat tartalmaznak. A feladatok megoldásának eszközei, forrásai adottak. A dolgozók és a vezetők alkalmasak a nagyobb követelmények ellátására, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az újszerű feladatokhoz megfelelő, új módszereket is alkalmazzanak. Intézkedési tervek az állami gazdaságok dolgozói lakáshelyzetének javítására
